A határozat elvi tartalma: EMVA támogatási kérelmek kapcsán csak abban az esetben van a hatóságnak hiánypótlási felhívás kibocsátása iránti kötelezettsége, illetve az ügyfélnek hiánypótlási jogosultsága, amennyiben azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi, és a hiánypótlás nem csak a pontozásnál figyelembe vett dokumentumot érinti. Az üzleti terv és a pénzügyi terv kizárólag a pontozás szempontjából figyelembe veendő dokumentum. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.358/2012/4.szám A Kúria a dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes neve Szerve (1097 Budapest, Soroksári út 22-24.) alperes ellen mezőgazdasági támogatás ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 18.K.35.714/2010/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 18.K.35.714/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (azaz negyvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 20.
- (azaz húszezer) forint kereseti-, és 70.000.(azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- november 2-án nyújtott be fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009-es évtől nyújtandó támogatás iránti kérelmet. Kérelméhez azonban csak utólag -
- november
- napján - csatolta mellékletként üzleti és pénzügyi tervét. Az első fokon eljárt hatóság rangsorban állította a beérkező kérelmeket és
- március
- napján a felperes kérelmét határozatával elutasította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes által benyújtott üzleti és pénzügyi terv értékelése során nem érte el az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelő indulásához a
- évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009.(VIII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet)
- §
(1)bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti minimális pontszámot. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú alperesi hatóság
- május 26-án meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését azzal indokolta, hogy a Jogcímrendelet
- §
(1)bekezdés d) pontja szerint a támogatás igénybevételének feltétele részben az üzleti és pénzügyi terv csatolása, valamint a kérelem kiértékelése során legalább 50 pont megszerzése. A felperes üzleti és pénzügyi tervet a kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltével, önkéntes hiánypótlással csatolta. Ugyanakkor a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 41. §
(5)bekezdése értelmében a hiánypótlásra az üzleti és pénzügyi terv vonatkozásában nincs lehetőség, mivel azok csak a pontozás szempontjából figyelembe vehető dokumentumok és e tekintetben az Eljárási tv. hivatkozott rendelkezése a hiánypótlást kizárja. Indokolását a továbbiakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007.(IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 27. §
(1)bekezdés i) pontjával erősítette meg. Az alperesi hatóság a kérelem értékelésénél az üzleti és a pénzügyi tervnek kizárólag azon részeit pontozta, amelyek nem kizárólag a pontozásnál veendők számításba, jelesül a pénzügyi terv üzemeltetés-hatékonysági mutatóira vonatkozó adatokat, valamint a kommunikációs terv adatait. A felperes keresettel kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát. Az eljáró Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék)
- február 15-én kelt ítéletében a felperes keresetének helyt adott és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezésével. Indokolása értelmében a támogatásra vonatkozó jogszabályok egyike sem határoz meg olyan dokumentumokat, amelyek kizárólag pontozás szempontjából lennének figyelembe vehetők, ugyanakkor az Eljárási tv.
