DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf. I. 20.587/2013/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Nyíregyházi.... számú Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: Dr. Sz. J. pártfogó ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a L . V-né hozzátartozó (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe, tartózkodási helye: címe) I. rendű és a Miskolci ....számú Ügyvédi Iroda (címe,- ügyintéző: Dr. Nagy Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt II. rendű alperes neve „f.a." (címe) II. rendű alperes ellen követelés megfizetése iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 5.P.20.870/2011/
- számú ítélete ellen a II. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja. Mellőzi az alperesek kereseti illetékben és pártfogó ügyvédi munkadíjban marasztalását. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II. rendű alperes részére 150 000 (Százötvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd első- és másodfokú eljárásban felmerült munkadíját az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A Cg...... cégjegyzékszámú II. rendű alperes egyetlen beltagja volt
- március
- és
- augusztus
- napja között a felperes.
- április
- napjától a II. rendű alperes 1/1 arányban tulajdonosa az "A" belterület "A1" helyrajzi számú üzlet és raktár megjelölésű ingatlannak.
- április
- napján egyrészről a II. rendű alperes mint adós; a felperes, V. F., B. E., B. S. és B. S-né mint készfizető kezesek, másrészről a "T" és Vidéke Takarékszövetkezet mint hitelező között kölcsönszerződés jött létre, amely értelmében a hitelező a II. rendű alperesnek, 2 év türelmi idő kikötésével,
- május
- napi kezdő,
- április
- napi utolsó, havonta visszafizetendő részletek mellett, 10 000 000 Ft összegű kölcsönt nyújtott. A felperes a II. rendű alperesi társaságban való részesedése értékesítése céljából internetes hirdetés útján került kapcsolatba az I. rendű alperessel.
- augusztus
- napján a felperes mint eladó és az I. rendű alperes mint vevő között társasági részesedés átruházására vonatkozó szerződés jött létre. A szerződés
- és
- pontja szerint a felperes eladta az I. rendű alperes részére a II. rendű alperesi betéti társaságban fennálló társasági részesedését. A szerződés
- pontjában a szerződő felek rögzítették, hogy a társaságnak jelentős tartozása van, így többek között a "T" és Vidéke Takarékszövetkezet felé 9 099 367 Ft összegű. Az I. rendű alperes a szerződés szerint vállalta, hogy a társasági részesedés megszerzése után a társaság adósságának rendezése érdekében mindent megtesz és ha a társaság vagyona nem fedezné azt, saját vagyonával felel a társaság tartozásaiért. A beltag adataiban bekövetkező változást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg....... számú végzésével
- augusztus
- napi hatállyal jegyezte be. Az I. rendű alperes a szerződésben vállalt kötelezettsége ellenére a "T" és Vidéke Takarékszövetkezet által nyújtott kölcsönt sem a hitelező, sem a felperes részére nem fizette meg. A kölcsön alapján a
- október
- és
- április
- napja közötti időszakban - az ellátásaikból való levonás útján - B. S. 653 420 Ft, B. S.né 530 028 Ft, B. E. 2 683 357 Ft, V. F. 461 033 Ft, összesen 4 327 838 Ft összeget fizetetek meg a "T" és Vidéke Takarékszövetkezet részére.
- április
- napján B. S. végintézkedés nélkül elhunyt, törvényes örökösei gyermekei, a felperes, B. E. S. J-né és K. F-né voltak, akik H-né L. E. ...... közjegyző előtt 54020/Ü/373/2012 számon folyamatban volt hagyatéki eljárásban
- augusztus
- napján B. É. kieséses örökössel egyezséget kötöttek, amely szerint az örökhagyó kizárólagos tulajdonát képező személygépkocsiból a törvényes örökrészükről ellenérték nélkül lemondtak a kieséses örökös javára. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság .... számú végzése alapján a II. rendű alperes
- augusztus
- napjától felszámolás alatt áll. A felszámolási eljárásban sem a felperes, sem a készfizető kezesek a "T" és Vidéke Takarékszövetkezet által nyújtott kölcsönből eredő követelést hitelezői igényként nem jelentették be. A
- január
- napján kelt - a
- május
- napi hasonló tartalmú nyilatkozatot pontosítva - engedményező nyilatkozatuk szerint B. S.né, V. F., B. E. S. J-né és K. F-né a felperesre engedményezték a "T" és Vidéke Takarékszövetkezet által nyújtott kölcsönből a készfizető kezesek által visszafizetett - a felperest törvényes örökösként megillető követeléssel csökkentett - 4 362 381 Ft összeget; azon számítás alapján, mely szerint néhai B. S. 653 420 Ft, B. S.né 530 028 Ft, B. E. 2 683 357 Ft, V. F. 658 931 Ft, mind összesen 4 525 736 Ft összeget fizettek meg, amelyet csökkenteni kell a felperest törvényes öröklés jogcímén megillető 163 355 Ft-tal. A felperes módosított keresete szerint kérte kötelezni a II. rendű alperest - amennyiben pedig a II. rendű alperes vagyona fizetési kötelezettségét nem fedezi, az I. rendű alperest - 4 327 838 Ft tőke és a tőke után
- június
- napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére. Előadta, hogy a II. rendű alperes által felvett kölcsönből 4 327 838 Ft összeget
- október
- és
- április
- napja közötti időszakban amikor a II. rendű alperes beltagja már az I. rendű alperes volt - a készfizető kezesek fizettek meg, akiknek törvényes örökösei követelésüket a felperesre engedményezték, amely alapján a hitelezőnek megfizetett összegeket a felperes jogosult követelni. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a felperes nem jogosult a követelés érvényesítésére. A II. rendű alperes a kereset elutasítását, a felperesnek perköltségében marasztalását kérte azzal, hogy a felszámolási eljárásban a felperes a kereset tárgyává tett követelését hitelezői igényként nem jelentette be. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4 327 838 Ft-ot és annak
- július
- napjától a kifizetés napjáig járó középarányos kamatát. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy a követelés kielégítési alapjának a II. rendű alperesnél fel nem lelhetősége esetében - azaz társasági vagyon hiányában -, mint a felszámolás alatt álló II. rendű alperes beltagja (mögöttes felelőssége alapján), a fenti összegért saját vagyonával korlátlanul helytállni tartozik. Megállapította, hogy a pártfogó ügyvéd díját teljes egészében a II. rendű alperes viseli. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak, külön felhívásra, 259 668 Ft feljegyzett kereseti illetéket. Az ítélet indokolása szerint a II. rendű alperesi betéti társaság a kölcsönszerződésen alapuló tartozását nem vitatottan sem részben, sem egészben nem egyenlítette ki, a kölcsönt a keresetben megjelölt összegben a készfizető kezesek teljesítették, akik követelésüket a felperesre engedményezték, amely alapján a felperesnek igénye keletkezett a visszafizetett összeg érvényesítésére. A felperes hitelezői igényét a felszámolási eljárásban ugyan nem jelentette be, azonban annak csak az a következménye, hogy követelését a felszámolási eljárásban nem érvényesítheti, a bejelentés elmaradása a követelés polgári perben való érvényesítésének nem akadálya. Mindezek alapján marasztalta az elsőfokú bíróság az alpereseket a kereset szerint. A Pp.
- §-ának
(1)bekezdése szerint kötelezte az alpereseket az
- évi XCIII. törvény
- §-a
(1)bekezdésének a) pontja szerint meghatározott kereseti illetéknek, valamint a Pp. 87. §ának
(2)bekezdése figyelembe vételével a pártfogó ügyvéd díjának a megfizetésére. Az első fokú ítélettel szemben a II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte az ítélet megváltoztatását és a keresetnek a II. rendű alperessel szembeni elutasítását, a felperesnek első- és másodfokú költségében marasztalását. A fellebbezésben előadta, hogy az I. rendű alperes a társaság iratanyagát nem adta át a felszámoló részére, ezért a felperes által hivatkozott készfizető kezesi teljesítésekkel kapcsolatos okiratokkal sem rendelkezik. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását, a másodfokú pártfogó ügyvédi munkadíj megállapítását kérte. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §-a
(1)bekezdésének f) pontja szerint tárgyaláson kívül bírálta el, és azt a következők szerint alaposnak találta: A Pp. 73/A. §-a
(1)bekezdésének a) pontja értelmében a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A Pf. 5. sorszámon a Pp. 234. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott fellebbezési határidőn túl elkésetten előterjesztett, a Pp. 244. §-ának
(1)bekezdésében foglalt feltételek szerint - az I. rendű alperes perjogilag nem a fellebbező II. rendű alperes ellenfele - csatlakozó fellebbezésnek sem tekinthető I. rendű alperesi fellebbezés ezért a Pp. 73/B. §-ának
(1)bekezdése szerint hatálytalannak tekinthető. Az ítélőtábla Pf.
- szám alatt felhívta az I. rendű alperest nyilatkozattételre, illetve tájékoztatta, hogy hallgatása esetén beadványát úgy tekinti, hogy a II. rendű alperes fellebbezéséhez csatlakozik. Mindennek azonban az ügy elbírálása szempontjából jelentősége nem volt, mivel az I. rendű alperes marasztalását a felperes a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §-ának
(2)bekezdése szerinti mögöttes felelőssége alapján kérte, ebből következően a Pp.
- §-ának a) pontja szerint az I. és II. rendű alperes között kényszerű (egységes) pertársaság jött létre, amelynek a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése szerint az a következménye, hogy az I. rendű alperes fellebbezése kihatott a fellebbezés előterjesztését elmulasztó II. rendű alperesre is, hiszen felelősségük csak egységesen dönthető el, az első fokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása mögöttes felelőssége alapján szükségszerűen kiterjed a II. rendű alperesre is. Nem osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a kereset tárgyává tett követelés a felszámolási eljárásban való bejelentésének az elmaradása a perbeli igényérvényesítésre kihatással nincs. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a felszámolási eljárás kezdő időpontjában hatályos 37. §-ának
(1),
(2)és
(3)bekezdései értelmében a felszámolás alatt álló adóssal szemben a felszámolás előtt keletkezett követeléseket a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül, míg a felszámolás alatt keletkezett követeléseket a követelés esedékessé válásától számított egy éven belül a felszámoló részére be kell jelenteni; az egy éves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A Ptk. 328. §-ának
(1)bekezdése alapján az engedményezés a jogosult személyében bekövetkező jogutódlás, a követelés esedékességét nem érinti, az engedményezéssel az egy éves jogvesztő határidő - szemben a Ptk. 329. §-ának
(2)bekezdésén alapuló, az értesítés esetén az elévülést megszakító eredménnyel - nem kezdődik újra. A bejelentési kötelezettség határideje szempontjából tehát nem volt annak jelentősége, hogy a készfizető kezesi teljesítés alapján a jogosultak a követelést a felperesre engedményezték. A felperes által előadottak szerint a keresetben követelt összegeket a készfizető kezesek a "T" és Vidéke Takarékszövetkezet részére 2009. október 16. és 2012. április 13. napja között fizették meg. A Ptk. 276. §-ának
(1)bekezdése alapján tehát a követelés utolsó részlete
- április
- napján vált esedékessé, ebből következően legkésőbb
- április
- napjáig a felszámolás alatt álló II. rendű alperessel szembeni a követelés megfelelő részét a felszámoló részére be kellett volna jelenteni. Az 1/
- (VII.30.) PJE jogegységi határozat az
- évi XLIX. törvény
- §-ának
(3)bekezdésében szereplő jogvesztés tartalmával kapcsolatban kifejtette, hogy amennyiben a hitelező a felszámolás közzététele előtt keletkezett pénzkövetelését a közzétételtől számított, a kezdő időpont után keletkezett követelését pedig a követelés esedékességétől számított egy éven belül nem jelenti be, ennek elmulasztása a hitelező követelésének a megszűnését eredményezi. A jogvesztés az alanyi jog végleges megszűnését jelenti, vagyis a követelés még természetes kötelemként sem marad fenn, a jogvesztést hivatalból kell figyelembe venni. A fentiek szerint az egy éves igénybejelentési határidő elmulasztása nem pusztán az igényérvényesítés jogának a felszámolási eljárásban való elvesztését jelenti, hanem a hitelező anyagi jogát szünteti meg, függetlenül attól, hogy a követelés tárgyában megelőzőleg volt-e peres eljárás folyamatban. A felperes a perben a II. rendű alperest mint a kölcsönszerződés főkötelezettjét terhelő, a készfizető kezesi teljesítés alapján keletkezett követelést érvényesített, az I. rendű alperessel mint a II. rendű alperes beltagjával szemben pedig a Gt. 108. §-ának
(1)és 97. §-ának
(1)bekezdésére alapítottan mögöttes felelőssége alapján érvényesített pénzkövetelést. A perben érvényesített követelés az adós II. rendű alperes elleni felszámolási eljárásban történő bejelentésének az elmulasztása a hitelezői követelésnek a megszűnését eredményezte. Ebből következően nem állhat fenn az I. rendű alperes mögöttes felelőssége sem, mert a beltag a betéti társaságot terhelő tartozásokért felel saját vagyonával. Ha a főkötelezettel szemben jogvesztés következik be, ez kihat a mögöttes felelősre is, a hitelező az igényérvényesítési jogát nemcsak a betéti társasággal, hanem annak mögöttesen felelős beltagjával szemben is elveszti (BH 2008. 159., BDT 2010. 2285). Mindezek alapján a felperes keresetének a jogalapja hiányzik, ezért az ítélőtábla a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Az I. rendű alperesre is kiható II. rendű alperesi fellebbezés eredményre vezetett, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján az ítélőtábla a felperest kötelezte a II. rendű alperes ügyvédi képviseletével összefüggésben felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)és
(6)bekezdései alapján megállapított 100 000 Ft elsőfokú és 50 000 Ft másodfokú perköltség megfizetésére. Az ügyvédi munkadíjnak a pertárgy értékéhez képest jelentős mérséklését az indokolta, hogy a szükséges jogi képviselői munka az átlagosnál lényegesen kisebb mértékű volt, ténylegesen csak a felszámolás rendelkezésre álló adatainak a bejelentésére, a kereset jogalapjának a vitatására szorítkozott. Az I. rendű alperesnek perköltsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. A felperest a személyes költségmentessége folytán a Pp. 84. §
(1)bekezdés b) pontja szerint megillető kedvezmény, hogy pervesztessége ellenére mentesül a pártfogó ügyvéd díjának a megfizetése alól. Ezért az ítélőtábla a Pp. 87. §-ának
(2)bekezdése és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §-ának
(2)bekezdése szerint, az ítélet megváltoztatása folytán mellőzve az alperesek pártfogó ügyvédi munkadíjban marasztalását, megállapította, hogy a felperes pártfogó ügyvédjének az első- és másodfokú eljárásban felmerült munkadíját az állam viseli. A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt kereseti és fellebbezési illeték a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése és
- §-a alapján az állam terhén maradt, ezért az ítélőtábla mellőzte az alperesek kereseti illetékben marasztalását. A perköltség vonatkozásában a teljesítési határidő a Pp.
- §-ának
(1)bekezdésén alapult. D e b r e c e n,
- január
- Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta s.k. a tanács elnöke, Dr. Pribula László s.k. előadó bíró, Dr. Bakó Pál s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő