A határozat elvi tartalma: Bizonyított átszervezés alapján a rendes felmondás jogszerű. Mfv.I.10.014/2013/
- A Kúria a Törőcsikné dr. Király Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gyenes Edina ügyvéd alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt az Egri Munkaügyi Bíróságnál 8.M.34/2012/
- szám alatt megindított és másodfokon az Egri Törvényszék 2.Mf.25.441/2012/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria az Egri Törvényszék 2.Mf.25.441/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt napon belül - 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
- december 1-jétől állt a H. Város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő alperesi cég alkalmazásában,
- január 1-jétől mint a temetőüzemeltetési divízió vezetője. Az alperes a
- december 15-én kelt rendes felmondásával a munkaviszonyát
- január
- napjára felmondta. A felmondás indokolása azt tartalmazta, hogy a munkáltató a költségmegtakarítás és hatékonyabb létszámgazdálkodás érdekében átszervezést hajt végre, amely a munkavállaló munkakörét is érinti. A felperes a keresetében kérte a felmondás jogellenességének megállapítását, valamint elmaradt munkabérének és 12 havi átlagkeresetének megfizetését. A kereseti kérelmének jogalapjaként hivatkozott arra, hogy a felmondás indoka nem valós, átszervezésre csak az ő munkaviszonyának megszüntetését követően került sor. Az Egri Munkaügyi Bíróság a 8.M.34/2012/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest perköltség fizetésére. A le nem rótt illetékről és az állam által előlegezett költségről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett indokolása szerint az alperes által csatolt okirati bizonyítékok egyértelműen alátámasztották azt az alperesi állítást, hogy az átszervezés folyamata már
- tavaszán megkezdődött. H. Város Önkormányzata Képviselő-testülete ekkor döntött az alperes szervezetének módosításáról. Ennek végrehajtásával a
- május 1-jétől megválasztott új alperesi vezérigazgatót, D.F.-t bízta meg. A csatolt okiratok szerint az átszervezés folytán a temetőüzemeltetési üzletág mellett a strand/uszoda önálló üzletág megszüntetésére is sor került. Az átszervezést követően temetőüzemeltetési csoport működött a közterület fenntartási üzletág részeként, emellett további három üzletág (közétkeztetés, vagyonkezelés, szolgáltatás) kialakítására került sor. Az újonnan kialakított szolgáltatási üzletágon belül jött létre a temetkezési szolgáltatás. Ezt a szervezeti struktúrát rögzíti a
- január 26-án hatályba lépett szervezeti és működési szabályzat is. A csatolt iratokból megállapítható, hogy az átszervezés során 13 munkavállaló munkaviszonya szűnt meg, és az átszervezés ideje alatt 9 munkavállalóval létesített az alperes munkaviszonyt. A felperes által korábban ellátott feladatokat az átszervezést követően K.M.M. látja el, aki korábban a felperes beosztottja volt és az átszervezést követően sem minősült vezetőnek. Az újonnan kialakított temetkezési szolgáltatás feladatait S.T. végzi, akivel az alperes
- január 2-ától létesített munkaviszonyt. A temetőüzemeltetési csoport és a temetkezési szolgáltatás pénzügyileg elkülönülten működik, bizonyos tevékenységeket a munkavállalók megosztva végeznek a két csoport között. Az átszervezés megtörténtét és a felperes munkakörének megszűnését mind a csatolt okiratok, mind a tanúvallomások egyértelműen alátámasztották. Az átszervezés már
- tavaszán megkezdődött és ennek lezárását jelentette az SzMSz módosítása, így alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes a munkaviszonyának megszüntetését követően visszamenőlegesen rendelte el az átszervezést. A
- január 26-ától hatályos SzMSz a már korábban végrehajtott átszervezés folytán kialakult változásokat rögzíti, így az átszervezés a felmondás jogszerű indokának minősült függetlenül attól, hogy a szervezeti változásokat mikor foglalták írásba (BH.2004.432.). A felperes fellebbezése folytán eljárt Egri Törvényszék a 2.Mf.25.441/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest a másodfokú perköltség megfizetésére. A fellebbezési illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az ítélet indokolása szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes munkaköre megszűnt, a munkakörébe tartozó feladatok nem azonosak S.T. feladataival. Az alperesnél 2011-ben átszervezés történt, aminek megvalósulását igazolja a tulajdonos önkormányzat által a 6/
- (I.26.) KT határozattal elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat. A felperes által a másodfokú eljárásban előadottak a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt korlátba ütköznek, a kereset olyan tartalmú megváltoztatását jelentik, amelyet a másodfokú bíróságnak figyelmen kívül kellett hagynia. Ezért a felperes által hivatkozott de nem bizonyított, a korábbi években történt temetkezési szolgáltatási tevékenység végzését a másodfokú bíróság nem tudta a felperes javára figyelembe venni. A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a „jogerős ítélet megváltoztatását, és a kereseti kérelmének történő helytadást". Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltak súlyos megsértésével jutottak helytelen ténybeli következtetésre. Az általa korábban ellátott munkakör csupán az elnevezésében változott, a két munkaterület változatlan személyi létszámmal továbbra is összekapcsoltan működik. Ezt bizonyítja K.M.M. tanúvallomása is, amely szerint vezetői feladatokat nem látott el. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az újonnan kialakított temetőüzemeltetési csoportnak csoportvezetője nincs, az utasítási jogkört a munkavállalók felett valószínűleg a szintén most kialakított temetőszolgáltatási csoport
- január 2-án felvett csoportvezetője látja el. Az elsőfokú bíróság is megállapította, hogy a temető üzemeltetését végző dolgozók „osztott munkaidőben" a temetkezési szolgáltatást is végzik. A jogerős ítéletben foglaltaktól eltérően a felperes már az elsőfokú eljárásban is bizonyította a korábbi években történt temetkezési szolgáltatási tevékenység végzését. A képviselőtestület már
- májusában döntött a szóró parcella létrehozásáról, a temetkezési szolgáltatáshoz szükséges tanulmány elkészítésével a felperest bízta meg. A temetkezési szolgáltatást a jegyző
- szeptember
- napjával engedélyezte. Az ehhez szükséges végzettséggel egyedül a felperes rendelkezett. A kegyeleti közszolgálati szerződés megkötésére
- szeptember 29én került sor, és rögtön hatályba lépett. A felperes a fellebbezési eljárásban a temetkezési szolgáltatás végzésére vonatkozó újabb okiratokat csatolt, az exhumálási tevékenység korábbi végzését maga az alperes sem vitatta a fellebbezési tárgyaláson. A felperes csak a másodfokú tárgyalást megelőzően jutott hozzá az álláspontját alátámasztó okiratokhoz. S.T. a felperes korábbi munkakörét teljes egészében átvette. N.F. tanúnak az az előadása, hogy a temetési szolgáltatási feladatra profi szakembert kívántak alkalmazni, tulajdonképpen minőségi cserére utal, ezt azonban a felmondás nem tartalmazza, illetve a felperes végzettségéhez képest S.T. alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Mindezek alapján megállapítható, hogy a felmondás indoka nem valós és okszerű. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet „helybenhagyását". A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának
(1)bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, nincs helye a bizonyítékok újraértékelésének, azaz felülmérlegelésének. Az ügy érdemét érintő jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan, iratellenes, nem megfelelően indokolt mérlegelése valósíthat meg [Pp. 206. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, BH.2001.197., BH.2002.29.]. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem adtak módot. Azokból a körülményekből, hogy a temetőüzemeltetési csoportnak nincs csoportvezetője, illetve hogy a csoport dolgozói végeznek a temetési szolgáltatás körébe tartozó feladatokat is, nem következik az, hogy a csoportvezetői feladatokat vonatkozásukban S.T. látta el. A felperes a felülvizsgálati kérelmében ezt maga is csak valószínűsítette, nem jelölt meg az eljárás során felmerült, az állítását alátámasztó bizonyítékokat. S.T. munkaköri leírása semmilyen vezetői tevékenységet nem tartalmaz, azt, hogy a temetőüzemeltetési csoport vezetését ténylegesen ő látta volna el, sem okirat, sem tanúvallomás nem támasztja alá. A 2012. január 26-ától hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a temetkezési szolgáltatás és a temető üzemeltetés két különböző üzletágba tartozott, az egyik felett közvetlenül a vezérigazgató, míg a másik felett a stratégiai igazgató gyakorolt irányítást. Helytállóan hivatkozott a másodfokú bíróság az ítéletében arra, hogy a felperesnek az általa is végzett temetkezési szolgáltatási tevékenységre történő hivatkozása a fellebbezési eljárásban a Pp. 235. §
(1)bekezdésébe ütköző új tény állításának minősül. A felperes az általa hivatkozott, erről a körülményről nyilvánvalóan az elsőfokú eljárás során is tudott, az, hogy az álláspontja szerint ezt alátámasztó bizonyítékok még nem álltak rendelkezésére, nem felel meg a Pp. 235. §
(1)bekezdésében megkívánt követelménynek. Ebben az esetben ugyanis a felperes a tényállításainak előadása mellett nyilvánvalóan indítványozhatta volna, hogy a bíróság kötelezze az alperest az általa szükségesnek tartott okiratok csatolására. A felperes egyébként az iratokhoz csatolt
- december 15-én kelt, az alperesi vezérigazgatóhoz címzett levelében maga is arra hivatkozott, hogy a „temetkezési szolgáltatás kezdésére még nem kapott időpontot". Ezt figyelembe véve tévesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a felperes munkakörét S.T.vette át, hiszen az eljárás során fel sem merült az, hogy S.T.temetőüzemeltetési feladatokat végzett volna. Az pedig, hogy a felperes a munkaviszonyának fennállása alatt - a
- október 1jétől hatályos kegyeleti közszolgáltatási szerződés szerinti temetési szolgáltatási tevékenységet végzett, az eljárás során nem bizonyította. Megalapozatlan a felperesnek a minőségi cserére történő hivatkozása is, hiszen a fentiek szerint a munkaköri feladatai nem voltak azonosak a S.T.által ellátott feladatokkal. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetéket a Pp. 358/B. §-a szerint a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Hajdu Edit s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő