← Magyarország

Gf.40305/2013/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.305/2013/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kmetovics Gyula ügyvéd által képviselt felperesnek a Balla és Gelányi Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. február 28-án kelt 8.G.40.812/2012/
  3. számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000,(Háromszázezer) Ft + áfa másodfokú ügyvédi munkadíjat. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint
  4. július 5-e és
  5. december 16-a között az alperes és a ... Coop Kft. szóbeli megrendelése alapján több alkalommal történt étolaj szállítása az ... Magyarország Kft. részére. Az alperes mint forgalmazó és a ... Coop Kft. mint termelő
  6. június 1-jén termelési és értékesítési keretszerződést kötött növényi olaj termékekre határozatlan időre. A megállapodás szerint a fuvarszervezés a ... Coop Kft. feladata volt, a fuvarköltség viselője az alperes mint forgalmazó volt. A szállítási cím a megrendelő szerint az alperes telephelye vagy partnereinek a raktára. A felperes telephelyéről
  7. november 8-án,
  8. november 16-án,
  9. november 28-án, valamint
  10. december 16-án összesen 77.000 liter étolajat szállítottak az ... Magyarország Kft. ...i központi raktárába. Az ... Magyarország Kft. az étolajat átvette, a vételárat az alperessel kötött szerződés alapján kifizette. Az alperes a ... Coop Kft.-vel kötött keretszerződés alapján fizette ki a 77.000 liter étolaj vételárát. A felperes a perbeli négy szállítmánnyal kapcsolatban a vételárra vonatkozó számlát a ... Coop Kft. részére állította ki, majd mind a négy számlát stornózta és az alperes felé állított ki új számlákat. Az alperes a számlákat nem fizette meg, a felperes a perbeli elszállított étolaj vételárát senkitől nem kapta meg. A felperes
  11. március 23-án a 392/06, a 393/06, a 394/06 és a 395/06 sorszámú számlák alapján, összesen 13.796.090,- Ft vételárról folyószámla egyenlegközlőt küldött az alperesnek azzal, hogy amennyiben 8 napon belül nem küldi vissza, úgy tekinti, hogy az egyenleg a felperesi nyilvántartással megegyezik. Az alperes nem fogadta el az egyenlegközlőt, azzal küldte vissza, hogy ilyen számlák és szállítások nem voltak. B. Fné a felperes könyvelője a felperes képviseletében ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a perbeli étolaj elszállításával kapcsolatban. A Kiskunfélegyházi Városi Ügyészség a
  12. szeptember 27-én kelt B.57/2006/16-I. számú határozatával a nyomozást megszüntette, mivel a nyomozás adatai alapján nem volt bizonyítható bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A határozat indokolásában többek között az a megállapítás szerepel, hogy a nyomozás során nem sikerült kétséget kizáróan tisztázni, hogy B. K. rendelte-e meg a felperestől az ... Magyarország Kft. részére történt étolaj szállítást, az ellentmondó tanúvallomások ellenére valószínű, hogy B. K. feltehetően megrendelte a szállítmányokat vagy olyan nyilatkozatot tett, amelyet a felperes alkalmazottai a korábbi gyakorlat alapján megrendelésnek tekintettek. A felperes az elsőfokú bíróságra benyújtott keresetében az alperest 13.796.090,- Ft vételár és ennek
  13. január
  14. napjától a kifizetésig számított a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kérte kötelezni a Ptk.
  15. §

(1)bekezdése és a Ptk. 300. §
(1)bekezdése alapján. Arra hivatkozott, hogy az alperes ügyvezetője szóban rendelte meg a perbeli négy szállítással összefüggő étolajat. Ennek során állapodtak meg a gyártás és a szállítás időpontjáról is. A 77.000 liter étolajat a felperes ...i telephelyéről szállította el a fuvarozó közvetlenül az ... Magyarország Kft. ...i Logisztikai Központjába, amit az alperestől kapott 516079-516085 sorszámú szállítólevelekkel lehet beazonosítani. Saját szállítólevelet a felperes azért nem állított ki az alperes részére, mert az árut a felperes telephelyéről közvetlenül az alperes vevője részére szállították. Álláspontja szerint a szállítólevéltömb, amelyet az alperes a felperesnek átadott, igazolja a jogviszony létrejöttét a felek között Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. A felperes állításával szemben vitatta, hogy szóban a felperestől megrendelte volna a 77.000 liter étolajat
  1. november és december hónapokban. Állította, hogy a ... Coop Kft.-vel volt szerződéses kapcsolata. Erre az időszakra vonatkozó 77.000 étolajat írásban a ... Coop Kft-től rendelte meg, amely megrendelések másolatát ugyancsak csatolta az iratokhoz. Előadta továbbá, hogy a felperes a számlákat az alperes részére azért állította ki, mivel a ... Coop Kft.-én keresztül a követelését behajtani nem tudta és ezért a ... Coop Kft. felé kiállított számláját sztornírozta. A felperes, az alperes és a ... Coop Kft. közötti üzleti kapcsolatban korábban bevett gyakorlat volt, hogy a felperes a ... Coop Kft.-én keresztül szállított étolajat az alperesnek azzal, hogy a ... Coop Kft.nek a felperes, a ... Coop Kft. az alperesnek állított ki számlát. A felek a közöttük létrejött tranzakcióba a ... Coop Kft.-t elszámolási okokból ékelték be közvetítőként. A perbeli étolaj szállítmányt a ... Coop Kft. rendelte meg a szokásos módon az alperestől, erre tekintettel egyenlítette ki a ... Coop Kft. számláját. Álláspontja szerint a perbeli étolaj szállítmány vételárával a ... Coop Kft. tartozik a felperesnek, mivel a vételárat a ... Coop Kft.-nek megfizette. A Fővárosi Bíróság a
  2. május 19-én kelt 8.G.41.651/2006/
  3. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam felhívására 827.770,- Ft eljárási illetéket. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 861.250,- Ft ügyvédi munkadíjat. Az ítélet elleni fellebbezés ellen benyújtott felperesi fellebbezés alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
  4. április
  5. napján kelt 14.Gf.40.495/2011/
  6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében tényállást nem állapított meg, a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem értékelte okszerűen, nem jelölte meg, hogy a döntése meghozatalakor mely bizonyítékokat vett irányadónak, nem jelölte meg, hogy a többi bizonyítékot miért vetette el, ezért a döntése felülbírálatra nem alkalmas. A fentiek hiányában a bizonyítékok felülmérlegelésére sincs lehetőség. Meghagyta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a határozata meghozatalakor elsődlegesen a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást meg kell állapítania, a bizonyítékok értékelésénél konkrétan meg kell jelölnie, hogy melyeket vett figyelembe a tényállás megállapításakor, melyeket vetett el és milyen indokokkal, továbbá, hogy döntése mely bizonyítékokon alapul és mely tényt nem talált bizonyítottnak. A megismételt eljárásra tekintettel a peres feleknek lehetőségük van további bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetőleg az alperes által új szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványának a fenntartására. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság vegye figyelembe a felperes fellebbezésében és az alperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakat. Az új határozat meghozatalakor azt a Pp.
  7. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően indokolja meg, a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelje. A megismételt eljárásban a peres felek indítványának megfelelően sor került B. F. Pné, Nné S. K. és Sz. J. tanúk ismételt meghallgatására, K. J. és H. Z. tanúk meghallgatására. Az alperes a megismételt eljárásban az új szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát már nem tartotta fenn, hivatkozott a perben beszerzett igazságügyi szakértői véleményre
  1. február 16-án kelt előkészítő iratában foglaltakra. A felperes N. T. ismételt tanúkénti meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványától elállt, a nyomozati eljárás során tett tanúvallomás figyelembevételét kérte. A Fővárosi Törvényszék a
  2. február 28-án kelt 8.G.40.812/2012/
  3. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak 1.655.540,- Ft eljárási illetéket. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 1.160.630,- Ft ügyvédi munkadíjat. Határozata indokolásában rögzítette, hogy azt vizsgálta, hogy a felek között a 77.000 liter étolaj szállítására vonatkozóan létrejött-e a szerződés. Ennek keretében a peres felek okiratokat csatoltak be, az elsőfokú bíróság tanúkat hallgatott meg és igazságügyi szakértői véleményt szerzett be, továbbá rendelkezésére álltak a 03050-48/2006.bü. számú eljárás iratai is. Cs. J. , aki a felperes műszaki üzemvezetője volt, tanúvallomásában megerősítette, hogy B. K. telefonon történt megrendelése alapján került sor 77.000 liter étolaj szállítására. N. T. a felperes perbeli időszakban eljárt ügyvezetője tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy az ... Magyarország Kft. részére az alperesen keresztül történt étolajszállítás. 2005 novemberében négy alkalommal B. K.nal szóban állapodtak meg a vételárban. B. K. az alperes ügyvezető igazgatója az elsőfokú eljárásban végig azt állította, hogy a ... Coop Kft.-től rendelte meg a perbeli 77.000 liter étolajat, amelynek vételárát a ... Coop Kft.-nek kifizette. A perben kirendelt igazságügyi szakértő feladatát a perbeli szállítmányok beazonosítása képezte, figyelemmel az ... Magyarország Kft. részére leszállított olajszállítmányokra. Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a szerződés létrejöttének a megállapítása jogkérdés. Az elsőfokú bíróság elfogadta a szakértői véleményben a szakértőnek a könyvszakértői kompetenciába tartozó megállapításait, annak alapos voltára tekintettel. A felperes ...i telephelyéről elszállított 77.000 liter napraforgó olaj az ... Magyarország Kft. részére átadásra került. Az ... Magyarország Kft. a vételárat az alperesnek megfizette, az alperes a vételárat kifizette a ... Coop Kft.-nek. Annak eldöntéséhez, hogy a szerződés mely személyek között jött létre, nem azt kell vizsgálni, hogy a megállapodásban foglalt szolgáltatást ténylegesen ki nyújtotta és ki állított ki számlát, hanem annak van jelentősége, hogy a szerződéses nyilatkozatban foglalt kötelezettség vállalás kit terhel (BDT 2010/2316). N. T. , B. Fné tanúvallomása, az alperes ügyvezetőjének a nyilatkozata, a könyvszakértői vélemény is azt támasztja alá, hogy a per tárgyát képező szállításokat megelőzően a felperes értékesített étolajat az alperesnek és a ... Coop Kft.-nek is. Az alperes a korábbi szállítások alkalmával az alperes részére kiállított számlák alapján a vételárat a felperesnek megfizette. A VB516079, VB516080, VB516082, VB516083 és VB516085 sorszámú szállítóleveleket a felperes töltötte ki, amelyek azt igazolják, hogy az alperes az ... Magyarország Kft. részére szállított étolajat, ami a felperes telephelyén került felrakásra. A könyvszakértő megállapította, hogy a felperes által gyártott étolaj került leszállításra. A felperes a számlákat először a ... Coop Kft. részére állította ki, amelyek a felperes és a ... Coop Kft. közötti jogviszonyt támasztja alá, az alperes által csatolt szerződésen túlmenően. Az a körülmény, hogy a felperes a számlákat sztornírozta és utóbb az alperes részére állította ki, a felek közötti jogviszonyt nem igazolja. A könyvszakértői véleményben a
  4. évi szállításokat alátámasztó dokumentumok alapján megállapítható volt, hogy a felperes mind a ... Coop Kft., mind az alperes részére szállított étolajat. A perbeli szállítást megelőzően ugyanabból az alperesi bélyegzővel ellátott üres szállítólevél tömbből a felperes által kiállított szállítólevelekkel szállítottak étolajat és ezek vételárát az alperes kifizette, ez a tény azonban még nem alapozza meg a perbeli szállítólevelekkel leszállított áruk tekintetében a felek között a szerződés létrejöttét. Ezeken a szállítóleveleken az alperes szállítóként lett megjelölve és az ... Magyarország Kft. vevőként. A Ptk.
  5. §
(1)bekezdése szerint a szállítási szerződés kötésekor a vételárban a feleknek meg kell állapodni. Ármegállapodás hiányában a szállítási szerződés nem jött létre (GK 68, BDT 2009/1980). Amennyiben szóban jött volna létre a felek között a szerződés, nem volt megállapítható, hogy a felek milyen összegű vételárban állapodtak meg. Nem hoz létre szerződést a ráutaló magatartás, ha a felek magatartása nem fejezi ki a megegyezést a szerződés lényeges pontjaiban. Amennyiben a szerződés lényeges feltételei a felek között nem tisztázottak, még a teljesítés és annak elfogadása sem tekinthető szerződést létrehozó magatartásnak. Tény, hogy a peres felek között írásban megrendelés adására nem került sor, ezt a felperes maga sem állította, ugyanakkor a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján nem nyert igazolást az, hogy az alperes szóban adott megrendelést a felperesnek 77.000 liter napraforgó olaj vásárlására, figyelemmel a meghallgatott tanúk és az alperes ügyvezetője nyilatkozatának ellentmondására. Az a körülmény, hogy a felperes az alperes nevében állította ki a szállítólevelet, nem hozza létre a felek között a szállítási szerződést. A becsatolt okirati bizonyítékok szerint írásban termelési értékesítési szerződést kötött az alperes és a ... Coop Kft.
