Mfv.10109/2013/4 – Kúria

(1)Mfv.I.10.109/2013/

1. A Kúria a dr. Frank Tímea ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szobonya Gergő ügyvéd által képviselt alperes ellen rendes felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Győri Munkaügyi Bíróságnál 14.M.465/
2. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Törvényszék 2.Mf.20.528/2012/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Győri Törvényszék 2.Mf.20.528/2012/
4. számú ítéletének azon rendelkezését, amely szerint a pártfogó ügyvéd díját a felperes viseli, hatályon kívül helyezi, és megállapítja, hogy a teljes mértékben pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díja az államot terheli. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A teljes mértékben pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
5. január 21-étől állt az alperes alkalmazásában gépkezelő munkakörben.
6. február 17-étől GYED-en,
7. december 13-ától szabadságon,
8. december 27-étől
9. május 11-éig betegállományban volt, ezt követően
10. május 12-étől június 15-éig szabadságát töltötte.Az alperes
11. áprilisban lefolytatott munkaviszony létesítésére vonatkozó előzetes egyeztetést követően
12. május 6-án munkaszerződést kötött Sz.GY.-vel oly módon, hogy a munkába lépés napjaként
13. június 2-át határozták meg. A munkáltató
14. május 9-én munkaszerződést kötött S.B.-vel, aki június 7-én lépett munkába. Mindkét munkavállaló határozatlan időre, lézer-gépkezelő munkakörre létesített munkaviszonyt. Az alperes a felperes munkaviszonyát
15. június 16-án kelt munkáltatói rendes felmondással szüntette meg. Ennek indokolása szerint „Mivel azt bizonyára ön is tudja, az a gép, amelynek kezelése az ön munkaköri feladata (A.L., lézer-stanc kombigép), cégünk életében stratégiai fontosságú, úgymond ennek kihasználtsága létkérdése cégünknek. Sajnos az elmúlt időszakban különböző okok miatt nem számíthattunk az ön munkájára, ami arra kényszerített bennünket, hogy munkahelyét más alkalmazottal folyamatosan betöltsük. Jelenleg abban a helyzetben vagyunk, hogy minden ilyen gépkezelői állás be van töltve, így már önnek munkát biztosítani nem áll módunkban". A felperes a keresetében a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzésével. A Győri Munkaügyi Bíróság 14.M.465/2011/
16. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, amely az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az alperest 3.574.319 forint megfizetésére. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes a bizonyítási eljárás során iratokkal és tanúvallomásokkal igazolta, hogy a szokásosan szükséges 3 fő gépkezelői létszámot meghaladó munkavállalói létszám volt felperes által betöltött munkakörben akkor, amikor munkavégzésre ismételten jelentkezett. Az alperes tehát bizonyította, hogy az indokolás abban a tekintetben valós, miszerint a felperesnek hosszabb távollétét követő visszatérése után munkát biztosítani nem tudott. A felperes alappal hivatkozott arra, hogy ez az indok nem okszerű, mivel a perbeli körülmények mellett a felmondás indokolása úgy értelmezendő, hogy a felperesnek azért nem tudott az alperes munkát biztosítani, mert jogszerű tartós távolléte ideje alatt munkaköri feladatainak ellátására új munkavállalókkal létesített munkaviszonyt. A bíróság az Mt.
17. §-ában rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütköző alperesi eljárást is megállapított. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék 2.Mf.20.528/2012/
18. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest együttes első- és másodfokú perköltség viselésére azzal, hogy a pártfogó ügyvédjének díját is a felperes fizeti. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesi felmondásban foglalt indok valós volt. A munkaügyi bíróság alap nélkül rögzítette, hogy az alperes tudott a felperes visszatéréséről, és ennek ellenére kötött új munkavállalókkal munkaszerződést. A felperes ugyanis a
19. szeptember
20. napján megtartott tárgyaláson személyesen akként nyilatkozott, hogy az alperesnek
21. május
22. napján jelezte, miszerint vissza kíván térni. Ezzel szemben a munkáltató a felperes bejelentését megelőzően kötött munkaszerződést Sz.GY.-vel és S.B.-vel. Az a körülmény, hogy az új munkavállalók alkalmazására a felperes hosszú távolléte alatt került sor, nem jelenti azt, hogy az új munkavállalók közül kellett az alperesnek választania. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását" kérte mindhárom fokú eljárás során felmerült illeték és perköltség viselés mellett. A felülvizsgálati érvelés szerint a másodfokú ítélet jogszabálysértő. Az alperes által a munkavállaló jogszerű távolléte alatt lézergépkezelő munkakörbe felvett személyek nem lettek volna foglalkoztathatók, a munkakör betöltésére jogosulatlanok voltak. A 143/
23. GKM rendelet 4., 10.
24. pontjai határozzák meg a lézervágó használatához szükséges végzettséget. A lézervágó használatához speciális szakképesítést igényel, mellyel ezen személyek nem rendelkeztek. Emiatt a másodfokú bíróság ítéletében foglaltakkal ellentétben a felmondás indoka nem volt sem jogszerű, sem valós, így az ítélet az Mt.
25. §-ába ütközik. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Az alperes hivatkozása szerint jelen ügyet és a munkaszerződés érvényességét nem befolyásolja, hogy ki milyen képesítéssel rendelkezik. A 143/
26. GKM rendelet kimondja a Hegesztési Biztonsági Szabályzat hatályba lépését, tehát nem a rendelet, hanem annak melléklete, a Biztonsági Szabályzat írja le a személyi feltételeket. Ennek esetleges megszegése nem áll semmilyen kapcsolatban a per tárgyával. Egy esetleges közigazgatási szabálysértésről lehetne szó, amely nincs kihatással a munkaszerződés érvényességére és jogszerűségére. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
27. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül a Pp. 275. §-ának

(2)bekezdése értelmében. A Pp. 272. §-ának

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A felperes a felülvizsgálati kérelmében kizárólag a 143/

1. GKM. rendeletben foglaltak megsértésére hivatkozott állítva, hogy az újonnan felvett munkavállalók alkalmazása nem volt jogszerű, mivel nem rendelkeztek a lézervágó használatához szükséges speciális ismeretekkel. Ebben a körben helytálló azon alperesi hivatkozás, hogy a felperes jogviszonya megszüntetésének jogszerűségét nem érinti az a körülmény, hogy a felvett lézergépkezelők milyen képesítéssel rendelkeznek, és azok az előírásoknak megfelelnek-e. Ennek csak közigazgatási eljárásban vagy munkavédelmi szempontból lenne jelentősége, de a felperes felmondása jogellenességét nem alapozza meg [Mt.
2. §

(1)bekezdés]. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján. A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdésén alapul, míg az illeték az államot terheli az adott ügyben irányadó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdés és

1. § alapján. A teljes mértékben pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli mind a másodfokú , mind a felülvizsgálati eljárásban a
2. évi LXXX. törvény
3. §-ának

(1)bekezdés a) pontja alapján. Budapest,

1. november
2. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő