Debreceni Ítélőtábla Bf.III.625/2013/
- A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- november
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék
- évi június hó
- napján kihirdetett 6.B.2529/2012/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: A vádlott börtönbüntetését 5 (öt) évre, a közügyektől eltiltás tartamát is 5 (öt) évre súlyosítja. A vádlott
- január
- napjától volt előzetes letartóztatásban, amelynek időtartamát e naptól kell a szabadságvesztésbe beszámítani. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába. A nyilvános ülésen 6000 (hatezer) Ft, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. I n d o k o l á s: A törvényszék ítélete ellen az ügyész a fő- és mellékbüntetés súlyosítása végett, míg a vádlott és a védő a büntetés enyhítése céljából jelentettek be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség az átiratában a védelmi perorvoslatokat alaptalannak tartva, az ügyészi fellebbezést fenntartva, a kiszabott szabadságvesztés és a mellékbüntetés mértékének felemelését indítványozta, rámutatva arra, hogy álláspontja szerint az új anyagi jogi büntető törvény nem enyhébb a vádlott esetében, ezért az
- évi IV. törvény alapján kérte felülbírálni a bűncselekményt. Az ítélőtábla a kétirányú jogorvoslatokkal megtámadott elsőfokú ítéletet a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján - alkalmazva a Be. 361. §-ának
(1)bekezdésében írtakat - az azt megelőző bírósági eljárással együtt nyilvános ülésen bírálta felül. Megállapította, hogy a törvényszék az eljárási szabályokat betartotta a bizonyítási eljárása során. Beszerezte a büntető ügy elbírálásához szükséges bizonyítékokat, amelyeket külön-külön és egymással is összevetve értékelt. Ezen értékelő tevékenységéről részletesen számot adott, teljesítve ezzel indokolási kötelezettségét. A Be. 352. §-a
(1)bekezdésének a/ pontja alapján, figyelemmel az iratok tartalmára, a tényállás kismértékű kiegészítése szükséges a következők szerint: Az előéleti adatok 2./ pontjában feltüntetett ...-i Városi Bíróság a vádlottat kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, míg az 1./ pontban rögzített ítéletet másodfokon a ...-i Ítélőtábla bírálta felül. vádlott jobb kezének 3 cm hosszú sérülése 1-2 mm mélységű volt. Ezzel - a Be. 351. §-ának
(1)bekezdése értelmében - a törvényszék által megállapított tényállás a másodfokú eljárásban irányadó. Az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett vádlott bűnösségére és helyes a cselekmények jogi minősítése is. Az ítélőtáblának először abban kellett állást foglalnia, hogy a vádlott terhére rótt bűncselekményeket az
- évi IV. törvény - ahogy azt a fellebbviteli főügyészség indítványozta - avagy a
- július
- napjával hatályos új büntető anyagi jogi törvény szerint kell elbírálni. Főszabály az, hogy a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni. Kivételt az képez, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, mert ez esetben a kedvezőbb, új büntető törvénynek visszaható hatálya van. Az nem vitás, hogy a vádlott terhére megállapított testi épség elleni bűncselekmény kísérlete mindkét büntető törvény szerint bűncselekmény és büntetendő. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének büntetési tétele mindkét törvényben 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, a különös és a többszörös visszaesőkre, illetve a halmazati büntetés kiszabásra vonatkozó szabályok mindkét törvényben megegyeznek. A halmazati szabályok változatlansága miatt a 2 rb. cselekmény miatt a büntetési tétel megemelt kerete 2-12 év. A vádlott különös visszaeső. A
- évi C. törvény (új Btk.)
- §-a
(1)bekezdésének
- mondata szerint halmazati büntetés esetén a
- §
(3)bekezdése szerinti büntetési tételt kell a felével emelni. Kétszeres büntetési tétel emelést az
- évi IV. törvény nem írt elő. Az elkövetési idő
- július 13-a utáni, azaz a középmérték bevezetése a két törvény összevetését nem érinti. Mindezekből az következik, hogy az elkövetéskor hatályban lévő törvényt kell alkalmazni vádlott esetében, mert az új törvény nem enyhébb. Az elsőfokú bíróság jórészt feltárta a vádlott javára és terhére szóló bűnösségi körülményeket, amelyek azonban helyesbítendők, kiegészítendők. Nem enyhítő körülmény a vádlott személyiségzavara és szenvedélybetegsége, hiszen a beszámítási képességét nem érinti, ahogy erre egyébként a törvényszék helyesen hivatkozott is. A kísérlet nem befejezetlen, hanem befejezett, ezért külön ennek sincs enyhítő hatása. A kétszeres értékelés tilalma folytán nincs súlyosító hatása a különös visszaesői minőségnek, hiszen az
- évi IV. törvény
- §-ának
(1)bekezdése értelmében különös és többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a 20 évet (az új Btk. szerint a 25 évet). Ez jelen esetben 2-től 12 évi fenyegetettséget jelent, amit az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyott (ítélet 22. oldal 4. bekezdés). Ahogy figyelmen kívül hagyta a Btk. 83. §-ának
(3)bekezdését is, mely szerint ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény különös részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a középmérték számítását a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. További súlyosító hatása van a testi épség elleni bűncselekmények elszaporodottságának, valamint a különös visszaesést megalapozó elítélésen túli büntetettségnek. A megemelkedett büntetési tételre, nem utolsó sorban a bűnösségi körülményekben beállt változásra figyelemmel az ítélőtábla a rendelkező részben írtak szerint súlyosította a vádlott szabadságvesztés büntetésének mértékét, és szükséges volt felemelni a mellékbüntetés tartamát is. Az így kiszabott büntetés igazodik a bűnösségi körülményekhez, elsősorban ahhoz, hogy a bűncselekmények kísérleti szakban maradtak, másrészt a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokához. A kísérletek távoli volta indokolja a középmérték ki nem merítését. A büntetésvégrehajtási intézet átirata értelmében korrigálni kellett az előzetes letartóztatás tartamának kezdő időpontját, ami kihatott a szabadságvesztésbe történő beszámításra. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be. 372. §-ának
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig eltelt időtartam beszámítása a kiszabott szabadságvesztésbe a Btk. 99. §-ának
(1)és
(2)bekezdése alapján történt, míg a nyilvános ülésen felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be. 381. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Debrecen,
- november
- Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Miskolci Törvényszék 6.B.2529/2012/
- számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- november
- . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -