A határozat elvi tartalma: Az okszerű, mérlegeléssel megállapított tényállás a felülvizsgálati kérelemben nem támadható. Pfv.III.20.036/2013/4.szám A Kúria a Dr. Józsa Zsolt Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Józsa Zsolt ügyvéd) által képviselt felperesnek, a I. rendű, és a jogi előadó által képviselt II. rendű alperesek ellen, biztosítási szerződés létrejöttének megállapítása iránti perében, amelybe az I. rendű alperes pernyertessége érdekében dr. Papp Dezső Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Papp Dezső ügyvéd) által képviselt beavatkozott, a Debreceni Városi Bíróság előtt 25.G.40.322/2011 szám alatt megindított, és másodfokon a Debreceni Törvényszék
- szeptember hó
- napján meghozott 2.Gf.41.036/2012/4 számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperes pernyertessége érdekében beavatkozott félnek 35.000,- (harmincötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes forgalmi rendszámú, mezőgazdasági vontató járművével
- november hó
- napján forgalmi engedély és rendszám nélkül közúti közlekedésben vett részt, amelynek során 10.160.977,- forint összegű kárt okozott. A mezőgazdasági vontató
- október hó
- napjától egyedi forgalomba helyezési engedéllyel rendelkezett, míg forgalmi engedéllyel és rendszámmal
- november hó
- napján látták el. A károkozást megelőzően,
- november hó
- napján az I. rendű alperesi független biztosítás közvetítő (alkusz) kötelező felelősség-biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot fogalmazott meg, majd arról igazolást állított ki a kockázatviselés kezdeteként
- november hó
- napját rögzítve. A II. rendű alperes a biztosítási kötvényt
- december hó
- napján állította ki az ajánlatától- és az I. rendű alperes által kiállított igazolás dátumától eltérő,
- november hó
- napi kockázat viselési kezdő nappal. Ezen ajánlattól való eltérésre a II. rendű alperes a felperes figyelmét felhívta, aki azt a II. rendű alperesnél 15 napon belül sem szóban, sem írásban nem kifogásolta. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az forgalmi rendszámú mezőgazdasági vontatóra kötött kötelező gépjármű felelősség-biztosítása az I.r. alperes által kiállított igazolólapon feltüntetett időponttól,
- november hó
- napjától volt hatályos. Az I. rendű alperes és pernyertessége érdekében beavatkozó fél előadta, hogy az I. rendű alperes nem volt alanya a felperes és a II.r. alperes között létrejött szerződésnek; az I.r. alperes alkuszi tevékenysége a szerződési jogviszonyt nem hozta létre. Ebből következően az I.r. alperessel szemben - aki úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható - megállapítási kereset előterjesztésére nincs jogi lehetőség. A II. rendű alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta hogy az I. rendű alperes a felperes megbízásából járt el, így az általa kiállított igazoló lap nem minősül a biztosító által kiállított tanúsítványnak. Ellenkérelmében hivatkozott továbbá arra, hogy a perbeli gépjármű első forgalomba helyezésének időpontjától (
- június
- napjától) vehetett csak részt a forgalomban, így a kockázatviselés kezdete is csak ezen időpontban kezdődhetett. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárásban a Debreceni Városi Bíróság érdemben vizsgálta a felperes megállapítási keresetét. Új határozatának indokolásában a
- évi LX. törvény
- § a) pontja alapján megállapította, hogy az I. rendű alperes a felperes, mint ügyfél megbízásából járt el, az alperesek között megbízási jogviszony nem állt fenn. Erre tekintettel az I. rendű alperes által kiállított igazoló lap nem minősül a biztosítási szerződés II. rendű alperessel történő megkötését tanúsító okiratnak. A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősség-biztosításáról szóló 190/
- (VI.8) kormányrendelet
- számú melléklet
- pont
(2)bekezdése alapján a II. rendű alperes kockázatviselésének kezdetét nem határozta meg a biztosítási szerződés megkötését megelőző időpontra, és azt jogosult volt a II. rendű alperes 2009. november hó 20. napjával meghatározni. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1988. évi I. törvény 23. §
(1)és
(2)bekezdése, a 25/A. § c) pontja, valamint az 1/
- (II.5.) KPM-BM együttes rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján jogosult volt
- november
- napjában meghatározni kockázatviselése kezdetét, mivel a felperes ezen időpontig csak az 5/
- (IV.12.) KÖHÉM rendelet
- §
(8)bekezdése szerinti egyedi forgalomba helyezési engedéllyel rendelkezett. Kifejtette továbbá, hogy a felperes a perben nem bizonyította, hogy
- december hó
- napját - a kötvény kézbesítését - követő 15 napon belül a kockázatviselési kezdő időpontot kifogásolta volna a II. rendű alperesnél. Ennek hiányában pedig a II. rendű alperes által meghatározott
- november hó 20i kockázatviselési időpontban jött létre a felek között a szerződés. Az
- évi I. törvény 25/A. § c) pontja alapján a felperes gépjárműve közúti forgalomban csak érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehetett volna részt, amely időpont meg kellett egyezzen a biztosító kockázatviselési kezdőnapjával. Utalt az elsőfokú bíróság továbbá BH.1990.105 számú eseti döntésére hivatkozva arra is, hogy a felperes marasztalásra irányuló kérelmet is előterjeszthet volna, így a Pp.
- § szerinti megállapítási kereset előfeltételei sem álltak fent. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság - csak utalva az elsőfokú bíróság helyes indokolására és a bizonyítási eljárás adatainak megfelelő és okszerű mérlegelésére - az ítéletet helybenhagyta, és kötelezte a felperest a másodfokú perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából a másodfokú bíróság mellőzött a Pp.
- § szerinti megállapítási kereset-indítás feltételeinek fent nem állására vonatkozó négy bekezdést. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Felülvizsgálati kérelemben a jogsértés alapját a Ptk.
- §
(1)bekezdésében, a Pp. 3. §
(3)bekezdésében, a Pp.
- §,
- §, és
- §-ban jelölte meg akként, hogy ezen jogszabályhelyeket a tényállás ismertetése után szó szerint idézte. Azonban nem jelölte meg, és nem indokolta, hogy a jogerős határozat miért és mennyiben sértette meg ezen jogszabályokat. Hivatkozott továbbá a Pp.
- §
(1)bekezdésére, előadva e körben azt, hogy a bíróságok nem kellő súllyal vették figyelembe az I. rendű alperes által kiállított igazolást, és az azon szereplő kockázatviselés kezdő időpontját, továbbá azt, hogy a gépjármű
- október hó
- napjától egyedi forgalomba-helyezési engedéllyel rendelkezett. A bizonyítékok helytelen értékelése körében hivatkozott továbbá arra, hogy tanúvallomás állt rendelkezésre annak igazolására, hogy a kötvény megismerésekor a felperes kifogásait az I. rendű alperessel közölte. A felperes a Pp.
- §-a és az ahhoz írt kommentár alapján hivatkozott arra, hogy a megállapítási kereset indításának feltételei fennállnak, ugyanis a felperes keresete a jogviszony létezésének megállapítására-, illetve annak fennállására irányul, továbbá a felperessel szemben esedékessé vált kártérítési igény nem áll fent. Az I. rendű alperesi beavatkozó a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést többek között - a Ptk.
- §
(1)bekezdésében; a Pp. 3. §
(3)bekezdésében, a
- §, a
- § és a
- §-ban jelölte meg, azonban nem adta elő, hogy e körben konkrétan mire alapítja a jogerős határozat jogszabálysértését. A felülvizsgálati kérelem határozott és pontos kérelmet ezen jogszabályok megsértésére vonatkozóan nem tartalmazott, ezért a Kúria azokat érdemben vizsgálni nem tudta. A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést érdemben elbírálható módon a Pp
- §
(1)bekezdésében foglalt bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésében és a Pp.
- §-a szerinti megállapítási kereset feltételeinek fennállásában jelölte meg [Pp.
- §
(2)bekezdése]. Erre tekintettel a jogerős ítélet kizárólag ezen két jogszabályi hely vonatkozásában volt felülbírálható [Pp. 275. §
(2)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban sem bizonyítás felvételének [Pp. 275. §
(1)bekezdés], sem a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye (BH.2002.29). Nem állapítható meg a jogszabálysértés, ha a kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja, csak abban az esetben, ha a bíróság ítéletének a megállapított tényállása iratellenes, okszerűtlen, vagy logikai ellentmondást tartalmaz (BH.1998.401). A másodfokú bíróság azonban a per eldöntéséhez szükséges mértékben feltárt és helyesen megállapított tényállás alapján, jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által megkötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés csak 2010. november 20. napjától volt hatályos, és a II. rendű alperes kockázatviselésének kezdő időpontja nem 2010. november 16. napja volt. A másodfokú bíróság a tényállást a tárgyalási elv és szabad bizonyítási rendszer keretei között beszerzett bizonyítékok mérlegelésével [Pp. 206. §
(1)bek.] állapította meg, és azt teljes körűen meg is indokolta. A jogerős határozat a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak okszerű egybevetése alapján határozta meg a jogvita eldöntése körében irányadó tényeket; és bizonyítékokat a maguk összességében helytállóan értékelte, jogszabálysértés nélkül. A felperesnek nem azt kellett bizonyítani a perben, hogy képviselőjének minősülő I.r. alperesnél terjesztett elő kifogást a kockázatviselés szerződési időpontjának meghatározása miatt - amely tényre a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott B.P. tanúvallomása adatot szolgáltatott. Hanem ezzel szemben azt, hogy azt a II.r. alperessel közölte illetve, hogy kifogása a II.r. alpereshez eljutott, amely bizonyítási kötelezettségének azonban nem tett eleget. A felperes által a hivatkozott tanúvallomás, mint bizonyíték erre ugyanis nem tartalmazott szolgáltatott adatot, ahogy arra az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása helytállóan mutatott rá. A perbeli gépjármű egyedi forgalomba helyezési hatósági engedélye, a perbeli gépjármű rendszámmal való ellátása és ezek időpontjai valamint az I.r. alperes által kiállított igazolólap tartalma a felek által vitássá nem tett tények voltak. Ezek értékelése jogkérdésnek minősült, és nem a szabad bírói meggyőződés alapján történő mérlegelésnek [Pp. 206. §
(1)bek.]. Erre tekintettel a jogerős határozat jogi indokolása nem támadható a bizonyítékok megalapozatlan értékelésére hivatkozással. A jogerős határozat a felhívott jogszabályokat helytállóan alkalmazta, és a felperes felülvizsgálati kérelem nem is jelölt meg e vonatkozásban jogszabálysértést, így a rendkívüli perorvoslati eljárás érdemben ezekre nem is terjedhetett ki. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt Pp.
- § szerinti megállapítási kereset előterjeszthetőségére vonatkozó felperesi érvelés részben volt helytálló. Mivel a megállapítási keresetet konjunktív feltételei - így a felperesi jogainak II.r. alperessel szembeni megóvása és teljesítés követelhetőségének kizártsága - a kereset benyújtásakor és az I.r. alperessel szemben a per egész szakaszában fennállt, a jogerős ítélet érdemben vizsgálta a vitatott jogviszony létezését. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság indokolásának azon négy bekezdését kirekesztette, amely a Pp.
- § szerinti megállapítási kereset előterjeszthetőségének teljes kizártságára utalt. Azonban a jogerős határozat helytállóan hagyta helyben az elsőfokú határozat azon indokolását, hogy a II.r. alperessel szemben a per folyamán bekövetkezett kártérítés megfizetése okán már nincs helye megállapítási kereset előterjesztésének (BH 1990.105.). Ugyanis a felperes által okozott kár a károsult részére történő kifizetése és a MABISZ felperessel szembeni ezen meghatározott összegű, marasztalásra irányuló keresetének előterjesztése - után a felperes a II.r. alperessel szemben, az ismert kárösszeg erejéig, már marasztalást is kérhet. A kifejtettek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. Ezért a Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése értelmében köteles volt a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő I. rendű alperesi beavatkozó alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,
- május
- Dr. Molnár Ambrus sk. a tanács elnöke, Dr. Virág Csaba sk. előadó bíró, Dr. Szűcs József sk. bíró A kiadmány hiteléül: AM írnok