alperesnek 15 napon belül 40.000 /
az negyvenezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra 258.500 /
az kettőszázötvennyolcezer-ötszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Nemzeti Adóés Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2004.-
elsőfokú határozatot - elévülés okán a
elsőfokú hatóság megállapította, hogy felperes vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, ezért helytállóan,
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával
adó alapját becsléssel állapította meg, és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja tv./ 4.§-ának /1/ bekezdése, 28.§-ának /1/ bekezdése alapján egyéb jövedelemként vette figyelembe.
alperes - egyebek mellett - a lefolytatott bizonyítás eredményeként /kölcsönszerződés, átadás-átvételi jegyzőkönyv értékelése, ügyleti tanúk meghallgatása, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának tájékoztatása, ukrán adóhatóság kettő alkalommal történt megkeresése alapján/ bizonyítottság hiányában nem fogadta el, hogy a felperes T. I.A. magánszemélytől 2005. évben 5.000.000 Ft kölcsönt kapott volna. Álláspontja szerint
elsőfokú hatóság a felperes postai csekkbefizetéseit, amelyek bankkártyával a számlájáról történtek, és a banki ügyletben pénzfelvételként jelentek meg, helytállóan nem vette figyelembe bevételként, ugyanis rögtön a kiadásai fedezetére /csekkbefizetés/ fordította.
adózó nem igazolta, hogy a postai csekk befizetések ténylegesen mit /pl.: rezsi költséget/ takartak, így megélhetési kiadásaira a revízió helytállóan a KSH létminimum adatait vette figyelembe. A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását, vagy hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra utasítását kérte. Állította (többek között), hogy a rendelkezésre álló iratok és tanúvallomások bizonyítják a magánszemélytől történt kölcsön felvételét, továbbá, hogy a postai csekkbefizetések a rezsiköltségeire fordítódtak, így megélhetésének kiadásai kétszeresen kerültek elszámolásra. A per során
alperes benyújtotta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnökének, felperes adóügyében a felügyeleti intézkedés mellőzését tartalmazó levelét.
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint
első-, és a másodfokú hatóság a tényállást teljes körűen feltárta, a bizonyítékokat egyenként és összességében, okszerűen értékelte, megállapításai a kereset körében jogszerűek. A postán történt csekkbefizetések a vagyonmérlegben bevételként nem vehetők figyelembe, mert
összegeket a posta emelte le a felperes folyószámlájáról,
ok
onnal a kiadásai fedezetére fordítódtak, és nem igazolt, hogy a befizetések rezsiköltségeket egyenlítettek volna ki. A magánszeméllyel kapcsolatos ügyletben
adóhatóság helytállóan értékelte a bizonyítékokat,
ügyleti tanúk a kölcsönadó személynek
onosságáról, a pénz nagyságáról nem győződtek meg,
ukrán adóhatóság válaszirata szerint a magánszemély Ukrajnában nem rendelkezett olyan jövedelemmel, amiből a kölcsönt fedezni tudta volna, megadott lakcíme téves.
elsőfokú bíróság a kölcsönügylet körében a felperes jogi képviselőjének a meghallgatását mellőzte, mert álláspontja szerint meghallgatásától
összeg rendelkezésre állása vonatkozásában eltérő eredmény nem volt várható. A felperes felülvizsgálati kérelmében
ítélet hatályon kívül helyezését és
elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 3.§ /5/ bekezdését, 4.§ /1/ bekezdését, 163.§ /1/ bekezdését, 206.§-át, 221.§ /1/ bekezdését,
Sérelmezte, hogy
elsőfokú bíróság a pénzfelvételek és a kölcsönügylet vonatkozásában a tényállást nem tárta fel, tanúbizonyítási indítványát nem teljesítette.
alperes érdemi ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között, a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés/.
adóhatóság rendszeresen ellenőrzi
adózókat és
adózásban részt vevő más személyeket.
ellenőrzés célja
adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§ /1/ bekezdés].
adóhatóság
ellenőrzés célját
.§-ának /1/ bekezdés a/-f/ pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió
a/ pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A bevallások utólagos ellenőrzése során
.§-ának /1/ bekezdése értelmében
adóhatóság
adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását
.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint
ellenőrzés során a tényállást
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást
adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:
irat, a szakértői vélemény,
adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai,
elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,
adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során
adózó terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.
.§-ának /4/ bekezdése szerint
ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.
.§-ának /1/ bekezdése értelmében ha
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel
ismert és adóztatott jövedelmekre is -
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha
adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza, mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, a valós adó alapját valószínűsítenie kell.
.§-ának /2/ bekezdése alapján
adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,
onban
.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz
adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. A perrel érintett bevallások utólagos ellenőrzése során a felperesadózó volt köteles igazolni
t, hogy bevallásainak adatai a valósággal egyezőek. Kiadásainak fedezetéről
adózó bír ismerettel, ezért annak bizonyítása, hogy mikor, mennyi bevétele volt,
t mire fordította, a felperest terhelte.
adóhatóság
általa beszerzett, illetve a felperes által beterjesztett bizonyítékok alapján volt köteles dönteni, a meghozott adóhatározatokkal szembeni jogorvoslat közigazgatási perben biztosított.
adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy
okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,
okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.
elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban -
adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján - lefolytatott bizonyítási eljárást, és
eredményeként meghozott alperesi döntést, (a kereseti kérelem keretei között) a per teljes iratanyaga, a felek képviselőinek nyilatkozatai alapján jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.
elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést
onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria nem állapított meg.
elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében nem iratellenes, precíz és részletes tényállást rögzített, logikusan és okszerűen értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta a keresetet elutasító döntését. A bíróság a bizonyítási indítványhoz nincs kötve, mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha
a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas /Pp. 3.§ /4/-/5/ bekezdés/. A Kúria megállapította, hogy
elsőfokú bíróság - felperes állításával ellentétben - a bizonyításra vonatkozó eljárási jogszabályokat nem sértette meg, okiratokat fogadott be, és ítéletében részletes indokát adta a bizonyítási eljárás általa megszabott terjedelmének. A felperes keresetében kijelentette, hogy "a postán felvett összegek a rezsi költség fedezetéül szolgálnak",
onban tételesen
t ki nem mutatta, hogy milyen rezsi (gáz-, víz-, villany) költséget fizetett ki, a szolgáltatóktól igazolást, illetve a csekkek befizetőnél maradó szelvényeit nem csatolta, így állítása bizonyítatlan féli előadás maradt. A tanúként meghallgatni indítványozott személy a felperes által hivatkozott pénzkölcsön nyújtásánál nem volt jelen, így csak mások elmondásából lehetnek ismeretei. A kölcsönnel kapcsolatosan a felülvizsgálati kérelemben foglaltak a bizonyítékok felülvéleményezését nem alapozták meg. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte
alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.