- §
(1)és
(5)bekezdései nem zárják ki az üzleti terv és pénzügyi terv utólagos csatolását, ahogy a végrehajtási rendeletek sem. A Törvényszék álláspontja szerint a benyújtott iratokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapelvi szabályai, valamint egyéb rendelkezései alapján kellett volna az alperesi hatóságnak első- és másodfokon megvizsgálnia. A jogerős ítélettel szemben az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, amelyben kérte a Törvényszék ítéletének a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, perköltségeinek megállapítása mellett. Felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy a jogerős ítélet az Eljárási tv. 32. §
(1)bekezdés c) pontjába, a 41. §
(5)bekezdésébe, valamint a R. 4. §
(1)bekezdésének d) pontjába és
- §-ába ütközően jogsértő. Indokolása értelmében az üzleti terv és a pénzügyi terv a támogatási kérelem szerves részét képezik, azokat a kérelemmel együtt kell benyújtani és esetükben sem hiánypótlás kibocsátásának nincs helye, sem pedig az önkéntes hiánypótlás keretében nem pótolhatók azok hiánya. E dokumentumoknak legalábbis egyik része kizárólag a támogatási kérelem elbírálásánál jut szerephez, ezért az Eljárási tv. módosított
- §
(5)bekezdése értelmében a hiánypótlásra ezen dokumentumok tekintetében nincsen mód. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében előadta, hogy a pénzügyi terv és az üzleti terv nem csupán a támogatási kérelem pontozásánál, hanem az alapjogosultság megléte, megszerzése és ellenőrzési szempontjából is figyelemben veendő. Ezt támasztja alá az R. 9. §
(4)bekezdés b) pontja is, amely szerint a pénzügyi tervhez a későbbiekben ellenőrzési szempontok kapcsolódnak. A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, figyelemmel a 274. §
(1)bekezdésére is, nyilvános tárgyaláson kívül vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A felülvizsgálati kérelem kapcsán a Kúriának lényegében két kérdésben kellett állást foglalnia: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatások esetében milyen körben van lehetőség hiánypótlási felhívásra és az ügyfél általi hiánypótlásra; - a támogatási kérelem részét képező üzleti terv és pénzügyi terv a „kizárólag a pontozás szempontjából" figyelembe veendő dokumentumok közé tartozik-e. A mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos eljárásokra - az Eljárási tv. rendelkezései szerinti eltérésekkel - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Eljárási tv. [12. §
(2)bekezdése] ugyanakkor eltérést enged a Ket. hiánypótlási felhívás tekintetében „az ügyféltől be nem kérhető adatok és mellékletek körére", emellett az Eljárási tv. IV. fejezete kifejezetten szabályozza a kérelem benyújtásához, az elbírálás módjához, a kérelemhez kapcsolódó hiánypótláshoz, a bizonyítási eljáráshoz, a döntéshez, valamint az ellenőrzéshez kapcsolódó legfontosabb, az EMVA támogatásokhoz kapcsolódó specifikus szabályokat. Szükséges utalni arra, hogy az EMVA támogatások nem jelentenek alanyi jogosultságot a kérelmezők számára. Ezért e támogatások igénybe vétele, a kérelmek elbírálása, bizonyos alapelvi szintű szabályok megtartása mellett, szigorúbb előírások mentén zajlik. A szigorúbb elbírálás követelményét támasztják alá az Eljárási tv. azon eljárási rendelkezései, amelyek szerint a támogatási kérelem benyújtására naptári napban megjelölt határidő, avagy formakényszer írható elő, a határidő eljárási jogi jellege mellett annak elmulasztása nem igazolható, a rendelkezésre álló jogosultsági keret határozza meg az intézkedésben való részvétel lehetőségét. Az Eljárási tv. IV. fejezetének rendszertani megközelítéséből következőleg az Eljárási tv. a támogatási kérelmek elbírálására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaihoz képest speciális rendelkezéseket fűz. Emellett azonban a támogatási kérelmek elbírálása között is megkülönbözteti az EMVA-támogatás iránti kérelmeket, és azok vonatkozásában további kötöttségeket ír elő. Ilyen specifikum például az Eljárási tv. 39. §
(1)bekezdése szerinti befogadási eljárás, amely során a hatóság a kérelmek formai szempontú vizsgálata alapján dönt abban a kérdésben, hogy az adott kérelem rangsorba állítható-e és érdemi elbírálásra alkalmase. A hiánypótlási felhívás szabályai is speciálisak az EMVA támogatási kérelmek esetében. Az Eljárási tv. módosított 41. §
(5)bekezdése értelmében a végrehajtási jogszabályok kivételt tehetnek ugyan, de az a főszabály érvényesül, amely szerint „a hiánypótlásra azon dokumentumok, illetve adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség". Az Eljárási tv. rendelkezéseiből az a következtetés adódik, hogy EMVA támogatás iránti kérelem esetében csak abban az esetben van helye hiánypótlási felhívásnak, ahol arra a végrehajtási szintű jogszabályok lehetőséget adnak. A perbeli esetben végrehajtási jogszabályként veendő figyelembe a R, amely a hatóságot nem kötelezi hiánypótlás kibocsátására, de az ügyfél hiánypótlásának lehetőségét sem adja meg. A Jogcímrendelet sem állapít meg a hatóság számára hiánypótlási felhívásra vonatkozó kötelezettséget. Ugyanakkor az 5. §
(5)bekezdése az ügyfélnek „önkéntes" hiánypótlási lehetőséget biztosít az olyan dokumentumok kapcsán, amely a kérelem értékelésekor az ügyfél számára többletpontot jelenthet. A kifejtettekből következőleg az EMVA-ból származó források iránti támogatási kérelmeket - formailag a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal - legkésőbb a határidő lejáratáig be kell nyújtani a mezőgazdasági hatósághoz. A hatóságot a befogadás vizsgálatakor hiánypótlási felhívás kibocsátása nem terheli, az ügyfél - határidőn túli - hiányos kérelmét nem korrigálhatja. Önkéntes iratpótlásra csak abban a körben és csak azon feltételek esetén van lehetőség, amelyre a Jogcímrendelet 5. §
(5)bekezdése lehetőséget teremt. Az Eljárási tv. 41. §
(5)bekezdése értelmében „kizárólag a pontozás szempontjából" figyelembe veendő dokumentumok azok, amelyekhez a vonatkozó végrehajtási rendeletek - a támogatási kérelem elbírálásán túl - a továbbiakban jogkövetkezményeket nem fűznek. A perben végrehajtási rendeletként alkalmazandó Jogcímrendelet 5. §
(2)bekezdés e) pontja értelmében a támogatás iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek tartalmi elemét képezi az üzleti terv. A Jogcímrendelet az üzleti terv több elemét különbözteti meg: ilyen a pénzügyi terv - és annak részeként az SFH betétlap, amelyen be kell mutatni az egyes években megvalósítani tervezett, termékszintre lebontott termelési szerkezetet (EUME méretek, és azok teljesítése) -, illetve részét képezi a kommunikációs terv - amely tartalmazza a kommunikációs eszköz bemutatását, használatának módját, ütemezését és a használatára tervezett nettó összeget. Ezen dokumentumok közül azonban a Jogcímrendelet nem az üzleti tervhez, hanem annak egyes elemeihez fűz - ellenőrzéssel egybekötött - jogkövetkezményeket: ilyen a kommunikációs terv és az SFH betétlap, amelyen a hatóság a vállalt üzemméret teljesítését követi nyomon. A vállalt kötelezettségek nem teljesítése a jogosulatlan támogatással kapcsolatos jogkövetkezményeket (9. §) vonja maga után. A kifejtettek értelmében önmagában az üzleti terv, illetve a pénzügyi terv a kérelem alaki kellékei közé tartoznak. Az abban foglaltak nem teljesítéséhez egészében jogkövetkezmény nem társul annak ellenére, hogy a Jogcímrendelet 5. sz. melléklete szerint a pontozásos értékelés alapját képezik. Ezen érvek alapján a Kúria - a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal egyezően - arra a következtetésre jutott, hogy a Törvényszék ítélete az Eljárási tv. 41. §
(5)bekezdésébe, valamint a Jogcímrendelet 4. §
(1)és
(4)bekezdés d) pontjába, illetve az 5. §
(2)e) pontjába ütközően jogsértő, ezért azt a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A Pp. 207. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a pervesztes felperest kötelezte az alperes 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ára tekintettel megállapított összegű perköltségének megfizetésére. Szintén pervesztességére tekintettel köteles a felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § és
- §
(1)bekezdése alapján a kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- április
- Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Márton Gizella sk. bíró Dr. Marosi