A határozat elvi tartalma: Közúton közlekedő jármű világításának szándékos lekapcsolása önmagában, a meghatározott helyzetre és személyre konkretizált közvetlen veszély hiányában nem közúti veszélyeztetés bűntetteként, hanem közúti közlekedési szabályok megsértésének szabálysértéseként minősül. Amennyiben az egyenrangú utak kereszteződésében a korábban már egyéb okból szándékosan lekapcsolt világítású jármű vezetője nem adja meg az elsőbbséget a jobbról szabályosan érkező járműnek, és ütközésük miatt személyi sérülés történik, a cselekmény közúti baleset okozásának vétségeként minősül; a balesetet, mint okozatot, okként nem a világítás lekapcsolása, hanem az elsőbbségadás gondatlan elmulasztása váltja ki. KÚRIA Bfv.II.798/2013/8.szám A Kúria Budapesten, a
- évi november hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A közúti veszélyeztetés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Városi Bíróság 5.B.1652/2011/
- ítéletét, illetőleg a Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.981/2012/
- számú végzését megváltoztatja annyiban, hogy a terhelt terhére rótt bűncselekményt közúti baleset okozása vétségének [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont
- fordulat] minősíti, és ezért a terheltet 1 (egy) év 6 (hat) hónap fogházbüntetésre és 3 (három) év közúti járművezetéstől eltiltásra ítéli, a közügyektől eltiltást mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartja. Felhívja a Veszprémi Városi Bíróságot utólagos összbüntetési eljárás soron kívüli lefolytatására. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 3.810 (háromezernyolcszáztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Veszprémi Városi Bíróság a
- december
- napján kihirdetett 5.B.1652/2011/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közúti veszélyeztetés bűntettében [
- évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont]. Ezért őt 3 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 6 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Rendelkezett egy korábban kiszabott - végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről, bűnjelekről és a bűnügyi költségről. a lefoglalt A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a
- március
- napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 1.Bf.981/2012/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a tényállást megalapozottnak találta és a felülbírálata során irányadónak tekintette. A terhelt bűnösségére vont következtetést és a felrótt cselekmény minősítését egyaránt törvényesnek tekintette. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a „baleset a terhelt eshetőleges szándékkal megvalósított veszélyeztető, közlekedési szabályokat megszegő magatartásával közvetlen okozati összefüggésben következett be". II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélete) ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amely a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjának
- fordulatán alapul. Az indítvány indokai szerint az eljárt bíróságok nem vették figyelembe, hogy „nem szándékos közúti baleset történt". Ő nem volt ittas vagy bódult, és állította, hogy „halált okozó balesetnél szabnak ki ilyen súlyos büntetést". A Legfőbb Ügyészség a BF.1504/2013/
- számú átiratában az indítványt alaposnak találta. Álláspontja szerint: - a sötétségben a személygépkocsi világításának lekapcsolásával a terhelt önmagában szándékos közlekedési szabályszegést valósított meg, de ezzel absztrakt, nem pedig közvetlen veszélyhelyzetet hozott létre, azaz más vagy mások életét vagy testi épségét szándékosan nem tette ki veszélynek; - a baleset oka azonban nem a személygépkocsi kivilágítatlansága, hanem az volt, hogy az egyenrangú utak kereszteződésében egy másik és nem szándékos, hanem gondatlan közlekedési szabályszegéssel nem adott elsőbbséget a jobbról szabályszerűen érkező sértetti személygépkocsinak, - tehát a személygépkocsi kivilágítatlansága és a baleset bekövetkezése között nem áll fenn, míg az elsőbbségi szabályszegés és a baleset bekövetkezte között fennáll az okozati összefüggés, - következésképpen a felrótt cselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértően súlyos büntetés került kiszabásra, így a büntetés lényeges enyhítése indokolt, - s mivel az elsőfokú bíróság a jelen ügyben kiszabott szabadságvesztést időközben összbüntetésbe foglalta, szükségét látta az utólagos összbüntetésbe foglalásra felhívásnak is. A Legfőbb Ügyészség ezért a jogerős ügydöntő határozat nyilvános ülésen történő megváltoztatását, ennek keretében a terheltnek felrótt cselekmény eltérő, a korábbi Btk.
- §
(1)bekezdése és
(2)bekezdés a) pontjának
- tétele szerinti maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozása vétségekénti minősítését, lényegesen enyhébb tartamú fogházbüntetés és közúti járművezetéstől eltiltás kiszabását, valamint a közügyektől eltiltás mellőzését indítványozta. A Kúria a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott. A védő a felülvizsgálati indítványt fenntartva, a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtett állásponttal megegyező érveléssel szólalt fel. A legfőbb ügyész képviselője az átiratban foglaltakat változatlanul fenntartotta. Terhelt a nyilvános ülésen csatlakozott a védő által elmondottakhoz. III. A felülvizsgálati indítvány - az alábbiak szerint - alapos. A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős határozatban megállapított, s nem támadható tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bekezdés] kötött [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A Be. 416. §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Az esetlegesen téves minősítés nem önmagában, hanem csak akkor képezi felülvizsgálat alapját, ha a helytálló minősítéshez képest törvénysértő a kiszabott büntetés. Minősítés alatt a cselekmény Btk. Különös Része szerinti törvényi tényállása - az alapeset és annak enyhébben, vagy súlyosabban minősülő esete egyaránt - értendő. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint - a vezetői engedéllyel nem rendelkező (s ezáltal egyúttal a KRESZ
- §
(1)bekezdésének a) pontját is megsértő) terhelt
- február
- napján egy másik személy tulajdonában lévő személygépkocsit vezetett közúton, utasként 3 személyt szállítva, - 22.40 órakor B belterületén a KRESZ
- §
(1)bekezdésének szabályát megsértve lekapcsolta a személygépkocsi világítását és ezzel a közúti közlekedésben részt vevők életét, testi épségét közvetlen veszélynek tette ki, - a házuk előtt elhaladva a sebességét növelve hajtott tovább. A két egyenrangú út kereszteződésébe érve - a KRESZ 28. §
(1)bekezdésének a) pontját megsértve - nem biztosított elsőbbséget a jobbról szabályosan érkező - a sértett által vezetett, s egyidejűleg további két utast szállító - személygépkocsinak, és beleütközött annak a bal oldalába, - a baleset következtében 3 személy (a sértett és két utasa) 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, az egyik utas sérülése a lép elvesztésével maradandó fogyatékosságot okozott; 2 személy (a terhelt két utasa) sérülései pedig 8 napon belül gyógyultak. A Kúria azt állapította meg, hogy az eljárt bíróságok tévesen minősítették a terhelt cselekményét az elkövetéskor és az elbíráláskor azonos tartalommal hatályos korábbi Btk. 186. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés b) pontjának
- fordulata szerint minősülő és büntetendő maradandó fogyatékosságot okozó közúti veszélyeztetés bűntettének. E bűncselekményt ugyanis az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok jogi értékelésével abban, hogy a terhelt szándékosan megszegte a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/
- (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)
- §-ának
(1)bekezdésében foglalt rendelkezést azzal, hogy éjszakai közlekedése során a személygépkocsi világítását lekapcsolta. A hivatkozott rendelkezés szerint a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A Kúria ugyanakkor azt állapította meg, hogy e szándékos közlekedési szabályszegéssel okozati összefüggésben pusztán absztrakt veszélyhelyzet alakult ki. A közúti veszélyeztetés bűntette azonban csak akkor állapítható meg, ha a közúti szabályszegéssel okozati összefüggésben közvetlen azaz meghatározott helyzetre és személyre konkretizált konkrét - veszély jön létre, amely a sérelem bekövetkezésének reális lehetőségét teremti meg (BH 2004.130.). A veszélyhelyzet közvetlenségét az ítélkezési gyakorlat a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés kapcsán is ekként értelmezi (BH 1996.72.; BH 2006.77.). A személygépkocsi világításának lekapcsolása, illetőleg a világítás nélküli közlekedés adott feltételek között még csupán a közúti közlekedés szabályai kisebb fokú megsértésének szabálysértését [lásd az elkövetéskor még hatályban volt, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 54. §
(1)bekezdésében] valósítja meg. Terhelt az egyenrangú utak kereszteződésében világítás hiányában is eleget tehetett volna a KRESZ 28. §
(1)bekezdésének a) pontjában előírt azon közlekedési szabálynak, hogy - a jelen ügyben közömbös kivételekkel - az útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű részére [KRESZ 28. §
(1)bekezdés a)pontja]. A kereszteződésbe érve azonban a tőle elvárható körültekintést, figyelmet elmulasztotta és ezért gondatlanságból elkövetett közlekedési szabályszegésének a lehetséges következményeit sem látta előre (korábbi Btk.
- §
- fordulata), amikor újabb közlekedési szabályszegéssel nem biztosította az elsőbbséget. E jogi következtetése kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy az irányadó tényállás nem tartalmaz arra vonatkozó megállapítást, hogy a terhelt miért nem adott elsőbbséget, s ezért nem vonható következtetés az elsőbbségi szabály szándékos megszegésére. Ennél fogva a tényállásban a terhelt terhére rótt baleset (annak minden további következményével), - mint okozat kizárólag az elsőbbséget nem biztosító gondatlan közlekedési szabályszegésre, mint okra vezethető vissza. Ezen indokokra figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt cselekményét az alapügyben eljárt bíróságok tévesen minősítették. Az helyesen a korábbi Btk.
- §-ának
(1)bekezdésében meghatározott, a
(2)bekezdés a) pontjának
- fordulata szerint minősülő és büntetendő közúti baleset okozása vétségének minősül figyelemmel arra, hogy a terhelt a közúti közlekedés szabályának megszegésével gondatlanságból egy személynek maradandó fogyatékosságot okozott. A Kúria mindezek alapján - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak helyt adott. A megtámadott határozatot - a Be. 427. §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulata alapján - megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terhelt cselekményét a korábbi Btk.
- §-ának
(1)bekezdésében meghatározott, a
(2)bekezdés a) pontjának
- fordulata szerint szerint minősülő és büntetendő közúti baleset okozása vétségének minősítette. E minősítés mellett annak a körülménynek, hogy a terhelt további két személynek súlyos, két személynek pedig könnyebb sérüléseket is okozott, a minősítés körében már nem, csupán a büntetés kiszabása körében van jelentősége. A törvényes minősítésű bűncselekményt a korábbi Btk. három évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni, míg a téves minősítéshez igazodó büntetési tétel két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A jogerős ítélettel kiszabott három év börtön ugyan a törvényes minősítés szerint is kiszabható lett volna, a törvénysértő minősítés megállapítása esetén viszont - a Kúria következetes gyakorlata szerint - felülvizsgálati eljárásban a büntetés abban az esetben is törvénysértő lehet, ha a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között került kiszabásra (BH 2011.97.). A Kúria a megváltozott tételkeretek között a jogerősen kiszabott büntetéseket eltúlzottan súlyosnak találta, ezért új büntetést szabott ki. Az alapítéletben feltárt büntetéskiszabási tényezők figyelembe vételével terheltet a büntetési tétel középmértékéhez igazodó [korábbi Btk.
- §
(2)bekezdés] egy év hat hónap végrehajtandó fogházbüntetésre (korábbi Btk.
- §
- fordulat) ítélte. Korábbi büntetéseire és közlekedési szabálysértési előéletére, többszörös, ezen belül az elsőbbségadást elmulasztó súlyos fokú közlekedési szabályszegésére, és az összesen öt személy sérülésére figyelemmel nem látott törvényes lehetőséget a végrehajtás felfüggesztésére, mert nincs kellő alap annak feltételezésére, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető volna [korábbi Btk.
- §
(1)bekezdés]. A Kúria a közúti járművezetéstől eltiltás tartamát egyidejűleg három évben határozta meg figyelemmel arra is, hogy terhelt az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak többszörös megszegésével követte el a bűncselekményt [korábbi Btk. 58. §
(1)bekezdés
- mondat]. A minősítés megváltoztatása következtében a gondatlan bűncselekmény mellett a csak szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabható közügyektől eltiltásnak [korábbi Btk.
- §
(1)bekezdés] nincs helye, ezért azt a Kúria mellőzte. A fentiekből kitűnően a Kúria minden tekintetben egyetértett a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtett, és a védelem által is osztott állásponttal. Egyebekben a Kúria a megtámadott határozatot - a Be.
- §-a alapján - hatályában fenntartotta. Az elsőfokú bíróság időközben az alapítélettel kiszabott három év szabadságvesztést további két jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztéssel a
- május
- napján jogerős 5.Bk.549/2013/
- számú ítéletével összbüntetésbe foglalta, s az így meghatározott 3 év 7 hónap szabadságvesztést a terhelt jelenleg tölti. A szabadságvesztés tartamának lényeges mérséklésére figyelemmel a Kúria felhívta az elsőfokú bíróságot, hogy soron kívül folytasson le utólagos összbüntetési eljárást (Be.
- §). A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő nyilvános ülésen való részvétele folytán felmerült bűnügyi költséget - a Be.
- §
(1)bekezdésének zárófordulata alapján - az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- november
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM