Kfv.37398/2013/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az építési engedély hatályának meghosszabbításakor a hatóságnak a szabályok és hatósági előírások időközben történt megváltozása tekintetében tájékoztatási kötelezettsége áll fenn. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.398/2013/4.szám A Kúria a dr.Kozma Viktória ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Almásy Győző jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, 62-64.) alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. február
2. napján kelt 14.K.29.375/2013/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
4. szám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 14.K.29.375/2013/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Jegyzője, mint elsőfokú építésügyi hatóság a
6. január
7. napján kelt XI/1682/
8. számú határozatával a felperes, mint építtető kérelmét a
9. október 27-én jogerőre emelkedett XI/929/12/
10. számú építési engedély érvényének meghosszabbítása iránt elutasította. Az ügy előzményét képezte, hogy a felperes kérelmére az építési engedély érvénye korábban két ízben meghosszabbításra került. Az építési engedély megadásakor a tűzvédelmi követelményeket a többször módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996.(XII.29.) BM rendelet határozta meg. Ezt a tűzvédelmi szabályzatot azonban a 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet módosította. A módosítás
11. május
12. napján hatályba lépett és alapjaiban változtatta meg a tűzvédelmi követelményeket. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Közép-pesti Parancsnoksága
13. október 24-én kelt állásfoglalása szerint az építési engedély jogerőre emelkedése óta a tűzvédelmi jogszabályok megváltoztak és ezek a változások az építési engedély tartalmát, a szakhatósági állásfoglalásban tett kikötéseiket is érinti, ezért a kérelem elutasítására került sor. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését, új eljárás elrendelését kérte. Hivatkozott arra, hogy két ízben kapott az építési engedély vonatkozásában annak érvényét meghosszabbító határozatot. A
14. május 4-én kelt határozat idején is hatályban volt az alperes által hivatkozott 9/
15. ÖTM rendelet, amely megváltoztatta a tűzvédelmi előírásokat, ennek ellenére a hatóság meghosszabbította az engedélyt, mint ahogy ennek meghosszabbítására került sor
16. október 21-ig is. Hivatkozott arra a felperes, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság elmulasztotta az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009.(IX.15.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet)
17. § /5/ bekezdésében írt tájékoztatási kötelezettségét. Amennyiben az elsőfokú építésügyi hatóság ennek eleget tett volna, úgy a felperes nyilvánvalóan nem meghosszabbítás iránti kérelmet, hanem építési engedély módosítása iránti engedélykérelmet nyújtott volna be. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte és az alperes V-B-009/01625-3/
18. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában a Ket.
19. § /1/ és /2/ bekezdésére a Korm.rendelet közigazgatási eljárás idején hatályos
20. § /5/ bekezdésére hivatkozott. A két jogszabályi rendelkezés egybevetése alapján kifejtette, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság egyrészt a Korm.rendeletben foglalt tájékoztatási kötelezettségének, mint anyagi jogi kötelezettségének nem tett eleget, másrészt ezen tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával megsértette a Ket. alapelvi rendelkezéseit is. Ezen jogszabálysértések az ügy érdemére azért hatottak ki, mert a tájékoztatás elmulasztása azt eredményezte, hogy a jogi képviselettel nem rendelkező felperes nem lehetett tisztában azzal, hogy az építési engedély további meghosszabbítására nincs lehetőség, mert a Korm.rendelet
21. § /4/ bekezdés b/ pontja ezt kizárja. Nem osztotta az elsőfokú bíróság azt az alperesi álláspontot, hogy az építésügyi hatóságnak nem terjedt ki a tájékoztatási kötelezettsége arra, hogy építési engedély megadásának feltételei körében változtak-e a hatósági előírások vagy sem. A Korm.rendelet
22. § /5/ bekezdésében foglaltakra hivatkozással az elsőfokú bíróság leszögezte, hogy ezen tájékoztatási kötelezettség körében nyilvánvalóan beletartozik az, hogy amennyiben a hatósági előírások az engedély kiadását követően változtak és érintik az engedély feltételeit, akkor meghosszabbításra nincs lehetőség. Ebben az esetben a felperesnek lehetősége lett volna tájékozódni arról, hogy változtak-e a hatósági előírások. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a felperes részére korábban hasonló jogszabályi környezetben az építésügyi hatóságok meghosszabbították az építési engedély hatályát, tehát a felperes joggal bízhatott abban, hogy az újabb engedély meghosszabbítás iránti kérelemről is a hatóságok hasonlóan döntenek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú építésügyi hatóság által elmulasztott tájékoztatási kötelezettség az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményezett, ezért az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el. A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy mivel a felperesnek az építési engedély hatályát meghosszabbító kérelmét elutasító határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, az elsőfokú építésügyi hatóságnak fel kell hívnia a felperest arra, hogy figyelemmel a hatósági előírások változására, módosított építési engedély iránti kérelmet nyújthat be. Ezen módosított építési engedély iránti kérelmet kell az elsőfokú építésügyi hatóságnak az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján elbírálni, megkeresni az illetékes szakhatóságokat és dönteni arról, hogy a módosított építési engedély megadásának feltételei fennállnak-e. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Korm.rendelet
23. § /4/ bekezdésében foglaltakat. A jogszabály szövegéből következik, hogy csak abban az esetben van jogszabályi lehetőség az engedély hatályának meghosszabbítására, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változtak meg, ellenkező esetben nincs. A jogszabály mérlegelési lehetőséget nem biztosít az építésügyi hatóság részére. Arra hivatkozott, hogy az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem beérkezésekor még nem lehetett tudomása arról, hogy a tűzvédelmi szabályozás megváltozott. A tényállás tisztázása érdekében az elsőfokú hatóság megkereste a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Közép-pesti Parancsnokságát, mint elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, amely levelében tájékoztatta az építésügyi hatóságot, hogy a 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelettel hatályba lépett változásoknak köszönhetően a vonatkozó tűzvédelmi szabályok módosultak és ezek a változások az építési engedély tartalmát, valamint a korábbi szakhatósági állásfoglalásban foglalt kikötéseket is érintik. Ennek alapján álláspontja szerint jogszerűen vonta le az építésügyi hatóság és az alperes is azt a következtetést, hogy az engedély hatályának meghosszabbítására nincs jogszabályi lehetőség. Kifogásolta azt is az alperes, hogy olyan utasítást adott az új eljárásra vonatkozóan az elsőfokú bíróság, amelyre nincs jogszabályi lehetőség, ugyanis módosított építési engedélykérelem benyújtására az építésügyi hatóság nem hívhatja fel az ügyfelet. Az építésügyi hatóság fennmaradási engedély benyújtására hívhatja az építtetőt, azonban az építési engedélyezési és a módosított építési engedélyezési eljárás kizárólag kérelemre induló eljárások, ezekben az eljárásokban az építésügyi hatóság nem bocsáthat ki felhívást az ügyfél részére. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
24. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem túlnyomó részt nem alapos. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. Kiemeli a Kúria, hogy a Pp.
25. § /2/ bekezdése és
26. § /2/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp.
27. § /2/ bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Korm.rendelet
28. § /4/ bekezdésének sérelmére hivatkozott. Ezen jogszabályi rendelkezés értelmében az építésügyi hatóság a) a /2/ bekezdés szerinti engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatban két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja, de az építési tevékenységre vonatkozóan a /2/ bekezdésben foglaltak ez esetben is megfelelően irányadóak, b) az építtető - építésügyi hatósági engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett - kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik, az építésügyi hatósági engedély hatályát - az elvi engedély kivételével meghosszabbíthatja, amely megismételhető. - egy évre A Kúria a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának eredményeként e jogszabályhely sérelmét a jogerős ítéletben nem állapította meg. Azt viszont igen, hogy az elsőfokú bíróság jogszerűen és megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság és az alperes a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, ezáltal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
29. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit és a Korm.rendelet
30. § /5/ bekezdésében foglaltakat is megsértette. Megalapozatlanul hivatkozott arra az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a változás kizárólag az építésügyi előírásokra vonatkozhat. A Korm.rendelet
31. § /4/ bekezdés b/ pontjának fent idézett rendelkezése egyaránt vonatkozik az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltozására, különös tekintettel arra, hogy e változások az engedély tartalmát is érintették. A hatóság tájékoztatási kötelezettsége egyértelműen fennállt, amit elmulasztott teljesíteni, és ez pedig - ahogy arra az elsőfokú bíróság is helytállóan hivatkozott - olyan, az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményezett, amely a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezését indokolta és szükségszerűvé tette. Megalapozottan hivatkozott azonban az alperes arra felülvizsgálati kérelmében, hogy az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásra vonatkozóan olyan előírást adott, amely teljesítésére a hatósági eljárás során nincs jogszabályi lehetőség. E tekintetben tehát a Kúria pontosítja a jogerős ítélet indokolásában foglaltakat. A megismételt eljárás során az elsőfokú építésügyi hatóságnak az építési engedély meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásakor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell eljárnia. Nincs szükség tehát arra, hogy a hatóság módosított építési engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel a felperest, mert erre jogszabályi lehetősége nincs. Az új eljárás során azonban a felperest megfelelő tájékoztatással kell ellátni - ugyan megkésve a Korm.rendelet
32. § /5/ bekezdésében írt határidőn túl - , azonban ezen késedelem semmiképp sem szolgálhat a felperes hátrányára és nem eredményezheti - pusztán ez okból - kérelmének elutasítását. A hatóság megfelelő, jogszerű tájékoztatási kötelezettségének teljesítése mellett a felperest olyan helyzetbe kell hozni, hogy a hatályos, az építési engedélyek szempontjából releváns előírások ismeretében, azok alapulvételével járhasson el, ezen megismételt eljárásban. Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
33. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria az alperest a Pp.
34. § /1/ bekezdés folytán alkalmazandó Pp.
35. /1/ bekezdés szerint kötelezte. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
36. § /1/ bekezdés és
37. §-a értelmében az állam viseli. ,
38. január
39. Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr.Beniczkyné dr.Kelemen Gyöngyi sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok