← Magyarország

Pfv.21994/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A mobiltelefon átjátszó torony építésével okozott kár miatt a kártérítési igényt a szomszédos ingatlan tulajdonjogát örökléssel megszerző akkor is igényelheti, ha a károsodás az örökhagyónál következett be. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.21.994/2012/4.szám A Kúria a dr. Hegedűs Péter ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XIII.r., XIV.r., XV.r., XVI.r., XVII.r., XVIII.r., XIX.r., XX.r., XXI.r., XXII.r., XXIII.r., XXIV.r., XXV.r., XXVI.r., XXVII.r., XXVIII.r., XXIX.r., XXX.r., XXXI.r., XXXII.r., XXXIII.r., XXXIV.r., XXXV.r., XXXVI.r., XXXVII.r., XXXVIII.r., XXXIX.r., XL.r. és XLI.r. felpereseknek a dr. Juhász László ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Vas Megyei Bíróság előtt 18.P.21.330/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Ítélőtábla Pf.V.20.259/2011/
  2. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az V., VI., VII.r., XVI., XVII., XVIII., XIX. és XXXIX.r. felperesek
  3. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletnek a felülvizsgálattal támadott, az V.r., VI.r., XVII.r. felperesek keresetét elutasító, az elsőfokú ítéletnek a VII.r., XVI.r., XVIII.r., XIX.r. és XXXIX.r. felperesek javára történő marasztalását leszállító rendelkezéseit a perköltségek viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi; a VII.r. felperes tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a marasztalási összeget 645.000 (hatszáznegyvenötezer) forintra és az elsőfokú ítéletben írt kamataira leszállítja, egyebekben a Vas Megyei Bíróság 18.P.21.330/2009/
  4. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg személyenként az V.r., VI.r., XVII.r. felpereseknek 5.000 (ötezer) forint, a VII.r. felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint, a XVI.r. felperesnek 10.000 (tízezer) forint, a XVIII.r. és XIX.r. felpereseknek személyenként 2.000 (kétezer) forint és a XXXIX.r. felperesnek 8.000 (nyolcezer) forint fellebbezési eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg személyenként az V.r., VI.r., XVI.r., XVII.r. és XXXIX.r. felpereseknek 20.000 (húszezer) forint, a XVIII.r. és XIX.r. felpereseknek 5.0000 (ötezer) forint és a VII.r. felperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes 2006 nyarán H-n, a ... helyrajzi szám alatti, bérelt ingatlanon 40 méter magas, rácsos szerkezetű mobiltelefon átjátszó tornyot létesített. A felperesek lakóházas ingatlanai a toronytól 92-445 méter távolságra fekszenek a zöldövezeti jellegű területen. A felperesek a keresetükben a mobiltelefon átjátszó torony létesítése miatt, az ingatlanaik forgalmi értékének csökkenéséből eredő káruk megtérítésére kérték az alperes kötelezését a Ptk.
  5. §-a és a Ptk.
  6. §-ának

(1)bekezdése alapján. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a szükségtelen zavarás és a forgalmi értékcsökkenés tényét. Az elsőfokú bíróság az ítéletében az I-VI.r., a VIII-XLI.r. felperesek keresetét teljes egészében, közülük a VII.r. felperes keresetét túlnyomórészében alaposnak tartotta és különböző összegek, illetőleg ezeknek a
  1. január 1-jétől járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest; ezt meghaladóan a VII.r. felperest érintően a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a károkozás általános tilalmából [Ptk.
  2. §
(1)bekezdés] következően, ha a károkozó kifejezetten nincs feljogosítva a károkozásra, úgy a károkozás jogellenes. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 96. §-ának
(2)bekezdése alapján a konkrét esetben a hírközlési létesítmény elhelyezése szükségtelen zavarásnak minősül, miután pedig az alperes magát a felelősség alól nem mentette ki, köteles a kár megtérítésére, amelynek mértékét az elsőfokú bíróság dr. L.Gy. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján állapította meg. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatva az V.r., VI.r. és XVII.r. felperesek keresetét elutasította, a VII.r., IX.r., XVI.r., XVIII.r. és XIX.r., valamint a XXXIX.r. felperesek javára történő marasztalást leszállította, ezt meghaladóan a VII.r., IX.r., XVI.r., XVIII.r., XIX.r. és XXXIX.r. felperesek keresetét elutasította, egyebekben az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta és ennek megfelelően rendelkezett az első- és a másodfokú perköltségek viseléséről. A másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában a tényállást kiegészítve megállapította, hogy a ... helyrajzi számú ingatlan 1/2-1/2 arányú tulajdonjogát az V.r. és a VI.r. felperesek 2009-ben örökléssel, a ... helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát a XVI. és XVII.r. felperesek 2007-ben örökléssel, a ... helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát a VII.r. felperes 2007-ben, illetve 2008-ban örökléssel és adásvételi szerződéssel, a ... helyrajzi számú ingatlan 1/2 arányú tulajdonjogát a IX.r. felperes
  1. augusztus 2-án ajándékozással, a ... helyrajzi számú ingatlan 1/4-1/4 arányú tulajdonjogát a XVIII.r. és XIX.r. felperesek 2009-ben örökléssel és a .../1 helyrajzi számú ingatlan 1/2 arányú tulajdonjogát a XXXIX.r. felperes 2009-ben örökléssel és egyezséggel szerezte meg. A másodfokú ítélet indokolása szerint a torony léte szükségtelen zavarást valósít meg, ezért az alperes a Ptk.
  2. §-a alapján köteles az ingatlanok forgalmi értékcsökkenéséből eredő károk megtérítésére, a forgalmi értékcsökkenés mértékét pedig az aggálytalan szakvélemény szerint az elsőfokú bíróság jól állapította meg. Az V.r., VI.r. és XVII.r. felperesek azonban tulajdonjogukat a torony létesítését követően szerezték, ezért kártérítési igénnyel az alperessel szemben nem léphetnek fel. A VII.r., IX.r., XVI.r., XVIII.r., XIX.r. és XXXIX.r. felperesek pedig csak a torony építésekor már tulajdonukban álló ingatlanaik, illetőleg tulajdoni részesedésük alapján tarthatnak igényt a kártérítésre. Az V.r., VI.r., VII.r., XVI.r., XVII.r., XVIII.r., XIX.r. és XXXIX.r. felperesek felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet rájuk vonatkozó, keresetüket részben vagy egészben elutasító rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére és e körben az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A felülvizsgálati kérelem szerint a másodfokú bíróság téves jogértelmezéssel állapította meg, hogy a torony építése után örökléssel történő tulajdonszerzés esetén a kártérítési igény nem érvényesíthető. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy 3.000.000 forint alatti perértékre tekintettel a felülvizsgálati kérelem kizárt; másodlagosan a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak tartotta. A Pp.
  3. §-ának
(2)bekezdése és 275. §-ának
(2)bekezdése alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezései a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértőek-e. A felülvizsgálati kérelem elutasítására a felülvizsgálati perérték miatt a kérelem beadásának időpontjára és a Pp-nek a 271. §-a
(2)bekezdését módosító jogszabály (
  1. évi LXIX. törvény
  2. §) hatálybalépésére tekintettel nem volt lehetőség, ezért a felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben bírálta el. A jogerős ítélet indokolásában a bíróság a szükségtelen zavarás tényét, a forgalmi értékcsökkenés mértékét és az alperes Ptk.
  3. §-án, illetőleg a Ptk.
  4. §-ának
(1)bekezdésén alapuló kártérítési felelősségét megállapította, a felülvizsgálati eljárásban csak az egyes felperesek kártérítési igényének mértéke a vitatott. A megállapított tényállás szerint az átjátszótorony 2006ban épült fel. Az V.r., VI.r., XVI.r., XVII.r., XVIII.r., XIX.r. és XXXIX.r. felperesek tulajdonjogukat az építkezés befejezése után örökléssel szerezték. A VII.r. felperes a tulajdonjogát részben örökléssel, részben (1/4) adásvételi szerződéssel szerezte. A Ptk. 360. §-ának
(1)bekezdése alapján a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A kereset alapjául szolgáló károsodás, az ingatlanok forgalmi értékének csökkenése a torony felépülésekor következik be, ettől kezdve követelhetik az érintett ingatlantulajdonosok a káruk megtérítését. Az adásvételi szerződés alapján tulajdonjogot szerző a torony felépülése utáni állapotú és értékű ingatlant szerezte meg, az alperes korábbi építkezésével összefüggésben kára nem keletkezett, ezért emiatt a másodfokú bíróság helyesen utasította el részben a VII.r. felperes keresetét. Téves azonban jogi álláspontja az építkezés befejezése után örökléssel tulajdonjogot szerző felperesek keresete tekintetében. A Ptk.
  1. §-a szerint az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre (öröklés). Az öröklés egyetemes jogutódlás, az örökös ugyanabba a jogi helyzetbe kerül mint az örökhagyó, vagyis az örökhagyó helyébe lép minden jog és kötelezettség tekintetében, ennek folytán nincs jogi akadálya annak, hogy az örökös azt a vagyoncsökkenésből származó kárigényt érvényesítse az alperessel szemben, amely nem nála, hanem korábban az örökhagyónál keletkezett. A jogerős ítéletben a bíróság ezért tévesen utasította el teljes mértékben az V.r., VI.r., XVII.r. felperes keresetét és részben a VII.r., XVI.r., XVIII.r., XIX.r., valamint a XXXIX.r. felperes keresetét a torony építése után örökléssel szerzett tulajdoni hányad tekintetében, ezért a Kúria a Pp.
  2. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a jogerős ítéletnek az V.r., VI.r., XVII.r. felperesek keresetét elutasító és a XVI.r., XVIII.r., XIX.r. és XXXIX.r. felperesek javára történő marasztalást leszállító rendelkezéseit a perköltség viselésére is kiterjedően a Pp. 275. §-ának
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A VII.r. felperes tulajdonában lévő ... helyrajzi számú ingatlan 1/4 részét a VII.r. felperes a tulajdoni lap bejegyzése szerint adásvétellel szerezte meg. A kifejtett indokokra figyelemmel az ingatlan 1/4 részének értékcsökkenését kártérítésként nem igényelheti, az örökléssel szerzett ingatlanrész értékcsökkenését azonban az alperes köteles megtéríteni, ezért a Kúria a jogerős ítéletnek a VII.r. felperes javára történő marasztalását leszállító rendelkezését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a marasztalási összeget 645.000 forintra és kamataira szállította le. A Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése, illetőleg a Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése alapján rendelkezett a másodfokú és a felülvizsgálati eljárási költség viseléséről, a pervesztesség és pernyertesség aránya mellett figyelembe véve azt, hogy az alperes a fellebbezési illetéket, a felülvizsgálatot előterjesztő felperesek pedig a felülvizsgálati illetéket lerótták. Budapest, 2013. szeptember 30. Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Udvary Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Almásy Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő HM

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.