A határozat elvi tartalma: Az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő garázdaság bűntette miatt a próbaidőre felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása törvénysértő. KÚRIA Bfv.I.946/2013/5.szám A Kúria Budapesten, a
- év december hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A garázdaság bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 1.B.XXI.1855/2010/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a felfüggesztett pénzbüntetés kiszabását mellőzi, és a terheltet megrovásban részesíti. A jogerős határozat egyéb rendelkezéseit nem érinti. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3400 (háromezer-négyszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a
- február 13-án meghozott és aznap jogerőre emelkedett 1.B.XXI.1855/2010/
- számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki fegyveresen elkövetett garázdaság bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés c) pont]. Ezért őt harminc napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 75.000 forint pénzbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. A Fővárosi Főügyészség 2013. július 5-én, - a törvényes határidőn belül - Bf.10734/2013/1-I. számon terjesztett elő a terhelt terhére a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában megjelölt okból felülvizsgálati indítványt. Az indítvány szerint egyrészt az 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 271. §-ának
(1)bekezdésébe ütköző, és a
(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő garázdaság bűntettének büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, és mivel az ügyben kísérlet és bűnsegély nem merült fel, a törvény 87. §-ának
(2)bekezdés d) pontjára is figyelemmel, az enyhítő rendelkezések alkalmazásával is csak szabadságvesztés büntetést lehetett volna kiszabni. Másfelől pedig törvénysértőnek tartja a felülvizsgálati indítvány a pénzbüntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését is. A korábbi Btk.-t
- május
- napjától módosító
- évi LXXX. törvény
- §-a a korábbi Btk.
- §-át megváltoztatva, megszüntette annak a lehetőségét, hogy a bíróság a pénzbüntetés végrehajtását próbaidőre felfüggessze. Ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítélettel elbírált bűncselekmény elkövetése idején,
- június 29-én hatályos anyagi jogszabályok szerint a pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztése anyagi jogszabályt sért. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartva, indítványozta, hogy a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a megtámadott határozatot változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot (BF.227/2011.). A felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője az indítványt fenntartotta, míg a terhelt védője a sérelmezett határozat megváltoztatását és a cselekmény tárgyi súlyával arányban álló, a törvényi minimumban megállapított szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A Kúria a megtámadott határozatot a Be. 423. §
(5)bekezdésére figyelemmel a 416. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján is felülbírálta, azonban az ott írt feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt. A terhelt terhére előterjesztett alábbiak szerint alapos. felülvizsgálati indítvány az A Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A felülvizsgálati eljárás során irányadó ítéleti tényállás alapján megállapítható, hogy a terhelt a terhére rótt bűncselekményt 2010. június 29-én követte el, a bíróság a jogerős határozatát pedig 2013. február 13-án hozta meg. A korábbi Btk. 271. §
(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő fegyveresen elkövetett garázdaság bűntettének büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. A törvény 87. §-ának
(1)bekezdése szerint a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak mértéke a büntetés-kiszabási elvekre is figyelemmel túl szigorú lenne. E törvényhely
(2)bekezdésének d) pontja szerint olyan bűncselekmény esetén, melynek büntetési tételének legkisebb mértéke egy évi szabadságvesztés, csak ennél rövidebb tartamú szabadságvesztés szabható ki. E törvényi rendelkezés - az ún. enyhítő szakasz - alapján tehát az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelt fegyveresen elkövetett garázdaság bűntette miatt az eljárt kerületi bíróság által kiszabott pénzbüntetés törvénysértő. Mindemellett a korábbi Btk. 2010. április 30-ig hatályban volt 89. §-ának
(1)bekezdését a
- évi LXXX. törvény
- §-ával módosította, melynek értelmében
- május
- napjától a pénzbüntetés próbaidőre történő felfüggesztésére nem kerülhet sor. Ez volt a helyzet a cselekmény elbírálásakor is. A Be.
- §
(4)bekezdése értelmében a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a Kúria a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja. A rövidített indokolást tartalmazó jogerős ítélet szerint a terhelt büntetlen előéletű, nyugdíjas. A felülvizsgálati eljárás időpontjában túlhaladta a nyolcvanadik életévét. Esetében tehát az elbírált cselekmény tárgyi súlyát is figyelembe véve - a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés is a büntetés célján túlmenő, méltánytalan hátrányt jelentene. Cselekménye, az aránytalanul és indokolatlanul hosszú bírósági eljárást is figyelembe véve, már olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy vele szemben a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása szükségtelen, míg a bűncselekmény büntetési tétele más intézkedés alkalmazását nem teszi lehetővé. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság ítéletét a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a terheltet a korábbi Btk. 71. §
(1)bekezdésének alkalmazásával megrovásban részesítette. A Kúria felhívja a terheltet, bűncselekmény elkövetésétől. hogy a jövőben tartózkodjék A jogerős ítélet egyéb rendelkezéseit nem érintette. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő közreműködése folytán felmerült bűnügyi költséget a Be. 429. §
(1)bekezdése értelmében az állam viseli. A Be. 3. §-ának
(4)bekezdése kizárja a Kúria határozata elleni fellebbezés lehetőségét, felülvizsgálatnak a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja alapján nincs helye. Az ismételt felülvizsgálati indítvány tilalmára vonatkozó tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- december
- Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró A kiadmány hiteléül: AIné írnok s. k.