Pf.20644/2013/5 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.644/2013/

1. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Sz. I. (címe) pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Vass János ügyvéd ügyintézése mellett a Vass és Vass Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperessel szemben személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Debreceni Törvényszék10.P.21.334/2012/
2. számú ítélete ellen a felperes részéről
3. és
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, valamint az alperes részéről Pf.
5. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 250 000 (kétszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 2 500 000 (kétmillió-ötszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi az alperest, hogy ugyancsak térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 20 640 (húszezer-hatszáznegyven) Ft le nem rótt csatlakozó fellebbezési illetéket. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd megelőlegezett díjának visszatérítésére a felperes köteles. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A jelenleg felszámolás alatt álló "J" Bt. - melynek a felperes a beltagja - volt a közös képviselője a.....i út X1 X2 X3 X4 X5 X6 és X
6. szám alatti társasházaknak, amely megbízás mind a 7 társasháznál
7. május vége és június közepe között szűnt meg, és négy társasháznál - így a ..... szám alatt is - az alperest választották meg közös képviselőnek. A felperes betéti társasága megbízási jogviszonyának megszüntetését követően,
8. július hó
9. napjára keltezett „Értesítés" elnevezésű okiratot dobott be a...... alatti társasház tulajdonostársainak postaládájába. Ebben azt állította az alperesről, hogy ő a
10. év pozitív pénzügyi eredményeit meghamisítva azt negatívként tüntette fel, melynek okozójául a felperest nevezte meg, és az alperes egy hét alatt bejárta a lakóparkot, ahol a felperesről valótlanságokat terjesztett és őt a társasházat képviselőt ügyvédi irodában sikkasztással is megvádolta. Az alperest szélhámosnak, gátlástalanul hazudozó nőnek, szélhámoskodó közös képviselőnek és szélhámoskodó nőnek nevezte azzal, hogy ilyen ember részére a társasház iratait nem hajlandó átadni. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez, az emberi méltósághoz és a becsülethez fűződő személyiségi jogait. Kérte továbbá nyilatkozattal való elégtétel adására és 35 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kötelezni őt. Az alperes a kereset elutasítását kérte, egyúttal viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a felperes a
11. július hó
12. napjára keltezett értesítéssel megsértette a jóhírnévhez, a becsülethez és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait. Kérte az általa megszövegezett nyilatkozattal őt elégtétel adására kötelezni, amit a felperes költségén juttathat el a.... alatti társasház lakóihoz, és hogy azt a társasház hirdetőtáblájára is kitehesse. Kérte végezetül a felperest 5 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kötelezni. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a
13. sorszám alatt meghozott ítéletében a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes a
14. július hó
15. napján kelt „Értesítés" elnevezésű okirattal megsértette az alperes jóhírnévhez, becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait, ezért kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5 Ft nem vagyoni kártérítést és 500 000 Ft perköltséget. Feljogosította az alperest, hogy a felperes költségén az alábbi nyilatkozatot juttassa el a ..... szám alatti Társasház valamennyi társtulajdonosához: „Alulírott felperes neve (címe) kijelentem, hogy a Debrecenben,
16. július hó
17. napján kelt, a ..... Társasház tulajdonosainak címzett „Értesítés" elnevezésű okiratban az új közös képviselőről, nevezetesen K. B. A-ról (címe.; tartózkodási helye.....) valótlanul híreszteltem azt, hogy a társasház pénzügyi eredményeit meghamisította, azt negatívként tüntette fel és annak okozójául engem, felperest nevezett meg. Ugyancsak valótlanul híreszteltem, hogy egy hét alatt bejárta a lakóparkot, és rólam, felperes neve valótlanságokat terjesztett. Becsületsértően szélhámosnak, gátlástalanul hazudozó nőnek neveztem, amelyért jelen levelemmel K-né B. A-tól bocsánatot kérek." Ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy térítsen meg az államnak külön felhívásra 1 500 000 Ft kereseti és 36 000 Ft viszontkereseti illetéket, míg az alperest feljogosította 51 000 Ft illetékbélyeg formájában lerótt viszontkereseti illeték visszaigénylésére. Határozatának indokolása szerint mindkét félnek azt kellett igazolnia, hogy a másik megsértette a személyhez fűződő jogait. A felperes előadásával ellentétben önmagában abból, hogy az alperest választották meg közös képviselőnek 4 társasháznál, ahol korábban a felperes betéti társasága volt a közös képviselő, nem vonható le az a következtetés, hogy az alperes megsértette a felperes személyiségi jogait. Dr. K. Á-né, az ügyvédi iroda alkalmazottja megtagadta a vallomástételt titoktartási kötelezettségére hivatkozással. T. T. L. L., J. Z. és dr. Sz. R. tanúk vallomásai nem bizonyították a felperes tényállításait, míg M. J. kihallgatására vonatkozó indítványt mellőzte, mert a tanú idézhető címét a felperes nem tudta bejelenteni. Emiatt a felperes keresetét annak bizonyítatlansága miatt utasította el. Az „Értesítés" elnevezésű okirat azon kitételei, hogy az alperes meghamisította a .....alatti társasház pozitív pénzügyi eredményeit, s hogy egy hét alatt bejárta a lakóparkot és valótlanságokat terjesztett a felperesről, valamint ő egy szélhámos, gátlástalanul hazudozó nő, egyértelműen a jóhírnevet és becsületet sértő kijelentések. Emiatt a jogsértés tényének megállapítása mellett 5 Ft nem vagyoni kár megtérítésére is kötelezte a felperest, mert ő ilyen összegű kárt minden további bizonyítás nélkül, a köztudomás szerint okozott az alperesnek. A helyreigazítás kapcsán a rendelkező részben rögzítettek szerint kötelezte a felperest az elégtételt adó nyilatkozat megtételére azzal, hogy a viszontkereset tárgya kizárólag az értesítés elnevezésű okirat volt, ezért a felperesi nyilatkozat is ennek tartalmára szorítkozhatott. A felperes a fenti társasház lakóihoz juttatta el az értesítést, ezért ilyen körben jogosult az alperes a felperesi nyilatkozatot is közzétenni, azaz a társasház hirdetőtábláján már nem. A pertárgyérték a felperesi keresetre vonatkozóan 35 000 000 Ft-ban, az alperesi viszontkereset tekintetében pedig 600 000 Ft-ban határozható meg. Az így megállapítható ügyvédi munkadíjat az elsőfokú bíróság mérsékelte, mert az alperes jogi képviselője 4 tárgyaláson vett részt és egy beadványt szerkesztett. Az alperes az általa szükségtelenül lerótt viszontkereseti illetéket visszaigényelheti. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak részbeni megváltoztatását, a keresete teljesítését és a viszontkereset teljes elutasítását kérte. Továbbra is igényt tartott V-né Sz. Z. kihallgatására, aki azt tudja bizonyítani, hogy az alperes a környéket végigjárta V-né Sz. Z. kerékpárral és minden lakásba becsengetett, aminek következménye lett az ő leváltása. Hivatkozott dr. K. Á-né vonatkozásában arra, hogy az általa megtudott állítások a személyére vonatkoznak, valamint 4,5 éves eredményes munkájára, amit az alperes miatt veszített el. A kihallgatott tanúk közül T. T. és dr. Sz. R. korábbi perekben érintettek voltak, mégis elfogulatlanságukról nyilatkoztak. Őt a felesége elhagyta, munkáját elveszítette, a háza eladása veszteséggel jár, amelyek mind megalapozzák a nem vagyoni kártérítési követelését. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet indokai alapján történő helybenhagyását kérte annak a felperes fellebbezésével támadott részében, egyúttal csatlakozó fellebbezést terjesztett elő, amely szerint a javára megítélt perköltség felemelését kérte 1 016 000 Ft-ra. A jogszabály szerint 1 610 360 Ft perköltség illetné meg, amihez képest túlzottan alacsony a megítélt 500 000 Ft, mivel a per nem volt egyszerű megítélésű, s a felperes folyamatosan változtatott és terjedelmes nyilatkozatai komoly ügyvédi munkát igényeltek. Mindössze méltányosságból nem igényli a teljes neki járó összeget, csupán annak kb. 60 %-át. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte annak a csatlakozó fellebbezéssel támadott részében. Az ítélőtábla a Pp.
18. §-ának