Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.538/2013/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Gyulai Sarolta ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű és II.rendű felperes neve II. rendű (címük) felpereseknek - a Dr. Bálint Tibor Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a dr. Dömse Boglárka ügyvéd eseti gondnok által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű és III.rendű alperes neve (címe) III. rendű, valamint a dr. Illés Henrietta ügyvéd által képviselt IV.rendű alperes neve (címe) IV. rendű alperesek ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében a .... Törvényszék
- július
- napján kelt .......... számú ítélete, és a ... Törvényszék
- augusztus
- napján kelt ..... számú kiegészítő ítélete ellen az I. rendű alperes által
- és
- sorszámon előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét és kiegészítő ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az alperesek az elsőfokú ítéletben írt jogerős ítéletben a felperesek javára megítélt 13.308.468 (tizenhárommillió-háromszáznyolcezernégyszázhatvannyolc) forint tőke és annak
- január 1-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatai erejéig kötelesek tűrni, hogy az elsőfokú ítéletben írt ingatlan ½ tulajdoni hányadából a felperesek kielégítést kereshessenek. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 15 napon belül együttesen 245.000 (kétszáznegyvenötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint az I. és IV. rendű alperesek
- augusztus 19-től házastársak voltak, házasságukból két gyermek, a II. és III. rendű alperesek születtek. A k.-i ...... hrsz.-ú ingatlan az I. rendű alperes tulajdonát képezte. Az ingatlanon az I. rendű alperes kétlakásos társasházat épített, amelyből az egyik lakást a
- április
- napján kelt adásvételi szerződéssel az I. rendű alperes a felperesek részére adta el 23.500.000 forint vételárért. A vételár kifizetését követően a felperesek
- július 13-án léptek birtokba. A birtokba lépést követően észlelt hibák miatt a felperesek felkérésére S.T.igazságügyi szakértő
- október 15-én készített magánszakértői véleményben rögzítette a kivitelezés hibáit. A magánszakértői vélemény megküldésével együtt a felperesek felszólították az I. rendű alperest a hibák szavatosság körében történő kijavítására, illetve tájékoztatták az I. rendű alperest arról is, hogy időközben megismerték az ingatlanról H.T. E. tartószerkezeti szakértő véleményét, amelyről az adásvételi szerződés megkötésekor az I. rendű alperes a felpereseket nem tájékoztatta és amely szakvélemény azt rögzítette, hogy a felépítményben a földszint feletti födémet érintően módosításokat tart indokoltnak. A felszólítás eredménytelenségére tekintettel a felperesek a ... Városi Bíróság előtt előzetes bizonyítási eljárást kezdeményeztek. Az eljárásban R.P. igazságügyi szakértő
- április
- napján készítette el a szakvéleményét, amelyben az I. rendű alperes hibás teljesítésének tényét rögzítette. A P.,
- július 14-én kelt szerződéssel az I. és IV. rendű alperes, mint ajándékozók a II. és III. rendű alperesek, mint megajándékozottak javára elajándékozták a p.-i ...hrsz. alatt felvett, P., M. u.
- szám alatti ingatlan tulajdonukat, amely az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint
- február
- napjától az I. rendű alperes kizárólagos tulajdonát képezte, de amely ingatlannak ½ tulajdoni hányada ingatlan-nyilvántartáson kívül házastársi közös szerzés címén a IV. rendű alperes tulajdonában állt. Az ajándékozási szerződésben egyúttal az ingatlanon az I. és IV. rendű alperes javára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak a szerződő felek. Az alperesek a szerződést
- augusztus 26-án, annak
- és
- pontja tekintetében módosították azzal, hogy a jogügylet érvényességéhez a P. Város Gyámhivatalának hozzájárulása szükséges. A módosított szerződés alapján a II. és III. rendű alperesek egymás közötti ½-½ tulajdoni hányadra vonatkozó tulajdonjogát és az I. és IV. rendű alperesek haszonélvezeti jogát az ingatlan-nyilvántartásba
- szeptember
- napján jegyezték be. Az előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett szakvélemény alapján a felperesek pert indítottak az alperesekkel szemben szavatossági igény érvényesítése címén 9.767.316 forint javítási költség és járulékai megfizetése iránt. A perben a ,,, Megyei Bíróság a R,P,igazságügyi szakértő által készített szakvéleményt kiegészíttette. Az előzetes bizonyítási eljárásban feltárt hibákhoz képest a kiegészítő szakértői vélemény elkészítéséhez elvégzett helyszíni szemle során feltárt tartószerkezeti hiányosságokra tekintettel a szakértő a javítási költséget 16.642.691 forintra emelte fel. Ennek megfelelően a felperesek módosított keresetükben 16.642.691 forint javítási költség kamatai, valamint perköltség megfizetésére kérték az alperes marasztalását. A ,,,,,Megyei Bíróság a
- május
- napján kelt ,,,,,,,. számú ítéletével a felperesek felemelt keresetének a tőke vonatkozásában teljes egészében helyt adva 16.642.691 forint és annak
- július 16-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamata és perköltség megfizetésére kötelezte az I. rendű alperest. Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt ,,,,, Ítélőtábla a
- május 17-én kelt ,,,,,. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatta és az I. rendű alperest terhelő marasztalás összegét 13.308.468 forintra és annak
- január 1-től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamataira és perköltség megfizetésére szállította le. Megváltoztató ítéletét a másodfokú bíróság arra alapította, hogy az I. rendű alperes által előterjesztett elévülési kifogás alapján megállapította, hogy a felperesek által érvényesített tartószerkezeti hibák kijavítására vonatkozó javítási költség iránti igényen kívül az egyéb fennálló hibák vonatkozásában a szavatossági igény elévült. Az I. rendű alperes önkéntes teljesítésének elmaradására tekintettel a felperesek kérelme alapján a .....Megyei Bíróság
- május
- napján ....... szám alatt végrehajtási lapot állított ki az I. rendű alperessel, mint adóssal szemben a jogerős ítélet alapján. A végrehajtási eljárásban a végrehajtó ingófoglalást foganatosított, a lefoglalt ingóságokat azonban a IV. rendű alperes és a perben nem álló harmadik személy által indított végrehajtási igényperben a bíróság a foglalás alól feloldotta. Az I. és IV. rendű alperes házasságát a ... Városi Bíróság a
- február 16-án kelt és ugyanazon a napon jogerőre emelkedett ...... számú ítéletével felbontotta. A felperesek keresetükben kérték, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy az alperesek között
- július 14-én kelt és augusztus 26-án módosított ajándékozási szerződés a felperesekkel szemben hatálytalan és kötelezze az alpereseket annak tűrésére, hogy a felperesek a követelésüket az ingatlanból kielégíthessék. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy a P.
- július 14-én kelt és
- augusztus 26-án módosított okiratba foglalt, a p. tulajdoni lapon ....hrsz. alatt felvett P., M. u.
- szám alatti ingatlan ½ tulajdoni részilletőségére vonatkozóan az I., II., III. rendű alperesek között létrejött ajándékozási jogügylet a felperesekkel szemben hatálytalan. A II. és III. rendű alpereseket annak tűrésére kötelezte, hogy a felperesek a javukra ....Ítélőtábla
- május 17-én kelt .számú ítéletében megállapított követelés erejéig végrehajtás útján a p. tulajdoni lapon ... hrsz. alatt felvett P., M. u.
- szám alatti ingatlan ½ tulajdoni részilletőségéből kielégítést keressenek. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és kötelezte az I., II., III. rendű alperest egyetemlegesen a felperesek javára 894.500 forint elsőfokú perköltség, míg a felpereseket egyetemlegesen a II-III-IV. rendű alperesek, mint együttes jogosultak javára 350.000 forint elsőfokú perköltség megfizetésére. Döntését az elsőfokú bíróság a Ptk.203.§
(1)bekezdésére, valamint a Legfelsőbb Bíróság 1/2011.(VI.15.) PK véleményének
- pontjában foglaltakra alapította, megállapítva, hogy az ajándékozási szerződés, mint fedezetelvonó szerződés megkötésekor a felpereseknek az I. rendű alperessel szemben követelése állt fenn a köztük létrejött adásvételi szerződés hibás teljesítése folytán. Rögzítette, hogy a követelés fennállása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy utóbb a felperesek az I. rendű alperes hibás teljesítésének ténye alapján milyen jogcímen érvényesítettek követelést az I. rendű alperessel szemben és annak sem, hogy az általuk szavatossági jogcímen előterjesztett keresettel szemben az alperes elévülési kifogása részben eredményre vezetett. Utalt arra, hogy az elévülési idő elteltével a követelés természetes kötelemként fennmarad, így aki elévült követelést teljesít, az utólag azt nem követelheti vissza, ezért a jogerős bírósági ítéletből nem vezethető le az az alperesi védekezésben megfogalmazott következtetés, hogy a felpereseknek a szolgáltatás hibája miatt pénzkövetelése az I. rendű alperessel szemben az ajándékozási szerződés megkötésekor ne létezett volna. Alaptalannak találta ugyanakkor a keresetet a IV. rendű alperessel szemben figyelemmel arra, hogy a P. M. u.
- szám alatti ingatlannak a IV. rendű alperes ingatlan-nyilvántartáson kívüli ½ tulajdoni hányadú tulajdonosa volt az ajándékozási szerződés megkötésekor, de a IV. rendű alperessel szemben marasztaló bírósági határozat nem született és a IV. rendű alperes semmilyen jogcímen nem tartozott a felperesek felé az ajándékozási szerződés megkötésekor, vele szemben a felpereseknek követelés nem állt fenn. Az elsőfokú bíróság a
- augusztus
- napján kelt
- sorszámú kiegészítő ítéletével a ...... számú ítélet rendelkező részének
- bekezdését azzal egészítette ki, hogy a
- bekezdésben foglaltak tűrésére az I. és IV. rendű alperest is kötelezte. Az ítélet és a kiegészítő ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést a kereset teljes elutasítása és a felperesek perköltségben való marasztalása érdekében. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében tévesen állapította meg, hogy az ajándékozási szerződés megkötésének időpontjában a felpereseknek követelése állt volna fenn az I. rendű alperessel szemben. E körben hivatkozott az 1/2011.(VI.15.) PK vélemény
- pontjában foglaltakra, amely szerint nem állapítható meg a szerződés fedezetelvonó jellege, ha a jogosult követelése a szerződéskötést követő időpontban keletkezik. Utalt arra, hogy a ..... Ítélőtábla ...... számú jogerős ítélete értelmében az I. rendű alperest terhelő marasztalást a
- július 23-án megtartott rendkívüli szakértői szemle során tapasztaltak és az azok ismeretében tett szakértői megállapítások alapozták meg. Ez időpontig a hiba sem a szerződéskötő felek, sem a szakértő számára nem volt felismerhető. A tényleges tartószerkezeti hiba a feltárás során vált ismertté valamennyi fél számára, így az ezt megelőzően tanúsított magatartás nem szolgálhat az I. rendű alperes terhére. Az I. rendű alperes a fellebbezési eljárásban csatolta a
- január
- napján kelt, közte és dr. R. G. ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződést és tényvázlatot tartalmazó okiratot annak bizonyítására, hogy az ajándékozási szerződés megkötése az előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett szakértői vélemény elkészítését megelőzően szándékában állt az alpereseknek. Mindezekre tekintettel arra hivatkozott, hogy a felpereseknek az I. rendű alperes felé fennállott, perben érvényesített követelése az ajándékozási szerződés megkötésének időpontját követően több mint egy év elteltével keletkezett, és annak alapján a
- január 20-án módosított keresetükben megjelölt követelésük kielégítési alapjának elvonására nem kerülhetett sor az alperesek között létrejött ajándékozási szerződéssel. Vitatta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a per eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felperesek és az I. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés tárgyát képező szolgáltatás hibás volt, így a felperesek követelése az ajándékozási szerződés megkötését megelőzően fennállt. Megítélése szerint a felperesek igénye érvényesítésének általuk választott jogcíme a per eldöntése szempontjából jelentőséggel bír, állította, hogy a felperesek igényének megalapozottságáról és annak alapján az alpereseket terhelő fizetési kötelezettségről kizárólag a jogerős ítélet meghozatalának időpontjától kezdődően beszélhetünk. A kiegészítő ítélet ellen előterjesztett fellebbezésének indokaként az ítélet elleni fellebbezésben rögzített álláspontjára hivatkozott. A felperesek az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az I. rendű alperes perköltségben való marasztalását kérték az elsőfokú ítéletben kifejtett indokok alapján. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság által egyebekben helyesen megállapított tényállást a másodfokú bíróság a ,......Városi Bíróság előtt ...... számon folyamatban volt előzetes bizonyítási eljárás adatai alapján a következőkkel egészíti ki: A R. P. igazságügyi szakértő által
- április
- napján
- sorszám alatt előterjesztett szakértői vélemény 5.
- pontja rögzítette az I. rendű alperes által a felperesek részére értékesített kozármislenyi ingatlanban található kivitelezési hibák és hiányosságok javítási költségét azt összesítve bruttó 9.767.316 forintban határozva meg. Ugyanezen szakértői vélemény
- oldalán rögzítette a szakértő a nappaliban lévő áthidalógerendával kapcsolatban, hogy H.T. E. szakvéleményében azt rögzítette, hogy „a 3.00 méteres nyílás áthidalását YTONG PU 20/30 zsaluzó elemek felhasználásával alakították ki, ahol a belső 20/15 cm keresztmetszetű monolit vasbeton magot ötletszerűen 7 Φ 12 alsó és 2 Φ 22 felső vasalással látták el. A megoldás nem elfogadható, a megerősítést nem javaslom, az áthidalást el kell bontani". A szakértő véleményében a födémszerkezettel kapcsolatban a
- oldalon kifejtette, hogy a mellékelt statikai számítása szerint az alkalmazott födém a tetőtéri YTONG válaszfalak alkalmazásával nem felel meg és további, a jelen (előzetes bizonyítási eljárásban adott) szakértői vélemény kereteit meghaladó részletes, közvetlen feltáráson és anyagvizsgálatokon alapuló számítással kell ellenőrizni. A födém felső feltárása, valamint a szükséges anyagvizsgálatok költsége a vizsgálatot követő helyreállítással együtt 3-400.000 forintra tehető. A szakértői véleményben foglalt javítási költségben a szakértő előirányzatként a födém megerősítésével kalkulált. A szakértői vélemény 5.
- pontja azt is rögzítette, hogy a szakértői vélemény elkészítéséig feltárt hibák javíthatók. A födémszerkezet további javasolt vizsgálata azonban további jelentős hiba felmerülésével járhat. A Legfelsőbb Bíróságnak a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről szóló 1/2011.(VI.15.) PK véleményének
- pontja szerint a szerződés fedezetelvonó jellegének és ebből következően a relatív hatálytalanság megállapításának feltétele, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a jogosultnak a kötelezettel szemben követelése álljon fenn, amelynek a fedezetét a kötelezett el akarja vonni. A kötelezettől jogot szerző személlyel (továbbiakban szerző féllel) szemben történő perindításkor már az is feltétel, hogy a jogosultnak a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelése az igény állapotába kerüljön, azaz bírósági úton kikényszeríthető legyen. A fél a hatálytalanságból eredő jogkövetkezmények alkalmazását akkor is kérheti, ha igényét a kötelezettel szemben bírósági úton még nem érvényesítette. A felperesek keresete alapján ezért a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy volt-e az alperesek között létrejött ajándékozási szerződés megkötésekor a felpereseknek olyan követelése, amelynek fedezetét az ajándékozási szerződés elvonta. A Ptk.305.§
(1)bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabálynak vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A
(3)bekezdés értelmében a kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). A fedezetelvonó szerződés törvényi tényállási eleme a Ptk.203.§
(1)bekezdése értelmében, hogy a harmadik személyt megillető alanyi jognak a fedezetelvonó ügylet megkötésének az időpontjában már léteznie kell és a perindításkor (nem pedig a fedezetelvonó szerződés megkötésekor) kell az igény (bíróság előtti érvényesíthetőség) szakában lennie (BDT 2011.2485). A Ptk.308.§ és 308/A.§-a a kellékszavatossági igény érvényesítésének határidejére vonatkozó rendelkezéseket rögzíti. A kiegészített tényállás alapján megállapítható, hogy már az előzetes szakértői bizonyítás során beszerzett szakértői vélemény is rögzítette az I. rendű alperes hibás teljesítését az adásvételi szerződés tárgyát képező kozármislenyi ingatlan tekintetében, mégpedig nem csak a S.T.szakértő által felsorolt hibákat, hanem a tartószerkezeti hibát érintően is, utalva az adásvételi szerződés megkötésekor már létező ..H T.E. szakértői szakvéleményére, illetőleg arra, hogy a további vizsgálatok és feltárások elvégzésének hiányában az e körben rögzíthető javítási költséget csak kalkulálja, annak tényleges összege a további 3-400.000 forintos ellenértékű vizsgálatok és feltárás lefolytatását követően határozható meg, amely feltárásra a későbbiekben a peres eljárás során került sor. Rögzítette ugyanakkor a szakértő azt is, hogy az előzetes szakértői bizonyítás során feltárt hibákra kalkulált javítási költség a tartószerkezeti hibák feltárással történő vizsgálatát követően lényegesen növekedhet. Mindezen adatok ismeretében a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperesek és az I. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés hibás teljesítése folytán a felpereseknek alanyi joga keletkezett a hibás teljesítéssel kapcsolatos szavatossági igényei érvényesítésére a hibás teljesítés megtörténtével. Az adásvételi szerződés hibás teljesítése az alperesek között létrejött ajándékozási szerződést megelőzően történt, a felperesek követelése nem a szerződés megkötése után keletkezett. Az előzetes szakértői bizonyítás eredményeként rendelkezésre álló szakértői véleményből az I. rendű alperes is tudomást szerzett arról, hogy a korábban feltárt hibák mellett az általa értékesített ingatlannak olyan tartószerkezeti hibája is van, amelynek javítási költségét összegszerűen az előzetes szakértői bizonyítás során beszerzett szakértői vélemény pontosan még nem határozta meg, de amely jelentős javítási költség növekedést eredményezhet, annak tényleges feltárása és vizsgálata lefolytatásával. Mindezek alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felpereseknek az ajándékozási szerződés megkötésekor olyan követelése állt fenn, amelynek kielégítési alapját az alperesek között létrejött ingyenes adásvételi szerződés elvonta, így az ajándékozási szerződés az I. rendű alperes tulajdonát képező ½ tulajdoni hányad tekintetében a felperesekkel szemben hatálytalan, figyelemmel arra az I. rendű alperes által fellebbezésében nem vitatott tényre, hogy az I. rendű alperes nem rendelkezik további végrehajtás alá vonható ingó- és ingatlanvagyonnal, amely a felperesek követelésének kielégítési alapjául szolgálhatna. A kifejtettekre tekintettel alaptalanul hivatkozott az I. rendű alperes fellebbezésében arra, hogy a felperesek követelése vele szemben a tartószerkezeti hibákkal kapcsolatban a felismeréstől, azaz a peres eljárásban történt feltárásnak a 2009-es időpontjától keletkezett. Ez a joga ugyanis az alpereseknek az adásvételi szerződés teljesítésétől fennállt. Az 1/2011.(VI.15.) PK vélemény 7. pontja szerint a fedezetelvonás megállapítása iránti perben a fedezetelvonó szerződés alapján jogot szerzővel szemben előterjesztett kereset marasztalási kereset, amelynek eredményessége esetén a szerző felet vagy a jogosult igényének a megszerzett vagyontárgyból való kielégítésének tűrésére kötelezi a bíróság. A szerző fél marasztalásának előfeltétele a jogosult kötelezettel szembeni igénye fennálltának és összegszerűségének bizonyítottsága. Az ítéletben a felperesi igényt összegszerűen meg kell jelölni. A szerző felekkel, azaz a II-III. rendű alperesekkel szemben előterjesztett kereseti kérelem előterjesztésekor a felperesek követelése nem csak az igény állapotába került, hanem jogerős marasztaló ítélet állt a felperesek rendelkezésükre, amely a követelésük fennállását és annak összegszerűségét is kétséget kizáróan bizonyította. A másodfokú bíróság a PK vélemény 7. pontja alapján egészítette ki az elsőfokú bíróság egyébként helyes ítéleti rendelkezését a tűrésre kötelezés körében azzal, hogy a felperesek igényét a jogerős ítélet alapján összegszerűségében is megjelölte. Ugyancsak helyes volt az elsőfokú bíróságnak a kiegészítő ítéletbe foglalt ítéleti rendelkezése. A fedezetelvonó ajándékozási szerződésben az I. és IV. rendű alperes javára a szerződő felek holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak, amely ajándékozási szerződés érvényes szerződés, annak a relatív hatálytalanságát állapította csak meg az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes tulajdonát képező ½ tulajdoni hányad tekintetében, amely ½ tulajdoni hányadot mind az I., mind a IV. rendű alperes ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte, ezért velük szemben is helye volt a tűrésre kötelezésre vonatkozó ítéleti rendelkezésnek. A másodfokú bíróság az I. rendű alperes által a másodfokú eljárásban becsatolt okirati bizonyítékot a Pp.235.§
(1)bekezdése alapján érdemben nem vizsgálhatta. A sikertelenül fellebbező I. rendű alperes perköltséget nem igényelhet és a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles viselni a felperesek másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2),
(5)és 4/A.§-a alapján állapította meg a felperesek keresetében megjelölt 15.000.000 forintos pertárgyérték felének, azaz 7.500.000 forint fellebbezési pertárgyértéknek az alapulvételével. Az I. rendű alperes részleges, az illetékviselésre kiterjedő költségmentességére tekintettel az I. rendű alperes fellebbezésére le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Pécs, 2014. február 6. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró