A határozat elvi tartalma: A használati díj meghatározása olyan speciális, ingatlanforgalmi szakértői ismereteket igénylő kérdés, ami szükségessé teheti a perben szakértő kirendelését. Annak megítélése, hogy a bíróság rendelkezik-e a perben releváns szakkérdések vonatkozásában a szükséges szakismeretekkel, a bíróság kompetenciájába tartozó kérdés. Pfv.V.21.896/2012/
- A Kúria a dr. Dudás Lóránt ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Soprow Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen haszonbérleti díj megfizetése iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt 20.G.40.010/
- szám alatt indult, és a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.026/2012/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperes részére 300.000 (Háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A peres felek határozott idejű mezőgazdasági haszonbérleti szerződéses jogviszonyban álltak egymással. A megállapodás szerint
- november 01-től az alperesnek gazdasági évenként 70.000 DEM összegű haszonbért kellett fizetnie. A
- május 17-i szerződésmódosítással a haszonbérlet időtartamát egy évvel,
- október 31-ig meghosszabbították, és 2008 október 31-i hatállyal a haszonbérleti díjat 100 Euro/ha/év összegben határozták meg, figyelemmel arra is, hogy az eredeti szerződésben felsoroltakon túl további ingatlanokra is kiterjedt a haszonbérlet. Az alperes a haszonbérleti díj fizetési kötelezettségének 2006-tól csak részben tett eleget, ezért a felperes
- január 08-án a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felmondta. A Fejér Megyei Bíróság a
- október 06-án jogerőre emelkedett ... számú ítéletével megállapította, hogy a felperes a haszonbérleti szerződést érvényesen mondta fel. Az alperes a mezőgazdasági haszonbérleti szerződésekkel érintett ingatlanokat
- augusztus 31-ig használta, azt követően azokat a felperes más részére újra haszonbérbe adta. A felperes a
- október
- és
- október
- közötti időszakra 20.578.816 forint összegű számlát állított ki „haszonbérleti díjról"
- augusztus 31-i teljesítési határidővel. A számlát az alperes - felszólítás ellenére - nem egyenlítette ki. A felperes módosított kereseti kérelmében a
- október 31-ig terjedő időszakra 20.596.287 forint használati díj és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a ténylegesen megállapítható használati díj összege e követelést meghaladja, így szakértői bizonyítás nélkül kérte az alperes kötelezését a haszonbérleti szerződés módosításában meghatározott 100 Euro/ha/év haszonbérleti díjjal egyező mértékű használati díj megfizetésére. Az alperes ellenkérelmében a kereset jogcímét és összegszerűségét vitatva annak részbeni elutasítását kérte. Elismerte, hogy
- augusztus
- napjáig jogcím nélkül használta a mezőgazdasági haszonbérleti szerződéssel érintett ingatlanokat a szerződés felperes részéről történt felmondását követően. A használati díj mértékét a felmondott szerződés alapján 35 Euro/ha/év összegben kérte megállapítani. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 20.596.287 forint és kamatai valamint a perköltség felperes javára történő megfizetésére kötelezte arra hivatkozva, hogy az alperes
- január 08-át követően rosszhiszemű birtokosnak minősült. Az alperes által fizetendő használati díj összegét - elfogadva a felperes érvelését a kereseti kérelemmel azonos mértékben határozta meg. Tanúvallomás alapján bizonyítottnak ítélte a szerződésmódosítás alapján a felperes azon érvelését, hogy az alperes által rosszhiszeműen birtokolt ingatlan az ebben meghatározott mértékű haszonbérleti díjért hasznosítható lett volna. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett részét megváltoztatta, és az alperest terhelő marasztalás összegét 6.007.250 forintra és ennek az elsőfokú ítéletben írt késedelmi kamataira leszállította, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Mellőzte az alperes elsőfokú perköltség fizetési kötelezettségét, és a felperest kötelezte az alperes javára elsőés másodfokú perköltség megfizetésére. A jogerős ítélet értelmében az alperest a tényleges használata idejére használati díj fizetési kötelezettség terheli a felperes felé, azonban annak mértéke automatikusan nem egyezik meg a felek között módosított haszonbérleti szerződésben kikötött összeggel, hanem annak meghatározása ingatlanforgalmi szakértői szakkérdés. Miután a szakértői bizonyítás szükségességéről az elsőfokú bíróság tájékoztatással nem látta el a felperest, ezt a másodfokú bíróság pótolta. A jogkövetkezményekre is kiterjedő tájékoztatást követően a felperes úgy nyilatkozott, hogy nem kér szakértői bizonyítást, ugyanis álláspontja szerint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokkal megfelelően igazolta keresetének összegszerűségét. A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy sem a peres felek között létrejött, de a rendkívüli felmondásra tekintettel nem hatályosult szerződés módosításban, sem pedig a felperes és az új haszonbérlője között
- szeptemberében megkötött haszonbérleti szerződésben kikötött haszonbérleti díj nem alkalmas önmagában a felperesi kereset összegszerűségének bizonyítására, ezen szerződésekben szereplő ellenértéket legfeljebb a szakértői vélemény elkészítése során összehasonlító adatként lehetett volna figyelembe venni, ugyanakkor ezen adatok a szükséges ingatlanforgalmi szakértői véleményt nem pótolják. A másodfokú bíróság erre figyelemmel az alperes marasztalásának mértékét az alperes által elismert összegre leszállította, míg ezt meghaladóan a felperes keresetét bizonyítottság hiányában elutasította. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és tartalmilag az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az alperes mint rosszhiszemű birtokos a Ptk.
- §
(3)bekezdése alapján nemcsak a ténylegesen beszedett hasznok, hanem a beszedni elmulasztott hasznok összegét is köteles megfizetni, és ennek megállapításához nincs szükség szakértelemre. Érvelése értelmében a másodfokú bíróság tévesen határozta meg a bizonyítási terhet, és indokolatlanul hívta fel szakértői bizonyítás indítványozására. Szerinte a használati díj összegét
- október
- napjától
- október 31 napjáig kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a haszonbérleti díj fizetésére vonatkozó rendelkezések is éves periódusokban voltak meghatározva. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság megsértette a Ptk.
- §-át,
- §-át, továbbá a Pp.
- §-át. Szerinte a másodfokú bíróság részéről a Ptk.
- §-ára történt hivatkozás téves és jogszabálysértő, mert a jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius jogszabály, az csak akkor alkalmazható, ha a felek jogviszonyára egyéb speciális szabályok nem vonatkoznak. Jelen esetben a peres felek közötti jogviszonyra a Ptk.
- §-a az irányadó, azonban a másodfokú bíróság annak rendelkezéseit tévesen értelmezte. Kifejtette, hogy a rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos ugyanis az ingatlanok használatával elérhető hasznok megtérítésére köteles. Előadta, hogy a keresetében csak olyan mértékű használati díjra tartott igényt, mint amennyi a szerződésmódosítás szerinti haszonbérleti díjnak megfelelő összeg, tehát nem a teljes hasznok megtérítését kérte. Szerinte a másodfokú bíróság helytelenül alkalmazta a Pp.
- §-át is, mivel az elsőfokú bíróság által elfogadott hivatkozásának megfelelően nem merült fel olyan szakkérdés, amelynek a megítélése szakértő kirendelését indokolná. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. Tévesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében a Ptk.
- §-ának megsértésére. Nem vitatott, és a Fejér Megyei Bíróság ... számú jogerős ítéletből is következik, hogy a peres felek közötti mezőgazdasági haszonbérleti jogviszony a felperes azonnali hatályú jogszerű felmondása folytán
- január 08-án megszűnt. Ezen időpontot követően az alperes nem a haszonbérleti szerződés alapján köteles haszonbérleti díjat fizetni, így a peres felek közötti jogviszony hiányában az alperes a Ptk.
- §-ára is figyelemmel a Ptk.
- §
(3)bekezdése szerint kötelezhető fizetésre. A felperes módosított kereseti kérelmében - és a felülvizsgálati kérelmében előadott hivatkozásának megfelelően is kizárólag használati díj iránti igényt terjesztett elő az alperessel szemben. A felperes ténylegesen beszedett hasznokon kívül a beszedni elmulasztott hasznok megtérítésével kapcsolatos okfejtésével szemben egyértelmű a bírói gyakorlat abban, hogy ingatlanok jogalap nélküli birtoklása esetén a hasznok megtérítése használati díj fizetésével történhet (BH 2005/359.). A használati díj fizetési kötelezettség értelemszerűen csak a tényleges alperesi használat idejére terjedhet ki, haszonbérleti jogviszony hiányában ugyanis a szerződés mezőgazdasági évre vonatkozó rendelkezései sem érvényesülhetnek. (Egyébként a
- szeptember
- napjától
- október
- napjáig tartó időszakra a felperes saját előadása szerint az általa megkötött újabb haszonbérleti szerződés alapján részesült haszonbérleti díjban). A használati díj vonatkozásában helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra is, hogy következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a használati díj meghatározása olyan speciális, ingatlanforgalmi szakértői ismereteket igénylő kérdés, ami szükségessé teheti a perben szakértő kirendelését. Annak megítélése, hogy a bíróság rendelkezik-e a perben releváns szakkérdések vonatkozásában a szükséges szakismeretekkel, a bíróság kompetenciájába tartozó kérdés. Amennyiben a bíróság megítélése szerint olyan szakkérdés merül fel, amelynek a megítéléséhez szakértő igénybevétele szükséges, úgy megfelelő előzetes tájékoztatás mellett a szakértő kirendelésének hiánya annak a félnek a terhére esik, aki a szakértői speciális ismeretekkel érintett tényállítások vonatkozásában bizonyításra köteles. Alaptalanul hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelemben arra, hogy pusztán a peres felek közötti mezőgazdasági haszonbérleti szerződés módosításban kikötött 100 Euro/ha/év összegű díjtétel és az általa a
- szeptember
- napját követő időszakra kívülálló harmadik személlyel kötött újabb mezőgazdasági haszonbérleti szerződésben kikötött haszonbérleti díj összege az alperessel szembeni használati díj iránti igény érvényesítése körében elegendő bizonyíték. Jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre a másodfokú bíróság, hogy a szerződésekben szereplő adatokat a szakértő összehasonlító adatként figyelembe vehette volna, automatikusan azonban nem szolgálhatnak a felperes használati díj megfizetése iránti igénye összegszerűségének bizonyítására. A felperes a Ptk.
- §
(3)bekezdése alapján a használati díjigényen felül kártérítési igényt nem terjesztett elő. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a használati díjigény összegszerűségének megalapozásához szakértői bizonyításra lett volna szükség. Miután erre - megfelelő tájékoztatás ellenére a felperes nem terjesztett elő bizonyítási indítványt, a másodfokú bíróság a Pp. 177. §-ának sérelme nélkül hozta meg a jogerős ítéletét. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a felperest az alperes - ÁFA-t is magában foglaló, ügyvédi munkadíjból álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,
- január
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró Dr. Gombos