A határozat elvi tartalma: Gyümölcsbor alkohol tartalma eredetének vizsgálatánál irányadó szempontok. A felülmérlegelés tilalma a rendkívüli jogorvoslat során. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.35.693/2012/7.szám A Kúria a Kucserák Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vámés Pénzügyőri Főigazgatósága alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a K Törvényszék
- október
- napján kelt számú kiegészítő ítéletével kiegészített,
- március
- napján kelt számú számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a K Törvényszék számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, alperesnek 500.000 perköltséget. hogy 15 napon belül (ötszázezer) forint fizessen meg az felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint és 128.700 (százhuszonnyolcezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálgatnak nincs helye. Indokolás A felperes „egyéb borászati üzem" adóraktári engedély birtokában félkész termékek és adalékanyagok összekeverésével, szűrésével, pasztörizálásával és palackozásával gyümölcsbort állít elő. A pénzügyőrök
- január 29-én 37 különböző tartályból vettek mintát, és elrendelték a termelési tevékenység hatósági felügyeletét. A lédig termékekhez a mintavételt követően nem adtak hozzá gyümölcskoncentrátumot, újraerjesztés nem történt.
- február 4-én, a forgalomba bocsátás előtt, a már palackozott termékekből vettek mintát. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (a továbbiakban: VPVI) azt állapította meg, hogy a termékek tényleges alkoholtartalmának 80%-a (lédig termékek), illetve a 90%-a (palackozott termékek) C4 kukorica eredetű, és így a 8/2004.(III.10.) PM rendelet (a továbbiakban: PM) 42.§
(5)bekezdése alapján a termékek cukorcefre eredetűek. A jövedéki hatóság megismételt eljárásban mindkét termékcsoport esetén a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Jöt.) 115.§
(3)bekezdésének sérelmét állapította meg, mert a felperes nem rendelkezett a cukorcefréből előállítható alkoholtermékekre vonatkozó engedéllyel (szeszüzemi engedély). A lédig termékek esetén forint, a palackozott termékekre nézve forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezték a felperest. A lédig esetében az alperes a
- szeptember
- napján meghozott számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. A palackozott termékeknél az alperes a
- november
- napján kelt számú határozatával, a számítás pontatlansága miatt, megváltoztatta az elsőfokú határozatot és forint jövedéki bírságot szabott ki. A felperes keresettel. az alperesi határozatokat külön-külön támadta Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes egyesített keresetét. A gyümölcsborok előállításáról szóló 116/2004.(VII.9.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 1.§-ára, mellékletének
- pontjára, a Jöt. 74.§
(2)bekezdésére, a PM 42.§
(5)bekezdésére hivatkozással megállapította a gyümölcsbor gyártásközi állapotában még nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy a végtermék nem fog megfelelni az FVM rendeletben foglaltaknak, ezért ebben a szakaszban nem kell szeszüzemi engedéllyel is rendelkezni. Az igazságügyi szakértői vélemény alapján azonban azt is rögzítette, hogy a lédig mintavétel szerinti állapot ugyan nem volt alkalmas a késztermék minősítésére, azonban a terméket
- január 29-ét követően további kémiai változtatás (újabb alap- és adalékanyag hozzáadása) nélkül palackozták. A palackozással és az értékesítéssel teljesülnek a késztermék feltételei. A szakértő mind a lédig, mind a palackozott termékeket készterméknek minősítette: vonatkozik rájuk az FVM rendelet 2.§ b) pontja, így csak akkor minősülnek gyümölcsbornak, ha a végtermék alkohol tartalmának legalább 30%-a gyümölcsléből származik. A jogerős ítélet kifejtette, hogy a termék minőségében a felperes által hivatkozott átkeverés, az esetlegesen visszabontott termékek újrakeverése - amit egyébként más esetekben a felperes mindig bejelentett a jövedéki hatóságnál, de most nem tett ilyen bejelentést - a termék alkoholtartalmának eredetét nem változtatta meg. A mintavétel módjára vonatkozóan az elsőfokú bíróság az igazságügyi szakértői vélemény, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Borminősítő Igazgatóságának tájékoztatása és a felperes által indítványozott tanú nyilatkozata alapulvételével arra az állapotra helyezkedett, hogy az alkoholtartalom tekintetében az átkeverés elmaradása nem játszik szerepet. Egyébként a
- január 29-i mintavétel során a felperes kültagja is elismerte, hogy a minták az átkeverés mellőzésével is reprezentálják a megmintázott tételek teljes egészét. A mintavétel módszerének megfelelőségén belül a húzott mintavétel elmaradását a felperes keresetlevelében és az első tárgyaláson nem vitatta, csak az újrakeverés hiányát kifogásolta. A húzott mintavétel hiányára hivatkozás nem felel meg a Polgári perrendtartásról szóló
- évi IIII. tv. (a továbbiakban: Pp.) 335/A.§
(1)bekezdésének. Ezért ezt a kérdést az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta. Alaptalan volt a felperesnek azon kereseti előadása is, hogy nem lenne megállapítható, milyen alapanyagból állították elő a terméket: a gyártmánylap mellékletét képező kötelező érvényű vámtarifa besorolástól (KÉV) eltérő termékspecifikációt a felperes nem igazolt, a közigazgatási eljárásban pedig maga is többször az elfogadott KÉV-re hivatkozott. A palackozott termékek esetén az elsőfokú bíróság, minta azonosság hiányában nem tekintette irányadónak a pozsonyi vámlaboratórium felperes által csatolt vizsgálati jegyzőkönyvét. Kitért azonban arra is, hogy elfogadása esetén sem igazolná a felperes álláspontját, mert ezen vélemény szerint is a mintában található alkohol nem gyümölcs eredetű. A felperes által csatolt vegyészmérnöki véleményt szakvéleményként az elsőfokú bíróság nem fogadta el, mert a szakértő a felperessel munkaviszonyban állt, így szakértőként nem rendelhető ki. A VPVI akkreditációját vitató kereseti előadást is alaptalannak tekintette, figyelemmel a Nemzeti Akkreditációs Testület által megküldött számú irat kiegészítésére. Egyébként kizáró rendelkezés hiányában az alperes a jövedéki eljárás során akkreditáció hiányában is bizonyítékként értékelhette volna a VPVI mérésnek eredményét. A február 4-i mintavételi jegyzőkönyv valóban nem tartalmazza az iktatószámot, ez a jogszabálysértés azonban nem hatott ki az ügy érdemére. A jogerős ítélet összegző értékelése szerint az alperes helytállóan állapította meg, hogy a felperes által előállított termék cukorcefre, melyet kizárólag szeszüzem állíthat elő, így a felperes a Jöt. 115.§
(3)bekezdésében foglaltak szerint köteles jövedéki bírságot fizetni. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra „kötelezését" kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a feltárt tényekből helytelen következtetésre jutott, holott a tényállás tisztázása során nyilvánvalóak lettek az alperes jogszabálysértő cselekményei. Az alperes a bizonyítékait súlyos eljárási hibák mellett szerezte be, a nem homogén és nem reprezentatív mintákat az akkreditációval nem rendelkező VPVI olyan szakvéleménnyel látta el, amelyek kiadásához nem volt meg minden információ. A felperes által felkért szakértőt az elsőfokú bíróság indokolás nélkül utasította el. Az eredmények a szabványos mintavétel hiánya miatt teljesen megbízhatatlanok. Az értékelési módszer sem volt megfelelő. Sem az alperes, sem a VPVI nem tudta milyen gyümölcsök referencia adataival számoljanak, és mivel ezen adatokat a bíróság részére sem adták meg, a szakvéleményben szereplő számítások okszerűtlenek. Hiányos mintavétel és megfelelő referencia hiányában a módszer objektíve alkalmatlan volt a hamisítás megtörténtének vizsgálatára, arra kizárólag új-, szabványos mintavételt követően kerülhetett volna sor. Az alperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria előrebocsátja, hogy a Pp. 270.§
(2)bekezdése és 272.§
(2)bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető. A rendkívüli jogorvoslat irányát és kereteit meghatározza, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő milyen jogszabálysértést jelölt meg. A felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben, a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet.(Pp.275.§, BH2002.29.). Az ítéleti tényállás akkor jogszabálysértő, ha hiányos, iratellenes vagy téves, okszerűtlen, a logika szabályainak is ellentmondó tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben VPVI akkreditációja igazolást nyert, és a felperes nem bizonyította, hogy nem tartották volna meg annak előírásait. A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolt mintavételi mód a jogerős ítélet tényállásának szerves eleme. A húzott mintavétel alkalmazhatóságát az elsőfokú bíróság a Pp. 335/A.§
(1)bekezdés alapján, erre irányuló határidőben előterjesztett kereseti kérelem hiányában helytállóan zárta ki; a törvényes határidőn belül vitatott átkeveréses mintavétel, illetőleg az átkeverés elmaradása tekintetében pedig részletesen foganatosított eljárási cselekmények alapján, többirányú bizonyítás eredményeként okszerű következtetést vont le. A továbbiakban a Kúria azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az egyéb kérdésekben is megjelölte az általa alkalmazott jogszabályokat, jogi indokolása során ütköztette a tényállási elemeket, a bizonyítékokat. Eljárása során mindvégig szem előtt tartotta a Jöt. perbeli tényállás mellett irányadó 115.§
(3)bekezdését, és azzal összefüggésben az FVM rendelet 1.§-át, mellékletének 2. pontját és a PM rendelet 42.§
(5)bekezdését. A jogerős ítélet okfejtése közérthető, minden részletre kiterjedő volt. A felperes felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó-, az elsőfokú bíróság által megvalósított jogszabálysértést, ezért azt a Kúria a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alkalmazásával kötelezte a pernyertes alperes felülvizsgálati költségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdésére és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdésére figyelemmel kötelezte a felperest, az illeték összegét a két önálló keresettel támadott jogviszony szerint külön-külön állapította meg. Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Huszárné Tamás sk. bíró a kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, Dr. Sugár