Mfv.10013/2007/7 – Kúria

Mfv/K.III.10.013/2007/7.szám A Magyar Köztársaság kiskunfélegyházi kecskeméti Legfelsőbb Bírósága Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek dr.Kiss Zoltán ügyvéd által képviselt Egészségbiztosítási Pénztár alperes társadalombiztosítási ellen dr.Tóth kecskeméti Bács-Kiskun (Izsáki u. 8.) határozat Megyei székhelyű bírósági felülvizsgálata iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság előtt folyt perében a

1. szeptember
2. napján meghozott 2.M.36/2006/
3. számú ítélet ellen az alperes részéről
4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2.M.36/2006/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A perben nem álló sérült
6. július 8-án 3/4 7 körüli időben munkába menet az egyenetlen járdán elesett, aminek következtében a jobb könyökét és a bal térdét megütötte. A szerzett sérülések miatt kifizetett ellátások és járulékaik megtérítésére az alperes
7. november 30-án 05-137/10/
8. szám alatt 61.012 forint összegű fizetési meghagyást adott ki a felperesnek. Álláspontja szerint a felperes tulajdonában nevezett köteles álló lett járda közút, melynek fenntartására volna, ehhez képest az alperes megállapíthatónak tekintette, hogy a baleset a járda töredezettsége miatt következett be. A felperes helyezését keresetében kérte. a fizetési Kifogásolta a meghagyás kamat hatályon felszámítását, kívül valamint állította, hogy az érintett járdaszakasz megfelelő volt. Eljárási hibákra is hivatkozott. A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Ítéletét az igazságügyi szakértő szakvéleményére alapította. E szerint a felperes mindenben eleget tett karbantartási kötelezettségének, a baleset közvetlen helyszínén nincs a burkolatnak olyan hibája, amelynek következtében a baleset bekövetkezhetett. Ennélfogva nem a felperes volt felelős az egészségbiztosítási ellátására jogosult keresőképtelenségéért. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet elutasítását, lefolytatására hatályon illetőleg utasítását a kívül helyezésével a kereset munkaügyi bíróság új eljárás a szakértő kérte. Kifogásolta kirendelésének szükségességét és a szakvéleményben foglaltakat A szakvéleményt ellentmondásosnak tekintve jogszabálysértésként a Pp.
9. §-a /3/ bekezdését jelölte meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében ítéletének hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. a munkaügyi bíróság A Pp.
10. homályos, §-ának hiányos, /3/ bekezdése önmagával értelmében vagy más ha a szakvélemény szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. Ha a bíróság a bizonyítást hivatalból rendelte el (
11. § /2/ bek.) szükség szerint hivatalból jogosult új szakértő kirendelésére is. A munkaügyi bíróság ítéletéből megállapítható, alapjául szolgáló szakvéleményt sem hogy homályosnak, az sem ítélet hiányosnak önmagával vagy bizonyított tényekkel ellentétben állónak nem látta és ítéletét bizonyítás erre, valamint eredményének más bizonyítékokra mérlegelése alapján tekintetre hozta. A a felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a bizonyítékok Pp.
12. §-a /1/ bekezdése szerinti szabad mérlegelését támadta. A Pp.
13. §-a /1/ bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati eljárási kérelem szabálysértés előterjesztésére, nem történt, azonban amely az ha ügy olyan érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Ha tehát a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Jelen ügyben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a tényállást a bíróság megfelelően állapította meg és az így megállapított tényállásból okszerű következtetést vont le. Az Ebtv. a Ptk.
14. §-ának /1/ bekezdését hívja fel, amely szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A munkaügyi bíróságnak a felperes felelősségének megállapításához azt is vizsgálni kellett, hogy úgy járt-e el a felperes, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. A munkaügyi bíróság e körben is kellő mélységű bizonyítási eljárást folytatott le és a tényállás megállapítása, ennélfogva a bizonyítékok okszerű mérlegelése megfelelő volt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a Pp.
15. § /3/ bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban a Pp.
16. §-a szerint felszámítható költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni sem kellett. Budapest,
17. október
18. Dr.Kozma György a tanács Dr.Kárpáti Zoltán bíró lei Szné elnöke, Dr.Kovács Ákos előadó bíró,