Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 6.Bf.360/2012/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
- június
- napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő végzést: A haditechnikai termékkel és szolgáltatással, kettős felhasználású termékekkel visszaélés bűntette miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
- augusztus
- napján kihirdetett 15.B.64/2010/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az eljárás során összesen felmerült 126.600 (százhuszonhatezer-hatszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék a
- augusztus
- napján kihirdetett 15.B.64/2010/
- számú ítéletével vádlottat az ellene visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, kettős felhasználású termékkel bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a bűnjelek kiadásáról, illetve megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A tárgyaláson az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlott terhére, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.1023/2012/
- számú átiratában az első fokon eljárt ügyész fellebbezését módosítással tartotta fenn. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a tárgyaláson ... szakértőt - amennyiben műszaki, informatikai, illetve katonai, biztonságtechnikai végzettségű személy és nemzetbiztonsági, belügyi vagy honvédelmi területen gyakorlattal bír - eseti szakértőként rendelje ki és egyben rendelje el a töltőtoll külsejű műszaki eszközök részletes, a működésre és a műszaki tartalomra kiterjedő szakértői vizsgálatát. Ehhez képest idézze a tárgyalásra ... igazságügyi vámszakértőt és további indítványt a másodfokú bíróságon a bizonyítás kiegészítés lefolytatását követően kíván előterjeszteni. A lefolytatott bizonyítás eredményeként a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a tárgyaláson megtartott perbeszédében az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt azzal, hogy a szakértői vizsgálat alapján megállapítást nyert az, hogy az érintett tollak nem tekinthetők titkosszolgálati eszköznek. A védő szintén arra tett indítványt a bizonyítási eljárás lefolytatását követően, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Utalt arra a körülményre, hogy a 16/
- (II.6.) Kormányrendelet XXVI. fejezet
- pontja nem vonja engedélyezés alá a nagyközösségi vagy egyéb polgári felhasználásra készült szórakoztató eszközöket. Álláspontja szerint pedig ezek a tollak ebbe a kategóriába tartoznak. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
- §
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok túlnyomó részét betartotta, azonban a szakértéssel kapcsolatban eljárási hibát vétett, amikor ... szakértőt a tárgyaláson szabályszerűen nem rendelte ki és a nélkül nyilatkoztatta, hogy látta volna ezeket a tárgyakat, így szakértői vizsgálat nem volt az ügyben. Ezen túlmenően a szakértőként eljáró személy azonosítása nem volt elvégezve, hiszen egy kártyaformátumú jogosítvány számával volt azonosítva a tárgyaláson meghallgatott személy. Nem derült ki, hogy ... a szükséges szakmai ismerettel rendelkezik-e. Az elsőfokú bíróság értékelte az ő nyilatkozatát és ... igazságügyi vámszakértő szakvéleményét. A vádlott vallomást tett az elsőfokú tárgyaláson. Nyilatkozatának lényege, hogy nem tudta, hogy ebbe kategóriába tartozó terméket rendelt meg, mert a külsejükből, működésükből közvetlenül nem következett. Lényeges körülmény, hogy ezeket tesztcélokra rendelte meg, nem közvetlenül forgalomba hozatalra. Ezt a nyilatkozatát a megrendelés és a szállítás körében készült iratok is alátámasztották. A másodfokú bíróság tárgyalást tűzött ki az ügyben, hogy a megalapozatlanságot eredményező eljárási hibát kiküszöbölje. Szabályszerűen kirendelte szakértőként ...t, azzal, hogy szakértői vizsgálat alapján terjesszen elő szakvéleményt. A szakértő azonosítása a másodfokú eljárásban megtörtént, a megfelelő formában állandó igazságügyi szakértőként igazolta magát, valamint nyilatkozott a tárgyaláson arra vonatkozóan, hogy az adott területen a szükséges jártassággal rendelkezik. A tárgyaláson fenntartott az írásbeli szakvéleményében tett megállapításokat. A nyilatkozata szerint a tollak titkosszolgálati eszköznek nem minősülnek, nem vonhatók a kormányrendelet XXVI. fejezete alá több okból sem. Egyrészt nem haditechnikai, rendészeti, rendvédelmi, titkosszolgálati célra lett kifejlesztve, hanem a mobiltelefon fejlesztés melléktermékeként, leginkább szórakoztatás céljából történő felhasználásra. Ezt a megállapítást támasztották alá az alkalmazott technikai megoldások, amelyek a gyenge hang- és képminőséget, az üzembiztonság hiányát, valamint a rejtett használatra való igen korlátozott alkalmazhatóságot eredményezik. ... igazságügyi vámszakértő a megállapításokkal egyetértett, annyi eltéréssel, hogy a nem szórakoztató elektronika, hanem a háztartási elektronika körébe sorolta az eszközöket. A másodfokú tárgyaláson lefolytatott bizonyítással elfogadta az ítélőtábla azokat a megállapításokat, amelyeket már az elsőfokú bíróság is rögzített az ítéletében. A Fővárosi Törvényszék által megállapított tényállás már minden tekintetben mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a másodfokú bíróság felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vonta le a megfelelő következtetést és a hatályos jogszabályoknak megfelelően állapította meg, hogy ezek az eszközök titkosszolgálati eszköznek nem minősülnek és mentette fel a vádlottat a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, kettős felhasználású termékekkel visszaélés bűntette /Btk. 263/B. §
(1)bekezdés c) pont/ miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában. Ezt a kérdéskört az elkövetés idején a
- évi CIX. törvény és a 16/2004.(II.6) Kormányrendelet szabályozta. Az időközben megváltozott szabályozás is az elkövetés idején hatályos szabályok alkalmazásáról rendelkezik. A Kormányrendelethez fűzött melléklet XXVI. fejezetén belül a titkosszolgálati eszközök, és
- pontja alatt a titkos vizuális megfigyelés eszközei kerültek felsorolásra. Tartalmazza, hogy titkos vizuális megfigyelés eszközének minősülnek mindazok az optikai, mechanikus, elektronikus és egyéb eszközök és tartozékaik, illetve ezek működtető szoftverei, amelyek a következő tulajdonságok valamelyikével rendelkeznek: a. emberek, emberi tevékenység vagy azzal összefüggő cselekmények titkos megfigyelésére, rögzítésére (dokumentálására), illetve az így nyert információ továbbítására és feldolgozására tervezett, gyártott vagy erre lényeges átalakítás nélkül használható eszközök: 2., rejtő eszközbe, vagy ruházat alá rejtett miniatűr kamerák és tartozékaik”. A Fővárosi Törvényszék ítélete 4 - 6 oldaláig igen részletesen elemezte az alkalmazandó jogszabályokat és fejtette ki jogi álláspontját. Helytállóan rögzítette a törvény 1.§
(1)bekezdés c) pontjára, valamint a rendelet 1. §
(1)bekezdés c.) pontjának
- alpontjára hivatkozva - az eszközök műszaki paramétereire is figyelemmel - hogy azok titkosszolgálati eszköznek nem tekinthetők. Ugyanígy kizárta a kettős felhasználású termékek körébe való tartozásukat is. Helytállóan hivatkozott arra is, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a vádlott csak tesztelés céljából rendelte meg a tollakat. A másodfokú bíróság osztotta a törvényszék jogi álláspontját és érvelését csupán annyiban egészíti ki - a védői állásponttal egyetértve -, hogy a rendelethez fűzött melléklet XXVI. fejezet
- pontjához tartozó megjegyzés
- pontja alapján sem vonhatók az engedélyezés alá tartozó titkosszolgálati eszközök körébe. Ezért a másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszéknek a vádlottat bűncselekmény hiányában felmentő ítéletet helybenhagyta. Az elsőfokú bíróságnak a lefoglalt tárgyakra vonatkozó rendelkezése is törvényes. Megállapítható azonban, hogy a felmerült bűnügyi költségről a nélkül rendelkezett, hogy meghatározta volna annak összegét. A másodfokú bíróság ezt pótolta, és a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költségről együttesen rendelkezett. Budapest,
- június
- napján . Mészáros László s.k. a tanács elnöke . Ifkovics Béla s.k. előadó bíró . Török Zsolt s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék 15.B.64/2010/
- számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Budapest,
- június
- napján dr. Mészáros László s.k. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: Iván Erika bírósági ügyintéző