  1. június 1-jén. Az alperes
  2. november 3án november 8-i leszállítással, november 24-én november 28-i lerakással, november 11-én november 16-i lerakással,
  3. december 12-én december 16-i lerakással rendelte meg az étolajat írásban a ... Coop Kft.-től az ... Magyarország Kft. központi raktárába történő leszállításra. A ... Coop Kft. által kiállított számlákat az alperes megfizette. A fuvarmegbízásokban, melyet a F... Kft. adott a N.-D.... Bt.nek, a ... Coop Kft. részére adott alperesi megrendelések rendelésszáma került rögzítésre. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a peres felek között 77.000 liter étolaj szállítására szerződés nem jött létre, ezért a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatásával az alperes keresete szerinti marasztalását, továbbá elsőés másodfokú perköltség viselésére történő kötelezését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részben hiányosan, részben tévesen állapította meg a tényállást, a meghallgatott tanúk vallomásait tévesen és hiányosan idézve vette figyelembe, téves jogi következtetést vont le. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásnál a keretszerződés megkötésének időpontja megelőzi a felperestől történő étolajak szállításának megkezdését, ezért akkor lett volna helyes az elsőfokú bíróság ítéletének a tényállása, ha e szerződés megkötésének ismertetésével kezdődött volna. Ennek azért van jelentősége, mert annak ellenére, hogy az alperes és a ... Coop Kft. között írásbeli keretszerződés jött létre étolaj szállítására, az alperes mégis a felperestől szerezte be az étolajat részben közvetlenül, részben a ... Coop Kft. közbeiktatásával. Ezt igazolja a szakértői vélemény I. és II. számú táblázata, amelyből megállapítható, hogy ebben az időszakban a felperestől akár az alperes által közvetlenül, akár a ... Coop Kft. közbeiktatásával elszállított étolaj minden esetben az alperessel szerződött ... Magyarország Kft. és P... Kft. mint végfelhasználókhoz került oly módon, hogy a felperes telephelyéről közvetlenül a végfelhasználóhoz történt a szállítás. Az igazságügyi szakértői vélemény II. számú táblázatából megállapítható, hogy a
  4. október 4-i, október 19-i és október 28-i szállítmányok az ... Magyarország Kft.-hez kerültek és az átvevő átvételt igazoló bélyegzője kizárólag a felperes által kiállított szállítóleveleken található meg. Ebből pedig az következik, hogy az alperes V jelű szállítólevelei nem kísérhették az árut, akkor ezeken a szállítóleveleken is rajta kellett volna lenni az ... Magyarország Kft. átvételt igazoló bélyegzőjének. Nem tartalmazza a tényállás annak megállapítását, hogy
  5. július 5-től
  6. október 28-ig szóbeli megrendelés alapján történt a szállítás. Az elsőfokú bíróság ítélete az alperes és a N.-D.... Bt. közötti szállítmányozási szerződés létrejöttét tévesen tartalmazza, mert az helyesen
  7. november 17-e. Az elsőfokú bíróság ítéletének negyedik oldala hivatkozik a ... Coop Kft. által kiállított
  8. sorszámú számlájára, melynél a számla összege helyesen 3.762.570,- Ft. Az elsőfokú bíróság a jogi álláspontja kifejtése körében ismertette a szakértői vélemények, valamint a tanúvallomások, illetőleg az okirati bizonyítékok tartalmát. Az elsőfokú bíróság az igazságügyi szakvéleményből csak annyit vett figyelembe, hogy a perbeli étolaj honnan hová került leszállításra és, hogy ki kinek fizetett, annak ellenére, hogy maga az elsőfokú bíróság is azt rögzítette, hogy szakértői kompetenciába tartozik annak tisztázása, hogy milyen megrendelések alapján, milyen szállítások történtek. Nem adta indokát az elsőfokú bíróság annak, hogy miért nem fogadta el a szakértő azon megállapítását, ami a „milyen megrendelések" kérdésre adott választ. Az elsőfokú bíróság B. Fné tanúvallomásából nem emelte ki és feltehetően nem is vette figyelembe a tanúnak a feljelentés megtételekor megtett azon nyilatkozatát, melyet a
  9. évben az ... Magyarország Kft. és a P... Kft. részére történt szállítások körében tett. Nem hivatkozik rá a bíróság és így nem is vette figyelembe, hogy B. Fné a
  10. sorszámú jegyzőkönyv tanúsága szerint megerősítette a rendőrségen tett azon nyilatkozatait, hogy 2005 novemberi és decemberi megrendelések telefonon jöttek, a megrendeléseket N. T. és felesége, illetőleg Cs. J. intézte, a perbeli szállítások számlázását megelőzően B. K. kérdezte meg, hogy kinek a nevére legyen a számla kiállítva. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint B. Fné, N. T. és Cs. J. tanúk vallomása, valamint az alperes ügyvezetőjének nyilatkozata a per tárgyát képező szállítások megrendelőinek személyét illetően eltérő volt. Ez a megállapítás nem kétséges, azonban mindhárom tanú mind a nyomozás során, mind a bírósági eljárás során konzekvensen úgy nyilatkozott, hogy a per tárgyát képező szállítmányok megrendelője az alperes ügyvezetője, azaz B. K. volt. Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás anyagából kétséget kizáróan megállapítható, hogy a perbeli négy szállítmány vonatkozásában a megrendelést szóban az alperes képviselője adta, ezért a szerződés az alperes és a felperes között jött létre. Nem véletlen, hogy a felek viszonyában teljesen érdektelen Kiskunfélegyházi Városi Ügyészség és a kirendelt igazságügyi szakértő is ugyanígy foglalt állást. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az esőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását és a felperes perköltség viselésére történő kötelezését kérte. Elsődlegesen előadta, hogy
  11. március 22-én a Fővárosi Törvényszék 23.Cspk.01-13-000012/
  12. számú határozata alapján csődeljárás indult ellene, amely jelenleg is folyamatban van. A csődeljárásban a felperes az
  13. évi XLIX. törvény (Cstv.)
  14. §
(2)bekezdésében megadott határidőben hitelezőként nem jelentkezett be. A Cstv. valamennyi hitelező részére kötelezővé teszi az igény határidőben történő bejelentését, függetlenül attól, hogy peres eljárás van-e folyamatban a felek között. A Cstv. 20. §
(3)bekezdésének rendelkezésére figyelemmel a felperes a követelését a továbbiakban bírósági úton nem érvényesítheti, legfeljebb arra van lehetősége, hogy „más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti". Érdemben a fellebbezésre reagálva előadta, hogy alaptalanul sérelmezi a felperes az ítéleti tényállás sorrendjét, mivel annak nincs olyan hatása, amelynek következtében az elsőfokú bíróság tévesen állapította volna meg a tényállást. A felperes fellebbezésben tett állításával szemben nem egy fuvarozó közbeiktatásával való szállításról van szó, hanem arról, hogy a ... Coop Kft.-vel kötött az adott szállítmányokra egyedi szállítási szerződéseket a keretszerződés alapján. A perbeli esetben a felperes és közötte nem jött létre semmilyen jogviszony, amelyben a ... Coop Kft. közreműködő lett volna, hanem két önálló szerződéses jogviszony jött létre, amit a felperes a fellebbezésében igyekszik összemosni. A perbeli szállítmányokkal kapcsolatban okirati bizonyítékokkal, fuvarmegrendelésekkel, továbbá tanúvallomással kétséget kizáróan bizonyításra került, hogy a fuvarozást végző cég nem az alperes megbízásából vette fel az árut a felperesi telephelyen. Az elsőfokú bíróság a szakvéleményt helyesen értékelte, a felek könyvelése alapján annyiban, hogy mely okirat mely árumennyiség szállításához kapcsolódik. Tekintettel arra, hogy a szakértő által a felek könyveléséből feltárt és összeállított okiratok már mint teljes bizonyító erejű magánokiratok bizonyították a felek szerződéses kapcsolatát és a jogviszonyok valós fennállását, ezért ez már nem szakértői kompetenciába tartozó speciális szakkérdés volt, hanem a bíróság döntési hatáskörébe tartozó és általa a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján mérlegelendő és eldöntendő kérdés. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a szakvéleményt pontosan olyan körben és mélységben vette figyelembe, amely jogszabályoknak megfelelő eljáráshoz és döntéshez szükséges volt, és nem követte el azt a hibát, hogy a döntéshozatalt jogkérdésekben is átruházta volna a szakértőre. Az elsőfokú bíróság a szakértő által feltárt és összeállított teljes bizonyító erejű magánokiratok mellett és azokkal összevetve helyesen értékelte a tanúvallomásokat. Megalapozatlan a felperesi fellebbezés, amely a tanúvallomások tükrében a peres felek közötti állítólagos szóbeli megrendelések alapján létrejött jogviszonyok megállapításának hiányát sérelmezi. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az nem szorul se kiegészítésre, se megváltoztatásra, megalapozott jogi indokolással - a bizonyítékok okszerű mérlegelését követően - helyesen utasította el a felperes keresetét a jogviszony hiányára tekintettel. A Fővárosi Ítélőtábla elsődlegesen az alperes ellenkérelmében foglalt csődeljárással kapcsolatos kifogásait vizsgálta. Tény, hogy az alperes 2013. március 22-e óta csődeljárás alatt áll. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében a Cstv. rendelkezéseiből azonban nem a teljes szöveget, hanem az általa kiragadott részt idézte. A Cstv. 10. §
(2)bekezdés f) pontja szerint a csődeljárás elrendeléséről szóló közzétételre került végzésnek tartalmaznia kell többek között a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül - jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat ezzel egyidejűleg fizessék be a vagyonfelügyelő 12 §
(1)bekezdés szerint közzétett pénzforgalmi bankszámlájára. A fenti jogszabályi rendelkezés azt jelenti, hogy a bíróságnak a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésében kell felhívnia a hitelezőket az igénybejelentésre. A Cstv. csődeljárásra vonatkozó szabályai azonban - ellentétben a felszámolási eljárás szabályaival - nem érintik a már folyamatban lévő pert, azaz a fenti jogszabályi rendelkezésből nem következik az az alperesi ellenkérelemben tett állítás, hogy a peres eljárásra tekintet nélkül a hitelezőnek be kell jelentkeznie a csődeljárás közzétételét követően. A Cstv. 20. §
(3)bekezdése kimondja, hogy a 10. §
(2)bekezdése szerinti határidő elmulasztása esetén a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség hatálya nem terjed ki rá. A bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti. Ebben az esetben a 35. §
(2)bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 35. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegű követelést a felszámolási eljárásban sem lehet érvényesíteni. Mindebből azonban nem következik, hogy a követelését a hitelező a továbbiakban bírósági úton nem érvényesítheti, azaz a folyamatban lévő peres eljáráshoz a csődeljárás szabályai semmilyen jogkövetkezményt nem tartalmaznak. A csődeljárásban a bejelentési határidő elmulasztásához az a jogkövetkezmény fűződik, hogy a csődeljárás alatti egyezségkötésben a hitelező nem vehet részt. A Cstv. 20. §
(3)bekezdésének szabályai szerint a 10. §
(2)bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti, ilyenkor azonban a járulékokra nem tarthat igényt. Mindez pedig azt jelenti, hogy a folyamatban lévő peres eljárásra tekintettel a felperesnek a csődeljárásban az igényét külön nem kellett bejelentenie, erre tekintettel a másodfokú bíróság a felperes fellebbezését érdemben vizsgálta. Elsődlegesen rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a felperes által a fellebbezésében sérelmezett tényállás sorrendjének dátum- és összeg elírásoknak a perbeli jogvita elbírálása szempontjából nincs jelentősége. A felperes a keresetében vételár megfizetésére kérte kötelezni az alperest, ezért a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján fennálló bizonyítási kötelezettsége körében azt kellett volna bizonyítani a perbeli négy szállítmánnyal - összesen 77.000 liter étolajjal - kapcsolatban, hogy ezeket az alperes rendelte meg a felperestől. A felperes állítása szerint a megrendelések szóban, telefonon történtek mind a négy alkalommal, és az alperes ügyvezető igazgatója adta a megrendeléseket a felperes részére, ezért a felperesnek ezen állításait kellett volna kétséget kizáró módon bizonyítani ahhoz, hogy az elsőfokú bíróság a felek közötti jogviszonyt meg tudja állapítani. A felperes a fellebbezésében a bizonyítékok közül az igazságügyi szakértői véleményt, B. Fné, N. T. , Cs. J. tanúk vallomását és az alperes ügyvezetőjének a nyilatkozatát emelte ki. A felperes a fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy a szakértőnek feltett első kérdés az volt, hogy „Állapítsa meg a felek könyvelése, a csatolt számlák, szállítólevelek, fuvarlevelek alapján
  1. november, december hónapokban a felperes ...i telephelyéről az ... Magyarország Kft. ...i telephelyére milyen mennyiségű étolaj került leszállításra és kinek a megrendelése alapján". Erre az igazságügyi szakértő azt a választ adta, hogy
  2. november, december hónapokban az ... Magyarország Kft. ...i telephelyére 77.000 liter étolaj került leszállításra az felperes neve ...ai árufelvevő helyéről. A
  3. november 8-án, 16án, 28-án és december 16-án történt étolaj szállítások gyártási helye felperes ...ai telephelye. Az 516079., -80, -82, -83, -84 számú szállítóleveleken az ... Magyarország Kft. ...i telephelyének áruátvételét igazoló pecsétje kétséget kizáróan hitelt érdemlően bizonyítja az alperes megrendelésére a felperes telephelyéről történt áruszállítást. A becsatolt dokumentumok teljes körű szakértői vizsgálata alapján könyvszakértői módszerrel egyértelműen megállapította, hogy a per tárgyát képező vitatott tételek 13.796.090,- Ft ellenértékének kiegyenlítésével az alperes alperes neve tartozik a felperes felperes neve részére. Rögzítette, hogy a szakértői vizsgálatot az étolajat átvevő ... Magyarország Kft. által lepecsételt szállítóleveleinek a hitelt érdemlő bizonylatolására és a gazdasági eseményeknek felek által rögzített főkönyvi könyvelésének vizsgálatára alapozta. A felperes fellebbezésben tett állításával szemben az elsőfokú bíróság megindokolta, hogy miért nem fogadta el a szakértőnek a kinek a megrendelésére történt az étolaj leszállítása kérdésre adott válaszát, mert az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság rögzítette - amivel a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett -, hogy a szerződés létrejöttének megállapítása jogkérdés. Az elsőfokú bíróság rögzítette azt is az ítéletében, hogy a szakértői véleményből a könyvszakértői kompetenciába tartozó megállapításokat fogadta el, azonban a szerződés létrejötte vonatkozásában nem a szolgáltatás nyújtásának és a számla kiállításának van jelentősége, hanem annak, hogy ki tett szerződéses nyilatkozatba foglalt kötelezettségvállalást. A perben az elsőfokú bíróság által beszerzett igazságügyi könyvszakértői vélemény alapján a peres felek között a szerződések létrejötte nem állapítható meg, figyelemmel az igazságügyi szakértői vélemény I. és II. számú táblázatában szereplő étolaj szállítások forgalmazásának bizonylataiban szereplő adatokra. Az elsőfokú bíróság a felperes fellebbezésben rögzített álláspontjával szemben helyesen állapította meg, hogy B. Fné, N. T. és Cs. J. tanúk a szállítások megrendelőjének személyét illetően eltérő nyilatkozatot tettek. B. Fné a rendőrségi eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a
  4. novemberi, decemberi megrendelés telefonon jött, de azokat nem ő fogadta, ezért nem tudja, hogy B. (alperesi ügyvezető) vagy T. (... Coop Kft. ügyvezetője) volt-e a megrendelő. A
  5. november 6-án tartott tárgyaláson a tanúként meghallgatott B. Fné konkrétan semmire nem emlékezett, a rendőrségen tett tanúvallomását tartotta fenn. N. T. , aki a perbeli időszakban a felperes ügyvezetője volt, a rendőrségen történt tanúmeghallgatásakor nem beszélt arról, hogy a perbeli négy esetben ki rendelte meg az étolajat, csak azt mondta, hogy B. K.
  6. október, november és december hónapokban is vitt el étolajat a felperesi társaságtól.
  7. december 2-án a bírósági eljárás során történt tanúmeghallgatásakor már határozottan azt állította, hogy
  8. novemberében négy alkalommal történt szállítás, B. K.nal szóban állapodott meg a vételárban. Cs. J. , aki a perbeli időszakban a felperes alkalmazottja volt mind a rendőrségen, mind pedig a bírósági eljárásban tett tanúvallomás során arra hivatkozott, hogy B. K. telefonon a perbeli időszakban tőle rendelte meg az étolajat. A felperes állításával szemben a Kiskunfélegyházi Városi Ügyészség a felek jogviszonyával kapcsolatban nem foglalt ugyanúgy állást mint az igazságügyi könyvszakértő. A Kiskunfélegyházi Városi Ügyészség a
  9. szeptember 27-én kelt B.57/2006/16-I. számú nyomozás megszüntetéséről szóló határozata indokolásában az szerepel, hogy „A nyomozás adatai alapján kétséget kizáróan számlákkal, szállítólevelekkel és tanúvallomásokkal alátámasztva megállapítható, hogy a ... Coop Kft. az felperes neve szállításaival egy- időben leszállított 77.000 liter étolajat a alperes neve-nek. Tényként megállapítható az is, hogy ezen étolaj szállítmányt a ... Coop Kft. leszámlázta a alperes neve felé, amely a szállítmány ellenértékét a ... Coop Kft.-nek kifizette. A nyomozás során nem sikerült kétséget kizáróan tisztázni, hogy B. K. rendelte-e meg az felperes neve-től az ...ba történő étolaj szállítást. Az ellentmondó tanúvallomások ellenére valószínű, hogy B. K. feltehetőleg megrendelte ezeket a szállítmányokat, vagy olyan nyilatkozatot tett, amelyet az felperes neve alkalmazottai a korábbi gyakorlat alapján megrendelésnek tekintettek. Az eljáró nyomozók nem találtak olyan bizonyítékot, amely hitelt érdemlően alátámasztotta volna, hogy B. K. akár egyedül, akár mással vagy másokkal összefogva az felperes neve dolgozóit megtévesztve vagy tévedésben tartva kívánt volna jogtalan haszonhoz jutni. Nem cáfolható B. K. azon állítása, hogy az felperes neve által az ...ba leszállított étolajról, illetve ellenértékéről azt gondolta - mivel a szállítóleveleken az árufelvevő hely nincs feltüntetve -, hogy az a ... Coop Kft. által leszállított étolaj és annak ellenértéke, ezért nem fizette ki az felperes neve szállítmányának ellenértékét. Továbbá az sem zárható ki, hogy félreértések és adminisztrációs hibák sorozataként állt elő az a helyzet, amelynek eredménye az lett, hogy sem a alperes neve, sem a ... Coop Kft. nem akarta kifizetni az felperes neve által leszállított, az ... Magyarország Kft. által a alperes neve számlán kifizetett étolaj szállítmányok ellenértékét az NT. Kft.-nek". Az elsőfokú bíróság a perben rendelkezésre álló számlák, szállítólevelek, az igazságügyi szakértői vélemény, a nyomozás során keletkezett iratok és tanúvallomások alapján azokat együtt értékelve és a Pp.
  10. §
(1)bekezdése alapján mérlegelve helyesen állapította meg, hogy a felperes a perbeli négy szállítással kapcsolatban az alperessel létrejött jogviszonyt nem tudta bizonyítani. A másodfokú bíróság a felperes által a fellebbezésében hivatkozott tényekre és bizonyítékokra tekintettel a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem tudta felülmérlegelni. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kell az alperesnek a másodfokú eljárás során felmerült költségét megfizetnie. A másodfokú bíróság az ügyvédi munkadíj mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján, mérlegeléssel állapította meg. Mivel a megelőző eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §
(2)bekezdése alapján helyezte hatályon kívül, ezért az Itv. 51. §
(1)bekezdése alapján a felperesnek a jelen eljárásban eljárási illetéket nem kellett volna lerónia, mivel ezt megtette, ezért az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján a fellebbezési eljárási illetéket az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Budapest,
  1. november hó
  2. napján . Mika Ágnes s.k. a tanács elnöke . Kurucz Zsuzsánna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.