Győri Ítélőtábla Pf.II.20.110/2012/
- szám A Győri Ítélőtábla a dr. Horváth Gábor Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a ügyvéd, ügygondnok által képviselt I.r, a dr. Gaiderné dr. Gáspár Éva ügyvéd által képviselt II.r, a III.r, a IV.r alperesek ellen megindított törlési perében a Vas Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 17.P.20.312/2011/
- sorszám alatti ítéletével szemben a II.r alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, s a II.r alperessel szembeni keresetet elutasítja. Az elsőfokú bíróság körzeti földhivatalhoz intézett megkeresését úgy pontosítja, hogy elrendeli a helység 1-i ... hrsz-ú ....) ingatlanról az I.r alperes tulajdonjoga törlését és a felperes tulajdonjoga visszajegyzését érvénytelenség jogcímén. Elrendeli továbbá a III-IV.r alperes javára bejegyzett végrehajtási jogok törlését. A megkeresés nem érinti a II.r alperes javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog és végrehajtási jog fennálltát. Mellőzi a II.r alperes elsőfokú perköltség viselésére kötelezését, egyben kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.r alperesnek 607.000,- (Hatszázhétezer) Ft első- és másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás:
- augusztus
- napján az eladó felperes és a vevő I.r. alperes között adásvételi szerződés jött létre a helység 1-i ... hrsz-ú ....) házas ingatlan átruházására, a szerződéskötést megelőzően már kifizetett 6.000.000.Ft vételár ellenében. Az ingatlanra az I.r. alperes tulajdonjogát a
- augusztus
- napján érkezett bejegyzési kérelem alapján jegyezte be a földhivatal. Az I.r. alperes a hitelező II.r. alperessel megkötött kölcsönszerződés alapján 15.200 euró hitelt vett fel, a kölcsön visszafizetése biztosítékául a megvásárolt ingatlanra jelzálogjogot engedve. A II.r. alperes keretbiztosítéki jelzálogjogát 19.760 euró kölcsön és járulékai erejéig a ... hrsz-ú ingatlanra a
- október 6-án iktatott bejegyzési kérelem alapján jegyezte be a földhivatal. A kölcsön visszafizetése elmaradása miatt végrehajtási záradék alapján az I.r. alperessel szemben végrehajtási eljárás indult, az ingatlanra a II.r. alperes javára a
- szeptember
- napján érkezett kérelem alapján jegyezte be a földhivatal a végrehajtási jogot 4.716.264.Ft tőkekövetelés és járulékai erejéig. A III.r. alperes végrehajtási jogát 531.108.Ft adótartozás és járulékai erejéig a
- július
- napján érkezett kérelem, míg a IV.r. alperes végrehajtási jogát 12.000.Ft tőkekövetelés és járulékai erejéig a
- szeptember
- napján érkezett kérelem alapján jegyezte be az ingatlanra a földhivatal. A felperes módosított keresetében - egyrészt - az I.r. alperessel
- augusztus
- napján megkötött adásvételi szerződés semmissége megállapítását kérte annak színleltségére (Ptk.207.§
(6)bekezdés) hivatkozással; másrészt kérte a szerződéskötés előtti állapot helyreállítását, az I.r. alperes tulajdonjoga törlését, a II-IV.r. alperesek részére bejegyzett jelzálogjog- és végrehajtási jogok törlését, a felperes tulajdonjoga visszajegyzését, a II-IV.r. alperes ezek tűrésére kötelezését. Keresetében azzal érvelt, hogy az adásvételi szerződés megkötése valós szerződési akarat nélkül történt, amiatt, mert az I.r. alperes és a perben nem álló ... elhitette az osztrák állampolgár felperessel, hogy Magyarországon külföldi állampolgárok banki hitelt nem vehetnek fel. Megállapodtak, hogy a felperes részére az I.r. alperes vesz fel kölcsönt, majd a hitelösszeget a felperesnek átadja. Ez azonban csak ingatlanfedezettel lehetséges, ezért szükséges az ingatlan tulajdonjoga átruházása is az I.r. alperes részére. Megígérték, hogy a kölcsön folyósítását követően az ingatlan tulajdonjogát ismét a felperes szerzi meg. Emiatt az I.r. alperes - szemben az adásvételi szerződés okiratával - vételárat sem fizetett a felperesnek. A büntetőbíróság jogerős ítéletével az I.r. alperes, valamint "A" bűnösségét csalás büntettében megállapította és szabadságvesztés büntetést szabott ki velük szemben. A kereseti álláspont szerint a szerződéskötés előtti helyzet visszaállítása kihat az ingatlan utóbbi jogszerzőire is. Az I-II.r. alperes között létrejött hitelszerződés az adásvételi szerződés semmisségére figyelemmel - jogi okból lehetetlenült, a jóhiszemű jogszerző II.r. alperes a lehetetlenülés miatti igényét az I.r. alperessel szemben érvényesítheti. A II.r. alperes ellenkérelmében a vele szembeni kereset elutasítását arra figyelemmel kérte, mert vitatta, hogy az adásvételi szerződés színlelt lett volna. Rámutatott, hogy az esetleges semmisségtől függetlenül a jóhiszeműen jogot szerző II.r. alperes jelzálogjoga és végrehajtási joga az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 63.§
(2)bekezdése és 5.§
(3)-
(4)bekezdése alapján fennmarad. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével elrendelte a körzeti földhivatal megkeresését a helység 1-i ... hrsz-ú ingatlanról az I.r. alperes tulajdonjoga, a II.r. alperes jelzálogjoga, végrehajtási joga és a III-IV.r. alperes végrehajtási joga törlése, valamint a felperes tulajdonjoga visszajegyzése érdekében. Határozata indokolásában a büntetőbíróság jogerős ítélete alapján megállapította, hogy az adásvételi szerződést megkötő felperes és I.r. alperes szerződési akarata nem valós, színlelt (Ptk.207.§
(6)bekezdés) volt, amely miatt az adásvételi szerződés semmis. A szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása (Ptk.237.§
(1)bekezdés) során rendelkezett az I.r. alperes tulajdonjoga törléséről és a felperes tulajdonjoga visszajegyzéséről. Az I.r. alperestől származtatott jogon, további jogot szerző II., III. és IV.r. alperesek esetében az Inytv.62.§
(1)bekezdés a/ pontja és az EBH 2008/1865 szám alatt közzétett eseti döntés alapján úgy ítélte meg, hogy a bejegyzett jogok törlése alapja az, hogy az ingatlan-nyilvántartási elődjük javára szóló bejegyzés érvénytelen, amely folytán a javukra szóló bejegyzés is megdőlt. A további jogszerző II-IV.r. alperesek a jogelődjük ellen a teljesítés lehetetlenné válásának szabályai szerint érvényesíthetik igényüket. A bíróság hivatkozott az I.r. alperes tulajdonjoga, valamint a II.r. alperes jelzálogjoga bejegyzésekor hatályban lévő Inytv. 63.§
(2)bekezdése - illetve a II., III., IV.r. alperes végrehajtási joga bejegyzésekor hatályban lévő 63.§
(2)bekezdése 60 napos, valamint három éves keresetindítási határidejére. Úgy ítélte meg, hogy a konkrét esetben valamennyi jogszerző alperessel szemben a keresetindítási határidő három év volt, melyet az eredetileg érvénytelen (I.r. alperesi) bejegyzéstől:
- augusztus
- napjától kell számítani. Mivel a felperes a törlési keresetét ezen határidőn belül terjesztette elő, a III., IV.r. alperesek végrehajtási joga pedig a perindítás ténye feljegyzése után került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba (ezért jóhiszemű jogszerzőnek nem minősülnek) a bíróság elrendelte a II-IV.r. alperesek bejegyzett jogai törlését is. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset vele szembeni elutasítása iránt a II.r. alperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében - egyrészt - fenntartotta az elsőfokú eljárásban már előterjesztett azon álláspontját, hogy a felperes és az I.r. alperes valós szándéka az ingatlan tulajdonjoga átruházására irányult. A felperes azzal a céllal kötött adásvételi szerződést, hogy a II.r. alperestől hitelt vegyen fel. Másrészt vitatta, hogy a felperes a törlési kereset megindítására nyitvaálló három éves határidőt vele szemben megtartotta volna. A felperes ugyanis a semmisség megállapítása iránti keresetét csak
- április
- napján terjesztette ki az I.r. alperes tulajdonjoga törlésére, emellett akkor csak kártérítést kért az I.r. alperestől a II.r. alperes felé fennálló tartozás erejéig. A II.r. alperes elleni keresetét a felperes csak a három éves jogvesztő határidő elteltét követően,
- október
- napján kelt előkészítő iratában terjesztette elő. Emiatt a II.r. alperes jelzálogjoga és végrehajtási joga törlésére már nincs lehetőség. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett része helybenhagyását és a II.r alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Megítélése szerint a törlési kereset előterjesztésére nyitva álló három éves határidőt
- augusztus
- napjától, az I.r alperes tulajdonjoga bejegyzése iránti kérelem földhivatalhoz érkezésétől kell számítani. A keresetindítási határidőt megtartotta, mivel a
- április
- napján módosított keresetében kérte az eredeti állapot helyreállítását. Ellenkérelmében utalt az érvénytelenségi és a törlési per kapcsolatáról kiadott 3/
- (XII.6.) PK. vélemény rendelkezéseire és az ahhoz kapcsolódó bírósági gyakorlatra. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy a Helység 2-i Körzeti Földhivatal a
- augusztus
- napján széljegyzett kérelem alapján a helység 1-i .... hrsz-ú ingatlanról a felperes tulajdonjogát a
- augusztus
- napján kelt .... számú határozatával törölte, egyben az I.r alperes tulajdonjogát bejegyezte. A határozat felperes részére kézbesítésének időpontja - tértivevény hiányában - nem állapítható meg. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a II.r alperes fellebbezési kérelme és az arra előterjesztett felperesi fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.253.§
(3)bekezdés) bírálta felül, amelyek nem érintették az elsőfokú ítélet I.r alperes tulajdonjogát - és III-IV.r alperes végrehajtási jogát törlő, valamint a felperes tulajdonjogát visszajegyző rendelkezéseit. A fentiek szerint kiegészített tényállás alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett része meghozatalnál, a II.r alperes keretbiztosítéki jelzálogjoga- és végrehajtási joga törlésénél tévedett az alkalmazandó anyagi jogban és a jogszabály értelmezésében. Az Alkotmánybíróság 51/2009. (IV.28.) AB. határozata 2009. április 28-i hatállyal semmisítette meg a Inytv.63.§
(2)bekezdése azon rendelkezését, amely szerint a törlési keresetet a kézbesítéstől számított 60 nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot a sérelmet szenvedő fél részére kézbesítették. Az Inytv.63.§-a
(2)bekezdése
- április
- napjától hatályos szövege szerint így a további származékos, jóhiszemű jogszerzőkkel szemben „a bejegyzéstől" számított három év alatt lehet a törlési keresetet megindítani. A fellebbezési ellenkérelemben is kiemelt 3/
- PK. vélemény
- pontja, valamint az azt megelőző bírósági gyakorlat (BH.2006/251, EBH.2008/1866) félreérhetetlen abban a kérdésben, hogy a törlési per megindítására nyitva álló három éves jogvesztő határidőt akkor is az eredetileg érvénytelen - a közvetlen jogszerző jogának a bejegyzéséről szóló - határozat keltétől kell számítani, ha a törlési kereset nem a közvetlen jogszerző (az ingatlannyilvántartási második (secundus)) bejegyzett joga, hanem az azon alapuló további származékos (ingatlan-nyilvántartási harmadik (tertius)) jogszerző joga törlésére irányul. Az elsőfokú bíróság - eltérő jogértelmezése folytán - nem vizsgálta a törlési kereset megindítására nyitva álló releváns időpontot, azt, hogy a
- augusztus
- napján érkezett bejegyzési kérelem alapján a körzeti földhivatal mikor határozott a felperes tulajdonjoga törléséről és az I.r alperes tulajdonjoga bejegyzéséről, és ezt a - kétségtelenül - eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot a sérelmet szenvedett felperesnek mikor kézbesítették. Az ítélőtábla ezért - a felperes indítványára - az elsőfokú eljárás során lefolytatott bizonyítást kiegészítette és a körzeti földhivatal által megküldött iratok alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást módosította. A módosított tényállás szerint az érvénytelen jogcímen alapuló bejegyzésről szóló
- augusztus
- napján kelt határozat sérelmet szenvedett felperes részére kézbesítésének időpontja a nem állapítható meg. Ezért a törlési kereset benyújtására nyitva álló három éves jogvesztő határidő
- augusztus
- napjától, az I.r alperes tulajdonjogát bejegyző határozat keltétől kezdődött. Az elsőfokú bíróság megítélésével és a felperes fellebbezési ellenkérelmébe foglalt érvelésével szemben a
- augusztus
- napján lejárt (Ptké.. 3.§
(2)bekezdés) határidőig a felperes nem terjesztett elő keresetet a II.r alperes keretbiztosítéki jelzálogjoga- és végrehajtási joga törlése iránt. A felperes által hivatkozott,
- április
- napján módosított keresetben (P.20.043/2008/
- tjk.) a felperes eredeti állapot helyreállítása címén csak az I.r alperes tulajdonjoga törlését, illetve az I.r alperes (a II.r alperes felé fennálló tartozás erejéig terjedő) kártérítés fizetésére kötelezését kérte. A felperes csupán a
- május
- napján módosított keresetében (P.20.312/
- tjk.) terjesztette ki a keresetét arra, hogy a „az ingatlanra bejegyzett jogokat is törölje a bíróság". Ez a módosított kereset már - tartalmilag (Pp.3.§
(2)bekezdés) - a II.r alperes jelzálogjoga- és végrehajtási joga törlésére is kiterjedt.
- május
- napjáig azonban már eltelt a II.r alperes keretbiztosítéki jelzálogjoga - és végrehajtási joga törlése iránti kereset előterjesztésére nyitva álló jogvesztő három éves határidő. Emiatt az elsőfokú bíróságnak (helyesen) a II.r alperessel szembeni keresetet el kellett volna utasítania. Az Inytv.64.§
(1)bekezdése szerint a perindítás ténye elsőfokú eljárásbeli feljegyzése (P.20.0432008/
- szám alatti végzés) az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/
- (XII.29.) Fvm. rendelet (Inytv.vhr.) 29.§-a szerint csak azt jelenti, hogy azt követően jogokat csak a per befejezésének eredményétől függő hatállyal lehet feljegyezni. A II.r alperessel szembeni elkésett kereset azonban azzal a következménnyel jár, hogy a függő hatályú végrehajtási joga véglegesen bejegyezhető a helység 1-i .... hrsz-ú ingatlanra. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a II.r alperessel szembeni keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság földhivatalhoz intézett megkeresését a helység 1-i .... hrsz-ú ingatlanra bejegyzett jogok törlésére és a felperes tulajdonjoga visszajegyzésére nézve az Inytv.30.§
(1)-
(2)bekezdése alapján pontosította a másodfokú bíróság. A II.r alperes másodfokú pernyerése folytán az ítélőtábla a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján mellőzte az elsőfokú ítélet II.r alperes elsőfokú perköltség viselésére kötelezését, egyben a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest a II.r alperes első- és másodfokú perköltsége viselésére. Ennek összegét - a Pp.24.§
(2)bekezdés f./ pontja szerinti perérték után - lerótt 480.000,forint fellebbezési illeték, valamint a II.r alperes jogi képviselője ügyvédi munkadíja figyelembevételével határozta meg. Ez utóbbi összege a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3.§
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján a kétfokú eljárásban 127.000,- forint. G y ő r ,
- május
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró őri Ítélőtábla Pf.II.20.110/2012/
- szám A Győri Ítélőtábla a dr. Horváth Gábor Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a ügyvéd, ügygondnok által képviselt I.r, a dr. Gaiderné dr. Gáspár Éva ügyvéd által képviselt II.r, a III.r, a IV.r alperesek ellen megindított törlési perében a II. r. alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán folyamatban volt másodfokú eljárásban a I. r. alperes ügygondnoka által előterjesztett kiegészítés iránti kérelem tárgyában - tárgyaláson kívül meghozta a következő kiegészítő ítéletet: Az ítélőtábla a Pf.II.20.110/2012/
- számú ítéletét azzal egészíti ki, hogy az I. r. alperest képviselő ügygondnok ügygondnoki díját 5.000.- (Ötezer), útiköltségét 9.
- (Kilencezer) forintban állapítja meg, azzal, hogy az összesen 14.
- (Tizennégyezer) Ft költséget az állam viseli. A kiegészítő ítélet jogerőre emelkedése után megkeresi a Győri Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy az ügygondnoki díjat az ellátmány terhére - számla ellenében - utalja ki az ügygondnok .... számú bankszámlaszámára. A kiegészítő ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye, melyet a Kúriához címezve a Győri Ítélőtáblánál kell előterjeszteni. Indokolás: A Győri Ítélőtábla a
- május
- napján kelt, Pf.II.20.110/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét megváltoztatta, és a II. r. alperessel szembeni keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság körzeti földhivatalhoz intézett megkeresését pontosította, valamint mellőzte a II. r. alperes elsőfokú perköltség viselésére kötelezését, egyben kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. r. alperesnek 607.000.- forint első- és másodfokú perköltséget. Az I. r. alperes ügygondnoka
- július
- napján a másodfokú ítélet kézbesítése után kiegészítés iránti kérelmet nyújtott be, melyben ügygondnoki díjának, valamint a
- március 20-án tartott tárgyaláson történt megjelenésével kapcsolatosan felmerült 9.000.forint összegű utazási költségének megállapításával kérte a másodfokú ítélet kiegészítését. A kérelem alapos. A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított tizenöt nap alatt bármelyik fél kérheti, ha a bíróság valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem felől, vagy a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamely része felől akár a fő-, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, avagy a perköltség viselése vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. A kiegészítés iránti kérelmet az ítélőtábla a Pp.225.§
(3)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Pp. 78. §
(2)bekezdése szerint a bíróság a perköltség felől hivatalból határoz. A PK
- számú állásfoglalás értelmében az ügygondnok díjának megállapításánál általában nem az eljárás tárgyának értéke a döntő, hanem e díjat elsősorban az ügygondnok által kifejtett munkával arányban állóan kell megállapítani. Az ítélőtábla figyelemmel a Pp.
- §,
- §-ra, valamint a PK
- számú állásfoglalás szabályaira, úgy ítélte meg, hogy az I. r. alperesi ügygondnok másodfokú eljárásban kifejtett tényleges tevékenységével 5.000.- forint ügygondnoki díj áll arányban. Az ügygondnok másodfokú tárgyaláson történt megjelenésével kapcsolatban megtéríteni kért 9.000.- forint útiköltség megállapítása iránti igényt is alaposnak ítélte az ítélőtábla, ezért mindösszesen 14.000.- forint díjat állapított meg az ügygondnok részére. Az ismeretlen helyen tartózkodó I.r. alperes ügygondnokának (Pp.74.§) díját perveszteségére figyelemmel a Pp.76.§
(2)bekezdése és Pp.84.§
(1)bekezdés b/ pontja alapján az állam viseli. Erre tekintettel intézkedett az ügygondnoki díj ellátmány terhére történő kiutalása iránt. A jogorvoslati lehetőség a Pp. 233/A. § rendelkezésein alapul. Győr,
- november
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnökeDr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíróDr. Bajnok István sk. bíró A kiadmány hiteléül kiadó: