Győri Í télőtábla Pf.III.20.308/2013/
- szám A Győri Ítélőtábla a pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek az Országos Bírósági Hivatal által képviselt I. r., az Országos Bírósági Hivatal által képviselt IV. r., az Országos Bírósági Hivatal által képviselt IX. r., az Országos Bírósági Hivatal által képviselt XVIII. r., az Országos Bírósági Hivatal által képviselt XXII. r., és a XXVIII. r. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perben a Győri Törvényszék
- szeptember
- napján kelt, P.20.613/2013/
- számú ítéletével szemben a felperes részéről
- sorszám alatt bejelentett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a felperes a fellebbezési eljárásban teljes mértékben pervesztes lett. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes
- május
- napján nyújtott be keresetlevelet a ... Bíróságon a Bíróság és az eljáró bíró ellen „okirat hitelesség és jogellenesség megállapítása és kártérítés" iránt. Arra hivatkozott, hogy az eljáró bíró jogellenesen járt el és ezzel 670.016.- forint kárt okozott. Mellékletként csatolta a Bíróság, "A" bíró tanácsa által hozott 9.P.20.658/1995/
- számú ítéletet, valamint a fellebbezését. A keresetlevél 10.P.20.949/
- számon került iktatásra. A per alperese helyesen a ... Bíróság volt, aki az ügy elbírálásából ki volt zárva. A ... Bíróság az
- február
- napján kelt, Pk.IV.23.401/
- számú végzésével az ügy elbírálására a ... Megyei Bíróságot jelölte ki. A peres eljárás a ... Megyei Bíróságon a 2.P.20.311/
- számon volt folyamatban. A bíróság az ügy tárgyalását a ... Városi Bíróság előtt folyamatban volt 10.P.20.578/1997., 10.P.22.953/
- és 10.P.22.952/
- számú perek jogerős befejezéséig felfüggesztette. A peres eljárás két alperessel szemben 2.P.21.166/
- számon folyt tovább. A felperes
- január
- napján perbe vonta az eljáró ... Megyei Bíróságot és "B"- t, az eljáró bírót. A bíróság - kizártságára tekintettel - az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette az ügy iratait. A ... Ítélőtábla a
- február
- napján kelt, Pkk.I.20.069/2005/
- számú végzésével a ... Megyei Bíróságot jelölte ki az eljárásra. A peres eljárás a ... Megyei Bíróságon a P.20.407/
- számon volt folyamatban. A felperes
- július
- napján kiterjesztette a keresetét a ... Megyei Bíróságra és az eljáró bíróra. A bíróság - kizártságára tekintettel - az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette az ügy iratait és a ... Ítélőtábla a
- szeptember
- napján kelt, Pkk.I.20.496/2005/
- számú végzésével a ,... Megyei Bíróságot jelölte ki az eljárásra. A peres eljárás a ,... Megyei Bíróságon a 6.P.21.292/
- számon nyolc alperessel szemben volt folyamatban. A felperes
- január
- napján kiterjesztette a keresetét a ,... Megyei Bíróságra és az eljáró bíróra. A bíróság - kizártságára tekintettel - az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette az ügy iratait és a ... Ítélőtábla a
- március
- napján kelt, Pkk.II.20.129/2006/
- számú végzésével a ... Megyei Bíróságot jelölte ki az eljárásra. A peres eljárás a ... Megyei Bíróságon a 1.P.20.617/
- számon volt folyamatban. A bíróság - kizártságára tekintettel - az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette az ügy iratait és a ... Bíróság a
- március
- napján kelt, Pkk.VIII.24.640/2007/
- számú végzésével a ... Megyei Bíróságot jelölte ki az eljárásra. A peres eljárás a ... Megyei Bíróságon a 2.P.20.825/
- számon volt 17 alperessel szemben folyamatban. A felperes
- május
- napján kiterjesztette a keresetét az eljáró bíróságra és az eljáró bíróra. A bíróság - kizártságára tekintettel - az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette az ügy iratait és a V.rendű alperes neve a
- június
- napján kelt, Pkk.II.20.276/2008/
- számú végzésével a ... Megyei Bíróságot jelölte ki az eljárásra. A peres eljárás a ... Megyei Bíróságon a 14.P.21.009/
- számon huszonhét alperessel szemben volt folyamatban. A bíróság a per tárgyalását a ... Városi Bíróságon 1.P.20.248/
- számon folyamatban lévő per jogerős elbírálásáig felfüggesztette. A peres eljárás a ... Megyei Bíróságon a P.22.221/
- számon folytatódott tovább. A
- december 19-én eljáró bíró és a bíróság elfogultságot jelentett be tekintettel arra, hogy a felperes ellene és az időközben ... Törvényszék nevet felvett ... Megyei Bíróság ellen is pert indított. A ...
