A határozat elvi tartalma: A környezetvédelmi engedély lejártakor, amennyiben a környezethasználó tevékenységét folytatni kívánja, környezetvédelmi engedélye meghosszabbítását kell kérnie, melyhez hatásvizsgálat lefolytatása szükséges. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.617/2013/5.szám A Kúria a Dr. Szelezsán Róbert ügyvéd (cím) által képviselt Felperes neve (Felperes címe) felperesnek a Dr. ... szervezeti képviselő által képviselt Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) alperes ellen környezetvédelmi ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perben, a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- május
- napján kelt 7.K.27.432/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán alulírott napon tartott tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi 7.K.27.432/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes a ... hrsz.-ú területen
- november
- napjáig az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) által kiadott K4K7153/04 számú engedéllyel rendelkezett. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes
- december
- napjáig érvényes műszaki üzemi terv (a továbbiakban: MÜT) alapján továbbra is folyamatosan végzi a bányászati tevékenységet, ezért
- október
- napján kelt 85886-1-2/
- számú határozatával a felperest teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére és benyújtására kötelezte. A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes az elsőfokú határozatot
- március
- napján kelt 14/6307-3/
- számú határozatával - a teljesítési határidő megváltoztatása mellett helybenhagyta. Határozatának indokolásában hivatkozott a környezet védelmének általános szabályairól szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 73-76.§-aira, 78-80.§-aira, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 1.§
(1)bekezdésre, 11.§
(3)bekezdésre és
- mellékletének
- pontjára. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát jogszerűnek értékelve a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indoklása szerint az alperes által hivatkozott jogszabályhelyek helyes értelmezése alapján megállapítható, hogy a felperes esetében akkor is előírható környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzése, ha a korábbi engedély már lejárt. Az alperes nem kerülhette meg a jogszabály kötelező előírását, nem tekinthette úgy a felperes helyzetét, mintha korábban engedélye nem lett volna, mintha részéről új bányászati tevékenység kezdődne. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes az elsőfokú ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet jogsértő, mert ellentétes a hatályos Korm.r. rendelkezéseivel, mivel a
- melléklet
- pontja szerint ún. előzetes környezeti vizsgálat az új bánya létesítése esetén a 25 hektár feletti méretnél kötelező, míg ennél kisebb területű bánya esetében a hatóság mérlegelheti a kötelezés elrendelését. Miután a felperesi bányászati tevékenységet maga a hatóság is úgy értékelte korábban, hogy nem jár jelentős környezeti hatással, a hatásvizsgálat elrendelésétől el lehetett volna tekinteni. Hangsúlyozta, hogy miután nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, mert az előző jóval korábban lejárt, nincs is mit meghosszabbítani. Hivatkozott arra, hogy a hatóság mintegy tudomásul vette azt a tényt, miszerint környezetvédelmi engedély nélkül tevékenykedik. Álláspontja szerint az alperes jogértelmezése ellentétes más, azonos szintű hatóságok gyakorlatával. Ennek alátámasztására csatolta a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltség 60.272-002/
- számú tájékoztató levelét, melyben a Korm.r. alapján más ügyfélre és homokbányára vonatkozóan levezetésre került, hogy azon tevékenység nem engedélyköteles, a környezetvédelmi előírásokat a hatóság a bányakapitányság eljárásában, mint szakhatóság kívánja érvényesíteni. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint miután a felperes a környezetvédelmi engedély lejártát követően is folytatta bányászati tevékenységét, a teljes körű felülvizsgálatot is le kell folytatnia, és a környezetvédelmi hatóságtól az engedély meghosszabbítását kell kérnie. A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272.§
(2)bekezdése és a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá. A Korm. r. 11.§
(3)bekezdése - visszautalva a Ktv. 73-76.§-aira és 78-80.§-aira - a tevékenység folytatása esetén előírja az ellenőrzés folyamatosságát is. A folyamatosan végzett tevékenység jellegéből következik, hogy azt nemcsak annak megkezdésekor, vagy módosítása esetén, hanem az engedély lejártára tekintettel is ellenőrizni kell (Korm.r. 1.§
(1)bekezdése). A fentiek szerint tehát a felperes téved, amikor arra hivatkozik, hogy az engedélye lejártakor sem kellett annak meghosszabbítását kérnie, mivel a tevékenysége nem tervezett bányára vonatkozik. Ugyancsak téves az a felperesi álláspont, miszerint nem lehet a lejárt engedélyt meghosszabbítani. A felperes ugyanis egyfelől nem hivatkozhat saját mulasztására, másfelől miután a tevékenységet folyamatosan végezte, bár az engedély hatálya lejárt, az annak meghosszabbítására való jogszabályi előírás, így a kötelezés elrendelhetősége is fennmaradt. A Kúria észlelte a jogszabályi rendelkezés pontatlanságát, de azt a jogértelmezés keretén belül feloldhatónak értékelte. A felperes a hatóságnak a mérethatárra és a környezeti hatásra vonatkozó mérlegelési lehetőségére való hivatkozása azért nem foghatott helyt, mivel a hatóság csak a környezetvédelmi felülvizsgálat után benyújtott dokumentáció ismeretében lesz abban a helyzetben, hogy mérlegelje a tevékenység környezeti hatásainak súlyát. Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg a felülvizsgálati eljárásban kifejtett munkára tekintettel. A pervesztes felperes Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére, melynek összegét a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése alapján állapította meg a Kúria. Budapest,
- december
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Buzinkay Zoltán s.k. bíró