DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.351/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Hegedűs József ügyvéd (4024 Debrecen, Újházi Ede u.
- fszt. 2.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Ifj. Horváth Tibor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Ifj. Horváth Tibor ügyvéd, 4024 Debrecen, Petőfi tér
- I/3.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 6.P.21.287/2006/
- sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám, a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a keresetet részben elutasító ítéletnek tekinti és nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. A perrel felmerült másodfokú költségeiket a felek maguk viselik. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 24 000 (Huszonnégyezer) forint, az alperest, hogy 24 000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket az államnak külön felhívásra fizessenek meg. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A ... város Á. u. ... szám alatti ingatlanban az alperes, mint egyéni vállalkozó üzemelteti a „üzlet neve" elnevezésű üzletet. Az üzlet nyitvatartási ideje
- szeptember
- napjától jelenlegi időpontig vasárnap és hétköznap reggel 6 órától - 24 óráig, péntek és szombati napokon, valamint ünnepnapokon reggel 6 órától - 03 óráig tartott. Az alperesi üzlet bejárati ajtaja és teraszai az Á. utca felé néznek, a teraszok előtt parkoló, továbbá a járda és az úttest között is parkoló helyezkedik el. Az alperesi üzlettel szemben helyezkedik el a felperes tulajdonát képező, az általa és édesanyja által lakott .. város A. u. ... szám alatti családi házas ingatlan. A felperesi lakóépület és az alperesi üzlet közötti távolság 23 méter. A felperes könyvelő foglalkozású, munkáltatója a vadásztársaság, amely számára az otthon dolgozás lehetőségét biztosította. Az alperesi üzletben egy darab zenegép működik,
- évben az üzlet Á. utca felé néző oldalán hangszigetelt nyílászárókat alakítottak ki, valamint a belső teret légkondicionáló berendezéssel látták el. Az üzlet teraszai közül a mobilterasz építési engedély hiányában, a rögzített terasz használatbavételi engedély nélkül, az időjárás függvényében minden év május hónap és szeptember hónapja között üzemelt, a rögzített teraszon az alperes a használatbavételi engedély hiánya miatt született jegyzői felszólítás eredményeképp
- július
- napjától a jogerős használatbavételi engedély kiadásáig a kiszolgálással felhagyott, a mobilteraszon a ... Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője .... számú határozatával a jogerős fennmaradási engedély megadásáig a kiszolgálást megtiltotta. Az üzlet teraszain a vendégforgalom és a kiszolgálás az esti, illetve éjszakai órákban olyan zajhatással jár, amely a felperesi ingatlanon esetenként meghaladja az éjszakai zajterhelési határértéket, zavarja a lakóépület használóinak pihenését, alvását. Utóbbi hiányában a felperes az otthonában végzendő munkáját a csökkent koncentrációs és odafigyelési képesség folytán nehezítetten tudta elvégezni. A felperes módosított kereseti kérelmében kérte a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdés
- b)pontja alapján az alperes eltiltását attól, hogy a perbeli üzletet bármely nap 22 óra után üzemeltesse, a
- c)pont alapján az alperes kötelezését arra, hogy saját költségén a „...i Hírek" című lapban a következő tartalmú nyilatkozatot jelentesse meg: „Az alperes által üzemeltetett üzlet neve üzemeltetése kapcsán a környéken a csendháborítás, a rend, illetve a nyugalom megzavarása sorozatosan megvalósult.", az
- e)pont alapján pedig 500 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetését és az alperes arra történő kötelezését kérte, hogy a perbeli üzletet magába foglaló ingatlan Á. utcai teljes útszakaszán zárt, nem átlátható, 2 méter magas kerítést létesítsen. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatását követően ítéletével eltiltotta az alperest attól, hogy a ... város Á. u. ... szám alatti ingatlanban üzemeltetett vendéglátó üzlethez tartozó teraszokon vendéglátó tevékenységet folytasson, az ítélet jogerőre emelkedésétől a hét vasárnap, hétfő, kedd, szerda és csütörtöki napjain este 22 órát követően, a hét pénteki és szombati napjain pedig 24 órát követően a következő nap reggeli üzletnyitás időpontjáig. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 250 000 Ft-ot. Kimondta, hogy a perrel felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Kötelezte a felperest és az alperest, hogy 15 000 Ft - 15 000 Ft eljárási illetéket az államnak külön felhívásra fizessenek meg. Határozatának indokolásában a per összes adatának és bizonyítékainak a Pp. 206. §-a szerinti mérlegelésével - döntő súllyal értékelve a hatóság részéről eljárt K. F. tanúvallomását, a 2006. március 31-én és 2006. április 28-án készült zajmérési jegyzőkönyvek adatait, a helyszíni szemle tapasztalatait, valamint a kép- és hangfelvételek adatait - megállapította, hogy az alperesi üzlet belső, zárt teréből zavaró hatású zaj a felperesi ingatlanra nem terjedt át, azonban az alperesi üzlet teraszhelyiségeiről az esti óráktól a nyitvatartási idő végéig - bár nem minden alkalommal és folyamatosan, de rendszeresen - a vendégforgalommal és kiszolgálással együtt járó, ugyan nem extrém, de a lakókörnyezet pihenését zavarni alkalmas hanghatás terjedt át a felperesi ingatlanra. Az alperesi üzlet teraszairól származó zajhatás a felperesi ingatlan használatát, felperes pihenését és munkavégzését hátrányosan befolyásolta, ezt részben köztudomású tényként, részben tanú1 és tanú2 tanúk vallomása alapján állapította meg. Az Alkotmány 54. §-ának
(1)bekezdésére, 70/B. §-ának
(4)bekezdésére és a Ptk.
- §ára hivatkozással megállapította, hogy az alperes által üzemeltetett üzlet teraszain folytatott vendégforgalom és kiszolgálás az ennek során keltett zajhatással megsértette a felperes magánszférához való jogát, magánlakáshoz és pihenéshez fűződő személyiségi jogait. Fentiek alapján az alperest a teraszok működtetéséhez a felperesi kereset korlátai között eltiltotta, ugyanakkor az egész üzlet működtetésétől 22 óra utáni időben való eltiltásra irányuló kereseti kérelmet elutasította. Ugyancsak elutasította a kerítés létesítésére irányuló keresetet, mert a jogsértés a teraszok 22 óra utáni üzemeltetésétől való eltiltással megszüntethető. A nem vagyoni kártérítés konjunktív feltételeinek fennállta következtében a felperes részére mérlegeléssel - a bírói gyakorlatra is figyelemmel - 250 000 Ft nem vagyoni kártérítést állapított meg a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján. A Ptk. 84. §
(1)bekezdésének c) pontja szerinti elégtételadásra irányuló keresetet elutasította, mert a sérelmezett alperesi nyilatkozatból a felperes személye nem azonosítható. Az elsőfokú ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezést terjesztett elő. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával azt kérte, hogy a bíróság az alperest az ítéletben írt időpontot meghaladóan az egész vendéglátóipari egységben folytatandó tevékenységtől tiltsa el. Arra hivatkozott, hogy az üzletből is kiszűrődik a zavaró zajhatás az ajtó nyitogatásával, a vendégek ki-be járkálásával. A csatolt jegyzői szabálysértési határozatok - melyek a csendháborítás miatt születtek - több alkalommal az üzletből kiszűrődő zaj miatt születtek. Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének az elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a lakókörnyezet pihenését zavaró hanghatás terjed át az alperesi üzlet teraszhelyiségeiről. A felperes
- és
- évben májustól - szeptemberig minden nap folyamatosan videokamerával nyitott ablakon keresztül célzottan készített felvételeket. E felvételek azt igazolták, hogy az üzlet teraszáról bántó, zavaró hanghatás nem származott. Az a körülmény, hogy a felperes hónapokon keresztül minden napot felvételen rögzített azt igazolja, hogy a pihenésében a vendéglátó tevékenység nem zavarhatta, mert ilyen szándéka nem volt, hiszen folyamatosan felvételt készített. A munkavégzésére sem hathatott ez károsan, mert a felperes pihenés helyett a videofelvétel készítését választotta. A gépjárművek közlekedése okozta zajhatás nem köthető az alperesi ingatlanhoz. Az üzletben elhelyezett zenegép hanghatása nem észlelhető, mert hangszigetelt ablakokat és ajtókat szereltetett fel az alperes. Az alperesi üzletből tehát zajhatás nem származhat, ekképp a felperes személyiségi jogai sem sérülhettek. A felek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az ítélőtábla a fellebbezéseket a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és azokat nem találta alaposnak. A Pp. 253. §-ának
(3)bekezdése alapján - fellebbezés hiányában - nem érintette az üzlethelyiség nyitvatartási ideje kivételével az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatását követően a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetése is mindenben helyes. A fellebbezésben előadottakra tekintettel - az elsőfokú bírósággal egyezően - emeli ki az ítélőtábla, hogy a zajmérési jegyzőkönyvek adatai, a helyszíni szemle tapasztalatai és a jegyzőkönyvben rögzített hangfelvételek adatai alapján az alperesi üzlet belső, zárt teréből zavaró hatású zaj a felperesi ingatlanra nem terjed át. Az alperes fellebbezése is alaptalan, mert a tanúvallomások és a zajmérési jegyzőkönyvek adatain túl az iratokhoz csatolt ... város polgármesteri hivatal jegyzőjétől származó, a teljesség igénye nélküli felsorolás szerint: határozatszám1, határozatszám2, határozatszám3, határozatszám4, határozatszám5, határozatszám
- szabs. számú határozatok tartalma szerint csendháborítás szabálysértése miatt pénzbírság kiszabására került sor az alperesi vendéglátóipari egység teraszán megvalósult szabálysértések miatt. Az alperesi fellebbezés a továbbiakban az üzlet zárt, belső teréből, illetve az utcai forgalom miatt keletkezett zajhatással foglalkozik. Erre vonatkozóan azonban az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, ezért az alperesi fellebbezésben erre vonatkozóan előadottakkal az ítélőtábla érdemben nem foglalkozott. A nem vagyoni kártérítés jogalapját támadó alperesi fellebbezést is megalapozatlannak találta az ítélőtábla. A jogalap körében az elsőfokú bíróság által kifejtett indokokon túlmenően a következőkre kíván rámutatni. A Ptk. a személyhez fűződő jogokat - a törvényben fel nem sorolt jogokra is kiterjedően teljes körűen védelmezi. Ebbe a körbe tartozik a foglalkozás, a hivatás zavartalan gyakorlásához fűződő jog is. A megállapított tényállás szerint a felperes munkáját otthon végezte, az éjszakai nyugalmának zavarása miatt mindezt dekoncentráltsága miatt nehezen tudta elvégezni. Életszerű a felperesnek az az előadása, hogy az alperes által előidézett helyzet fokozott idegi megterhelést, zaklatott lelkiállapotot eredményezett nála, így az alperes nem vagyoni kártérítésben való marasztalását az elsőfokú bíróság által felhívott jogalkalmazási szempontok, továbbá a Ptk.
- §-ának
(4)bekezdésében foglalt szabály teljes mértékben megalapozza. Az összegszerűség tekintetében az elsőfokú bíróság helyes indokaira utal pusztán az ítélőtábla, mely indokok meggyőzőek és megalapozottak, azokat emiatt a másodfokú bíróságnak megismételnie nem kell. A fellebbezések sikertelenek voltak, ezért a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)és 15. §-ának
(3)bekezdése alapján a felek az államnak kötelesek megfizetni. D e b r e c e n,
- január
- napján . Urhegyi Béla sk. a tanács elnöke, Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. előadó bíró, Szilágyiné dr. Karsai Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -