← Magyarország

Pf.20821/2013/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.821/2013/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a által képviselt felperesnek, a Dr. Németh Renáta Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen, civil szervezet megszűnésének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék
  2. január
  3. napján kelt 35.P.21.616/2012/
  4. sorszámú ítélete ellen, az alperes részéről 9., 12., valamint Pf.
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
  6. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.)
  7. §

(5)bekezdése alapján állapítsa meg, hogy az alperesi egyesület megszűnt és a jogerős ítéletet küldje meg a nyilvántartást vezető bíróságnak. Kérelme indokául előadta, hogy törvényességi felügyelet körében vizsgálta az alperes működését, azonban az alperes képviselője és gazdasági vezetője adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, míg az alperes titkára részére küldött felhívás kézbesítése sikertelen volt. Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes több mint egy éve nem működik, ezért az Ectv. 11. §
(5)bekezdése és a Ptk. 64. §
(1)bekezdés d) pontja alapján megszűnt. Az elsőfokú bíróság figyelemmel arra, hogy az alperes a keresetre nem nyilatkozott - a felperes által előadott tényeket a Pp. 163. §
(2)bekezdése alapján valónak fogadta el. A peradatok alapján nem volt megállapítható, hogy a megszűnés időpontjában az alperesnek vagyona, illetve tartozása állt volna fenn. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezéssel élt, melyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését kérte megalapozatlanságra figyelemmel, másodlagosan pedig az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását indítványozta. A törvényes képviselő fellebbezése indokául előadta, hogy az elsőfokú eljárásban érdemi ellenkérelmet élettársa tartós súlyos betegsége, valamint kilakoltatásuk miatt nem terjesztett elő. Állítása szerint az eltelt idő óta az egyesület törvényes működése helyreállt, az egyesület megszüntetése esetén pedig a tagok egyesülési joga sérülne. Az általa előadott tények igazolására 15 napos határidő engedélyezését kérte. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, figyelemmel arra, hogy az alperes képviselője az ügyészi adatszolgáltatásra irányuló felhívásra nem reagált, továbbá az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének egyik tagja nem válaszolt a megkeresésre, a másik pedig nem volt elérhető. A peres eljárásban sem sikerült bizonyítani, hogy az alperes működik, ugyanis a képviselő szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg, érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, így az elsőfokú bíróság okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az egyesület nem működik, tehát helyesen állapította meg az Ectv. 11. §
(5)bekezdés első fordulatában előírt feltétel fennállását. Hangsúlyozta, hogy az alperes a másodfokú eljárásban sem igazolta az egyesület törvényes működését. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogkövetkeztetése is helytálló. A támadott ítéletbe foglaltakkal a Fővárosi Ítélőtábla egyetért, azt megismételni nem kívánja. A fellebbezésben felhozottakra figyelemmel kiemeli, hogy az alperesi képviselő nem volt elzárva az elsőfokú eljárásban érdemi ellenkérelmének előterjesztésétől. Az alperesi képviselő
  1. szeptember
  2. napján a bíróságon megjelent, azonban a tárgyalás megtartására az eljáró bíró betegsége miatt nem került sor, míg a
  3. január
  4. napjára kitűzött tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, írásbeli nyilatkozatot nem tett. A másodfokú bíróság nem vonja kétségbe az alperesi képviselő személyes körülményeiben bekövetkezett változást, azonban mindez nem gátolhatta abban, hogy ellenkérelmét írásban benyújtsa. Az elsőfokú tárgyalás elmulasztását nem mentette ki, azt igazolási kérelem benyújtásával sem kívánta orvosolni. Az alperesi képviselő hivatkozott arra is, hogy az alperes törvényes működési rendje teljes mértékben helyreállt. Amennyiben az alperes működése az elsőfokú eljárás időtartama alatt állt helyre, ez a tény a Pp.
  5. §
(1)bekezdése alapján már nem vehető figyelembe, tekintettel arra, hogy a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Az állandó bírói gyakorlat szerint azonban az ítélet meghozatalánál egyébként sem vehető a társadalmi szervezet javára figyelembe, ha az a keresetlevél benyújtását követően, a peres eljárás során állítja helyre működését. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. § alapján az állam viseli. Budapest,
  3. január
  4. . Németh László s.k. a tanács elnöke . Molnár Ágnes s.k.. Merőtey Anikó s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: ódi Zsuzsanna írnok bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.