← Magyarország

Bf.569/2007/3 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.I.569/2007/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. december
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A halált okozó testi sértés bűntette miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság
  4. évi augusztus hó
  5. napján kihirdetett 5.B.1917/2005/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a büntetés években történő meghatározása a főbüntetésre is vonatkozik. Indokolás: Az elsőfokú bíróság vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt „3 börtönbüntetésre” és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és meghatalmazott védője felmentésért fellebbeztek. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.387/
  7. számú átiratában a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta a bűnösségi körülmények kiegészítése mellett. A vádlott és védőjének perorvoslata folytán az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján a Be. 361.§-a szerinti nyilvános ülésen teljes terjedelmében felülbírálatának körébe vonta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával lefolytatott széleskörű bizonyítási eljárás során ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. Az általa megállapított tényállás csaknem hibátlan, csupán - az iratok tartalma alapján annyiban egészítendő ki, hogy az Országos Mentőszolgálathoz a bejelentés 21,02-kor érkezett (nyomozati iratok 92. oldala). Az ítélet 8. oldal 3 bekezdése akként helyesbítendő, hogy a sértett a bántalmazás időpontjában közepes fokú, esetlegesen súlyosabb fokú alkoholos befolyásoltság állapotában lehetett (nyomozati iratok 72., 76. oldal). Az így pontosított tényállás mindenben megalapozott, mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, az ítélőtábla felülbírálatának alapjául elfogadta. Az ítélőtábla a vádlott és védőjének felmentésre irányuló fellebbezését nem találta alaposnak. A védelem vitatta, hogy a vádlott cselekvősége folytán következett be a halálos eredmény. E körben aggályosnak találta a cselekmény egyetlen szemtanújának a vallomását, illetve ennek értékelését. Az elsőfokú bíróság az ügyben igen részletes bizonyítást vett fel. Számos tanút hallgatott ki, részletesen összevetette avádlott vallomásával. Kiemelten foglalkozott az eset szemtanújának, ....-nek valamennyi vallomásával. E tanú állításait az eljárás folyamán mindvégig egyezően adta elő, így külön kiemelendő, hogy vallomását a bíróság által tartott helyszíni tárgyalás adatai mindenben megerősítették, ezt megelőzően a nyomozás során készített helyszínrajzon rögzítettek is. Körültekintően vizsgálta a bíróság a védő által aggályosnak ítélt cselekvéssorozatot, és alappal jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott a 2 perces időintervallum alatt okozhatta azokat a sérüléseket, amelyek a halálos eredmény bekövetkezéséhez vezettek. E körben utal az ítélőtábla az igazságügyi orvosszakértői véleményben rögzítettekre, illetve az igazságügyi orvosszakértő tárgyaláson tett aggálytalan nyilatkozatára. Alappal zárta ki az elsőfokú bíróság, hogy a sértettet a ..... általi megtalálásig bárki más bántalmazhatta volna. A megyei bíróság a bizonyítékok körültekintő értékelése, mérlegelése során hibátlan következtetést vont le a vádlott bűnösségére, akinek szándéka kétséget kizáróan testi sértés okozására irányult, a halálos eredményt tekintve pedig gondatlanság állapítható meg a terhére. Helyes a cselekmény jogi minősítése is. A vádlott és védőjének felmentést célzó jogorvoslata az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét támadván a másodfokú eljárásban eredményre nem vezethetett. Csupán utal az ítélőtábla arra, hogy a sértett által kezdeményezett, de a vádlott által elfogadott inzultus a kölcsönösség talaján állt, ezért a vádlott javára jogos védelmi helyzet értékelése szóba sem kerülhetett. A megyei bíróság a vádlott javára szóló enyhítő körülményeket hiánytalanul feltárta. Helyesen értékelte terhére, hogy kitartóan és durván bántalmazta a sértettet. E körben csupán annyi kiegészítést tesz az ítélőtábla, hogy a bántalmazással a sértettnek az átlagot meghaladó fájdalomkeltésre alkalmas sérüléseket okozott. A kiszabott fő- és mellékbüntetés neme és mértéke törvényes. Észlelte az ítélőtábla, hogy az ítélet rendelkező részében (a kisítéletben is) a főbüntetés tartama mellett nem került feltüntetésre - nyilvánvalóan leírási hiba folytán - a tartam megjelölése, azonban az években történő meghatározás az ítélet indokolásából (15. oldal 6. bekezdés) kétséget kizáróan megállapítható. Az elsőfokú bíróság által alkalmazott főbüntetés súlyosnak semmiképpen nem értékelhető, annak további enyhítésére az ítélőtábla lehetőséget nem látott. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét - annak egyéb rendelkezéseit is törvényesnek találva - a Be. 371.§
(1)bekezdésére utalással helybenhagyta azzal, hogy a büntetés években történő meghatározása a főbüntetésre is vonatkozik. Debrecen,
  1. december
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 5.B.1917/2005/
  3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával
  4. december
  5. napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
  6. december
  7. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.