A határozat elvi tartalma: A 2009-ben benyújtott egységes területalapú támogatás (SAPS) setében a kérelmező a kérelem jogsértésének jogkövetkezményei alól akkor mentesül, ha a kérelmét olyan időben helyesbítette, amikor a hatóság még nem volt birtokában ajogsértés tényének. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.120/2013/4.szám A Kúria Horváth, Tari & Olaszy-Kiss Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Olaszy Kiss Gyula ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Győri Törvényszék
- november
- napján kelt 30.K.27.009/2012/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Győri Törvényszék hatályában fenntartja. 30.K.27.009/2012/
- Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 30 000 (harmincezer) forint költséget. számú ítéletét belül fizessen meg az felülvizsgálati eljárási Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak hely nincs. I n d o k o l á s Az alperes a 68 %-ot meghaladó, több parcellát is érintő túligénylésre tekintettel elutasította a felperes
- május 5-én benyújtott egységes területalapú támogatási kérelmét. Egyidejűleg szankcióként 2 719 929 forint levonást állapított meg a felperes következő három támogatási évre vonatkozó támogatási kérelmei terhére . Az alperes a felperes jogsértését a
- november 16-án, 17-én, és
- január 11-én lefolytatott ellenőrzés, valamint
- november 4-én az alperes által kezdeményezett adategyeztetésre adott felperesi válasz alapján állapította meg. A felperes keresete folytán eljárt Győri Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. A kereseti kérelemhez kötöttségre hivatkozással az alperes határozatának jogszerűségét a felperes által hivatkozott 796/2004/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet)
- cikk
(1)és
(2)bekezdése alapján bírálta el. Az ítéleti álláspont értelmében a felperes támogatás iránti kérelmét a 36/
- (IV. 3.) FVM rendelet szerinti „hasznosítás” fogalmához kellett volna kötnie és szemben a földhasználati nyilvántartás esetleges adataival, csak azon parcellák esetében előterjeszteni, amelyek ténylegesen rendelkezése, hasznosítása alatt álltak a kérelem benyújtásakor. Nem álltak fenn az EK rendelet mentesülési szabályainak alkalmazási feltételei azért sem, mivel a felperes csupán az alperes helyszíni ellenőrzését követően és az adategyeztetésre történő felhívás után tájékoztatta az alperest a támogatási kérelmében található szabálytalanságokról. A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben a Törvényszék ítéletének megváltoztatását, másodlagosan pedig új eljárás lefolytatását és annak megfelelő új határozat hozatalára kötelezését kérte. A felülvizsgálati eljárásban keletkezett költségei megtérítésére is igényt tartott. Indokolása értelmében az alperes által kiküldött adategyeztető lapon tájékoztatta az alperest arról, hogy nem jogosult a vitatott parcellákkal összefüggésben támogatásra. Mivel ezzel kötelezettségének eleget tett, nem volt vétkes a túligénylésben. Mivel a felperesnek - előzetes értesítés hiányában - nem volt tudomása arról, hogy az alperes mikor tartott helyszíni ellenőrzést, ezért az EK rendelet
- cikk
(2)bekezdésének kiterjesztő értelmezése lenne az, amennyiben vele szemben a mentesítő szabályt nem lehetne alkalmazni. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a Törvényszék ítéletének hatályában történő fenntartását és felülvizsgálati eljárásban keletkezett költségeinek megfizetését kérte. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között, a 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az EK rendelet
- cikk jogosulatlan támogatás jogkövetkezményei alól mentesítő szabályai a perbeli esetben alkalmazhatóak-e. Az EK rendelet a SAPS támogatások esetében a 36/
- (IV. 3.) FVM rendelet 13.
(2)bekezdése, valamint a 37/
- (IV. 3.) FVM rendelet
- §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó a perbeli esetben. A fenti rendeletekben visszahivatkozott EK rendelet 68. cikke azokat a kivételeket szabályozza, amikor az ügyfél mentesül a támogatáscsökkentés és kizárás mint lehetséges jogkövetkezmény alkalmazása alól. Az
(1)bekezdés értelmében „[a]z I. fejezetben előírt támogatáscsökkenéseket és kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másképpen bizonyítja, hogy nem vétkes.” A
(2)bekezdés szerint „[a]z I. fejezetben előírt támogatáscsökkentéseket és kizárásokat nem kell alkalmazni a támogatási kérelem azon részeivel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási kérelem nem helytálló, illetve a benyújtása óta helytelenné vált, ha a mezőgazdasági termelőt még nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzés elvégzésére irányuló szándékáról, és az illetékes hatóság még nem értesítette a mezőgazdasági termelőt a kérelemben található bármiféle szabálytalanságról. Az első albekezdésben említett, a mezőgazdasági termelő által szolgáltatott információ a támogatás iránti kérelemnek a tényleges helyzethez igazodó kiigazítását eredményezi.” A Kúria (korábban a Legfelsőbb Bíróság) több összefüggésben is alkalmazta eddig mezőgazdasági támogatási ügyek kapcsán folytatott gyakorlatában az uniós jog „kimentő” rendelkezéseit (lásd például: a
- június 7-én meghozott Kfv.IV.39.062/2009/
- számú ítéletet). Főszabályként olyan esetekben látott lehetőséget a mezőgazdasági termelőre nézve hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítő szabályok alkalmazására, amikor a jogsértő helyzet a mezőgazdasági termelő vétkességétől függetlenül állt elő, adott esetben abban az alperesi közrehatás is felismerhető volt. Állattartási támogatási ügyben az egyezően rendelkező (és a perben alkalmazandó EK rendeletet hatályon kívül helyező) 1122/2009/EK rendelet
- cikkével összefüggésben a Kúria megállapította, hogy „[a] mentesülést garantáló uniós rendeleti szabály az adatbejelentésen nyugvó jogszerűséghez képest a tényekhez kötött jogszerűséget védi a közigazgatási jogban idegen, vétkességen alapuló felelősség alóli kimentést biztosító szabállyal.” A Kúria eddigi gyakorlatából megállapíthatóan - jogszabály eltérő rendelkezései hiányában - az EK rendelet
- cikkének helyes értelmezése esetén a gazdálkodó akkor mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól, - ha a támogatási kérelme tényszerű adatokra támaszkodik, - avagy lévén hogy felelőssége a jogsértésért nem objektív, hanem vétkességi alapú, egyéb módon bizonyítja a jogsértésben való vétlenségét, - illetve akkor is, ha a kérelmét még a jogsértés hatóság általi megállapítását megelőzően (a helyszíni szemle lefolytatását, az adategyeztetést megelőzően) helyesbíti, azaz a jogsértést kiküszöböli. A kifejtettek alapján a Törvényszék helyes tényállás megállapítása és a jogszabályok helyes értelmezése mellett jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a vitatott blokkok tekintetében csupán az adategyeztetésre felszólító végzés kézbesítését követően, tehát olyan időben igazította támogatás iránti kérelmét a tényszerű adatokhoz, amikor az alperes a jogsértést már megállapította. Az adategyeztetésre történő felhívás ugyanis a közigazgatási eljárás részeként, a felperes kérelmében foglaltak valóságának ellenőrzése kapcsán merült fel. Függetlenül tehát attól, hogy a felperesnek nem volt tudomása a helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról, tényszerűen nem volt vitatható, hogy a felperes olyan területek után is igényelt támogatást, amelyeket nem hasznosított, és ezt a jogsértést önként nem, csak azután korrigálta, amikor az alperes adategyeztetésre szólította fel. A fenti indokolás fényében a Kúria a jogszerű törvényszéki ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdésére tekintettel hatályában fenntartotta. A felperes eredménytelen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján a Kúria kötelezte az alperes 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ára tekintettel megállapított összegű felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. Ugyancsak pervesztességére tekintettel kötelezte a Kúria a felperest az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- január
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő