A határozat elvi tartalma: A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelmével jár, ha a közvélemény a létező ellentétes álláspontról - annak bemutatása hiányában - egyáltalán nem szerez tudomást. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.216/2013/4.szám A Kúria a dr.Karas Mónika ... ügyvéd által képviselt ... felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsay (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) alperes elleni médiaügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- február
- napján kelt 3.K.30.142/2013/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.30.142/2013/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. belül fizessen meg együttes elsőfokú az és Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen az államnak - külön felhívásra - 21.000 (hoszonegyezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesi médiaszolgáltató Hír TV csatornáján
- szeptember 7én 17, illetve 21 órától sugárzott „Híradó" és „Híradó 21" című műsorszámaiban foglalkozott a Kormány és az IMF közötti tárgyalások kérdéskörével. A műsorszámokkal kapcsolatban a Jobbik Magyarországért Mozgalom sajtóosztályának vezetője a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt eljárást kezdeményezett, arra hivatkozva, hogy a kérelmező álláspontja a többi bemutatott véleménytől markánsan különbözött. Az elsőfokú hatóság - miután a kérelmet érdemben elbírálhatónak találta - határozatával megállapította, hogy a felperes az említett műsorszámok kapcsán megsértette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §-ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
- évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.)
- § /2/ bekezdésében foglalt rendelkezést. Kötelezte a felperest, hogy a Hír TV elnevezésű csatornáján a törvénysértő tájékoztatást adó műsorszámmal azonos időpontban sugárzott műsorszámában értékelő magyarázat nélkül a határozat rendelkező részében megfogalmazott közleményt tegye közzé, vagy adjon lehetőséget az alperesi beavatkozónak az általa kifogásolt, hiányzó álláspontja megjelenítésre. Határozatában idézte a kérelmező médiaszolgáltatóhoz küldött kifogásához csatolt MTI tudósítást. A kifogásolt összeállítások kapcsán rámutatott, hogy abban bemutatásra került a Kormány, az MSZP, a Demokratikus Koalíció álláspontja, továbbá ismertették a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodavezetőjének és az Európai Bizottság szóvivőjének nyilatkozatát is. A Jobbik közleménye ezektől markánsan eltért, holott a médiaszolgáltató kötelezettsége lett volna, hogy a témához kapcsolódó, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges, az ügy szempontjából releváns álláspontokat összegyűjtse és bemutassa. Azzal, hogy a Jobbik hivatkozott véleményét a médiaszolgáltató nem jelenítette meg, nem tett eleget a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének. A határozat elleni fellebbezés folytán eljárt alperes
- december
- napján hozott 2209/2012.(XII.12.) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a médiaszolgáltató az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos kérdéskört közérdeklődésre számot tartónak minősítette, és szerkesztői szabadságával élve több híregysében is tudósított arról. Az, hogy mely álláspont tekintendő relevánsnak egy adott műsorszámban megjelent kérdés kapcsán, minden esetben egyedi, önálló vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze. A műsorban megjelent ellenzéki pártok által közzétett vélemények a Kormány politikáját kritizálták, illetőleg a tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát követelték. Ezzel szemben a kérelmező álláspontja ettől érdemileg különbözött. A hiányolt tájékoztatás a miniszterelnök és a FIDESZ frakcióvezetője által közvetített véleménnyel kapcsolatosan fejtette ki a Jobbik véleményét. Az alperes hangsúlyozta, jelen tájékoztatás kapcsán - ahogy minden esetben - a közönség számára biztosítani kell, hogy tudatában legyen a létező, releváns álláspontoknak a felelős döntés meghozatala érdekében. Ez pedig a konkrét esetben akkor valósult volna meg, amennyiben a közönség a tárgyalásokat érintően kifejtett és a Kormány ez ügyben folytatott, a hír által pozitív színben feltüntetett tevékenysége mellett tudomással bír az ezen lépéseket bíráló nézetek létéről is. Nem az eltérő vélemények száma, mennyisége, hanem a bemutatott információ tényleges tartalma, illetve az ahhoz való hozzáférés biztosítja a kellő szintű tájékozódás megvalósulását, amely nem jelenti azt, hogy minden létező álláspontot, annak minden elemét egyenlő súllyal lenne köteles közzétenni a médiaszolgáltató. A felperes keresetében a jogerős határozat felülvizsgálata eredményeképpen annak megváltoztatását és a kérelmező kérelmének elutasítását kérte. Okfejtése szerint az alperes határozatában a markáns és releváns fogalmakat keverve hozta meg döntését. A szerkesztői szabadság és felelősség körében vizsgálta a Jobbik álláspontját, miszerint az IMF-tárgyalásokról szóló kormányfői bejelentés csak színjáték, amely a többi említett állásponttól ugyan markánsan különbözött, azonban a valutaalappal folytatott tárgyalások, mint vizsgálati kérdés tekintetében érdemi jelentőséggel nem bírt. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, egyben a kérelmet elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a Jobbik véleménye, mint markáns vélemény politikai kritika, közvetlen, az adott ügyre vonatkozó relevanciával nem bír, ugyanis a műsor az IMF és az EU konkrét elvárásaival, az ezekre vonatkozó kormányzati elképzelésekkel, illetve az ezekkel kapcsolatos ellenzéki véleményekkel foglalkozott. A Jobbik, nem a - tervezett, elvárt, negligálni kívánt vagy tárgyalási alapul szolgáló - lépéseket kritizálta, hanem a Kormány szerinte álságos magatartását, politikailag aggályos, demagóg habitusát kívánta újból a közvélemény elé tárni. A Kormány magatartásával, tevékenységével kapcsolatos kritika megfogalmazásában a Jobbik számos esetben élen járt, azonban az ügyben képvisel álláspontja nem jelent olyan újdonságot, amelynek újbóli hangoztatására az adott műsorban szükség lett volna. Még akkor sem, ha az egy országgyűlésben jelenlévő párttól származik. Az Mttv.
- § /2/ bekezdésében foglalt kiegyensúlyozottság követelményét így a felperes nem sértette meg. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve annak megváltoztatása mellett a kereset elutasítását. Felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete sérti az Smtv.
- §-át és az Mttv.
- § /2/ bekezdését. Érvelése szerint a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a műsorszámok jellegétől függően az egyes műsorszámokon belül vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. Egy aktuális napi hír kommentjei csak a hírrel összefüggésben érdekesek. A felperesi médiaszolgáltató az IMF tárgyalásokkal kapcsolatos kérdéskört közérdeklődésre számot tartónak minősítette, és szerkesztői szabadságával élve több híregységben is tudósított a témáról. A Jobbik álláspontja a híradás fő témájához relevánsan kapcsolódott, azzal a témával közvetlenül összefüggött. Lényege azonban egyetlen megjelenített állásponthoz sem hasonlított. A közönség számára biztosítani kellett volna, hogy tudatában legyen a létező releváns álláspontoknak, amely akkor történt volna meg, ha a Kormánynak az IMF tárgyalásokkal kapcsolatban folytatott, a hír által pozitív színben feltüntetett tevékenysége mellett tudomással bírt volna konkrétan ezen kormányzati lépéseket bíráló nézetek létéről is. A miniszterelnöki bejelentés kapcsán szükséges lett volna - a Kormány politikáját csupán általánosságban bíráló és a műsorban megjelent - ellenzéki vélemények mellett a tárgyalások kapcsán tanúsított miniszterelnöki, illetve kormányzati álláspontokat közvetlenül is értékelő vélemény közzétételére a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének érvényesülése érdekében. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogerős ítélet sérti-e a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabályokat, azaz a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét megfogalmazó rendelkezéseket. Az Mttv.
- § /1/ bekezdése előírja, hogy a médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv.
- § szerinti kötelezettségnek. A
- § /2/ bekezdése akként rendelkezik, hogy a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelenetkező mműsorszámok sorozatában kell biztosítani. Az Smtv.
- §-a értelmében a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó, helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg. A perben nem volt vitás, hogy a médiaszolgáltató több műsorszámában, önálló híregységben foglalkozott az IMF-tárgyalások kérdéskörével. A szerkesztői szabadság körébe tartozik (amely egyben felelősség is), hogy a médiaszolgáltató milyen szempontok mentén, mely hírről ad tudósítást, illetve azt milyen időkeretben teszi. A szerkesztői szabadság gyakorlása azonban nem korlátozhatja a kieyensúlyozott tájékoztatás fogalmába tartozó, sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos tájékoztatás követelményét. A médiaszolgáltató a híradásokban részletesen ismertette a IMFtárgyalásokkal, annak eredményes vagy eredménytelen voltával kapcsolatos kormánypárti, miniszterelnöki véleményeket és a Jobbik kivételével valamennyi parlatmentben jelenlévő ellenzéki párt ezzel kapcsolatos álláspontját. A rendelkezésre álló iratokból kitűnően ezen ellenzéki vélemények nemcsak az IMF-tárgyalásokkal, hanem a Kormány ez irányú politikájával, annak sikertelen voltával is foglalkoztak.... az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint ... politákája kudarcot vallott, a miniszterelnök őrült hibákat követett el. Reményét fejezte ki, hogy a becsapott, átvert, megalázott FIDESZ frakció a kormányfői magatartást befolyásolni tudja. A Demokratikus Koalació képviselője az IMF tárgyalások dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát kérte. A Jobbik nemcsak kiritizálta a Kormánynak és a Miniszterelnöknek a tárgyalásokkal kapcsolatos magatartását, színjátéknak nevezve azt, hanem azon megítélésének is hangot adott, hogy a Kormány az IMF-el meg fog állapodni. A Kúria rámutat arra, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének történő megfelés minden esetben az adott műsorszám, híradó szerkesztésekor rendelkezésre álló híranyag mérlegelését teszi szükségessé. A különböző híreket, tényeket, véleményeket, értékelő magyarázatokat az arányosságra figyelemmel kell szerkeszteni. Az a szerkesztői szabadság körébe tartozik, hogy a tájékoztatás hogyan, milyen formában, milyen hosszan történik. Minderre az a tény is hat, hogy a hírműsor az adott időpontban milyen tartalmú és összetételű híranyagot tud feldolgozni. Azt azonban a médiaszolgáltató nem teheti meg, ha arányában több az ellentétes vélemény, magyarázat, mint a hír-tényanyag (ellentétes politikai nézeteket tükröző nyilatkozatok, kormánypártok, ellenzéki pártok ellentétes álláspontjai), akkor ne törkedhetne a kiegyensúlyozott tájékoztatásra. A konkrét ügyben a médiaszolgáltató egy parlamenti párt véleményéről egyáltalán nem adott számot, arra még utalásszerű megjegyzést sem tett a hírműsorai során. A Jobbiknak a kormánypártoktól, de a többi ellenzéki párttól eltérő álláspontját egyáltalán nem jelenítette meg, így az adott műsorszám kapcsán a kiegyensúlyozottság követelménye nem teljesült. A feltárt tényeket, körülményeket értékelve alakította ki e körben határozati álláspontját az alperes, számot adva a mérlegelés szempontjairól is. A Kúria nyomatékkal utal arra, hogy a bíróságnak nem feladata a bizonyítékok ismételt mérlegelése, csupán annak vizsgálata, hogy a határozatban a mérlegelési szempontok a kiegyensúlyozott tájékoztatás kapcsán megfelelően megjelentek-e, az anyagi jogi mérlegelést a hatóság elvégezte-e. A legfelsőbb bírósági/kúriai gyakorlat egységes a tekintetben, hogy a bíróságnak felülmérlegelésre nincs lehetősége. Jogszabálysértés (lettlégyen az eljárási vagy anyagi jogi) csak akkor állapítható meg, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon törént, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok értékeléséről a hatóság hiányosan adott számot. A Kúria ismételten hangsúlyozza, az a szerkesztői szabadság körébe tartozó kérdés, hogy az adott véleményről a médiaszolgáltató milyen módon, milyen időkeretben, milyen súllyal ad számot, az azonban a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelmével jár, ha a közvélemény a létező ellentétes álláspontról - annak bemutatása hiányában - egyáltalán nem szerez tudomást. Az elsőfokú bíróság eljárása során jogszabálysértő módon végezte el a bizonyítékok, tények ismételt mérlegelését és jogszabálysértően jutott arra a következtetésre, hogy a közérdeklődésre számot tartó hírrel kapcsolatos, lényeges ellenzéki álláspont megjelenítése az adott hírműsorokban mellőzhető volt. A Kúria végezetül rámutat arra, hogy a bíróságnak nem feladata a közélet szereplői viselkedésének elemzése, minősítése, mindösszesen azt vizsgálhatja, hogy a felülvizsgált határozat az irányadó jogszabályi előírásoknak megfelel-e vagy sem. A Kúria a fentiekre tekintettel a Pp.
- § /4/ bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az alaptalan keresetet elutasította. A Pp.
- § /1/ bekezdése alapján a felperes köteles alperes képviselettel felmerült elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. Köteles továbbá a feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is, figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
- § /2/ bekezdésében foglaltakra. ,
- július
- Dr.Kárpáti Zoltán s.k. tanácselnök, Dr.Sperka Kálmán s.k. előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok