A ...Törvényszék a ...(....) által képviselt ... (...) felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt ...(...) alperes ellen illetménypótlék megfizetése iránt indított perében a ... Bíróság
- november
- napján kelt ... számú ítéletével szemben az alperes részéről
- sorszámra benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet. A törvényszék a munkaügyi bíróság ítéletét h e l y b e n h a g y j a. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 5.000,- (Ötezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A munkaügyi bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 128.924,- Ft akciószolgálati pótlékot, s ezen összeg után
- január
- napjától - a kifizetésig járó középarányosan számolt késedelmi kamatát, valamint 15.000,- Ft jogtanácsosi munkadíjból álló perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. A megállapított tényállás szerint, a felperes az alperes ...(...) teljesít szolgálatot. Munkája során különböző rendőri akciókban vett részt, azonban akciószolgálati pótlékban nem részesült. A felperes a Hszt.
- §-a alapján szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben a munkajogi elévülésre tekintettel három évre visszamenőleg kérte az akciószolgálati pótlék megfizetését. Panaszában azt adta elő, hogy parancsnoki utasítás alapján részt vett a ... feladat ellátásában, több alkalommal az érintett időszakban, azonban az akciópótlék nem került részére kifizetésre. A szolgálati panasznak az alperes nem adott helyt. Az alperesi határozat (... Szü.) indokolása szerint, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyáról szóló
- évi XLIII. tv. (Hszt.) végrehajtásáról szóló 140/1996.(VIII.31.) Kormányrendelet 57.§-a kimondja, hogy akciószolgálati pótlékra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által elrendelt országos, vagy területi akcióban, illetve különleges szolgálati feladatban vesz részt. Ugyanakkor a felperes állományilletékes parancsnoka ilyen feladatot nem rendelt el. A fokozott ellenőrzéseket nem az állományilletékes parancsnok rendelte el ugyanis, valamint azok nem akcióként, hanem előre szervezetten, összehangolt rendőri intézkedésként kerültek végrehajtásra. A ... ellenőrzéseket a rendészeti főigazgató jóváhagyásával az ... ... rendelte el, nem pedig az állományilletékes parancsnok. Az idegenrendészeti fokozott ellenőrzést és az ittas fokozott ellenőrzést nem az állományilletékes parancsnok rendelte el, az idegenrendészeti fokozott ellenőrzést csupán jóváhagyta. Az ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, melyben a munkaügyi bíróság ítéletének a megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását, valamint a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az alperes a fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint a munkaügyi bíróság az akciószolgálati pótlék fogalmának meghatározásánál a bizonyítékokat nem összességében és szakszerűen értékelte, ennek alapján pedig megalapozatlan következtetésre jutott és törvénysértő határozatot hozott. A munkaügyi bíróság hivatkozása a ... Bíróság ... számú ítéletére, melyet egyszerűen átemelt a ... Bíróság ítéletéből, abból szempontból is helytelen, hogy azt nem a... Bíróság mondta ki, hanem elemezte a ... Bíróság ítéletét. A ...Bíróság azt állapította meg és azért tartotta fenn hatályában a megyei bíróság ítéletét, mert a területi akciónak minősülés alapján ítélte meg az akciószolgálati pótlékot. Ebben a tekintetben viszont az egyes feladatok területi akciónak minősítése körében felülvizsgálati kérelemmel nem élt az alperes. A ... előtti perben az alperes részletesen kifejtette az állományilletékes parancsnok, és az elöljáró fogalma közötti különbségeket. Az ... Rendőr-főkapitányság vezetője bár elöljárója, de nem állományilletékes parancsnoka ...megyének. ...megye rendőri állományának állományilletékes parancsnoka a megyei főkapitány, aki nem rendelt el területi szintű akciót. A ... ellenőrzésekre az európai közlekedésrendészeti szervek hálózata műveleti csoportjának éves ellenőrzési tervei alapján került sor, ennek a szervezetnek a vezetője pedig egyáltalán nem állományilletékes parancsnoka országunk rendőrségének. A munkaügyi bíróság tehát az akciószolgálat fogalmából nagyvonalúan elhagyta az elrendelésre jogosult személyét, az állományilletékes parancsnokot, akit a hivatkozott jogszabály nem körülírt, hanem pontosan megfogalmazott, amely egyik lényeges feltétele a jogosultságnak. Egyebekben pedig a felperes maga ismerte el, hogy valóban azonosak a feladatok az akció során, a járőrszolgálati feladatok végrehajtásához képest. Ezt egyébként az alperes a különböző útiránytervek bemutatásával bizonyította. A felperes ellenkérelme a munkaügyi bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy az alperes fellebbezése az alábbiak szerint nem megalapozott: A munkaügyi bíróság a tényállást helyesen állapította meg, döntése megfelel az alkalmazandó és az általa is alkalmazott jogszabályi rendelkezéseknek, ezért az ítéletét a törvényszék a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésben írtakra tekintettel csupán kiemeli a törvényszék, hogy osztotta azon felperesi álláspontot, hogy amennyiben elfogadnánk az alperesi hivatkozást az országos, vagy területi akció, illetve különleges szolgálati feladat elrendelésére jogosult személyt illetően, az a munkáltató számára visszaélésre adhatna alapot, hiszen ezen jogosultság esetleges delegálásával a feltétel teljesülése kizárható lenne. Osztotta továbbá a törvényszék a felperes azon álláspontját is, hogy az állományilletékes parancsnok nem a felperes állományilletékes parancsnokát kell, hogy jelentse a jogszabály értelmében, hanem azt, hogy az akciót állományilletékes parancsnoki beosztásban lévő személy rendelje el. Jelen esetben pedig ezen feltétel mindenképpen megvalósult. Az akció fogalma vonatkozásában pedig a törvényszék mindenben osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. Ebből a szempontból annak van jelentősége, hogy a koncentrált és összehangoltan ellátott szolgálati feladat milyen szervezettségi szinten kerül végrehajtásra. A felperes az általa megjelölt napokon, a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan, területileg, illetve országosan elrendelt akcióban vett részt. Így a 140/1996. (VIII.30.) Kormányrendelet 57. §-a és a Hszt. 254. §
(2)bekezdése alapján akciószolgálati pótlékra jogosult. Tekintettel arra, hogy az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a törvényszék kötelezte őt a felperes részére a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján másodfokú perköltség (jogtanácsosi munkadíj) megfizetésére. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán (az illetékekről szóló 1991. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c.) pontja alapján ) az állam viseli. ...,
- január
- napján ... sk. a tanács elnöke ...sk. előadó bíró ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő