Mfv.10246/2013/4 – Kúria

(1)bekezdésében foglalt kötelezettségek irányadók a közalkalmazotti jogviszonyban is, így jogszerűen vizsgálta az alperes a fegyelmi eljárás során, hogy a felperes azokat megtartotta-e, vagy sem. 1992. XXII. Tv. 3. §, 1992. XXII. Tv. 4. §, 1992. XXII. Tv. 103. §

(1)Mfv.II.10.246/2013/4.szám A Kúria a dr. Kisházi János ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Bajusz Imre ügyvéd által képviselt ... Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium alperes ellen fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt az Egri Munkaügyi Bíróságnál 6.M.663/

1. szám alatt megindított és másodfokon az Egri Törvényszék 2.Mf.25.591/2012/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria az Egri Törvényszék hatályában fenntartja. 2.Mf.25.591/2012/
3. számú ítéletét Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) + 2.700,- Ft (Kettőezerhétszáz forint) áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes
4. augusztus 30-tól földrajz-testnevelés szakos tanárként állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában. 2009-től ... város középiskolái összevonásra kerültek, a munkáltatói jogkört az intézmények egyszemélyi vezetője, a főigazgató gyakorolta. A 2010/2011-es tanévben az alperesnél, mint tagiskolában 4 testnevelő tanár dolgozott viszonylag kedvezőtlen körülmények között. A ballagás előtti napokban a felperes és egyik testnevelő tanár kollégája között nézeteltérés támadt, melyet követően a tagintézmény-vezető kérése ellenére sem jelent meg a felperes az irodájában a probléma megbeszélésének érdekében. A felperes szabadságot vett igénybe, majd keresőképtelen állományba került.
5. május 9-én levelet írt a főigazgatónak a ballagást megelőző eseményekről, melyben többek között rögzítette, hogy kollégája dührohamot kapott, „ez nem volt egy egységes ember megnyilvánulása ... látszott rajta, erőlködik emberi mivoltának a megőrzésében, ami nem sikerült neki ..." Erre a levélre a felperes nem kapott választ.
6. július 1-jétől az alperesi intézmény önálló lett. Az új igazgatót augusztus elején kereste a felperes, azonban nem sikerült találkozniuk. Ezt követően a felperes elment ... város polgármesterének fogadóórájára, akivel nem tudott találkozni, ezért
7. augusztus 3-án levelet írt neki a „konfliktus okairól". A levélben a felperes a kollégájával felmerült konfliktust részletezte, őt jellemezte, melyben sértő kifejezéseket használt, s a levél tele volt helyesírási hibával. A tanévnyitó értekezletet követően a testnevelés munkaközösség tagjai az igazgató kérésére előadták, hogy a jövőben együtt tudnak dolgozni, ezt a felperes is megerősítette. Ezt követően az igazgató tájékoztatást kapott arról, hogy a felperes e-mailt küldött a polgármesteri hivatalba. A tájékoztató mellé megküldték a felperes polgármesteri hivatalba küldött korábbi leveleit is. Az igazgató ezen levelek alapján fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben. A fegyelmi tanács az eljárás lefolytatását követően elbocsátás fegyelmi büntetést szabott ki. Annak indokolása szerint a felperes súlyosan és vétkesen megszegte a pedagógus etikát mind viselkedésével, mind megnyilvánulásaival. Pedagógushoz méltatlan helyesírással írt levelei önmagán kívül kollégáit is lejáratták. A felperes a levelek megírását elismerte és azt is, hogy az iskolában jelentkező problémákat az intézményen kívül vitte. A határozat súlyosító körülményként értékelte, hogy a felperes nem tanúsított megbánást. A határozatot sérelmezve annak hatályon kívül helyezése iránt a felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, melyben előadta, hogy nem követett el kötelezettségszegést, a határozat tartalma nem valós és okszerű, az általánosságokat tartalmaz. Az alperes a kereset elutasítását kérte tekintettel arra, hogy a felperes által írt levelek alkalmasak voltak a munkáltató jó hírnevének csorbítására. Az Egri Munkaügyi Bíróság 6.M.663/2011/
8. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az alperesi intézmény igazgatója jogosult volt a fegyelmi eljárás elrendelésére, az eljárás során a jogszabályi előírásokat megtartotta, a határozat megfelel a jogszabályoknak. A felperes fegyelmi vétséget követett el, mert megszegte a Munka törvénykönyvéről szóló
9. évi XXII. törvény (Mt.)
10. §-a és
11. §-ában, továbbá a
12. §

(1)bekezdés c) pontjában foglaltakat is. Az általa készített iratok alkalmasak voltak arra, hogy az alperesi intézmény és pedagógusai hírnevét, becsületét sértsék. A felperes pedagógushoz nem méltó stílusban és tartalommal szidalmazta kollégáit, s e magatartásával arányban állt az elbocsátás fegyelmi büntetés. A felperes fellebbezése folytán eljárt Egri Törvényszék 2.Mf.25.591/2012/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint a lefolytatott fegyelmi eljárás mind formai, mind tartalmi szempontból jogszerű volt. Megállapította, hogy mind a felperes által írt levél, mind az email üzenet stílusa, alaki és tartalmi hiányosságai sértik a pedagógus etikát, s az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabályi rendelkezéseken túl az a közoktatásról szóló
2. évi LXXIX. törvény
3. §

(1)bekezdés a) pontjába is ütközött. A súlyos, ismétlődő, folyamatosan tanúsított magatartás fegyelmi vétség, amellyel arányban állt a legszigorúbb fegyelmi büntetés. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően „változtassa meg", s keresetének adjon helyt. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a peradatokat tévesen értékelték és a jogszabályokat helytelenül alkalmazva hozták meg határozataikat. Állította, hogy nem követett el fegyelmi vétséget, s mind a fegyelmi eljárást elrendelő intézkedés, mind a fegyelmi határozat csupán általánosságokat tartalmazott. Kifogásolta, hogy rajta és egy kollégáján kívül mást nem hallgattak meg az ügyben, a bizonyítási eljárás pedig a peres eljárás során nem volt kiegészíthető. Az eljárt bíróságok megsértették a Pp. 206. §

(1)bekezdését. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte, tekintettel arra, hogy a bíróságok jogszerű határozatot hoztak. Kifogásolta, hogy a felperes nem jelölte meg konkrétan a jogszabálysértést. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy a másodfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat nem a Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint mérlegelte, így téves következtetés alapján hozta meg ítéletét. A Pp. 270. §

(2)bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát az ügy érdemét érintő jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A Pp. 275. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt, a felülvizsgálati eljárásban azonban a bizonyítékok felülmérlegelésének, továbbá bizonyítás felvételének nincs helye. Ezért a Kúria azt vizsgálta, hogy milyen bizonyítékok álltak a másodfokú bíróság rendelkezésére, s azokat okszerűen mérlegelte-e. Helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az Mt. 3. §, 4. §, illetve 103. §

(1)bekezdésében foglalt kötelezettségek irányadók a közalkalmazotti jogviszonyban is, ennek megfelelően jogszerűen vizsgálta az alperes a fegyelmi eljárás során, hogy azokat megtartotta-e a felperes, vagy sem. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács rendelkezésére álló bizonyítékok (a felperes által írt levelek és elektronikus üzenet, továbbá a korábbi tagintézmény vezetője vallomása) elégséges volt annak bizonyítására, hogy a felperes magatartása pedagógushoz méltatlan volt, cselekménye alkalmas volt az alperesi intézmény és pedagógusai hírnevének, becsületének megsértésére. A bírósági eljárás során meghallgatott tanúk alátámasztották a fegyelmi eljárásban foglaltakat, s azt, hogy a felperes képtelen volt munkatársaival együttműködni. Nem tekinthető az alperes eljárása jogellenesnek amiatt, hogy összefoglaló módon közölte a fegyelmi eljárás megindításakor a felperes terhére rótt kötelezettségszegést, aki a fegyelmi határozatból pedig megismerhette azt, hogy mely kötelezettségszegések vonatkozásában állapították meg vétkességét. Helytállóan utaltak a bíróságok arra is, hogy nem azzal valósította meg a felperes a kötelezettségszegést, hogy levelet írt a polgármesteri hivatalba, hanem a levelek tartalma és stílusa nem felelt meg a pedagógusokkal szemben támasztott elvárásnak. Mindezekből megállapítható, hogy a törvényszék az ítélete alapjául szolgáló tényállást jogszerűen állapította meg, az nem tekinthető iratellenesnek, ellentmondónak, nem tett a per adataiból okszerűen nem következő megállapítást és nem jutott a bizonyítási eljárás lefolytatására vonatkozó előírások megszegésével megalapozatlan ténybeli következtetésre, így nem megalapozott a felülvizsgálati kérelemnek a Pp. 206. §

(1)bekezdésének megsértésére való hivatkozása. Mivel a törvényszék határozata jogszerű volt, a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felülvizsgálati eljárási költséget, míg a felülvizsgálati eljárási illetéket a felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. október
3. Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Sipőczné Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő