Gf.40191/2013/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.191/2013/

1. A Fővárosi Ítélőtábla a Bérczes Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Munkácsi András ügyvéd által képviselt alperes ellen tisztességtelen piaci magatartás megállapítása iránt indított perében az Egri Törvényszék
2. február 12-én kelt 4.G.20.170/2011/
3. számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,(Húszezer) Ft + áfa másodfokú ügyvédi munkadíjat. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes a ... Királyságban bejegyzett S....... BV holdingtársaságba tartozik, amely holdingtársasághoz tartozó cégek
4. óta foglalkoznak különböző fűtési, csatornázási és egyéb rendszerekben hasznosított fém, egyéb termékek előállításával, forgalmazásával, köztük az 1968-ban kifejlesztett, S....... elnevezésű levegő- és iszapszűrővel. A felperes a S....... lég- és iszapszűrő termékeket Magyarországra is bevezette, azokat 1998-tól közvetlenül, majd 2001-től szerződéses forgalmazók, köztük a M... R... Kft., a B.... Kft. útján is értékesítette. A felperes és a kínai ... Co. Ltd. társaság között
5. november 11-én létrejött forgalmazási szerződés alapján,
6. március 20-ig a kínai fél forgalmazta Kína egyes régióiban a S....... lég- és iszapszűrő termékeket. A szerződő felek jogvitájában a Kínai Népköztársaság Pekingi Elsőfokú Népbírósága 43.125,- euró megfizetésére kötelezte az alperest, és arra, hogy szolgáltassa vissza a felperes berendezéseit, iszapszűrőit. Az alperes Magyarországon nagykereskedők, kereskedő cégek, vállalkozások, szakcégek felé forgalmaz különböző szerelvényeket, köztük iszapszűrőket is. A Seychelles székhelyű ... INC. társaság az alperes részére első ízben
7. júliusában szállított 1000 db, B....... elnevezésű iszapszűrő berendezést. Azokat az alperes
8. október 20-tól forgalmazza Magyarországon. A BRH-I. 3/4"-os iszapleválasztóból, 7.990,- Ft + áfa nagykereskedelmi egységáron 917 db-ot, a BRH-I. 1"-os termékből, 8.990,- Ft + áfa egységáron 250 db-ot értékesített a vele szerződéses kapcsolatban álló kereskedők részére. Ezen tevékenységéből 7.326.830,- Ft + áfa árbevétele állt elő. A Magyar Szabadalmi Hivatalnál ... lajstromszámon bejegyzett „BRH B......." ábrás védjegy jogosultja a ... INC. A védjegy az alperes által forgalmazott iszapszűrők csomagolásán, jól látható módon feltüntetésre is került. Az alperes - több termékéhez hasonlóan - az iszapszűrő berendezéseket is kékfehér színű dobozba csomagolva, 0,75"-os és 1"-os méretekben forgalmazza, a dobozokon az áru fényképe vagy rajza is megtalálható. Az alperes által forgalmazott 0,75"-os iszapszűrő termék a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal
9. szeptember 30-i lajstromozási tanúsítványa szerint a közösségi formatervezési mintalajstromba bejegyzésre került. A felperes iszapszűrő berendezésének színes térbeli védjegy bejelentése iránt előterjesztett kérelmét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a
10. január 26-i határozatával elutasította. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperes által bejelentett színes térbeli megjelölés nem tekinthető egyedi, szokatlan formai kialakításnak, hasonló külső kialakítású szűrőberendezést több cég is alkalmaz. Az árujegyzékkel érintett termék vonatkozásában a felperes által megjelölt térbeli ábra nem tartalmaz a felpereshez kapcsolható jellegzetes elemeket, kizárólag az iszapleválasztó berendezés formáját jeleníti meg. A felperesi megjelölés egy olyan szűrőberendezést tartalmaz, amelyet az adott szakterületen állandóan és szokásosan alkalmaznak; az ábrán látható elemek (zárt szűrőtartály, folyadékbevezető, folyadékelvezető nyílás, a tartály alján a szűrt üledék ürítésére szolgáló, menetes zárókupakkal ellátó egység) a termék rendeltetéséhez, a célzott műszaki hatás eléréséhez nélkülözhetetlenek. A megjelölés nem alkalmas arra, hogy a felperes termékeit más cégek hasonló termékeitől megkülönböztesse. A felperes a
11. május 16-án benyújtott, majd módosított keresetében elsődlegesen az
12. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)
13. §-ára, másodlagosan a Tpvt.
