← Magyarország

Pf.20394/2013/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.394/2013/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Hamar Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Hamar Sándor ügyvéd,ügyvédi iroda címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Kovács Orsolya pártfogó ügyvéd által képviselt Deroko Ildikó (I. rendű alperes címe) I. rendű, a személyesen eljáró II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű és a permegszüntetéssel érintett III.rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása és eredeti állapot helyreállítása iránt a Zalaegerszegi Törvényszéken indított perében a
  2. június
  3. napján kelt - és a
  4. november
  5. napján kelt 5.P.21.408/2011/
  6. számú végzéssel kijavított - 5.P.21.408/2011/
  7. számú kiegészítő ítélet ellen az I. rendű alperes részéről
  8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság kiegészítő ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Megállapítja, hogy az I. rendű alperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díja az I. rendű alperes terhére esik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság a
  9. március
  10. napján kelt és
  11. május
  12. napján jogerőre emelkedett 5.P.21.408/2011/
  13. számú ítéletével megállapította, hogy a néhai H. L. és az I. rendű alperes között K.-en,
  14. május
  15. napján az a.-i 2077 helyrajzi szám alatt felvett ingatlanra, továbbá a
  16. július
  17. napján az a.-i 2078 helyrajzi szám alatt felvett ingatlanra és a gy-i 1331/2 helyrajzi számú ingatlanra megkötött adásvételi szerződés érvénytelen. A II. rendű alperest a kereset teljesítésének tűrésére kötelezte, és megkereste dr. H. S. k.-i közjegyzőt, hogy a H. L. hagyatékába visszakerült ingatlanok vonatkozásában a póthagyatéki eljárást folytassa le. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az örökhagyó hagyatékába visszakerült ingatlanokról a törvényes örökösök a hagyatéki eljárásban rendelkezhetnek, azokat a jelen perben nem álló leszármazóik részére is átengedhetik. A felperes
  18. június
  19. napján, majd
  20. június
  21. napján előterjesztett kérelmére az elsőfokú bíróság az ítélet kiegészítéséről rendelkezett. A
  22. június
  23. napján kelt - és
  24. november
  25. napján kijavított - kiegészítő ítéletében megállapította, hogy az érvénytelen adásvételi szerződésekkel az I. rendű alperesre átruházott a.-i 2077 helyrajzi szám alatti ingatlan, az a.-i 2078 helyrajzi szám alatti ingatlan, továbbá a gy.-i 1331/2 helyrajzi szám alatti ingatlan a
  26. november
  27. napján elhunyt H. L. hagyatékához tartozik. Megkereste a K. Körzeti Földhivatalt, hogy a fenti ingatlanok tekintetében néhai H. L. tulajdonjogát jegyezze vissza az adásvételi szerződések érvénytelensége és eredeti állapot helyreállítása címén. A kiegészítő ítélet hatályon kívül helyezése, és a felperes kérelmének elutasítása érdekében az I. rendű alperes fellebbezett. Álláspontja szerint a felperes az ítélet kiegészítés iránti kérelmét a határozat közlésétől számított tizenöt napon túl terjesztette elő, ezért a kérelem teljesítésének nem volt helye. A felperes fellebbezési ellenkérelmében a kiegészítő ítélet helybehagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. A Pp. 225.§-ának

(1)bekezdése szerint az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított tizenöt nap alatt bármelyik fél kérheti, ha a bíróság valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem felől, vagy a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamely része felől akár a fő-, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, avagy a perköltség viselése vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. A Pp. 225.§-ának
(6)bekezdése értelmében, ha a bíróság az ítéletében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a bíróság a hiányosság észlelését követően haladéktalanul köteles hivatalból pótolni. A Pp. 225.§-a alapján az ítélet kiegészítésére akkor kerülhet sor, ha a bíróság nem döntött olyan kérdésben, amelyben egyébként határoznia kellett volna. Abban az esetben viszont, ha az ítélet indokolásából megállapíthatóan a bíróság az adott kérdést ténylegesen elbírálta, de döntésének kifejezésre juttatása hiányzik az ítélet rendelkező részéből, akkor nem a határozat kiegészítésének, hanem kijavításának van helye. Ennek módja a rendelkező rész szövegének pótlása az indokolásnak megfelelő rendelkezésekkel. Az 5.P.21.408/2011/14. számú ítélet indokolásából, illetve rendelkező részének a közjegyző megkeresésére vonatkozó rendelkezéseiből következően az elsőfokú bíróság nem pusztán az adásvételi szerződések érvénytelenségét mondta ki, hanem abban a kérdésben is állást foglalt, hogy a per tárgyát képező ingatlanok néhai H. L. hagyatékába tartoznak. Ennek a kiegészítő ítéletben történt egyértelmű kifejezésre juttatása az ítéletnek a fentiek szerinti kijavítását jelenti, amelyre így a Pp. 225.§-ának
(1)bekezdésében megállapított határidő nem vonatkozik. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26.§-ának
(8)bekezdése és 30.§-ának
(1)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróságnak érdemi döntésére figyelemmel hivatalból kellett volna rendelkeznie az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezéséről (BH 2000.508.), ezért e tekintetben az ítélet kiegészítése felől attól függetlenül határozhatott, hogy a fél az erre irányuló kérelmet elkésetten terjesztette elő (BH 1984.162). Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság kiegészítő ítéletét a Pp. 256/A.§-ának
(6)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az I. rendű alperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles a felperesnek ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget fizetni. Ennek összegét a másodfokú bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. A személyes illeték-feljegyzési jogban részesült I. rendű alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74.§ának
(3)bekezdése folytán alkalmazandó, a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles az Itv. 39.§-a
(3)bekezdésének c) pontjára figyelemmel megállapított összegben a fellebbezési eljárási illetéket megfizetni. Az I. rendű alperest képviselő pártfogó ügyvéd fellebbezési eljárásban felmerült díjának viseléséről a Pp. 87.§-ának
(2)bekezdése alapján határozott a másodfokú bíróság. A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása a Pp. 256/A.§-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján történt. Pécs,
  1. november
  2. Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.