Pfv.21948/2012/6 – Kúria

(4)bekezdés

1. március 1-i módosítását megelőzően és azt követően téves az olyan előírás, amely a szétválással létrejött jogutódok vonatozásában a jogutódok elleni fellépéséhez az elsősorban helytállásra kötelezettel szembeni, a bírósági utat követő eredménytelen végrehajtást megkövetelné.
2. CXLIV. Tv.
3. §

(4)Pfv.V.21.948/2012/

1. A Kúria a dr. Bimbó Róbert ügyvéd által képviselt III.r. és IV.r. felperesnek a dr. Somogyi János ügyvéd által képviselt I.r. és a dr. Nagy Anna ügyvéd által képviselt II.r. alperes ellen szavatossági igény érvényesítése iránt a Gödöllői Városi Bíróság előtt 9.P.22.037/
2. szám alatt indult, és a Budapest Környéki Törvényszék 4.Pf.20.892/2012/
3. számú ítéletével befejezett perében a II.r. alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati rendelkezéseit hatályában fenntartja. kérelemmel támadott Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a III.r. és a IV.r. felperesek mint egyetemleges jogosultak részére 25.000 (Huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A III.r. és a IV.r. felperesek a
4. március 01-i adásvételi szerződéssel szerezték meg az I.r. alperes által saját kivitelezésben épült ... alatti ikerházrészt. A II.r. alperes
5. szeptember 17-én az I.r. alperesből való kiválással alakult társaság. A szétválási szerződés értelmében az I.r. alperest mint jogutódot illetik meg a jogok és terhelik a kötelezettségek a jogvitás peres ügyekben, míg a II.r. alperes a jogutód az építési tevékenységgel kapcsolatos jogok és kötelezettségek tárgyában. A jogok és kötelezettségek megoszlása az I.r. alperes javára 12,8 %, a II.r. alperes javára 87,2 %. A III.r. és a IV.r. felperesek az I.r. alperestől megvásárolt ingatlan hibái miatt indítottak pert az I.r. és a II.r. alperesekkel szemben. Az elsőfokú bíróság ítéletével egyetemlegesen kötelezte az I.r. és II.r. alpereseket 2.247.000 forint és kamatai valamint a perköltség felperesnek javára történő megfizetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperesek fizetési kötelezettsége egyetemlegességét mellőzte, és a II.r. alperest az I.r. alperes által fizetendő marasztalási összeg teljesítésére akként kötelezte, hogy amennyiben az I.r. alperes a követelés esedékességekor nem teljesít, a II.r. alperes az I.r. alperessel egyetemlegesen köteles a III.r.-IV.r. felpereseknek a teljes tartozást megfizetni. Az alperesi egyszerű egyetemlegesség mellőzését azzal indokolta, hogy a II.r. alperes alappal hivatkozott arra, hogy csak mögöttes felelősség terheli, mert a szétválási szerződés alapján a jelen perből eredő kötelezettségek elsősorban az I.r. alperest terhelik. A Gt.
6. §

(4)bekezdésére utalással megállapította, hogy a szétváló gazdasági társaság jogutódainak felelőssége akkor válik egyetemlegessé, ha az elsődlegesen felelős jogutód a kötelezettségét a követelés esedékességekor nem teljesíti. A jogerős ítélettel szemben a II.r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a Gt. 85. §

(4)bekezdésének megfelelő új határozat hozatalával annak kimondását kérte, hogy a felelőssége csak akkor áll be, amennyiben az ítélet végrehajtása az elsődlegesen felelős I.r. alperes vagyonából nem vezetett eredményre. Arra hivatkozott, hogy a törvényszék téves, és a bírói gyakorlattal is ellentétes jogértelmezést fogadott el, amikor azt állapította meg, hogy a tárgyidőszakban hatályos jogszabály szerint már a teljesítés elmaradása is elegendő az egyetemleges felelősség megállapításához. Előadta, hogy a 2011. évi CXCVII. törvény módosította a Gt. 85. §

(4)bekezdését, így a jelenleg hatályos jogszabály úgy szól, hogy ha a kötelezettséget a jogutód a követelés esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. E jogszabályhely azonban csak

1. március
2. napjától hatályos, így jogszabálysértően került alkalmazásra. A tárgyidőszakban a korábbi jogszabályhely volt hatályban, amely alapján az egyetemlegesség csak akkor állapítható meg, ha a végrehajtás az elsődlegesen kötelezett adós vagyonából nem vezetett eredményre. A III.r. és a IV.r. felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezése a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A
3. évi IV. törvény (Gt.)
4. §-ának

(4)bekezdése az I.r. és II.r. alperesek szétválásának idején akként rendelkezett, hogy a szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha e kötelezettséget a jogutód nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. Arra helyesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében a II.r. alperes, hogy e jogszabályi rendelkezést a

1. évi CXCVII. törvény
2. §-a módosította, a módosított rendelkezések
3. március 01-től alkalmazandóak. A módosított rendelkezés szerint a szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha e kötelezettségét a jogutód a követelés esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A módosító rendelkezés indokolása szerint a Gt.
4. §-ának szigorítására azért került sor, mert a szétválások során gyakran volt tapasztalható az, hogy a kötelezettségeket a szétválási szerződésben ahhoz a társasághoz telepítették, aki annak teljesítésére nem képes. Ezért került sor a jogszabályi rendelkezés pontosítására, amely változatlanul főszabályként azt tartalmazza, hogy a szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha viszont ezt a kötelezettségét a jogutód a követelés esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemlegessé válik. Arra azonban tévesen hivatkozott a II.r. alperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a korábbi jogszabály, illetve annak értelmező bírói gyakorlata azt a kötelezettséget írta volna elő, hogy a jogutóddal szembeni igényérvényesítés előfeltétele az eredménytelen végrehajtás. A hivatkozott módosítás pontosította ugyan az egyetemleges felelősség beálltát, de sem a
5. március
6. napjától hatályos módosítást követően, sem azt megelőzően a Gt-nek a jogvita eldöntésére irányadó rendelkezései között nem volt olyan előírása, amely a jogutódok elleni fellépéshez az elsősorban helytállásra kötelezettel szembeni, a bírósági utat követő eredménytelen végrehajtást megkövetelte volna (EBH 2012.G.2., Kúria Gfv. X. 30.342/2011.). Erre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit a Pp.
7. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §

(1)bekezdése értelmében kötelezte a II.r. alperest a III.r. és a IV.r. felperes - ÁFA-t is magában foglaló, ügyvédi munkadíjból álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,

1. január
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró Dr. Gombos