14. §-ára alapítottan annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes azon magatartása, hogy a B....... (BRH) elnevezésű 3/4"-os és 1"os iszapszűrő berendezést a felperes hozzájárulása nélkül a S....... S...... megnevezésű iszapszűrő berendezésekkel azonos, illetve összetéveszthetőségig hasonló jellegzetes külsővel és csomagolással hozza forgalomba, reklámozza, gazdasági tevékenységét a felperessel szemben tisztességtelenül, törvényes érdekeit és szakmai jóhírnevét sértő, az üzleti tisztesség követelményébe ütköző, valamint a termék eredetére vonatkozóan a fogyasztókat megtévesztő módon folytatja, ezért a Tpvt.
15. §-ába ütköző jellegbitorlást valósítja meg, illetve másodsorban a Tpvt.
16. §-a szerinti tisztességtelen piaci magatartást tanúsítja. Kérte ezért az alperes kötelezését a jogsértő tevékenység abbahagyására és eltiltását a jogsértő cselekmények további gyakorlásától, továbbá az alperes kötelezését nyilatkozattétellel való elégtételadásra, és azt, hogy az elégtételnek oly módon biztosítson nyilvánosságot, hogy egy országos terjesztésű napi lapban, a Népszabadságban 1/8-ad oldal terjedelemben, az Ezermester Magazin időszaki lapban 1/2-ed oldal terjedelemben a jogerős ítélet rendelkező részét legfeljebb nettó 300.000,- Ft értékben fizetett hirdetésként saját költségén, keretes formában, legalább 10-es betűmérettel jelentesse meg. Kérte továbbá az alperes kötelezését, hogy szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról, a forgalomba hozott jogsértő termékek pontos mennyiségéről, a jogsértő termékek forgalmazásából elért nettó árbevételről, a jogsértő termékek forgalmazása kezdeti időpontjáról. Kérte, hogy a bíróság rendelje el a jogsértéssel érintett áruk lefoglalását és forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását és megsemmisítését. Arra hivatkozott, hogy a felperes által kifejlesztett, a magyar piacon 1998-tól forgalmazott S....... lég- és iszapszűrő termékekkel az összetéveszthetőségig hasonló az alperes által forgalmazott, B....... megnevezésű iszapszűrő, amelyet a felperes volt kínai szerződő partnere gyárt. A peres felek egymásnak versenytársai, a felperes piacra lépése az alperesét megelőzte. A felperesi termék külső kialakítása egyedi, azt nem csupán technikai szükségszerűség indokolja. A perbeli termékek külső kialakítása azonos. Az alperes termékein is megtalálhatóak a felperesi szerelvényekre jellemző különleges dizájn elemek, technikailag nem szükségszerű, kiszélesedő, többelemű gyűrű a kimeneti nyílás fölött, a termék jelzését magában foglaló mélyedések, a kivezető nyílás felé vezető csőszerű, több lépcsőben keskenyedő forma. Az átlagos fogyasztó a perbeli termékeket azok jellegzetes külseje alapján ismeri fel, a domináns jegyeket nem érintő kisebb eltéréseket nem érzékeli. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A felperes kereshetőségi jogán, a megállapítási kereset Pp.
17. §-ában szabályozott feltételein túl vitatta a felperes által állított versenyjogsértések megvalósítását is. Hivatkozott arra is, hogy az alperes a BRH iszapleválasztó termék forgalmazásával a piac egy új szereplőjeként jelent meg, magatartásával sem korábbi piaci versenytársak, sem a fogyasztók érdekeit nem sértette. Vitatta az általa forgalmazott iszapszűrő és a felperes termékei csomagolása, külső megjelenése közti hasonlóságot, azok összetéveszthetőségét is. A termékek külső megjelenésének és csomagolása jellemzőinek az összevetésével kifejtette, hogy eltérő a két terméken található megjelölés (az alperes termékein a BRH-I., a felperes termékein a S...), a méretbeli eltérésen túl a termékek súlya is különböző (1060 g/938 g), az alperesi terméken logó nem található, míg a felperesén egy csepp alakú S...... jelölés. Az alperes által alkalmazott kék-fehér színvilágú csomagoláson a csomagolászáró CHECKED feliratú matrica található, a felperes kék-sárga dobozolásán nem, a dobozok mérete is különböző. Az alperesi termék csomagolásán elhelyezett színezett műszaki nézetrajz, továbbá a csomagolásban elhelyezett magyar nyelvű használati utasítás, garanciajegy, szállítói megfelelőségi nyilatkozat is a termékek közti eltérések közé tartoznak. Az elsőfokú bíróság a
18. február 12-én kelt 4.G.20.170/2011/
19. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.270.000,- Ft perköltséget. Határozata indokolása szerint a Tpvt.
20. §-ára alapított versenyjogsértéssel kapcsolatban abból indult ki, hogy a szolgai utánzás tilalma a jellegzetes külsővel rendelkező áruk esetén érvényesül, kizárólag olyan áruk részesülnek törvényi védelemben, amelyek jellegzetességük folytán váltak ismertté a piac szereplői számára, és amelyekhez e jellegzetes külső miatt kedvezőbb fogyasztói értékítélet kapcsolódhat. Annak vizsgálata során, hogy a felperes árui rendelkeznek-e olyan jellegzetességgel, amely azokat a kereskedelmi forgalomban tömegesen előforduló más termékektől megkülönbözteti, továbbá amely jellegzetesség miatt váltak ismertté, az elsőfokú bíróság - a perben becsatolt, a Caleffi, a Flamco, a Far típusú iszapszűrők, továbbá a Grünbeck és az Isma Spa termékek fényképfelvételei értékelésével - arra a következtetésre jutott, hogy a felperesi termékek nem rendelkeznek a törvény által megkívánt domináló jellegzetességgel, amely jellegzetesség miatt váltak volna ismertté a piacon. Hangsúlyozta, hogy ez akkor is feltétele lett volna a Tpvt.
21. §-a alkalmazásának, amennyiben a perbeli termékek az összetéveszthetőségig hasonlóak lennének. A csomagolás tekintetében arra figyelemmel nem találta megállapíthatónak a jellegbitorlást, mivel az alperes kiskereskedelmi forgalomban nem, kizárólag viszonteladóknak, kereskedő cégeknek értékesíti a termékeit, azaz szakismerettel rendelkező, a részletek és a minőségi követelmények iránt fogékony vásárlók azok, akik átlagos fogyasztónak tekintendőek. Ezért az eltérő színösszeállítású, a felek által alkalmazott különböző védjegyeket és elnevezést is jól elkülöníthető módon feltüntető csomagolás esetén nem volt megállapítható a Tpvt.
22. §-a sérelme. A Tpvt.
23. §-ára alapított keresettel kapcsolatban elsőként azt rögzítette, hogy e kereseti jogcím tényalapja megegyezett az elsődleges kereseti jogcímével. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alperes nem előállítója, hanem forgalmazója a ... INC.-től beszerzett terméknek, tudomással csupán arról bírt, hogy a termék gyártója a felperes volt kínai partnere. A Tpvt.
24. §-ának alkalmazásához az a bizonyított - kereseti hivatkozás lett volna szükséges, hogy a kínai fél megszegte a felperessel kötött szerződésnek a S....... termékkel kapcsolatos ismeretek felhasználását tiltó kikötését, az így szerzett ismeretek felhasználásával gyártotta az alperes által forgalmazott termékeket, és az alperes e szerződésszegésről tudott, a BRH-I. iszapszűrő továbbforgalmazásában e tudomással vett részt. A felperes ekként szóló érvelése és annak bizonyítása hiányában az alperesi termékforgalmazás nem ütközött a Tpvt.
25. §-ába. Az ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte, elsődlegesen a Tpvt.
26. §-a szerinti jellegbitorlás, másodlagosan a Tpvt.
27. §-a szerinti fejezeti klauzula alapján. Hangsúlyozta, hogy a felperes Magyarország területén 1998-ban lépett piacra S....... lég- és iszapszűrő termékeivel, amelyekkel összetéveszthetőségig hasonló az alperes által forgalmazott, B....... megnevezésű iszapszűrő, továbbá, hogy az alperes termékeit Kínában a felperes volt szerződő partnere, a termékei korábbi forgalmazója gyártja, amely cég a felperes iszapszűrőivel összetéveszthető termékek forgalmazásával megszegte a felperessel kötött szerződését, a szerződésszegést a Pekingi Elsőfokú Népbíróság megállapította. Álláspontja szerint megállapítható, hogy a peres felek egymásnak versenytársai, az is, hogy a felperes piacra lépése az alperesét megelőzte. A becsatolt termékfotókkal, termékmintákkal bizonyításra került, hogy a S....... termék külső kialakítása nem csupán technikai szükségszerűségből fakadt, hanem az a felperes szakemberei által megtervezett, műszaki és esztétikai szempontoknak egyaránt megfelelő jellegzetes forma. Az elsőfokú bíróság következtetésével szemben a felperes termékei jellegzetes külsejét a hasonló rendeltetésű, de markánsan eltérő kialakítású versenytársi termékek, valamint a másodfokú bíróságnak az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott döntése igazolta. A felek termékei egymás mellé állításával azok összetéveszthetősége, az azonosság egyértelműen megállapítható. Mindkét termék rézötvözetből készült, színük, külső kialakításuk gyakorlatilag megegyezik, a termékek felső része mindkét oldalán bemeneti nyílás, alján szűrőrendszer után kivezető cső található. Az alperes is alkalmazta termékén a S....... szerelvényekre jellemző különleges elemeket, a technikailag nem szükségszerű, kiszélesedő, többelemű gyűrűt a kimeneti nyílás fölött, a termék jelzését magában foglaló mélyedéseket, a kivezető nyílás felé vezető csőszerű, több lépcsőben keskenyedő formát. A néhány milliméteres méretbeli és grammos tömegbeli eltérés ellenére, árujelző hiányában a két iszapszűrő nem különböztethető meg. Hangsúlyozta, hogy a jellegbitorlás szempontjából a perbeli termék nem a szakértő szemével, hanem az átlagos fogyasztó szempontjából vizsgálandó. Az alperes által felsorakoztatott, a termékek különbözőségével kapcsolatos elemek az átlagos felkészültségű fogyasztók számára észlelhetetlenek. Arra a tényre figyelemmel, hogy azonos funkciójú iszapszűrő berendezés más külső kialakítással is gyártható, álláspontja szerint megállapítható az is, hogy nem műszaki szükségszerűségből fakadt az alperes által forgalmazott termék kialakítása, az amiatt azonos a felperesével, mert azt a kínai fél leutánozta, lemásolta. Az elsőfokú bíróság tévesen értékelte a felperes terhére azt a tényt, hogy az alperes nem értékesíti kiskereskedelmi forgalomban a perbeli termékeit. Megítélése szerint ezzel az elsőfokú bíróság a felek eltérő értékesítési módszereire kívánt utalni, hogy az kizárja annak lehetőségét, hogy a vásárlók a termékeket összetévesszék. Ezzel szemben azonban a felek termékei a piacon mind a viszonteladók, mind a végfelhasználók számára egyaránt elérhetőek, a felhasználói körük azonos. Ennél fogva a szolgai utánzás révén, a felperes termékeihez összetéveszthetőségig hasonló csomagolású és külsejű alperesi termékek vásárlói esetében a megtévesztés megvalósulhat. Mivel lég- és iszapszűrő berendezéseket Magyarországon a peres felek mindegyike forgalmaz, a termékek felhasználása, a fogyasztói célközönségük gyakorlatilag azonos, a berendezések azonos szabványú csövekkel működő fűtési rendszerekhez kapcsolódnak, a felek egymásnak versenytársai. Annak jelentősége nincs, hogy a felperes a magyar piacon nem végez közvetlen termékértékesítést. Bejelentette, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal által a 0,75"-os alperesi termékre kiadott lajstromozás megsemmisítésre került. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet a lefolytatott bizonyítás eredményeként a jogszabályoknak megfelelő, megalapozottságát támasztják alá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt M..., M1... számon, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal előtt ...19, ...43 számon indult, jogerős határozatokkal jóváhagyott eljárások is, hogy a felperes színes térbeli védjegy bejelentése jogerősen elutasításra került amiatt, mert a megjelölés, az iszapszűrő berendezés megkülönböztető erővel nem rendelkezik. Kiemelte a csatolt bírósági határozatokból, hogy a forma alapvető funkcionális jellemzői kizárólag a célzott műszaki hatásnak tulajdoníthatóak, továbbá, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal felperesi védjegybejelentést elutasító határozata szerint a felperes termékeinek kizárólag az áru jellegéből eredő formája van. Mindez viszont kizárja a Tpvt.
28. §-a szerinti jellegbitorlás megállapítását. Hangsúlyozta, hogy a jellegbitorlásra hivatkozó felperest összetett bizonyítási kötelezettség terhelte, a konkrét jellegzetességet, külsőt, csomagolást, és azt is igazolnia kellett, hogy erről az ő személyét vagy áruját ismerték fel, azonban a felperes a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. A BRH ábravédjegy védjegyokirattal igazoltan oltalom alatt áll, annak jogosultja a ... INC, amelytől az alperes a BRH iszapszűrőket importálja; a termékek forgalmazását az alperes érvényes, a védjegyoltalom jogosultjától származó engedély és saját formatervezési mintaoltalom alapján végezte. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal a mintaoltalmat ugyan megsemmisítette, de a határozatában megállapította, hogy a S... termék formája versenyjogi szempontból nem lehet jellegzetes forma, a technika állásához tartozónak tekintendőek a bejelentési nap előtt a piacon jelenlevő Far és Flamco típusú iszapleválasztók is, és azt is, hogy az alperes által alkalmazott szelep új, a felperes termékétől - nem lényegtelen részletekben - eltér. Hangsúlyozta azt is, hogy a felperes és a kínai szerződő partnere közti jogvita nem volt iparjogvédelmi tárgyú, köztük a bíróság kereskedelmi szerződéses jogviszonyon alapuló elszámolási vitában döntött. A jogvitáról az alperes mindaddig nem tudott, amíg a felperes a levelével meg nem kereste. Az elsőfokú eljárásban előadott, a perbeli termékek külső kialakítása, csomagolása közti eltérések megismétlésével arra is rámutatott, hogy a fogyasztók a választásuk során a csomagoláson látható különböző, nem pedig a hasonló elemekre helyezik a hangsúlyt. Az alperesi termékek külső megjelenése, csomagolása olyan megkülönböztető jegyeket hordozott, amelyek révén azok egyenként és összességükben sem voltak összetéveszthetőek a felperes termékeivel. Igazolásra került az is, hogy az iszapszűrők kialakítása a rendeltetésszerű működéshez szükséges forma, az szükségszerűen került kialakításra más gyártók által is (Far Rubinetterie, Flamco, Grünbeck, Caleffi, Isma Spa). Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytálló következtetésre jutott annak megállapításával, hogy a felek nem tekinthetőek egymás versenytársainak, és azzal kapcsolatban is, hogy az alperes kellő szakértelemmel rendelkező vásárlóknak értékesíti a termékeit. Utóbbi ugyancsak összhangban áll a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal határozatában foglaltakkal, miszerint a kérdéses áruk tömeges fogyasztásra szánt, specializált termékek, amelyekkel főként szakértő vásárlóközönséget céloznak meg, a vásárlóközönség tájékozottsága, ismerete az átlagfogyasztó ismereténél nagyobb. Rámutatott arra is, hogy mivel a vásárláskor az átlagfogyasztó nem találkozik közvetlenül a termékekkel, azokat szakemberek, szakismeretek alapján választják ki, szakértelmet igényel a beszerelésük is, ezért a fogyasztói réteg alatt nem az átlagos általános fogyasztót kell érteni, hanem az arra szakosodott vállalkozókat, szakembereket. Ugyanakkor az átlagfogyasztó esetében is feltételezni kell, hogy szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő. Ezért álláspontja szerint a termékeken feltüntetett megkülönböztető jegyek mindenképpen kizárják az áruk összetéveszthetőségét. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytálló indokolással utasította el mind a Tpvt.
29. §-ára, mind pedig a Tpvt.
30. §-ára alapított keresetet. A Tpvt.
31. §-a kimondja, hogy tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. A másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy a jellegbitorlás csak versenytársak között merülhet fel, kizárólag versenytársak relációjában vizsgálható, és azt is, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet érdemi elbírálásával elfogadta a peres felek versenytársi minőségét. A Fővárosi Ítélőtábla azzal egészíti ki az elsőfokú ítélet indokolását, hogy a felek az egységes bírói gyakorlatnak megfelelően egymás versenytársainak tekintendőek a perbeli iszapszűrők egyidejű magyarországi forgalmazása miatt. A termék előállítója, a gyártó ugyanis nem csak a közvetlen értékesítéssel érintett piac, hanem mindazon piacok tekintetében jelenlévőnek és versenytársnak tekintendő, amelyeken a forgalmazók tevékenysége folytán a termékei értékesítésre kerülnek. A perbeli termékek hazai piacon való tényleges, fizikai jelenléte, értékesítése miatt - attól függetlenül, hogy a felperes a termékeit saját maga, közvetlenül nem hozza forgalomba Magyarországon - a peres felek egymással versenytársi helyzetben állnak. A fellebbezéssel kapcsolatban arra mutat rá a másodfokú bíróság, hogy a jellegbitorlás jogszabályi feltételei között, az egymással vagylagos viszonyban álló tényállási elemek (a jellegzetes külső csomagolás, megjelölés avagy megnevezés) mellett a jogsértés megállapításának további, konjunktív feltétele is van. Az, hogy a jellegzetességről a felperesi áru vagy szolgáltatás vált a fogyasztók számára felismerhetővé. A Tpvt.
32. §-ában szabályozott jogsértés megállapításának az is feltétele, hogy a perbeli, „lemásolt" termék a felperes tevékenysége eredményeként vált olyan széles körben ismert, jellegzetes áruvá, amelyhez hasonló termék piacon való megjelenésével azt a vásárlók a felperessel, illetve a felperes termékével azonosíthatják (EBH 2003/861., BDT 2006/1297., BDT 2005/1258.). Osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az alperes fellebbezési ellenkérelmében ezzel kapcsolatban kifejtetteket, és azzal is egyetértett, hogy a Tpvt.
33. §-a szerinti versenyjogsértés megállapításához szükséges törvényi feltételek hiányát a védjegybejelentésekkel kapcsolatos iratok, határozatok is alátámasztották. Rögzítendő, hogy a másodfokú bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálásakor az átlagfogyasztó szempontjából és szemével végzett értékelést, és kizárólag a peres felek termékei keresetlevélhez csatolt példányait, azok csomagolását, összetéveszthetőségét vizsgálta. Azt, hogy a per állása szerint, az akkor rendelkezésre álló nyilatkozatok és bizonyítékok tükrében, az ideiglenes intézkedés feltételei valószínűsítésre kerültek-e. Az így megállapítottakon túl azonban bizonyítandó tény volt a perben az is, hogy a peres felek közül a magyar piacon elsőként megjelenő felperes termékei olyan külső jellegzetességgel bírnak, hogy arról a felperes avagy árui váltak felismerhetővé. Megalapozottan és a kialakult bírói gyakorlattal összhangban állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Tpvt.
34. §-a szerinti versenyjogsértés együttesen megkívánt feltételei hiányoztak, hogy nem teljesült az a törvényi tényállási elem, hogy a felperesi termékek domináló jellegzetességgel bírtak, és arról a fogyasztók a felperes áruit ismerték fel. A másodfokú bíróság rögzíti azt is, hogy a Tpvt.
35. §-a alkalmazásakor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
36. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.)
37. §