Kbf.55/2013/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés/ miatt emelt vád alól felmenti. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül a Kúriához címzett - a Fővárosi Ítélőtáblán előterjesztett -- fellebbezésnek van helye. i n d o k o l á s: A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2013. március 19. napján kihirdetett Kb.II.46/2012/5. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 349.§

(1)bekezdése szerinti szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás vétségében, ezért őt 60 napi, napi tételenként 2.500 forint pénzbüntetésre ítélte. A kiszabott 150.000 forint pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett és rendelkezett annak meg nem fizetése esetére a szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A tárgyaláson az ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette, a vádlott 3 napi gondolkodási időt kért, majd az ítélet ellen, annak megváltoztatása - elsősorban felmentés, másodsorban az alkalmazott szankció enyhítése - érdekében fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.706/2013/1. számú átiratában a fellebbezéssel támadott ítélet megváltoztatását és a vádlott felmentését indítványozta. Álláspontja szerint a vádlott cselekvősége alapján nem lehet arra következtetni, hogy akaratlagosan törekedett volna arra, hogy a szolgálati helyétől távol maradjon, vagy onnan elkéssen, illetőleg arra sem volt adat, hogy késése felismerését követően belenyugodott volna annak következményeibe. A használt gépjármű váratlan meghibásodása előre nem látható, elháríthatatlan körülményként jelentkezett, ezért a vádlott késését önhibájából eredőnek tekinteni nem lehet. Mivel a vád tárgyát képező bűncselekmény csak szándékosan követhető el, a Btk. 349.§

(1)bekezdése szerinti szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás vétségének elkövetési magatartást gondatlanul megvalósító vádlott cselekménye nem bűncselekmény. A bejelentett vádlotti fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A fellebbezést a Be.360. §

(1)bekezdés c/ pontja alapján a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa tanácsülésen bírálta el. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta. A bizonyítási eljárás során szabályszerűen hallgatta ki a vádlottat, tanúként az édesapját valamint a vádlott két, BV intézetben dolgozó munkatársát. Helytállóan tette ismertetéssel a tárgyalás anyagává a releváns okiratokat (az őrutasítást, a szolgálati napló-kivonatot, a 4/

1. számú intézkedést, valamint a vádlott személyügyi nyilvántartási iratait). Az egybehangzó nyilatkozatok alapján helytállóan rögzítette, hogy a vádlottat
2. március
3. napján 6 óra 40 perctől kezdődően biztonsági tiszti szolgálatba vezényelték az ... Büntetés-végrehajtási Intézetben, ő azonban a szolgálati helyére késve, 06 óra 53 perckor érkezett meg. A fellebbviteli ügyészi átirat ugyancsak helytállóan mutatott rá, hogy a vádlott cselekvőségében szándékosságra - akár eshetőleges szándékra - utaló mozzanatot nem lehetett észlelni. A gépjármű meghibásodására a korábbiakban nem volt példa, ezért a vádlottnak nem róható fel, hogy azzal nem számolt előre. A meghibásodást követően kialakult helyzetben úgy járt el, ahogy tőle elvárható volt: haladéktalanul értesítette a BV intézetet, illetőleg (édesapjától) segítséget kért. A probléma felmerülésekor tanúsított magatartása alapján tehát - az első bírói okfejtéssel szemben - éppen arra lehet következtetni, hogy a vádlott, a szolgálati kötelességei teljesítésére törekedett, ennek érdekében a felmerült problémát alkotó módon megoldani igyekezett. Önhiba megállapításának nincs helye, ezért az erre történő utalást a Fővárosi Ítélőtábla a megállapított tényállásból mellőzte. Az előzőekben írt módosítással az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A vádlott felmentés érdekében előterjesztett fellebbezése és a másodfokú ügyész indítványa alapos. A Btk. 349.§

(1)bekezdésében írt szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás vétségét az követi el, aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, illetőleg annak teljesítésére képtelenné teszi magát. E bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségének megállapítását arra a feltételezésre alapozta, hogy a vádlottnak előre kellett számolnia a 15 éves, egyebekben kifogástalanul üzemelő gépjármű meghibásodásának lehetőségével, ennélfogva annak bekövetkezése esetén az önhiba megállapítható. Az elsőfokú bíróság tehát csak a gépjármű életkorából levont következtetés alapján állapította meg a vádlott büntetőjogi felelősségét. A vádlott védekezését - a segítségnyújtás kérése illetőleg az intézet irányába tett jelzés tekintetében - a kihallgatott tanúk (... - az édesapa, illetőleg ...) is alátámasztották. A másodfokú bíróság álláspontja szerint tehát sem eshetőleges, sem pedig egyenes szándékára nem vonható le következtetés csupán abból a tényből, hogy a vádlott a BV intézet megközelítéséhez egy 15 éves gépjárműt vett igénybe. Mivel a terhére rótt bűncselekmény törvényi tényállási elemeit a vádlott szándékosan nem valósította meg, ezért őt az ellene emelt vád alól a másodfokú bíróság a Be. 6.§

(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a Be. 331.§

(1)bekezdése alapján, bűncselekmény hiányában felmentette. A büntetőeljárás során bűnügyi költség nem merült fel, ezért arra vonatkozóan a Fővárosi Ítélőtáblának nem kellett rendelkeznie. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§

(1),

(2)bekezdésén alapszik. A Be.386.§

(1)bekezdés c/ pontja alapján az ítélet ellen fellebbezésnek van helye. Budapest,

1. szeptember
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró Az ítélet
3. október 28-án jogerős. Budapest,
4. október
5. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke