← Magyarország

Pf.20522/2013/2 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.522/2013/

  1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Somogyi Ügyvédi Iroda, (ügyintéző: dr. Somogyi Henrietta ügyvéd) által képviselt felperesnek - a dr. Andrási Ádám ügyvéd által képviselt alperes ellen társelnöki határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
  2. április
  3. napján kelt 4.P.22.064/2012/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET. Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Az alperes perköltség fizetésére kötelezését mellőzi. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38 000 (harmincnyolcezer) Ft első- és másodfokú perköltséget. Köteles továbbá a felperes megfizetni az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak 48 000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS Az alperest a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pk.60.056/1990/
  6. számú végzésével
  7. szám alatt jegyezte be a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. Az alperes
  8. január
  9. napján módosított alapszabálya szerint a tagok kötelezettsége a tagdíj megfizetése, a tagdíjfizetés egy éves elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi. Az alperes az alapszabályát
  10. november
  11. napján módosította, amely a fenti rendelkezéseket nem érintette. A Kecskeméti Városi Ügyészség az alperesnél végzett célvizsgálat eredményeként T.C.613/2007/2-I.-XX. számon a
  12. november
  13. napján módosított alapszabály tagdíjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményére vonatkozó rendelkezése, valamint az érintett közgyűlésen hozott egyéb határozatok miatt - azok törvénysértő voltára tekintettel óvással élt. Az alperes a
  14. augusztus
  15. napján tartott közgyűlésén az alapszabályát módosította és elfogadta a
  16. évi Fizetési és Munkavégzési Szabályzatot. E közgyűlési határozatok -2ellen a Kecskeméti Városi Ügyészség ismét óvással élt (T.C.438/2009/II.-I.-XX.) megállapítva, hogy a közgyűlés összehívására törvénysértően került sor, miután arra a tagok egy része nem kapott meghívót, s így nem tudott részt venni az ülésen. Aggályosnak ítélte a közgyűlés összehívásának alapját képező tagnyilvántartást is. Az óvást követően,
  17. augusztus
  18. napjára összehívott közgyűlésén az alperes újabb határozatokat hozott. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 7.G.40.262/2009/
  19. számú - első fokon jogerőre emelkedett - ítéletével az alperesi egyesület
  20. augusztus
  21. napján hozott közgyűlési határozatait jogszabálysértésre figyelemmel megsemmisítette. Határozatának indokolásában kifejtette, az egyesület nem rendelkezik olyan tagnyilvántartással, amelyből megállapítható lenne, hogy a közgyűlés időpontjában ki volt az egyesület tagja, és kinek a részére kellett a közgyűlésre meghívót küldeni. Az alperes a
  22. december 10-én hozott társelnöki határozatával több más taggal együtt a felperes tagsági viszonyát törléssel megszüntette. A felperes és az érintett tagok a bíróságtól a határozatok megsemmisítését kérték. A Kecskeméti Törvényszék - a Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.171/2012/
  23. számú ítéletével jogerőre emelkedett - 2.P.20.059/2012/
  24. számú ítéletével, valamint a - Pf.III.20.169/2012/
  25. számú ítéletével jogerőre emelkedett 2.P.20.103/2011/
  26. számú ítéletével az érintett határozatokat megsemmisítette. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperesnek határozatai meghozatala előtt fel kellett volna hívnia az érintett tagokat a hátralékos tagdíj megfizetésére, és csak a felhívás eredménytelensége esetén alkalmazhatta volna a mulasztó tagokkal szemben a tagsági viszony megszüntetését, mint hátrányos jogkövetkezményt. Az alperes a társelnökei által hozott,
  27. október
  28. napján kelt 7/
  29. számú határozatával a felperest a tagnyilvántartásból törölte és megállapította, hogy tagsági jogviszonya megszűnt. A határozat indokolásában kiemelte, a felperesnek
  30. augusztus
  31. napján 341 619 Ft tagdíjtartozása állt fenn, amelyet írásbeli felszólítás, és a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés ellenére nem fizetett meg a rendelkezésére bocsátott határidőben, ezért az alapszabály VI.
  32. pontja értelmében tagsági jogviszonya megszűnt. A felperes keresetében kizárása jogellenességét állítva a 7/
  33. számú társelnöki határozat megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az alperes jelenlegi társelnökeinek kinevezése és a határozatban hivatkozott alapszabály meghozatali eljárás törvénysértő, ezáltal érvénytelen. Hangsúlyozta, tagsági viszonya ellenére a közgyűlésekre nem hívták meg, az alapszabály elfogadásában és a vezetőség megválasztásában ezért nem vehetett részt, és a fizetendő tagdíjról sem kapott értesítést. Véleménye szerint a fizetendő tagdíj összege sem állapítható meg pontosan, miután az elmúlt évek közgyűlései is szabálytalanul kerültek összehívásra, így az ott hozott valamennyi határozat törvénysértő. Megítélése szerint az egyesület 1990-es évek végén hozott alapszabálya tekinthető hatályosnak. Pf.II.20.522/2013/
  34. szám -3- Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy a hatályos alapszabálya
  35. augusztus
  36. napján kelt, azt bírósági felülvizsgálattal sem az egyesület tagjai, sem mások a törvényes határidőn belül nem támadták meg, az abban foglalt rendelkezések alapján pedig a felperes tagnyilvántartásból való törlése törvényes volt. Az alapszabály VI/
  37. pontja szerint ha a tag a V/
  38. pontban meghatározott tagdíjat írásbeli felszólítást követően nem fizeti meg, úgy tagsága törléssel megszűnik. Állította, hogy a felperes részére a tagdíj kapcsán fizetési felszólítást küldött, arra azonban a felperes nem reagált. Hivatkozott a felperes korábbi perben tett nyilatkozatára, nevezetesen, hogy tagsági díjat akkor fizetett utoljára az egyesületnek, amikor tagsági jogával élhetett, ami pedig
  39. májusában volt. Kiemelte, amennyiben a felperes által hivatkozott alapszabály lenne érvényben, úgy a felperes tagsági viszonya már korábban megszűnt volna, miután a tagsági díjfizetés egy éves elmulasztása e szerint is a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes társelnökeinek
  40. október
  41. napján kelt felperes neve felperes törlésére és tagsági jogviszonyának megszűnése megállapítására vonatkozó 7/
  42. számú társelnöki határozatát megsemmisítette. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60 000 Ft perköltséget. Határozata indokolásában kiemelte, a Kecskeméti Törvényszék 16.P.22.368/2011/
  43. számú részítéletéből megállapíthatóan a
  44. augusztus
  45. napján megtartott közgyűlés összehívására törvénysértő módon került sor, emiatt az ügyészség óvással élt, amelyet az alperes elfogadva
  46. augusztus
  47. napjára újabb közgyűlést hívott össze. Az ekkor hozott közgyűlési határozatokat utóbb a bíróság jogerős ítéletével megsemmisítette. A perben támadott társelnöki határozat kapcsán megállapította, tévesen hívta fel az alperes határozatában az alapszabály rendelkezéseit, azok ugyanis a felperes tagsági viszonyának megszüntetése alapjául nem szolgálhattak, miután az alapszabály módosítása során az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat nem alkalmazták, a felperes részére a közgyűlésre meghívót nem küldtek, így a felperes a Ptk.
  48. §

(3)bekezdésében szabályozott tagsági jogait gyakorolni nem tudta. Mindezek alapján a
  1. augusztus 30.-i közgyűlés összehívására törvénysértő módon került sor, így nem fogadható el a
  2. évi Fizetési és Munkavégzési Szabályzat sem. Az alperes nem bizonyította a felperesi tagdíjtartozás összegszerűségét sem. Nem követhető, hogy az alperes a
  3. évet megelőző időszakra milyen tagdíjtartozásokat vett figyelembe, így mindez nem vezethet a felperes tagsági jogviszonyának megszűnéséhez. Kifogásolható emellett, hogy a 7/
  4. számú társelnöki határozat a felperesen kívül más tagok tagsági viszonyának megszűnéséről is döntött, az egyes tagokra vonatkozó döntések azonban nem különíthetőek el egymástól számozás hiányában. Emiatt a társelnöki határozat jogszabályba ütközik, ezért azt a Ptk.
  5. §
(6)bekezdése alapján megsemmisítette. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt. Fellebbezési érvelése szerint téves az elsőfokú ítéleti ténymegállapítás, miszerint a
  1. augusztus
  2. napján megtartott közgyűlés összehívására törvénysértő módon került sor, a Kecskeméti Törvényszék -416.P.22.368/2011/
  3. számú, utóbb kijavított részítéletének rendelkező része ilyen megállapítást nem tartalmaz, csupán annak indokolása idézi az ügyészség által tett megállapításokat, mint az ügyészség álláspontját. Ezzel szemben tény, hogy a
  4. augusztus
  5. napján megtartott közgyűlésen elfogadott határozatok egyikét sem támadta meg sem a felperes, sem az ügyészség, s miután az e napon kelt alapszabályt elfogadó határozat jogellenességét a bíróság nem mondta ki, így azokat érvényesnek kell tekinteni. Erre figyelemmel jogszerűen alkalmazhatták a Fizetési és Munkavégzési Szabályzat és az Alapszabályzat rendelkezéseit a törlő határozat meghozatala során. Álláspontja szerint téves az az ítéleti ténymegállapítás is, hogy nem a jogszabályoknak megfelelően került sor a
  6. augusztus
  7. napján tartott közgyűlés összehívására, ezt a kérdést ugyanis a bíróság soha nem vizsgálta, a bíróság csupán az ügyészség által tett előadásra hivatkozott. Kiemelte, a társadalmi szervezet tagja köteles teljesíteni a legfelsőbb irányító szerv által hozott, bíróság előtt meg nem támadott határozatban foglalt fizetési kötelezettségét. Hangsúlyozta, a felperest felszólította a tagsági díj kiegyenlítésére, a felperes azonban a felszólításnak nem tett eleget, és azt nem is vitatta. Lényegesnek ítélte, hogy az alperes korábbi,
  8. december
  9. napján elfogadott alapszabálya is tagdíjfizetési kötelezettséget ír elő a tagok számára, a
  10. augusztus
  11. napján tartott közgyűlés során elfogadott Fizetési és Munkavégzési Szabályzat pedig annak pontos havi mértékét is meghatározta. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alapos. Az egyesülési jogról szóló
  12. évi II. tv.
  13. §
(1)bekezdése értelmében a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A társadalmi szervezet valamely szerve támadott határozatának felülvizsgálatánál a bíróságnak a szervezet autonómiájára, önkormányzó jellegére, valamint arra kell figyelemmel lennie, hogy a tagok maguk határozzák meg a működés rendjét, ezen belül a tagsági viszony létesítésének, illetve megszűnésének feltételeit. A bíróság akkor semmisítheti meg a szervezet valamely szervének határozatát, ha a határozat törvénysértő, vagy belső szabályzatba ütközik. Helytállóan hivatkozott az alperes fellebbezésében arra, hogy az alperes
  1. augusztus
  2. napján megtartott közgyűlésén hozott határozatokat, így az alapszabályát módosító határozatot a nyitva álló törvényes határidőn belül sem a felperes, sem az egyesület más tagja, sem az ügyészség nem támadta meg, az iránt keresetet a bíróság előtt nem terjesztett elő, így az e közgyűlésen hozott, az alapszabály módosítását elfogadó határozatot, továbbá a Fizetési és Munkavégzési Szabályzatot érvényesnek és Pf.II.20.522/2013/
  3. szám -5- alkalmazandónak kell tekinteni. Az pedig, hogy a közgyűlés összehívására a jogszabályi előírásoknak megfelelően került-e sor, erre irányuló kereseti kérelem hiányában sem korábban, sem jelen eljárás keretében nem volt vizsgálható. A
  4. augusztus
  5. napján módosított alapszabály V.
  6. pontja a tag kötelezettségeként határozza meg a klub közgyűlése által külön határozatban megállapított összegű tagdíj és az igénybe vett szakosztály által meghatározott díj készpénzben, vagy átutalással történő megfizetését a folyó év március
  7. napjáig. E kötelezettség teljesítésének elmaradása az alapszabály VI.
  8. pontja értelmében a tagsági viszony megszűnését eredményezi, amennyiben a tagdíjfizetési kötelezettségének a tag egy évig nem tesz eleget. A hivatkozott közgyűlésen elfogadásra került - egyebek mellett - a Fizetési és Munkavégzési Szabályzat, amelynek 2.
  9. pontja a tagdíj havi összegét 1500 Ft-ban határozza meg. Az alapszabály és a Fizetési és Munkavégzési Szabályzat hivatkozott rendelkezései alapján az alperes
  10. augusztus
  11. napján fizetési felszólítást küldött a felperesnek a
  12. december
  13. napjától
  14. évig terjedő tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítése érdekében, a felszólítás éves bontásban részletezte a felperes által be nem fizetett tagdíjat, emellett a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést is tartalmazta. A felperes elismerte, hogy a tagdíjhátralékát felszólítás ellenére nem fizette meg, azt egyebekben nem is vitatta, ami az alapszabály VI.
  15. pontja értelmében a tagok közül való törlés jogkövetkezményével járt, ezért az alperes társelnöki határozata jogszabálysértőnek nem tekinthető. Kétségtelen, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, azaz a tag autonóm joga a szervezethez való csatlakozás, amennyiben az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. Az egyesület tagja részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá választhat és választható az egyesület szerveibe (Ptk.
  16. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont). A tagot ugyanakkor kötelezettségek is terhelik: nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását (
  3. d)pont) és köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek (
  4. c)pont), így köteles a legfőbb irányító szerv által hozott, bíróság által meg nem támadott határozatban foglalt fizetési kötelezettségét teljesíteni (BDT2007. 1607). Miután az alperes társelnöki határozata az egyesület bíróság előtt meg nem támadott alapszabályán alapult, jogszabálysértés hiányában annak megsemmisítésére nincs mód. Az elsőfokú ítélet fentiek szerinti megváltoztatására figyelemmel a felperes keresete megalapozatlannak bizonyult, ezért az alperes perköltség megfizetésére nem kötelezhető, ellenben a felperes köteles a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes elsőfokú eljárás során felmerült - a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése szerint megállapított - költségei viselésére. A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. -6Az alperes fellebbezése eredményesnek bizonyult, ezért a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(5)bekezdése alapján meghatározott fellebbezési eljárási költségeinek megfizetésére, valamint a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték állam javára történő megfizetésére (6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdés). Szeged,
  1. december
  2. Dr. Szeghő Katalin sk. Bereczkyné dr. Lengyel Nóra sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.