- február
- napján kelt, Pkk.VIII.24.561/2012/
- számú végzésével az eljárásra a ... Törvényszéket jelölte ki. A felperes keresetét személyhez fűződő jogai megsértése miatt nyújtotta be. A keresetet többször módosította és folyamatosan bővült az alperesek száma is. A felperes a
- szeptember
- napján tartott tárgyaláson kártérítési követelését az I. r. alperes tekintetében 30 millió Ft és ezen összeg után
- július
- napjától járó késedelmi kamata, IV. r. alperes tekintetében 50 millió Ft és ezen összeg után
- július
- napjától járó késedelmi kamata, a IX. r. alperes esetében 50 millió Ft és ezen összeg után
- július
- napjától járó késedelmi kamata, a XVIII. r. alperes esetében 20 millió Ft, a XXII. r. alperes tekintetében 1,8 millió Ft és 125.000.- Ft másodfokú perköltség, a XXVIII. r. alperes esetében 100 millió Ft összegben határozta meg. Keresetének jogcímeként a Ptk.
- §-át és a Ptk.
- §-át jelölte meg. Előadása szerint ez egy folyamatos peres eljárás, amely 14 különböző bíróságon folyik, és vannak olyan igényei is, melyeket több bíróságon is előterjesztett. Bizonyítási indítványokat a felhívás ellenére azért nem terjesztett elő, mert a szükséges iratok nem álltak rendelkezésére. További alperes perbe vonására is nyilatkozatot tett. Hivatkozása szerint az eljáró bírók nem tartották be a határidőket, mivel nem szerezték be a szakhatósági állásfoglalásokat, így kötelezettségszegést követtek el, és ezzel a felperesnek egészségkárosodást okoztak. A felperes állítása szerint az I. r. alperes a 10.P.27.810/
- és a 10.P.25.925/
- számú, jelenleg is folyamatban lévő peres eljárásokkal okozott kárt a felperesnek. A IV. r. alperes a 2.M.647/2010., 1.M.216/2010., 2.M.191/2010., 2.M.598/2009., 2.M.419/2009., 2.M.524/2009., 21.166/2004., 20.311/1997., és a jelenleg is folyamatban lévő 20.557/
- és 20.449/
- számú peres eljárásokkal okozott kárt a felperesnek. A IX. rendű alperes esetében a
- szeptember
- napján megjelölt új peres eljárásokra hivatkozott. A XVIII. r. alperes az 2.P.21.025/2006., 2.P.20.638/
- számú peres eljárásokkal okozott kárt a felperesnek. A XXII. r. alperes tekintetében szintén a
- szeptember
- napján megjelölt új peres eljárásokra hivatkozott. A XXVIII. r. alperes pedig a 30-09080/2008/004., a 30-7452/2008/0010., a 30-09080/2008/0027., a 3006737/2009/004., a 30-09727/2009/
- számú eljárásokkal okozott kárt felperesnek. Az I. r., IV. r., IX. r., XVIII. r., és XXII. r. alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, mivel a felperes a bírósági felhívásoknak nem tett eleget, kártérítési igényének ténybeli alapját nem adta elő. A XXVIII. r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem bizonyította a felperes az alperes jogellenes magatartását, károkozó tevékenységét, a kár bekövetkezését és e kettő közötti okozati összefüggést. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a feljegyzett eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad, a felperesi pártfogó ügyvéd díját a Magyar Állam viseli, továbbá hogy a peres felek ezt meghaladóan maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat indokolásában utalt az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdésére, a 84. §
(1)bekezdésére, a 339. §
(1)bekezdésére, a 349. §
(1)bekezdésére, valamint a Pp. 121. §
(1)bekezdésére. Rámutatott, hogy a felperes
- szeptember
- napján előterjesztett kereseti követelése személyhez fűződő jogai megsértéséből eredő kártérítés megfizetésére irányult. A peres eljárás során azonban a felperes nem tett eleget a tények és bizonyítékok előadására irányuló kötelezettségének. Ezzel szemben újabb és újabb alpereseket vont perbe anélkül, hogy közölte volna mely alperessel szemben milyen okból, milyen tényállás alapján áll fenn kártérítési követelése. A 17 éve indult eljárásban a felperes az eljárás kereteit sem adta meg. Valamennyi eljáró bíróság intézett felhívást mind a felpereshez, mind képviselőjéhez, ezek azonban eredménytelenek maradtak. A felperesi nyilatkozatok olvashatatlanok voltak, mondattöredékekből álltak, melyeket az eljárás során értékelni nem lehetett. A ... Törvényszék elsőként a perbeli követelés vonatkozásában hívta fel a felperest előadási kötelezettsége teljesítésére, melyet a pártfogó ügyvéd ugyan
- január 2-án átvett, azonban nyilatkozatot sem a megadott határidőben, sem azt követően nem tett. Ezután az elsőfokú bíróság egy általános, államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló igényre vonatkozó bizonyítási tájékoztatást adott a peres feleknek. Ezt a felperesi képviselő
- február
- napján átvette, azonban bizonyítási indítvány a bíróságra nem érkezett. Így az elsőfokú bíróság tényállást megállapítani nem tudott, csupán a pertörténetet tudta rögzíteni az ítéleti indokolásban. A felperes kötelezettsége lett volna pontosan megjelölni azt az eljárást, amelyben a bíróság/hatóság mulasztott, vagy jogsértő eljárási cselekményt tett, továbbá megjelölni, hogy ezzel okozati összefüggésben milyen kára keletkezett. Ennek megjelölését követően a bíróság bizonyítási tájékoztatásának megfelelően határidőn belül kellett volna bizonyítási indítványt tennie. A felperes azonban sem előadási, sem bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, és nem volt megállapítható, hogy a felperes milyen eljárási cselekmény megtörténtét/elmulasztását sérelmezte, ez valóban bekövetkezett-e, s ebből milyen kára keletkezett, így az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján a felperesi kereseti követelést alaptalannak ítélte. Az elsőfokú bíróság valószínűsítette, hogy hasonló vagy azonos követeléseket érvényesít a felperes az ország több bírósága előtt, melyekre az éppen eljáró bíróságnak rálátása nincsen. Erre vonatkozó adatok hiányában az ún. perfüggőség, esetleg ítélt dolog jogkövetkezményét nem tudta levonni a ... Törvényszék. Megjegyezte továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a felperes részben a korábbi elbírált ügyeiben hozott határozatok tartalmának felülvizsgálatát kérte, melynek személyhez fűződő jogok megsértése miatti kártérítési perben nincs helye. E vonatkozásban kártérítési igénnyel nem élhet. A kártérítésként követelt összegek után pedig olyan időpontoktól követel késedelmi kamatot, mely időpontokban a felperes még kapcsolatba sem került az alperessel. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor a felperes által módszeresen alkalmazott, meg nem engedett keresetkiterjesztés következményeit csak a legutóbbi esetben (P.20.613/2013/
- számú jegyzőkönyv) tudta levonni azzal, hogy azt új keresetlevélként előterjesztettnek tekintette és elbírálta. Végül kiemelte, hogy a felperes egyetlen bizonyítási indítványt terjesztett elő több alkalommal, szakértő kirendelését kérte. Azonban amíg a kártérítés jogalapja nem állapítható meg, addig a kártérítés összegének és részben az okozati összefüggésnek a meghatározására szolgáló szakértői bizonyítás elrendelését az elsőfokú bíróság szükségtelennek ítélte, így azt mellőzte. Az ítélettel szemben a felperes jelentett be fellebbezést, melyben - tartalma szerint - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítélet nem jogszerű, mivel az abban szereplő ügyszámok nem egyeznek a felperes keresetében megjelölt ügyszámokkal. A ... Törvényszék eljárása során nem várta meg, hogy a felperes pártfogó ügyvédje útján keresetét pontosítsa, kiegészítse, melyre 60 napos határidő engedélyezését kérte. Az elutasításnak azért sem lett volna helye, mert a felsorolt alkalmazottakkal szemben a ... Járási Ügyészségen büntető eljárás van folyamatban. A büntető eljárás tényállása pedig köti a polgári perben eljáró bíróságot, mivel azok kapcsolódnak egymáshoz. Álláspontja szerint a ... Ítélőtábla Pf.20.496/2006/
- számú végzésében foglaltak - Pp.
- §
(1)bekezdésének g.) pontja alapján a keresettel érvényesített jog az irányadó - kizárólag azon perekre vonatkozik, melyek meghatározott személyek perben állása mellett dönthető el. Ilyen esetben a perben nem álló személyek nélkül a perbe bocsátkozni indokolatlan volna. Mindezek alapján a felperes munkáltatókkal és alperesekkel szemben érvényesített kártérítési ügye a Ptk. 348. §
(1)és 163. §
(1)bekezdése alapján anyagi jogi szabály megsértésének minősül, az valójában érdemben elbírálható. Az I. r., IV. r., IX. r., XVIII. r., XXII. r. alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A XXVIII. r. alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és azt alaptalannak ítélte. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló okiratok alapján helytállóan vezette végig a perben előállt eljárási cselekményeket és a kereseti kérelem, valamint az annak alapját képező tények és bizonyítékok hiányos előadása következtében helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kereseti kérelem megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával is teljes egészében egyetért az ítélőtábla, így arra csupán utal, azt megismételni nem kívánja A fellebbezési érveléssel kapcsolatban az alábbiakra mutat rá. Az elsőfokú bíróság a korábban eljárt bíróságok sikertelen felhívásait követően maga is felhívta a felperest (P.20.623/2012/10., 12/I. szám) kereseti kérelmének pontosítására, az annak alapjául szolgáló tényeknek és bizonyítékainak előadására. A felhívások, és az abban foglaltak nem teljesítésére kilátásba helyezett jogkövetkezmények maradéktalanul megfeleltek a jogszabályi követelményeknek (Pp. 3. §
(3)bekezdése, 141. §
(6)bekezdése). A
- február
- napján kelt, P.20.623/2012/12/I. számú végzésben határidőként megjelölt
- február
- napján megtartott tárgyaláson sem pótolta a felperes a hiányokat, a jogkövetkezmények megállapítására pedig a felperes és valamennyi alperes távolléte miatt bekövetkezett szünetelés miatt nem került sor. Ezt követően az újraindult eljárásban (P.20.613/2013.) kérte a felperes 60 nap határidő engedélyezését keresetének pontosítására a
- július
- napján érkezett beadványában. Ezt a kérelmet ugyan az elsőfokú bíróság formálisan külön nem bírálta el, azonban tényként megállapítható, hogy a határidő engedélyezésére irányuló kérelem beérkezése, és az ítélet kihirdetése (
- szeptember
- napja) között több mint 60 nap telt el. Ennek ellenére a
- sorszám alatti jegyzőkönyvben előadott kereseti kérelem pontosításán túl egyéb tényeket és bizonyítékokat a felperes továbbra sem szolgáltatott. Nem alapos tehát az a fellebbezési érvelés, hogy az elsőfokú bíróság „nem várta meg, hogy a felperes pártfogó ügyvédje útján keresetét pontosítsa". Az elsőfokú bíróság által eredetileg meghatározott,
- február
- napja helyett egészen
- szeptember
- napjáig nyitva állt a felperes és az őt képviselő pártfogó ügyvéd előtt annak eljárásjogi lehetősége, hogy az eljáró bíróság részéről megjelölt, a kereset érdemi elbírálásához elengedhetetlen jogszabályi kötelezettségeinek eleget tegyen. Állította a felperes, hogy a kereset érdemben elbírálható, és a „kereset megindításának feltételei fennállnak". A kereset előterjesztésének alapja az igény állapotába lépett jogosultság, vagyis egy olyan követelés, melynek érvényre juttatásához az igazságszolgáltatás kényszerítő erejére van szükség. Annak eldöntéséhez azonban, hogy vane a felperes oldalán olyan jog, mely megalapozott követelésben testesül meg, az annak alapjául szolgáló tények és bizonyítékok előadása hiányában nem ítélhető meg. Az érdemi elbírálás ezen akadályait az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében részletesen kifejtette, az ítélőtábla az elsőfokú határozat azon részével is teljes egészében egyetért. Az elsőfokú bíróság a
- szeptember
- napján megtartott tárgyaláson személyesen pártfogó ügyvédje jelenlétében - megjelent felperes személyes előadása alapján rögzítette a P.20.613/2013/
- számú jegyzőkönyv
- és
- oldalán az egyes, perben álló alperesekkel szembeni kereseti kérelem pontosított tartalmát. Ezt követően az elsőfokú bíróság a jegyzőkönyvben foglaltakat alapul véve hozta meg ítéletét, melyben a jegyzőkönyvben szereplő ügyszámok kerültek feltűntetésre. Az elsőfokú ítélet így nem minősül iratellenesnek. Hivatkozott a felperes fellebbezésében a jelen eljárásra kihatással lévő büntető eljárások folyamatban létére. A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. Egyetlen megszorítás érvényesül a polgári eljárásban, ha ugyanis jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. (Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdése). Nem képezhetik tehát akadályát a jelen eljárás lefolytatásának a megjelölt büntető eljárások figyelemmel főképpen arra is, hogy tényelőadások hiányában az eljárások közötti összefüggés sem állapítható meg. A fenitek értelmében az ítélőtábla - a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f.) pontja alapján tárgyaláson kívül eljárva - az elsőfokú ítéletet a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú eljárásban felmerült pártfogó ügyvédjének díja a saját terhére esik. A felperes teljes személyes költségmentességben részesült, ezért a fellebbezési eljárási illeték a 6/1986. (VI.26.) 13. § és 14. §
(1)bekezdése alapján az állam terhén marad. Az alperesek oldalán perköltség nem merült fel, így az ítélőtábla ebben a kérdésben mellőzte a döntéshozatalt. Győr,
- január
- napján Dr. Világi Erzsébet sk. Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. . Sarmon Hedvig sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó: