A határozat elvi tartalma: A gyalogátkelőhely megközelítésekor a gépjármű vezetőjétől kisebb mértékű sebességcsökkentés várható el, ha a gyalogátkelőhely közelében gyalogos nem észlelhető, mint amikor igen. Ezért nem alapozza meg a bűnösség megállapítását közúti baleset okozása miatt, ha a takarásból kilépő sértettet ennek ellenére elüti, nagyobb sebességcsökkentéssel azonban a baleset elkerülhető lett volna. KÚRIA Bfv.II.1639/2012/3.szám A Kúria Budapesten, a
- június
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A közúti baleset okozásának vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a pótmagánvádló jogi képviselője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Városi Bíróság 29.B.81/2009/
- számú ítéletét, illetőleg a Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság 18.Bf.27/2012/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 3810- (háromezer-nyolcszáztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Debreceni Városi Bíróság a
- november
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 29.B.81/2009/
- számú ítéletével a terheltet az ellene pótmagánvádló által közúti baleset gondatlan okozásának vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Az eljárás során felmerült bűnügyi költséget a pótmagánvádlóra terhelte. A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- szeptember
- napján megtartott tanácsülésen meghozott 18.Bf.27/2012/
- számú végzésével a városi bíróság ítéletét helybenhagyta. A Debreceni Városi Bíróság első fokú ítéletében rögzítette, hogy a pótmagánvádló által emelt vád szerint a terhelt
- május
- napján 07 óra 55 perc körüli időben az általa vezetett Suzuki Swift típusú személygépkocsival a téren közlekedett a külső forgalmi sávban az N. körút felől a B. utca irányába. Haladása során az E. téren kialakított kijelölt gyalogos átkelőhelyek közül az N. körúthoz közelebbi átkelőhelyhez érkezve, figyelmetlensége miatt nem biztosított áthaladási elsőbbséget a neki jobbról behaladó, a kijelölt gyalogos átkelőhelyen átkelni szándékozó gyalogos sértettnek, akit így gépjárműve bal első részével elütött. A baleset következtében a sértett 8 napon túl gyógyuló súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett el, maradandó fogyatékosság hátramaradásával. A városi bíróság ugyanakkor tényként a következőket állapította meg. A terhelt
- május
- napján 07 óra 55 perc körüli időpontban a tulajdonát képező Suzuki Swift MZ típusú személygépkocsival tompított világítást használva 37-40 km/h sebességgel közlekedett az E. téren az N. körút felől a B. utca irányába derült, csendes, napos időben, nappali, természetes látási viszonyok mellett a száraz, egyenetlen aszfaltúton. A terhelt a haladása során az E. téren kialakított kijelölt gyalogos átkelőhelyek közül az N. körúthoz közelebb eső gyalogátkelőhelyhez közeledve észlelte a neki jobbról az út melletti sövény, illetve a közlekedési jelzőtáblára szerelt hulladékgyűjtő takarásából a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre megállás és körültekintés nélkül lelépő és azon gyors, sietős tempóban áthaladni szándékozó F. Gy. sértett gyalogost. A terhelt vészfékezett ugyan, azonban a gépjárműve bal elejével 34-37 km/h sebességgel elütötte az akkorra a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen mintegy 2.6 métert már megtett gyalogos sértettet. Ezen baleset következtében a sértett 8 napon túl, ténylegesen 3 hónap alatt gyógyuló súlyos koponyalapra terjedő csonttörést és epidurális vérzést szenvedett el. A koponyaűri nyomásfokozódás miatt a sértettet operálni kellett, majd szövődményként MRSA fertőzés is fellépett. A sérülései maradandó fogyatékossággal gyógyultak. Az epidurális vérzés (intracranialis életveszélyes állapotot jelentett. vérzés) azonnal közvetlen A gyalogos sértett észlelhetőségének pillanatában a terhelt a megengedett és tényleges sebességének féktávolságának határán volt, az elütés helyétől, mintegy 15-20 méterre és terhére cselekvési és/vagy észlelési késedelem nem róható. Adott körülmények között a beleset 24 km/óra sebesség mellett lett volna elkerülhető. E tényállást alapul véve a városi bíróság felmentő ítéletét arra alapította, hogy a terhelt tekintetében nem állapítható meg olyan gondatlan magatartás, melyen alapulóan a baleset bekövetkezése neki lenne felróható. A baleset okának a KRESZ
- §
(6)bekezdésében foglaltak pótmagánvádló általi megszegését tekintette. A Debreceni Törvényszék másodfokú ítéletében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást mindenben megalapozottnak és a másodfokú eljárásban irányadónak tekintette. Egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával is, és ugyancsak rögzítette, hogy a baleset bekövetkezéséhez a sértett pótmagánvádló KRESZ szabályszegése vezetett. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen jogi képviselője útján a pótmagánvádló nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére, a Debreceni Városi Bíróságra 2012. december 12-én érkezett beadványában a terhelt felmentését sérelmezve, bűnössége megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. A jogi képviselő álláspontja szerint a KRESZ 25. §
(1)bekezdésében és 26. §
(4)bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve a terhelt magatartásával megszegte a KRESZ 43. §
(1)bekezdésében és
(2)bekezdésében írtakat, így gondatlansága a bekövetkezett baleset tekintetében megállapítható, és ezen alapulóan látta indokoltnak a terhelt bűnössége megállapítását. A Kúria nyilvános ülésén a pótmagánvádló jogi képviselője a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta. Kifogásolta, hogy a jogerős határozat az élet védelmével szemben a „közlekedési káosz" elkerülésének biztosít elsőbbséget és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a „fokozott óvatosság" követelménye akár a megállás kötelezettségét is magában foglalja. Álláspontja szerint az ügyben a terhelt felróhatósága megállapítható, ezért marasztalását kérte. A terhelt védője a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat hatályában fenntartását kérte. Kiemelte, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozat tényállásában rögzítettek irányadóak, az elvárhatóság kérdésében a jogerős határozat helyesen foglalt állást, és a bekövetkezett sajnálatos baleset releváns okozójának a pótmagánvádló tekintendő. A terhelt felszólalásában csatlakozott. a védője által előadottakhoz A Kúria a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló által a Be. 418. §
(1)bekezdésében meghatározott határidőben a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány alapján eljárva a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdésében meghatározott körben bírálta felül a támadott határozatot. Felülbírálata során a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja esetkörébe tartozó, hivatalból vizsgálandó ún. abszolút eljárási szabálysértést nem észlelt. A pótmagánvádló felülvizsgálati indítványában felülvizsgálati okot ugyanakkor nem találta alaposnak. megjelölt A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályai megsértése miatt került sor. A felülvizsgálati indítvány e felülvizsgálati okra hivatkozott. A Be. 423. §
(1)bekezdésében foglaltak értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványban megjelölt ok vizsgálatakor értékelését a jogerős határozatban foglalt tények alapján végezte el, mivel a felülvizsgálat szabályai eltérő tényállás megállapítására nem adnak lehetőséget. A felülvizsgálati indítvány indokai körében a pótmagánvádló jogi képviselője vitatta annak megállapítását, hogy a terheltnek nem róható fel olyan közlekedési szabályszegés, amely releváns oksági kapcsolatban állna a bekövetkezett balesettel, és ezen alapulóan vitatta a terhelt gondatlansága megállapítása hiányát. Érvelése körében felhívta a Nyíregyházi Városi Bíróság 36.B.842/2006/
- számú felmentő ítéletét másodfokon megváltoztató és marasztaló döntést hozó Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Bf.689/2006/
- számú ítéletét, valamint az azt harmadfokon helybenhagyó, Debreceni Ítélőtábla által hozott Bhar.III.529/2007/
- számú végzést, amely ügy tényállását a jelen ügyéhez hasonlónak tartotta és amellyel egyezően megállapíthatónak látta a terhelt bűnösségének megállapítását. A Kúria a jogi képviselő felülvizsgálati indítványbeli érveivel szemben a jogerős határozatban kifejtett állásponttal értett egyet. Az elbírált eset ügydöntő mozzanata - és a tényállás éppen e ponton alapvetően eltérő a védő által felhívott esetben értékelt tényállástól -, hogy az irányadó tényállás szerint a pótmagánvádló az E. téren kialakított gyalogos átkelőhelyen az út melletti sövény és a közlekedési táblára szerelt hulladékgyűjtő takarásából kezdte meg az áthaladást, amikor a terhelt számára még nem volt észlelhető. Ilyen szituációban lépett megállás és körültekintetés nélkül a gyalogátkelőhelyet 37-40 km/óra sebességgel megközelítő terhelti gépkocsi elé olyan időpontban, amikor a terhelt mintegy 15-20 méterre volt az elütés helyszínétől és amikor a baleset már csak 24 km/óra sebesség alatt lett volna elkerülhető. A pótmagánvádló jogi képviselője által felhívott, harmadfokon a Debreceni Ítélőtábla által elbírált ügyben viszont az elmarasztalt terhelt észlelte az átkelő közelében arccal az átkelő irányában tartózkodó sértettet, ennek ellenére nem csökkentette megfelelően sebességét és ütötte el az elé lépő gyalogost és erre a szituációra vonatkoztatva került rögzítésre, hogy akár a 20-25 km/óra sebességre csökkentés is elvárható a gépjármű vezetőjétől. A két esetet összevetve rögzíthető, hogy a konkrét közlekedési szituáció elemzésével elvárható a fokozottabb sebességcsökkentés olyan esetben, amikor a járművezető számára észlelhetően gyalogos tartózkodik a gyalogátkelőhely közelében, akinek az úttestre lépésével számolnia kell, ugyanakkor viszont a csúcsforgalomban ugyanilyen mértékű sebességcsökkentés nem várható el olyan esetben, amikor a gyalogátkelőhely közelében észlelhető gyalogos nincs. [E körben értelemszerűen nem róható a terhelt terhére a gyalogátkelőhely környezetének kedvezőtlen kialakítása.] Mivel az irányadó tényállás szerint a terhelt számára a pótmagánvádló a gyalogátkelőhely közelében nem volt észlelhető, az ítéletben rögzített sebessége a gyalogátkelőhely megközelítésekor eltúlzottnak nem volt tekinthető, a fokozott óvatosság követelményeit nem sértette, ezért a bekövetkezett baleset okának a Kúria is a gyalogos sértett pótmagánvádló KRESZ szabályszegését [
- §
(6)bekezdés] tekintette. A terhelt felmentése ekként a büntetőjog anyagi szabályaival összhangban álló, ezért a terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány alaptalan. A Kúria ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi 429.§
(1)bekezdése alapján az állam viseli. költséget a Be. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- június
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Lászlóné Dr. Verebélyi Edina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné