← Magyarország

Bf.643/2013/3 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.III.643/2013/

  1. A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. január
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Nyíregyházi Törvényszék
  4. február
  5. napján kihirdetett 6.B.574/2009/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. III.rendű vádlott személyazonosító igazolványának száma: .... Indokolás: A törvényszék ítélete ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére felmentésük miatt, bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést, s indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ügyész fellebbezését fenntartotta, a törvényszék ítéletének a hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítását indítványozta. A vádlottak és a védőik az ítéletet tudomásul vették. Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét - a Be.
  7. §-ában írt nyilvános ülés keretében -az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta a Be.
  8. §-ának

(1)bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályokat maradéktalanul betartva folytatta le a büntető eljárást. Az ügyészi fellebbezés a Be. 351. §
(2)bekezdés a/ és d/ pontban írt megalapozatlansági okok, míg a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség azon ok miatt indítványozta a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését, mivel a törvényszék az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Az ítélőtábla ezzel ellentétben leszögezi, hogy a törvényszék által rögzített tényállás túlnyomórészt megalapozott, s azt a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontja alkalmazásával - az iratok tartalma alapján - csupán annyival szükséges kiegészíteni az ítélet
  1. oldal
  2. bekezdése vonatkozásában, hogy az ügylet biztosítékaként a ... Kft. a ... Kft. felé bérmunka elvégzése alapján fennálló követeléséről kiállított - pontosan - 86 754 497 Ft követelés engedményezést ajánlott fel, melyet a ... Kft. részéről ... ügyvezető
  3. szeptember
  4. napján tudomásul vett (nyomozati iratok
  5. kötet
  6. oldal), továbbá azzal, hogy az sem nyert kétséget kizáró bizonyítást, hogy a vagyoni hátrány bekövetkezte vonatkozásában a hitelintézet dolgozóit szándékosság terhelné, azt kívánták vagy abba belenyugodtak volna, míg helyesbíteni annyiban, hogy a Legfőbb Ügyészség
  7. április
  8. napján kelt határozata NF... számú (ítélet
  9. oldal
  10. bekezdés). Ami a Be.
  11. §
(1)bekezdés III/a. pontjában feltüntetett hatályon kívül helyezési okot illeti, e körben az ítélőtábla álláspontja az, hogy szóba sem kerülhet az ítélet felübírálatra alkalmatlan volta, mivel a törvényszék az ítéletének
  1. oldal közepétől 11 oldalon keresztül nem formálisan, hanem részletesen és meggyőzően fejtette ki az indokait. A
  2. és
  3. tényállásoknál azt, hogy miért fogadta el Gyapjas István szakértői véleményének azon megállapítását, hogy a ... Takarékszövetkezetnek vagyoni hátránya egyik esetben sem keletkezett - ... Kft. ítélet
  4. oldal utolsó előtti bekezdés, illetve ... Kft. ítélet
  5. oldal
  6. bekezdés -, s így a hűtlen kezelés bűncselekménynek egyik tényállási eleme hiányzik, melyből következik a Be.
  7. §
(3)bekezdés a/ pontja szerinti bűncselekmény hiányos felmentés. Az
  1. tényállás tekintetében is indokát adta a törvényszék annak, hogy III.rendű vádlott magatartását miért nem látta megtévesztőnek. Kifejtette, hogy a tévedésbe ejtésnek a szerződés megkötésekor kell fennállnia. A szerződés megkötésekor III. r. vádlott arra hivatkozott, hogy van megrendelése, van gyára, van szerződése és ezt kérte megfinanszírozni a takarékszövetkezettől. E tények tekintetében megtévesztés fel sem merülhetett (ítélet
  2. oldal
  3. bekezdés), továbbá „a fizetési készség hiánya ellen hat az a körülmény is, hogy részteljesítés történt” (ítélet
  4. oldal utolsó előtti bekezdés). A törvényszék ezen indokait az ítélőtábla azzal egészíti ki, hogy a módosított vád szerint is III.rendű vádlott a ... Kft. felszámolási eljárás megindításáról szóló kérelmét a ... Megyei Bíróságtól
  5. október
  6. napján, tehát mindkét hitelszerződés megkötését követően vette át. A törvényszék annak is alapos indokát adta, hogy miért nem fogadta el a hitelintézet dolgozóinak azon védekezését, mely szerint szabálytalanságot nem követtek el, s a szakértői nyilatkozatokra figyelemmel miért azt állapította meg, hogy a hitelkihelyezés szabálytalanul történt (ítélet
  7. oldal
  8. bekezdés). A törvényszék a szabálytalan hitelkihelyezés és az általa is rögzített vagyoni hátrány bekövetkezte közötti okozati összefüggést vizsgálva arra az álláspontra helyezkedett, hogy „a hitel meg nem térüléséhez nem az vezetett, hogy a hiteleket szabálytalan körülmények között helyezték ki a ... Kft. felé (ítélet
  9. oldal utolsó bekezdés), hanem az, hogy a ... Kft. nem teljesített, illetve a ... árukészletét elszállította, mely a szerződések megkötésekor egyáltalán nem volt előrelátható (ítélet
  10. oldal
  11. bekezdés). A törvényszék e körbeni mérlegeléséből kiemeli az ítélőtábla, hogy 1.sz.tanú és 2.sz.tanú vallomásainak azon részét, mely szerint vitatták a közel 87 milliós tartozás fennálltát és annak elismerését is a törvényszék nem fogadta el az iratoknál elfekvő okirati bizonyítékra figyelemmel (ítélet
  12. oldal
  13. bekezdés). A törvényszék a megállapított tényekből a logika szabályainak mindenben megfelelve vont további tényekre következtetést, ezért ezen megalapozatlansági okot sem látta az ítélőtábla megállapíthatónak. Okszerűen vont tehát következtetést a törvényszék arra, hogy minden kétséget kizáróan nem igazolható egyrészt „hogy a hitelek vissza nem fizetése, azaz a vagyoni hátrány bekövetkezése a szabályszegésekre vezethetők vissza” (ítélet
  14. oldal
  15. bekezdés), másrészt hogy „III.rendű vádlott a hitelkérelmek benyújtásakor akár a fizetési készség, akár a fizetési képesség tekintetében megtévesztette volna a ... Szövetkezetet” (
  16. oldal alulról
  17. bekezdés), harmadrészt pedig az, hogy a hitelintézet dolgozói „ha a kötelezettségeiknek mindenben eleget tettek volna, úgy a kérelmet elutasító vagy hiánypótlást kérő döntést kellett volna hozniuk” (
  18. oldal utolsó bekezdés). Az ítélőtábla álláspontja szerint e körbe tartozik az is, hogy nem igazolható kétséget kizáróan továbbá az sem, hogy a hitelintézet dolgozóit a szabályok megszegése során az a szándék vezette volna, hogy a hitelintézetnek vagyoni hátrányt okozzanak, illetve annak bekövetkeztébe belenyugodtak volna, hiszen erre semmilyen bizonyíték nem merült fel, s ilyen kitételt maga a vád sem tartalmaz. Mindezen indokokra figyelemmel az
  19. tényállással érintett vádlottakat a törvényszék a Be.
  20. §
(3)bekezdésének b/ pontja alapján törvényesen mentette fel az ellenük emelt vád alól. Nem osztotta azonban az ítélőtábla a törvényszék azon álláspontját, hogy „e bűncselekmények - a hűtlen kezelés és a csalás - egyszerre egy ügylet kapcsán meg sem valósulhatnak” (ítélet
  1. oldal
  2. bekezdés). Amennyiben ugyanis a megtévesztő magatartást az irányadó szabályok maradéktalan betartásával szükségképpen észlelni kell a döntéshozónak, s ezt elmulasztja - amennyiben a többi törvényi előfeltétel is teljesül -, megvalósul mind a csalás, mind a hűtlen kezelés bűncselekménye. Az eddig kifejtettek szerint az ítélőtábla a törvényszék - helyesen -
  3. február
  4. napján kihirdetett ítéletét a Be.
  5. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Végül feltüntette az ítélőtábla III.rendű vádlott vádlott személyazonosító igazolványának a számát is. Debrecen,
  1. január
  2. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 6.B.574/2009/
  3. számú ítélete az ítélőtábla végzésével valamennyi vádlottal szemben jogerőre emelkedett. Debrecen,
  4. január
  5. . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.