← Magyarország

G.21072/2011/75 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér

  1. …............./2011/
  2. szám A Balassagyarmati Törvényszék …............ (…............) kormánytisztviselő által képviselt …............ (…............) felperesnek – dr. Szűcs Orsolya (7621 Pécs, Búza tér
  3. fsz. 7.) ügyvéd által képviselt …............ Egyesület (…............) alperes ellen támogatás visszafizetése iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy a felperes részére 15 napon belül fizessen meg 68.508.412,(Hatvannyolcmillió-ötszáznyolcezer-négyszáztizenkettő) Ft-ot és ezen összegnek
  4. december 22-től a kifizetés napjáig számított, félévente a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a törvényszék a felperest, hogy az alperes részére 15 napon belül fizessen meg 5.000.000,(Ötmillió) Ft + ÁFA ügyvédi munkadíjat. Az eljárás során felmerült illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Fővárosi Ítélőtáblához, amely fellebbezést – előterjesztése esetén – a Balassagyarmati Törvényszéknél írásban, 3 példányban kell benyújtani. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérelmezhetik. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére, a teljesítési határidőre vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tart. Indokolás A törvényszék az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az alperes
  5. december 1-jén kelt támogatási kérelmet nyújtott be a felperes jogelődjéhez (a továbbiakban felperes), a …............-hoz (…............), melyben javaslatot tett egy országos kommunikációs kampány megszervezésére, melynek célja a nemzetközi gazdasági válság hatásainak csökkentésére hozott kormányzati intézkedések és az elért eredmények bemutatása, megvitatása. Balassagyarmati Törvényszék …............/2011//
  6. szám - 2 - A felperes a támogatási kérelmet elfogadta, és a felek között …............-en,
  7. december 18-án létrejött a támogatási szerződés, melynek értelmében a felperes vállalta, hogy a
  8. évi költségvetésről szóló
  9. évi CLXIX. törvény
  10. sz. mellékletének …............ fejezetének .../2/
  11. szám alatti jogcímcsoportjában az „.............................................” előirányzat terhére az alperes mint támogatott működési költségeihez 500.000.000,- Ft, azaz ötszázmillió forint egyszeri költségvetési támogatást nyújt, melynek teljes összegét a szerződés hatálybalépését követően, támogatás kifizetése jogcímén az alperes kérésének megfelelően a …............Takarékszövetkezetnél vezetett …............ számú számlájára átutalja. A támogatási szerződés
  12. pontja szerint az alperes mint támogatott vállalja, hogy a támogatást teljes egészében az alapszabályában foglalt feladatokra tekintettel a kérelmében részletezett,
  13. ….......... közötti időszakban „ …............” címmel megtartandó, az egész országra kiterjedő kommunikációs kampány szervezési költségeire fordítja a következő témakörökben: 1.) a munka világa a vidéki térségekben: fókuszban a munkahelyek megőrzése, 2.) a vidéki értelmiség helyzete, szerepe a nemzetközi válság hatásainak kezelésében, kommunikációjában, 3.) vállalkozásösztönzési programok hatékony lebonyolítása a vidéki térségekben, 4.) képzési programok a vidéki munkavállalás növelése érdekében, 5.) mikro-hitel programok indítása vidéki vállalkozások, önkormányzatok részére, 6.) új típusú energetikai megoldások a vidéki lakosság körében, 7.) önfoglalkoztatás és önellátás a vidéki közösségekben – hangsúlyeltolódás a munkaintenzív ágazatok és a fenntartható foglalkoztatás irányába, 8.) digitális eszközök a felzárkózás szolgálatában. A szerződés ezen
  14. pontja értelmében a fenti témakörök részletes költségvetése szerint a támogatási összeg az alábbi bontásban kerül felhasználásra: - megalapozó tanulmány elkészítése 60 millió forint - honlap fejlesztés, üzemeltetés 50 millió forint - módszertani háttér kidolgozása 70 millió forint - rendelkezésre állás, konzultáció 50 millió forint - megyei rendezvények lebonyolítása 100 millió forint - országos rendezvények lebonyolítása 20 millió forint - tájékoztató kiadványok elkészítése 60 millió forint - összefoglaló tanulmány elkészítése 50 millió forint - projektmenedzsment 40 millió forint A szerződés értelmében a támogatott vállalja, hogy a rendezvényeken, illetve a rendezvényekkel kapcsolatos meghívókon, plakátokon, kiadványokon támogatóként a ….......................-t feltünteti, továbbá hogy az eseményekről azok megrendezése előtt legkésőbb 10 nappal értesítést küld az …................... Főosztályának. Továbbá utólagos elszámolás keretében, az ….......................... által nyújtott támogatás felhasználásáról – a kifizetések jogcímeiről és az ahhoz rendelt pénzeszközökről – a szerződés
  15. sz. mellékletét képező minta szerinti pénzügyi elszámolást készít és azt a teljesítés elfogadására jogosult Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  16. szám - 3 - …....................................Főosztálya részére a teljesítést követően, de legkésőbb
  17. július 31-ig megküldi. A szerződés
  18. pontja szerint a támogatott vállalja, hogy a nyújtott támogatást más társadalmi szervezeteknek tovább nem adja. A szerződés
  19. pontja úgy rendelkezik, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének, a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának pénzügyi ellenőrzését az …............ Ellenőrzési Osztálya, szakmai ellenőrzését az …............ Főosztálya végzi. A
  20. pont szerint a szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése, a támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása, a beszámolási, elszámolási kötelezettség nem teljesítése esetén a támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül, melyet az igénybevétel napjától számítottan a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal köteles a támogatott az …............ részére visszafizetni. Részleges teljesítés esetén a támogatás azon része minősül jogtalanul igénybevett támogatásnak, amely teljesítéssel nem érintett. A jogosulatlanul igénybevett támogatást a támogatott
  21. augusztus 31-ig köteles visszafizetni az …............ részére. A szerződés
  22. pontja értelmében a felek kijelentik, hogy a jelen szerződésben nem vagy nem teljes részletességgel szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései az irányadók. A szerződést a felperes részéről …............, az alperes részéről akkori elnöke, …............ írta alá, és azt …............, az …............ főosztályvezetője ellenjegyezte
  23. december 20-án. Az alperes
  24. december 19-én készített egy részletes költségvetést a támogatási összeg tervezett felhasználásáról, amit megküldött az …............ részére. Ebben az egyes részfeladatokra tervezett költség megjelölése mellett kifejtette az egyes részfeladatok tartalmát a következők szerint: I. Kutatási program 110 millió Ft a.) Megalapozó tanulmány készítése - a magyarországi válság nemzetközi sztenderdeken alapuló felmérése 30 millió forint - legjobb gyakorlat adatbank létrehozása 30 millió forint b.) Összefoglaló tanulmány készítése - empirikus adatfelvételek és a felmért nemzetközi sztenderdek alapján a magyarországi helyzetre releváns cselekvési programok kidolgozása 50 millió forint II. Honlap fejlesztés, üzemeltetés - honlap felállítása, design - tartalmi fejlesztés, folyamatos moderálás az időszak alatt 18 millió Ft 8 millió forint 10 millió forint Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  25. szám - 4 - III. Módszertani háttér kidolgozása 70 millió Ft - fókuszcsoportos felmérések vidéki helyszíneken 10 millió forint - közvélemény-kutatások, országosan és regionálisan reprezentatív adatfelvétel a válság percepcióról 45 millió forint - statisztikai adatbázisok vizualizálása és kiértékelése 15 millió forint IV. Rendelkezésre állás, konzultáció 50 millió Ft a.) konzultációs lehetőség és rendelkezésre állás az Egyesület megyei partnereinél az időszak folyamán 19 millió forint b.) Központi, országos rendelkezésre állás biztosítása az Egyesület központjának koordinálásában 6 millió forint c.) Call-center működtetése az időszak folyamán 18 millió forint d.) Nemzetközi kapcsolatrendszeren keresztül folyamatos kapcsolattartás, konzultáció és tapasztalatcsere külföldi szakértőkkel 7 millió forint V. Rendezvények lebonyolítása 100 millió Ft a.) Tájékoztató rendezvények a 96 kiválasztott …............Helyi Akciócsoport bevonásával (egy-egy rendezvény 96 x 0,5 m Ft) 48 millió forint b.) Tájékoztató rendezvények az Egyesület megyei szervezeteinek koordinálásában (3 fordulóban, első körben tájékoztatás, véleménykérés, második körben előrehaladás, harmadik körben értékelő rendezvény, tapasztalatok (19 x 2 m Ft) 38 millió forint c.) Regionális tájékoztató rendezvények (kormányzati és más civil szereplők bevonásával (7 x 2 m Ft) 14 millió forint VI. Országos rendezvények lebonyolítása 20 millió Ft a.) Nemzetközi rendezvény a gazdasági válságnak a felzárkózó, vidéki térségekre gyakorolt hatásáról, a kormányzati szabályozási és fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazásának lehetőségeiről 10 millió forint b.) A program indulásakor a döntéshozók tájékoztatására nyitó rendezvény, illetve az időszak végén záróesemény megszervezése, lebonyolítása 10 millió forint Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  26. szám - 5 - VII. PR, kiadványok 72 millió Ft - széles körű PR kampány a program minél szélesebb körben történő ismertsége érdekében 25 millió forint - nemzetközi együttműködésben előállított illetve fellelt szakértői anyagok fordíttatása 12 millió forint - szóróanyagok a konferenciákra 15 millió forint - tanulmányok kiadása, terjesztése 20 millió forint VIII. Projektmenedzsment 60 millió Ft - bérköltség, járulékok, szakértők díjazása, infrastruktúra biztosítása az Egyesület központjában 15 millió forint - utazási költség 10 millió forint - telekom költség (IT, telefon) 8 millió forint - programmal kapcsolatban felmerülő, tovább nem osztható rezsiköltség 7 millió forint - monitoring rendszer üzemeltetése folyamatosan, majd a program végén kiértékelés, utókövetés 20 millió forint A támogatási szerződés szerinti összeget a felperes jogelődje, az …............
  27. december 22-én átutalta az alperes bankszámlájára. Az alperes ezt követően a kampány fenti részfeladatai elvégzése érdekében 8 napos határidővel ajánlatokat kért be részfeladatonként több vállalkozótól, az ajánlatkérésben részletezve a teljesítendő feladatot, a teljesítés határidejét és a feladatok elvégzéséért kérhető maximális összeget. Az ajánlatok beérkezését követően az alperes kiválasztotta közülük részfeladatonként a legkedvezőbbet (mely egyébként minden esetben az alperes által meghatározott összeghatáron belül a legalacsonyabb vállalási díjat ajánló ajánlattevő ajánlata volt), és ezen ajánlattevőkkel megkötötte a megbízási szerződéseket, melyekben részletesen megjelölésre került a megbízás tárgya, az alperes mint megbízó és a megbízott jogai és kötelezettségei, a teljesítési határidő, a megbízási díj összege és kifizetésének feltételei. A megbízottak ezt követően hozzáláttak a megbízási szerződéseik szerinti feladataik teljesítéséhez. Az alperes által a Helyi Akciócsoportos (HACS) rendezvények lebonyolítására Helyi Akciócsoportokkal kötött együttműködési megállapodások, valamint a megyei és regionális rendezvények lebonyolítására egyesületekkel, nonprofit szervezetekkel és gazdasági társaságokkal kötött, rendezvényenként 250.000,- , 500.000,- illetőleg 1.000.000,- Ft-os átalánydíjas megbízási szerződések alapján
  28. március 23-tól elkezdődtek az egynapos Helyi Akciócsoport rendezvények és megyei fórumok, közben sor került egy országos nyitó rendezvényre a
  29. április 16-17-én megrendezett …............-i …...... Akadémia keretén belül. A Helyi Akciócsoport rendezvények és a megyei fórumok ezt követően is folytatódtak, majd
  30. júniusában az ország 6 régiójában megrendezésre kerültek a szintén egynapos regionális rendezvények. A rendezvénysorozatot a
  31. június 24-26-án …............-on Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  32. szám - 6 - megrendezésre került országos konferencia zárta. A 6 regionális rendezvény közül kettő még ezt követően,
  33. június 30-án került megrendezésre. Az alperes által adott megbízások alapján részben a rendezvények kezdő időpontját megelőzően, részben azok időtartama alatt elkészültek a módszertani, a megalapozó és összefoglaló tanulmányok, a honlap, a tájékoztató kiadványok, szóróanyagok, lezajlottak a fókuszcsoportos felmérések, közvélemény kutatások, értékelések, a …............ Televízió Zrt. által sugárzott, a magyarországi helyi vidékfejlesztési közösségeket és az őket segítő szervezeteket bemutató 19 részes közszolgálati magazinműsor, és a kampány ideje alatt,
  34. március, április, május, június hónapban 18 megyében rendelkezésre állás, konzultáció céljára egy-egy megyei iroda üzemelt, melyek működési költsége az alperes által a működtetőkkel kötött megbízási szerződésekben havi bruttó 250.000,- Ft-ban került megállapításra. Az alperes a megbízottak részére a megbízási szerződés szerinti feladataik teljesítését követően teljesítésigazolást állított ki és számla alapján fizette ki a megbízási díjakat. Az alperes a támogatási összeg felhasználásáról
  35. július 31-én összefoglaló beszámolót nyújtott be a felperesnek, melyet
  36. augusztus 10-én további dokumentumokkal egészített ki, és átadta az elkészült tanulmányokat is. Az alperes az általa benyújtott pénzügyi elszámolás szerint a támogatás összegéből 16.746.418,- Ft-ot nem használt fel, melyet
  37. augusztus 28-án és annak kamatát
  38. november 13-án visszautalta a felperes részére. Figyelemmel arra, hogy az alperesi beszámoló mellékletét mintegy 38.000 oldalnyi iratanyag képezte, melynek a felperes általi áttanulmányozása nem volt megvalósítható a támogatási szerződésben foglalt
  39. augusztus 31-i határidőre, a felek a támogatási szerződésben a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetési határidejeként megjelölt időpontot
  40. november
  41. napjára módosították. Az …............ Ellenőrzési Osztálya által a hozzá az alperes által a támogatás felhasználásáról benyújtott pénzügyi elszámolás és a csatolt számlák pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó számviteli jogszabályoknak való megfelelőség szempontjából elvégzett pénzügyi ellenőrzésről
  42. októberében készített jelentés szerint az alperes négy feladatnál 645.946,- Ft-tal túllépte a felhasználható keretösszeget, ami az alperes által már visszafizetett, fel nem használt 16.746.418,Ft-on felül szintén nem szerződésszerű felhasználásnak számít, így az alperes további visszafizetési kötelezettsége 1.291.892,- Ft és annak a kifizetés napjától,
  43. december 22-től a visszafizetésig terjedő időre a jegybanki alapkamat kétszeresével számolt kamata. Ezen ellenőrzésről készült jelentésben rögzítést nyert, hogy a támogatás felhasználásának szakmai szempontú rendeltetésszerűségét az …............ Főosztály ellenőrzi, melyről külön jelentés készül. A pénzügyi ellenőrzésről készült jelentés szerint még visszafizetendő 1.291.892,- Ft-ot és késedelmi kamatát az alperes ezt követően szintén visszafizette az …............ részére. Az ….............…............................. Főosztálya által elvégzett szakmai ellenőrzés eredményeként 349.587.474,- Ft összegű jogosulatlan támogatás felhasználást állapított meg (szakmailag nem megfelelő tanulmányok címén 192.840.000,- Ft, szakmailag nem megfelelő Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  44. szám - 7 - kommunikációs eszközök megvalósítása okán 58.140.000,- Ft, megyei irodák működésével kapcsolatos megállapítások alapján 12.250.000,- Ft, régiós rendezvényekkel kapcsolatos megállapítások alapján 5.000.000,- Ft, megyei rendezvényekkel kapcsolatos megállapítások alapján 11.066.774,- Ft, helyi akciócsoportok rendezvényeivel kapcsolatos megállapítások alapján 5.290.000,- Ft, irreális honlapköltség miatt 40.000.000,- Ft és irreális menedzsment költség miatt 25.000.000,- Ft), amit
  45. november 17-én kelt levelében közölt az alperessel, aki
  46. december 3-án adta át a felperes részére a megállapításokkal kapcsolatos, szakmai indokolásokat tartalmazó észrevételeit, majd a felperes az összegszerűség felülvizsgálatát követően
  47. január 25-én kelt levelében 314.296.774,- Ft jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésére szólította fel az alperest, aki
  48. március 2-án kelt levelében közölte a felperessel, hogy az összeget nem áll szándékában visszafizetni, figyelemmel arra, hogy ő a szerződésben előírt célú felhasználás keretében saját maga volt jogosult meghatározni a kommunikációs kampány szervezési feladatait és céljait, a támogatást annak költségeire fordította a saját maga által meghatározott és a szerződésbe átvett költségvetés és részfeladatok szerinti bontásban, és a felperes csupán támogatta ezen tevékenységet, így az alperest csupán beszámolási és a támogatással való elszámolási kötelezettség terheli, aminek eleget tett, és a támogatási szerződés – sem bármilyen jogszabály – nem jogosítja fel a felperest a támogatás felhasználásával összefüggésben az alperes tevékenysége, gazdálkodása ésszerűsége vagy annak eredményessége illetőleg minősége kifogásolására. A felperes
  49. május 13-án benyújtott, …............/
  50. ügyszámon iktatott keresetében az alperest az Áht. 13/A. §

(2)bekezdése alapján 314.296.774,- Ft jogosulatlanul igénybevett támogatás, az alperesnek kiutalt támogatásból bizonyos összegek bankbetétkénti jogellenes lekötéséből az alperes javára keletkezett kamatbevétel címén 15.088.930,- Ft, továbbá mindkét összeg után
  1. december 22-től a kifizetés napjáig számított, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását kérte. A felperes bejelentette, hogy a …............ Hivatal …............ Főosztálya eljárást indított a perbeli támogatás felhasználásának ellenőrzése tárgyában. A Nógrád Megyei Bíróság
  2. június 6-án kelt …............/2010/
  3. számú végzésével a pert a Pp.
  4. § c.) pontjában foglaltakra figyelemmel a
  5. § a.) pontja alapján megszüntette, amely határozatát azzal indokolta, hogy a perben az alperes visszafizetésre kötelezhetőségének előfeltétele lenne a felperes által az alperesnek juttatott támogatás nem rendeltetésszerű vagy jogszabálysértő felhasználásának a megállapítása, ami a végzésben felhozott jogszabályi rendelkezések szerint a …............ Hivatal, és nem a bíróság hatásköre, ugyanakkor a …............ Hivatal ellenőrzése nem a Pp.
  6. §
(1)illetőleg
(2)bekezdései szerinti eljárás, ezért a per tárgyalásának a …............ Hivatal eljárásának jogerős befejezéséig történő felfüggesztésére nincs lehetőség. A pert megszüntető végzés ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán eljárt …............ Ítélőtábla
  1. november 3-án kelt 9…............/2011/
  2. számú végzésével a pert Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  3. szám - 8 - megszüntető végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Végzése indokolásában kifejtette, hogy a …............ Hivatal belső ellenőrzési eljárásának lefolytatása a támogatás visszatérítése iránti igény érvényesítésének nem kötelező feltétele, ezért ezen ellenőrzés okán nem lehet alkalmazni a Pp.
  4. §
(1)bekezdésének c.) pontját, emiatt a pert sem lehet a Pp.
  1. § a.) pontja alapján megszüntetni. A másodfokú végzés szerint az elsőfokú bíróságnak a Pp.
  2. §-a szerint hatáskörének hiányát mindig hivatalból kell figyelembe vennie, ezért hatásköre fennállását mindenkor vizsgálnia kell. A felperes keresetében érvényesített jogként az Áht. 13/A. §
(2)bekezdését jelölte meg, és fellebbezésében is kiemelte, hogy igényét nem a Ptk. rendelkezéseire alapítja, a támogatásokkal kapcsolatos speciális szabályokat ugyanis az Áht. tartalmazza. A jelenlegi adatok szerint tehát a felperes még nem jelölte meg, hogy a támogatás visszafizetésére irányuló igényének elbírálására miért van a polgári perekben eljáró, a személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták elbírálására jogosult bíróságnak hatásköre. Hatáskör hiányában azonban a bíróság csak akkor szüntetheti meg a pert, ha kétségtelenül megállapítható, hogy a perbeli jogvita elbírálására nincs hatásköre. A …............/2011. új ügyszámon iktatott perben a törvényszék ezt követő felhívására a felperes követelése jogalapját a Ptk. 305. §
(1)bekezdésére,
  1. §-ára és
  2. §
(1)és
(2)bekezdéseire hivatkozással „hibás teljesítésből mint szerződésszegésből eredő kártérítésben” jelölte meg, előadva, hogy az alperes teljesítése nem volt szerződésszerű, a feladatokat nem a támogatási szerződésbe foglalt céllal összhangban valósította meg. A támogatási összeg bankbetétkénti lekötéséből származó követelése jogalapjaként pedig a Ptk. 361. §-ára hivatkozott. Keresetét a felperes az eljárás során a …............ Hivatal által végzett ellenőrzés befejeződését követően, annak eredményére figyelemmel módosította és az alábbiak szerint véglegesítette az iratokhoz 43/F/I. sorszám alatt csatolt beadványában: A megalapozó tanulmányok készítéséért az alperes által a …............ Kft-nek és az …............ Kftnek kifizetett 59.640.000,- Ft valamint az ezen tanulmányok nyomtatási munkáinak elvégzéséért a …............ Kft. részére kifizetett 1.560.000,- Ft teljes összegének visszafizetésére kérte az alperes kötelezését azon indokkal, hogy az elkészült tanulmányok egyike sem rendeltetésszerű, túl általánosak, nem vagy csak igen távolról kapcsolódnak a felek között létrejött támogatási szerződés tárgyához, mely álláspontját az egyes tanulmányok vonatkozásában részletesen taglalta. Sérelmezte, hogy pl. az …............ Kft. által készített diák egyetlen rendezvényen sem kerültek felhasználásra, és úgy nyilatkozott, hogy valószínűsíthető, hogy az …............ Kft. által elkészített egyik tanulmány nem is az alperessel kötött megbízási szerződés alapján készült, hanem attól függetlenül rendelkezésre állt. A …............ Kft. részére az alperes által kifizetett összeget azon indokkal követelte vissza, hogy az alperes ezen Kft-vel a fenti tanulmányokhoz kapcsolódóan a tanulmányokat készítő cégek felé történő adatszolgáltatásra kötött szerződést, amely adatokat elvileg a Kft. szerezte be a …............Akciócsoportoktól, majd azokat feldolgozta, kezelte és a Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 9 - tanulmányokat készítő cégek részre továbbította, illetve a cégek által elkészített tanulmányokat formázta, nyomtatta, spirálozta. Azonban a Kft-nek tagja az alperes elnöke és az alperes által a Kftvel kötött szerződést szintén az alperes egyik tagja írta alá a Kft. ügyvezetőjeként, a szerződés határidőt nem tartalmazott, továbbá az alperes által a …............ Kft-vel és az …............ Kft-vel kötött szerződések szerint az alperes feladata volt a teljesítéshez szükséges valamennyi dokumentum átadása a megbízott cégek részére, és semmilyen dokumentum nem igazolja, hogy a …............ Kft. az alperessel kötött szerződés alapján bármilyen tevékenységet végzett volna, a …............ Kft. és az …............ Kft. tanulmányai sem utalnak a …............ Kft. által átadott adatokra. Az összefoglaló tanulmányok készítéséért az alperes által az …............ Kft-nek, a …............ Kftnek, a …............ Kft-nek és a …............ Kft-nek kifizetett 49.160.000,- Ft teljes összeg visszafizetésére kérte a felperes az alperes kötelezését, előadva egyrészt, hogy álláspontja szerint a támogatási szerződés 4. pontja alapján az alperes egyetlen összefoglaló tanulmány elkészítésére kapott támogatást, másrészt az elkészített négy tanulmány semmilyen módon nem kapcsolódik a támogatási szerződés 3. pontjában megjelölt kommunikációs kampány témájához vagy tapasztalataihoz, illetve azok általános témájú elméleti fejtegetéseket tartalmaznak, érdemi hozzáadott értéket nem teremtettek a már meglévő tanulmányokhoz képest. Egy részük már a kommunikációs kampány elején vagy időszaka alatt elkészült, tehát a kampány tapasztalatainak összegzését már csak ezért sem tartalmazhatta, ugyanakkor annak sincs semmi jele, hogy ezen tanulmányok az alperes részéről bármilyen módon hasznosultak volna. A felperes az elkészült négy összefoglaló tanulmány vonatkozásában külön-külön is részletezte kifogásait. A felperes az alperes által a módszertani tanulmányok elkészítéséért a …............ Bt. és a …............ Zrt. részére kifizetett teljes 69.360.000,- Ft visszafizetésére kérte az alperes kötelezését, előadva, hogy a …............ Zrt. által készített tanulmányok – bár komplex kutatást jelentenek – céljai túl általánosak és makro szintűek, ezért egy konkrét kommunikációs kampány támogatására nem szolgálhatnak és az egyének szintjére nem terjednek ki, holott ők voltak a kampány elsődleges célszemélyei. Ugyanakkor a Zrt. által végzett kutatás iránya nem esik egybe a támogatási szerződés 3. pontjában meghatározott tartalmi kritériumokkal, és a tanulmány nagy része adatgyűjtés illetve azok feldolgozása, ezért kérdéses, hogy mennyiben tekinthető módszertani háttértanulmánynak. Továbbá az alperes a Zrt-vel ….............-án szerződött, amikor a kampány már két hónapja folyt, ezért módszertani háttéranyag kidolgozása már felesleges volt, annál is inkább, mert a 62 kötetnyi tanulmány a rendezvénysorozat utolsó napjára készült el, így abban hasznosulni már nem tudott. Az alperes által a …............ Bt-vel kötött szerződés vonatkozásában a felperes azt állította, hogy annak alapján a Bt. feladata eleve nem módszertani háttértanulmány kimunkálása volt, továbbá a támogatási szerződésben foglaltaknak sem felel meg, bevezetőjéből megállapíthatóan eleve nem a tárgyi támogatási szerződés teljesítése érdekében született, hanem elkészítésének célja a 2008. tavaszán indult …............................................... Program Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 10 - struktúrájának, a támogatáspolitika vonatkozó pályázatainak áttekintése és értékelése volt. A tanulmányhoz kapcsolódó kérdőív minta 20 kérdéséből 4-nek ugyanaz a tartalma, a kérdések olyan mértékben általánosak, hogy a teljes kommunikációs rendezvénysorozat háttéranyagaként nem szolgálhatnak. A felperes teljes egészében visszakövetelte az alperestől az általa projektmenedzsment tárgykörben az …............ Kft-nek projektmenedzsment szolgáltatásért, a …............ Kkt-nek pályázati beszámoló készítéséért, könyvelési és könyvvizsgálati szolgáltatásért, a …............ Ügyvédi Irodának jogi tanácsadásért és a …............ Kft-nek Központi Iroda üzemeltetéséért kifizetett mindösszesen 40.200.000,- Ft-ot. Az …............ Kft. által projektmenedzsment szolgáltatás körében végzett tevékenység vonatkozásában a felperes előadta, hogy a Kft-nek az alperessel kötött szerződése alapján partnerek felkutatása, kapcsolattartás, közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása volt a feladata, mely feladatok tényleges teljesülése azonban nem igazolt, sőt kifejezetten ismert tény, hogy közbeszerzési eljárást az alperes a tárgyi projekt keretében nem bonyolított le. Ugyanakkor a Kft. elkészített egy 6 kötetből álló tanulmányt, ami az alperessel kötött megbízási szerződése alapján nem volt a feladata és nem is tartozik a projektmenedzsment szolgáltatások közé. Ezen túlmenően az első kötet vonatkozásában a felperes arra is hivatkozott, hogy az csupán egy elméleti jellegű fejtegetés, melynek megállapításaiból nem jön létre a tanulmány címe által ígért projektterv, projektforgatókönyv. Egy további kötetben a Kft. projektbeszámolót készített, valamint elvégezte a projekt keretében lebonyolított rendezvények beszámolóinak értékelését is, noha a megbízási szerződése alapján ez sem volt a feladata, és a támogatási szerződés 4. pontja értelmében a beszámolót az alperesnek kellett elkészítenie és benyújtania, amit az alperes meg is tett a pályázati beszámoló elkészítésével egy másik szervezetet, a …............ Kkt-t megbízva. Összefoglalva, míg annak nincs nyoma, hogy a Kft. projektmenedzsmenti feladatokat végzett volna, az e feladatok körébe nem tartozó tevékenységet végzett, melyekre az alperestől nem is kapott megbízást, és amely nem szolgálta a kampány eredményességét. A …............ Kkt. által végzett szolgáltatás tekintetében a felperes úgy nyilatkozott, hogy a Kkt. feladata a könyvelés és a pályázati szöveges beszámoló összeállítása volt, a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás készítése és benyújtása azonban a támogatási szerződés alapján az alperes kötelezettsége volt, ezért függetlenül attól, hogy azt az alperes maga készítette-e el vagy mással készíttette el, annak költségét a támogatás terhére nem volt jogosult elszámolni, mivel az nem a támogatási célt szolgálja. Az alperes által a …............ Ügyvédi Irodával az alperes működésének jogi szempontú átvilágítására, jogi tanácsadásra, a támogatás keretében megkötött és megkötni szándékozott szerződések véleményezésére, az alperes napi működéséhez szükséges jogi tanácsadásra vonatkozóan megkötött szerződés tekintetében a felperes úgy nyilatkozott, hogy a szerződés – annak tárgya alapján – részben az alperes napi működéséhez, nem pedig a támogatott tevékenységhez kapcsolódik, másrészt pedig nem projektmenedzsment tevékenységet foglal magában, továbbá az ügyvédi irodának kifizetett díj azért sem számolható el a támogatás terhére, mert az iroda részére adott megbízás illetve annak alapján általa végzett tevékenység nem szolgálja a támogatási szerződés 3. pontjában meghatározott támogatási célt. Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 11 - A központi (…............-
  1. i)iroda üzemeltetése címén a …............ Kft-nek az alperes által kifizetett összeg visszakövetelése indokaként a felperes arra hivatkozott, hogy a szerződés tárgya irodabérlés és adminisztrációs tevékenység volt, ami nem projektmenedzsmenti tevékenység, továbbá a Kft. által a feladatok ellátására biztosított egy főnek az elszámolás végleges formájának összeállításában történő részvétele nem történt meg, mert az elszámolás összeállítása valójában a …............ Kkt. feladata volt, valamint semmi nem igazolja, hogy a kérdéses helyen (…............) végzett tevékenységet az alperes. A kérdéses cím ugyanis a …............ Nonprofit Kft. székhelye volt, melynek ügyvezetője az alperes elnöke, majd 2009. június 1-jétől a …............ Kft. székhelye is e címen található, ami kétségessé teszi a tárgyi megbízási szerződés teljesülését, mivel ennek alapján az állapítható meg, hogy a kérdéses iroda a megbízási szerződés megkötése idején, valamint azt követően a kommunikációs kampány nagy részének ideje alatt nem állt a …............ Kft. használatában. Az alperesi egyesület saját irodájának működtetése pedig nem a kommunikációs kampány lefolytatását célozza. A tájékoztató kiadványok elkészítéséért az alperes által a …............ Kft., a …............ Bt., az …............ Kft. és a …............ Kft. részére kifizetett teljes 60.178.000,- Ft visszafizetésére irányuló kérelmét a felperes azzal indokolta, hogy az alperes a tájékoztató kiadványok elkészítésére kapott támogatási összeget nem csak a tájékoztató kiadványok elkészítésére költötte, valamint az elkészült kiadványok tartalmukban sok esetben nem a támogatási szerződésben rögzített témakörökhöz kapcsolódtak, sőt azokat a rendezvényeken szét sem osztották, vagyis a gyakorlatban nem hasznosultak. Több esetben kétséges a bevont alvállalkozók teljesítése is, mivel a teljesítés egyes fázisai nincsenek összhangban, pl. korábban készült el és került leszállításra egy kiadvány, mint ahogy annak tartalma összeállt. Felperesi előadás szerint a …............ Kft. által elkészített kiadvány nem a válságkommunikációs rendezvénysorozat keretében elkészített tájékoztató, hanem egy …............ hírekkel foglalkozó rendszeres havi kiadvány, a…............ Bt. által elkészített kiadványok különböző megvalósult projekteket mutatnak be, azonban a támogatási szerződés tárgyához nem kapcsolódnak és azok leszállítása már az alperes általi teljesítésigazolást megelőzően megtörtént, ami kétségessé teszi a teljesülés valós voltát is. Az …............ Kft-vel az alperes országos rendezvénysorozat lebonyolítása valamint szakmai anyagok előkészítése tárgyában kötött megbízási szerződést, azonban az országos rendezvénysorozat nem finanszírozható a tájékoztató kiadványok elkészítésére vonatkozó támogatásrészből. A Kft. ügyvezetőjének nyilatkozata szerint pedig helyszín-biztosítási, hang- és világítástechnikai feladatokat láttak el a rendezvényeken, valamint az érdeklődők kulturált kiszolgálását végezték, melyek nem rendezvénylebonyolítói feladatok, és kiadványok nyomdai sokszorosítását sem végezték. Felperesi előadás szerint a rendezvényekről készült beszámolóban az összes rendezvény olyan formában van dokumentálva, hogy a helyszíneken szinte senki nem látható, csak üres színpadok és széksorok kerültek fényképen rögzítésre, továbbá a kiadványokat nem a támogatási kérelemben megjelölt célcsoportoknak adták át, hanem járókelőknek. A …............ Kft-vel grafikai tervezés, nyomdai előkészítés és nyomdai anyagok levilágítása tárgyában kötött szerződések tekintetében a felperes úgy nyilatkozott, hogy az alperes grafikai Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 12 - tervezés címén saját logóját, levélpapírját, borítékát továbbá asztali zászlókat és válságkommunikációs mappákat terveztetett meg, amely célra a tájékoztató kiadványok készítése érdekében adott támogatási összeg nem felhasználható, és ezen kiadás a rendezvénysorozat lebonyolítása szempontjából nem volt indokolt, de pl. a válságkommunikációs mappák elkészültét sem igazolja semmi, valamint az állítólagos tervezésük befejezését (…...................) követő napon a kampány már le is zárult. Ugyanezen indokok alapján kifogásolta a felperes a …............ Kft-nek az elkészült kiadványok nyomdai formátumra alakításáért és nyomdai levilágításáért történt kifizetéseket, és előadta azt is, hogy nincs arra utaló információ, hogy a Kft. részére az alperes ténylegesen adott volna át anyagokat, továbbá a levilágítás tárgyában az alperes által kiadott teljesítésigazolás 2009. június 10-én, a nyomdai formátumra alakítás tárgyában kiadott teljesítésigazolás pedig 2009. június 30-án került kiállításra, holott egyes kiadványok már ezen időpontoknál korábban készült fényképeken is szerepelnek. Továbbá a kiadványok első ismert megjelenésének kései időpontja kétségessé teszi azok érdemi hasznosulását. A honlap fejlesztés, üzemeltetés címén az alperes által a …............ Kft-nek weboldal tervezéséért és elkészítéséért valamint a …............ Kft-nek tartalomfejlesztésért kifizetett mindösszesen 45.048.000,- Ft teljes összege visszakövetelésének indokaként a felperes előadta, hogy a honlapfejlesztés nagyrészt nem a válságkommunikációs tevékenység célját, hanem az alperes napi működésének elősegítését szolgálta, mivel a válságkommunikációs kampánnyal csak egy fejleszteni tervezett aloldal erejéig foglalkozott a honlap, melynek felépítése ugyanakkor viszonylag egyszerű struktúrát követ és a navigáció nem volt optimális, mert az aloldalakról nem lehetett visszalépni a főoldalra, ami megnehezíti annak használatát, ugyanakkor sok oldal nem volt teljes, „feltöltés alatt” álltak, valamint a „…............” című …............ TV sorozat legtöbb sugárzott része sem volt a honlapon elérhető, ezen túlmenően a szerződésben foglalt honlapfejlesztési célok alapján a tervezés és tartalomfejlesztés ellenértékeként megállapított 26.040.000,- Ft messze túlzott mértékű volt. Az adatgyűjtés, tartalomfejlesztés tárgyában kötött szerződés tárgyát képező feladat pedig messze nem valósult meg, a feltölteni előírt adatok többsége nem található meg a honlapon, ami csak 2009. június 29-én készült el, így a kampány időszakában a tartalomfejlesztés eredménye már nem tudott hasznosulni. Életszerűtlen, hogy a tartalomfejlesztés a honlappal egyidejűleg készült volna el illetve állt rendelkezésre. A rendelkezésre állás, konzultáció címén az alperes által kifizetett teljes 50.000.000,- Ft-ot is visszakövetelte a felperes az alábbi indokai alapján: Az alperes 18.000.000,- Ft-ot költött 18 megyei iroda felállítására és működtetésére, holott a támogatási kérelmében kifejezett előnyként mutatta be megyei irodahálózatát, amiből következik, hogy ilyen célra nem kell költeni. Egyrészt a támogatást nem saját megyei irodahálózat kiépítésére kapta, másrészt a támogatás szempontjából nehezen indokolható, hogy a megyei irodák vezetői minden esetben az alperes tagjai voltak, ugyanakkor az irodahálózat kiépítése alvállalkozók igénybevételével történt, ami szintén nem szolgálta a támogatás célját, mert ha már az alperes a megyei irodahálózatát a támogatásból építette ki és működtette, akkor ezt maga is megtehette volna, alávállalkozók bevonása nélkül. Mindezeken Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 13 - túlmenően az irodák válságkommunikáció helyett az Európai Unió …............ programjához kapcsolódó HACS (Helyi Akciócsoport) tevékenységet végeztek, ami nem a válságkommunikációs célt szolgálta. A rendelkezésre állás, konzultáció keretében ezen felül oktatásra, az irodák működéséről összefoglaló tanulmány készítésére, irányítási-monitoring kézikönyvre valamint irodaszerek vásárlására és irodai szolgáltatásra az alperes által kötött szerződések és kifizetett összegek sem függnek össze szorosan a rendelkezésre állás, konzultáció témakörével, ráadásul az elkészült tanulmányok színvonala sem megfelelő. Az európai uniós ismereteket biztosító alapismeretek oktatása vagy továbbadása nem volt része a válságkommunikációs kampánynak, az összefoglaló tanulmány nem más, mint az irodák által készített rövid havi beszámolók összevágása valamint a tárgyhoz nem tartozó témák feldolgozása, ami még tanulmánynak sem alkalmas, de ettől függetlenül a rendelkezésre állás, konzultáció témakörében eleve nem számolható el. Az alperes az …............ Zrt-vel kötött szerződést az irodahálózat megyei irodáinak folyamatos monitorozására, helyi ellenőrzésére valamint projektelőkészítő dokumentumok, így összefoglaló megvalósíthatósági tanulmány, projektirányítási kézikönyv és monitoring kézikönyv készítésére. Azonban a szerződés csak 2009 április 20-án köttetett és a művek csak 2009. június végére készültek el, így funkciójukat eleve nem tölthették be. Továbbá a rendelkezésre állás, konzultáció témakörben az alperesnek ilyen tanulmányok finanszírozására sem volt lehetősége. Az ország 6 régiójában megrendezett összes regionális rendezvény megszervezéséért az alperes által az alvállalkozónak kifizetett, rendezvényenként 1.000.000,- Ft, azaz összesen 6.000.000,- Ft visszafizetésére kérte kötelezi a felperes az alperest elsődlegesen azon indokkal, hogy a támogatási szerződés szerint regionális rendezvények szervezésére az alperes nem kapott támogatást, csupán megyei és országos rendezvények szervezésére. Ezen felül a 6 regionális rendezvény közül öt rendezvény, a …............-i, a …............-i, a …............-i, a …............-i és az …............-i rendezvények vonatkozásában, az egyes rendezvények esetében megjelölve az alábbi okok közül a relevánsakat, kifogásolta, hogy - a rendezvény vezetője egy …............ HACS (Helyi Akciócsoprt) teljes munkaidőben fizetett munkaszervezet vezetője, - a költségek vagy azok nagy része nincs alátámasztva alvállalkozói számlával, - a résztvevők nagy aránya HACS (Helyi Akciócsoport) és HVI (Helyi Vidékfejlesztési Iroda) munkatárs, - a rendezvény témái nem illetve kevésbé kapcsolatosak a válságkezeléssel illetve annak kommunikációjával. A 19 megyében megszervezett megyei rendezvények, fórumok, kötetlen beszélgetések megszervezésének költségeire az alperes által rendezvényenként kifizetett 250.000,- vagy 500.000,Ft-os összegekből a felperes 32 megyei rendezvény vonatkozásában 8.616.034,- Ft visszafizetésére kérte az alperes kötelezését alacsony részvételi számra, a résztvevőkből a HACS és HVI munkatársak nagy arányára illetőleg arra hivatkozással, hogy a rendezvényeken elhangzott előadások nincsenek összhangban a támogatási szerződésben Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 14 - foglaltakkal illetve a támogatás céljával. Egyes rendezvények vonatkozásában hivatkozott még a megbízó nevére kiállított számla hiányára, illetőleg arra, hogy a teljesítést nem az végezte, akivel az alperes az alvállalkozói szerződést kötötte, valamint hogy amely rendezvény műhelybeszélgetés volt, annál ténylegesen semmilyen költség nem merült fel az alperes által becsatolt beszámoló és dokumentumok által is alátámasztottan, továbbá sérelmezte, hogy két fórum becsatolt beszámolója valamint két másik fórum jelenléti íve teljesen megegyezik, továbbá piackutatással, adatfeldolgozással kapcsolatos alvállalkozói számlák kerültek becsatolásra, és egyes rendezvényeken HACS munkatársak is tartottak előadást, akik a munkakörükhöz tartozó témában tartott előadásért nem jogosultak javadalmazásban részesülni. Az alperesnek a megrendezett 73 helyi rendezvény megszervezéséért általa kifizetett 38.080.291,Ft teljes összegének visszafizetésére irányuló kötelezése iránt előterjesztett kérelem indokaként a felperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a támogatási szerződés szerint helyi rendezvények szervezésére az alperes nem kapott támogatást, hanem csak megyei és országos rendezvények szervezésére. A helyi rendezvények közül a felperes 20 rendezvény vonatkozásában minőségi kifogásokat is emelt, a kifogásolt egyes rendezvények vonatkozásában külön megjelölve, hogy az alábbi indokok közül az azokra a támogatásból az alperes által történt kifizetéseket miért nem tartja jogszerűnek: - nem teljesítették a szerződésben foglaltakat, mert az előadások témája eltért a szerződésben foglaltaktól, - HACS és HVI munkatársak tartottak előadást a munkakörükbe tartozó vidékfejlesztési témakörben, - alacsony részvételi szám, a jelen lévők részvétele nem igazolt. Ezen felperesi kifogások 4.910.700,- Ft kifizetést érintettek. Az alperes által az országos rendezvények – nevezetesen a kampányt nyitó ….............i és záró …............-i konferenciák - megszervezéséért kifizetett összesen 20.000.000,- Ft alperes általi teljes visszafizetésére irányuló kérelmének indokaként a felperes úgy nyilatkozott, hogy az alperes nem szervezett sem országos nyitó-, sem országos záró konferenciát, hanem a …................. Akadémia rendezvényének a költségét számolta el a nyitó konferencia költsége címén, amely rendezvényt nem is az alperes, hanem egy európai parlamenti képviselő és a felperes szervezte, az alperes a társszervezők között sem szerepelt, és ugyanilyen rendezvény 2010-ben is megrendezésre került; és az alperes a saját éves nagyrendezvényének, a Magyar …............ Hálózat…............ szakterületi munkaértekezletének, a …............ konferenciának a költségét számolta el a záró konferencia költsége címén, amely konferencián nem az alperes támogatási kérelmében megjelölt célcsoportok (vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok) vettek részt, hanem HACS elnökök, HACS munkaszervezet vezetők valamint az …............ elnöksége. A …............ rendezvény kapcsán a felperes külön kiemelte, hogy annak három napos programjából csak a június 25-i program volt kapcsolatos a támogatási szerződés témakörével, míg június 24-én az …............ elnökségi ülésére, 26-án pedig az …............ szakterületi munkaértekezletére került sor, ezért indokolatlan volt a Hotel …............ Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 15 - által elszámolt szállás szolgáltatás, továbbá a …............ Kft. számlája szerint az általa történt teljesítés időpontja 2009. június 29., ami a konferencia utáni időpontra esik; …............ számlája szerint mindhárom napra szolgáltatott hangosítást, ezért költségének elszámolása a támogatás terhére nem indokolt; az …............ Bt. számlája szerint pedig a teljesítés napja 2009. június 26., mely az …............ szakterületi munkaértekezlet napja volt, ezért a számla ellenértékének a támogatás terhére történő elszámolása szintén nem indokolt. A rendezvényekhez kapcsolódó marketing, sajtómegjelenés díja címén az alperes által az …............ Kft. részére marketingstratégia kidolgozásáért, a …............Televízió Zrt. részére televíziós műsorkészítésért és a …............ Bt. részére televíziós műsor szervezési munkáiért és országos és megyei rendezvények szervezéséért kifizetett mindösszesen 28.540.000,- Ft teljes összegének visszakövetelését a felperes azzal indokolta, hogy egyrészt az alperes a megyei rendezvényekre elkülönített keretből is költött marketingre, annak ellenére, hogy a megyei rendezvények szervezésére biztosított támogatási keret arra nem volt használható, másrészt az alperes által az …............ Kft-vel kötött szerződés szerint a Kft. feladatát nem csak a marketing stratégia kidolgozása, hanem az annak megvalósításában történő részvétel is képezte, ugyanakkor semmi nem támasztja alá, hogy a Kft. ténylegesen adott volna szakmai tanácsokat a kiadványok elkészítéséhez, a rendezvények szervezéséhez, illetve hogy a rendezvényeken a HACS-ok igényei szerint ténylegesen részt vett volna, így részéről csak egy 18 oldalas marketing tanulmány áll rendelkezésre, amely egyrészt ugyanazokat a javaslatokat fogalmazta meg, amelyek már az alperes támogatási kérelmében is megjelentek, és olyan részei is vannak (pl. az alperes bemutatása), melyek a téma kapcsán nem relevánsak, másrészt pedig ilyen tanulmány készítése a tárgyi támogatási keret terhére egyáltalán nem számolható el. A …............Televízió Zrt. által készített, a 19 megyében működő …............ akciócsoportokat, azok tevékenységét valamint a megyékben már működő és pályázatokat nyert vállalkozásokat és civil szervezeteket bemutató műsorsorozat tárgya a felperes álláspontja szerint nem egyeztethető össze a támogatási szerződés tárgyával, nem szolgál válságkommunikációs célokat. A tévécsatorna nyilatkozata szerint a műsor elkészítéséhez külső gyártási kapacitást nem vett igénybe, ennek alapján kérdéses, hogy a …............ Bt. végzett-e valós tevékenységet a televíziós műsor szervezési munkái címén általa kiállított számla ellenében. Ugyanakkor a …............ Bt. által a …............ záró konferenciával kapcsolatosan 2.000.000,- Ft-ért vállalt rendezvényszervezési feladatok díja a fentebb, az országos rendezvényeknél írt indokok alapján nem fogadható el, valamint azért sem, mert az alperes minden rendezvény szervezésére külön kötött szerződést, így további 2.000.000,- Ftot e célra nem volt jogosult felhasználni, továbbá a megbízási díj a Bt. kötelezettségéhez képest aránytalanul magas, a Bt. szerződéses feladatait nem teljesítette, a konferenciára szóló meghívókat sem a Bt., hanem az alperes küldte ki. A felperes által az alperes részére folyósított támogatásból az alperes folyószámláján, elkülönített számláján és lekötött betétben tartott összegek tekintetében a 2009. január 30. és 2009. június 30. napja között az alperes javára jóváírt, mindösszesen 15.088.930,- Ft kamat megfizetésére jogalap nélküli gazdagodás címén tartott igényt a felperes az alperestől, Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 16 - előadva, hogy a támogatás összegének lekötésére az alperes nem volt jogosult, annak haszna az alperest nem illeti meg. A fentieket összegezve a felperes 489.539.255,- Ft, ezen összegnek 2008. december 22-től a kifizetés napjáig számított, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamata és perköltsége megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmének legfőbb indoka az volt, hogy a felek között nem megbízási hanem támogatási szerződés jött létre, melyben csak a kampány tárgya, tematikája valamint a megvalósítás érdekében végzendő feladatok költségeire fordítható legmagasabb támogatás összege került meghatározásra, és amelynek keretében a felperes a kommunikációs kampány szervezése költségeihez támogatás nyújtását vállalta, az alperes pedig az összeget a kampány megvalósítása költségeire fordította elszámolási kötelezettség mellett, melynek eleget tett. Az, hogy a kampány milyen minőségű volt, sikeres volt-e, elérte-e a célját, a tanulmányok mi alapján készültek, milyen eszközöket használtak fel a kommunikáció érdekében, az elégséges volt-e, kit szólítottak meg és kit nem, illetőleg a tanulmányok és a diák miként hasznosultak, nem képezi a peres felek között létrejött szerződés tárgyát, mert nem a kampány lefolytatására kötött szerződésről van szó, illetve a támogatás folyósítása és rendeltetésszerű felhasználása feltételeként szempontrendszert a peres felek nem határoztak meg, különösen nem a felperes keresetében felhívott feltételeket, szempontokat. A kereset elutasítása mellett a felperes marasztalását kérte a perköltségében. A kereseti kérelemre az egyes követelés-csoportonként az alábbi érdemi észrevételeket tette: A tanulmányok vonatkozásában általánosságban úgy nyilatkozott, hogy azáltal, hogy azok a kampány témájában elkészültek és a felperes részére további felhasználásra átadásra kerültek, az alperes teljesítette a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét, ugyanis részletes tartalmukat, minőségi szempontokat a felek nem határoztak meg. Ezen kívül a felek egymással folyamatosan kapcsolatban álltak, a tanulmányokat készítők kiválasztásáról, megbízásáról, teljesítéséről a felperes is tudomással bírt, azzal akkor egyetértett. Feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással a felperes nem támadhatja az alperes által az alvállalkozókkal kötött szerződéseket, mert azoknak a felperes nem alanya. Az egyes tanulmányok nem a kampány időbeli stádiumához, hanem a témájukhoz igazodóan minősülnek megalapozó, összefoglaló illetőleg módszertani tanulmánynak, ezért a felperes állításával szemben nem minősül hibás teljesítésnek, ha egyes megalapozó tanulmányok nem a kampány elején, illetőleg összefoglaló tanulmányok nem a kampány végén készültek el. Az alperes csatolta az elnöke által 2008. december 19-én elkészített, a felperesnek megküldött és a felperes által nem kifogásolt költségvetést, melyben részletezésre került, hogy az alperes mit értett megalapozó és összefoglaló tanulmány alatt, és úgy nyilatkozott, hogy a felperes akkor ezt nem vitatta. A tanulmányok körében az alperes utalt arra is, hogy az alperes elszámolására a felperes az általa készített megállapításban az …................... Kft. által készített, 2009. márciusában elkészült összefoglaló tanulmányt még a válság összefoglalására és bemutatására legjobb anyagnak minősítette, ami az alperesi álláspont szerint az igazolja, hogy maga a felperes sem a kampány Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 17 - stádiumához kötötte a tanulmányok megalapozó vagy összefoglaló tanulmánykénti minősítését. Az egyes tanulmányok vonatkozásában az alperes megjelölte, hogy álláspontja szerint azok a támogatási szerződés 3. pontjában felsorolt témakörök közül szorosabb értelemben mely alpontokhoz kötődnek. A …............ Kft. által készített megalapozó tanulmány vonatkozásában az alperes vitatta azon felperesi állítást, miszerint az alperes a Kft-vel a megbízási szerződést később kötötte, mint ahogy a tanulmány elkészült, előadva, hogy a megbízási szerződés szerinti teljesítési határidő 2009. március 16. volt, a tanulmány pedig 2009. márciusi dátummal készült. A …............ Kft. teljesítésével kapcsolatos felperesi követelés tekintetében az alperes előadta, hogy a felperes által hivatkozott adatszolgáltatás elszámolására a megbízott Kft. részéről nem került sor, ilyen megbízást e fejezet vonatkozásában a Kft. nem kapott és nem teljesített, a Kft. feladata a megalapozó tanulmányok fejezetben kiadvány szerkesztése, nyomtatása volt, és a Kft. által e jogcímen kiállított számla került elszámolásra 1.560.000,- Ft összegben, ugyanis az alperes a tanulmányokat a készítőiktől minden esetben CD-n és csupán egy nyomtatott példányban kapta meg. A …............ Bt. által készített tanulmánnyal kapcsolatos felperesi kifogásra az alperes előadta, hogy a Bt. tanulmányában csupán hivatkozott a …............ Programra mint a válság idején a hátrányos vidéki térségekben működő egyik programra, de nem kifejezetten annak az értékelését végezte el. Az összefoglaló tanulmányokkal kapcsolatosan az alperes vitatta azon felperesi állítást, hogy a támogatási szerződés értelmében egyetlen ilyen tanulmány készítésére volt lehetőség illetőleg vonatkozott a támogatás. A …............ Kft. által készített összefoglaló tanulmánnyal kapcsolatos felperesi minőségi kifogás vonatkozásában az alperes utalt arra, hogy a felperes 2009. októberi megállapításában ezen tanulmányt még korrekt, jól kezelhető összefoglaló elemzésnek minősítette. A projektmenedzsment tevékenység tekintetében az alperes úgy nyilatkozott, hogy a projekt egy időszaki vállalkozás, melynek célja, hogy egy adott terméket vagy szolgáltatást hozzon létre, a projektmenedzsment pedig az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozó szakterület, melynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt céljai. Az ismétlődő tevékenységek (folyamatok vagy üzemeltetés) és az egyszeri tevékenységek (projektek) menedzselése alapvetően más technikai ismereteket és megközelítést igényel. A támogatási szerződés 3. pontja szerint az alperes vállalta, hogy a támogatást teljes egészében a kommunikációs kampány szervezési költségeire fordítja. A kampány lebonyolítása pedig nem csak tanulmányok készítését és rendezvények szervezését, hanem jelentős háttérmunkát, emberi és anyagi erőforrást igényelt az alperes részéről, köztük jogi és könyvelési segítséget, a szervezéshez rendelkezésre álló háttércsapatot, gépeket, telefont és irodát. Mindezekre figyelemmel a felperes azon kifogása, hogy az alperes a napi működéséhez szükséges költségeket számolt el, melyek nem a támogatás felhasználása kapcsán merültek fel, nem valós. Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 18 - A projektmenedzsment körében az …............ Kft. által végzett tevékenységgel kapcsolatos felperesi kifogásra az alperes úgy nyilatkozott, hogy a Kft. nem tanulmányt készített, hanem projekt tervet, projekt forgatókönyvet és projekt beszámolót, és ezekhez készültek a becsatolt diagramok is. Ezáltal a Kft. projektmenedzsment szolgáltatást végzett. Az alperes által a Kft-vel kötött megbízási szerződésnek és annak tartalmának a peres felek viszonyában nincs jelentősége, az alperes teljesítése a felperes felé a támogatási szerződés alapján ítélendő meg. Nem vitatta, hogy a Kft. által közbeszerzési eljárás nem került lefolytatásra, úgy nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása azért került bele a megbízási szerződésbe, mert annak megkötésekor a támogatás összegére figyelemmel nem voltak biztosak abban, hogy szükség lesz-e közbeszerzési eljárásra, de később a felperes jogi osztályával valamint ügyvédekkel történt konzultáció eredményeként arra jutottak, hogy nincs szükség ilyen eljárásra. A …............ Kkt. tevékenységével kapcsolatosan az alperes vitatta azon felperesi állítást, hogy a támogatási szerződés 4. pontjából, melynek alapján az alperes feladatát képezi a szakmai és pénzügyi elszámolás készítése és benyújtása, arra lehetne következtetni, hogy ennek költsége a támogatás terhére nem elszámolható. Az alperes ezen beszámolókat benyújtotta, ezáltal a támogatási szerződésben foglalt ezen kötelezettségének eleget tett, és semmi nem tiltotta, hogy azok – különösen a pénzügyi beszámoló – összeállítása körében megbízást adjon, sőt álláspontja szerint a felperes a projektmenedzsment költségvetési pontja meghatározásával kifejezetten lehetőséget és jogosultságot adott az ilyen jellegű költségek elszámolására. A pénzügyi beszámoló készítése és a támogatás okozta könyvelési többlet által okozott többletköltségek nem az alperesi egyesület hétköznapi működéséhez kapcsolódó tételek. Ekkora összeg elszámolása, témák szerinti csoportosítása, a könyvviteli és számviteli szabályok betartása miatt került sor egy könyvelési szakemberrel a szerződéskötésre, aminek hiányában a felperes pénzügyi osztálya felé az alperes nem tudta volta teljesíteni az elszámolást. A …............ Ügyvédi Iroda által végzett tevékenység tekintetében az alperes előadta, hogy az nem általánosságban köthető az alperes tevékenységéhez, az ügyvédi iroda megbízatása csak a támogatással érintett tevékenységre és a kampány időszakára korlátozódott, ezért az ügyvédi költség mint a kampány szervezési költsége a projektmenedzsment részét képezi. A központi (…............-
  2. i)iroda üzemeltetése címén történt kifizetéssel kapcsolatos felperesi kifogásra az alperes előadta, hogy székhelye …............-on van, a hivatkozott, csak a kampány időszakára bérelt központi iroda pedig …............-en található, melynek vonatkozásában az alperes bérleti díjat és fenntartási költséget (rezsit) nem számolt el, hanem csupán megbízási díjat számolt el, azaz az iroda működtetése került megbízási szerződéssel kiszervezésre. A központi iroda helyét az alperes elnökének életvitelszerű ott tartózkodása indokolta, akinek a kampány lefolytatása jelentős napi elfoglaltságot jelentett, fizikailag megoldhatatlan lett volna számára a tevékenységet az egyesület székhelyén végezni. A …............ Kft. valóban szintén …............ szám alatt székhellyel bír, azonban székhelye nem a kampány céljára bérelt iroda, melyet a Kft. ugyanabban az épületben a …............-i Önkormányzattól Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 19 - bérelt, és amelyben az alperessel kötött megbízási szerződés alapján a …............ Kft. munkavállalói ellátták a kampánnyal kapcsolatos adminisztrációs és szervezési feladatokat, mivel a támogatási szerződés nem tette lehetővé az alperes számára, hogy saját munkavállalókat alkalmazzon. Az alperes e körben hivatkozott arra is, hogy a felperes – bár megtehette volna – egyetlen alkalommal sem ellenőrizte az alperes tevékenységét, így elmulasztott személyes meggyőződést szerezni arról, hogy a kampány érdekében dolgozók, azt segítők sokszor saját teljesítőképességüket meghaladva napi nyolc óra helyett tíz-tizenkét órában is végezték a tevékenységüket. A tájékoztató kiadványokkal kapcsolatos felperesi kifogások tekintetében az alperes úgy nyilatkozott, hogy azok elkészítésére a támogatási szerződés 3. pontja alapján jogosult volt. Az egyes kiadványok tekintetében a következőket adta elő: A …............ Kft. által készített kiadvány a felperes állításával szemben nem azonos a …............ hírekkel foglalkozó, havonta megjelenő folyóirattal, hanem az a kampány keretében a …............Tvn futott, azonos című sorozathoz köthető ajánlat, megjelenés és annak feltételeit tartalmazó tájékoztató kiadvány, amely nyomtatott médiaajánlatok (…............TV ajánlata) a vállalkozások részére készültek annak érdekében, hogy a válság ellenére a vállalkozások bemutatása, megismerése, ebből tapasztalat és ismeret szerzése mások részére biztosítva legyen. A …............ Bt. által készített kiadványokkal kapcsolatos felperesi kifogásokra tett alperesi előadás szerint a Bt. által készített „…............” c. kiadvány három füzetében foglalt információk hasznosan alkalmazhatóak a vidékfejlesztés területén, hiszen megnevezik a pályázót, a pályázott és elnyert összeget, valamint felhívják a figyelmet a projekt kapcsán fellépő esetleges negatívumokra, hibákra is. Az alperes nyilatkozata szerint érthetetlen, hogy a felperes miért kifogásolja, hogy a teljesítésigazolás kiállítása a kiadványok leszállítását követően történt, hibás teljesítési kifogása pedig egyebekben elnagyolt és megalapozatlan. Az …............ Kft. alperessel kötött megbízási szerződés szerinti feladataival, azok teljesítésével kapcsolatos felperesi kifogás tekintetében az alperes előadta, hogy az …............ Kft. által végzett nyomdai kivitelezéshez a kiadványok alapanyagát az alperes elektronikus formában juttatta el számára; az …............ Kft. az országos rendezvények kapcsán nem látott el rendezvénylebonyolítói feladatokat, a Kft. …............ Hivatal megkeresésére adott tájékoztatása szerint is a vidéki rendezvényeken csupán helyszínbiztosítási, hang-, világítástechnikai feladatokat látott el, valamint az érdeklődők kulturált kiszolgálását, elhelyezését végezte, a …............-i rendezvényeken történő megjelenésük pedig kizárólag a kiadványok terjesztését szolgálta. A Kft. egy úgynevezett „roadshow”-t szervezett, melynek során közterületen sátrat, asztalt állított, ahol az elkészült kiadványokat terítette. Az alperes azért számolta el a Kft. tevékenységét a tájékoztató kiadványok körében, mert azok terjesztését végezte a Kft. az általa szervezett „roadshow” keretében. Mindezek igazolására az alperes csatolta az …............ Kft. ügyvezetője által a …............ Hivatal részére adott, 2011. május 10-én kelt tájékoztatást és számlákat, amely tájékoztatás szerint a …............-i kiadványosztások és nyomdai kivitelezés Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 20 - költségei a teljes költség mintegy 35 %-át, a vidéki rendezvényeken történt kiadványosztások és nyomdai kivitelezés költségei a teljes költség mintegy 24 %-át, míg a vidéki rendezvények szervezése és lebonyolítási költségei a teljes költségnek mintegy 41 %-át tették ki. A …............ Kft. által végzett tevékenységgel kapcsolatos felperesi kifogásra az alperes úgy nyilatkozott, hogy a Kft. nem válságkommunikációs mappákat, hanem azok design-ját készítette el az alperes által kiállított teljesítésigazolás szerint. Az alperes meglévő logójának nyomdai formátumban felhasználható módon történő elkészítésére azért volt szükség, mert azokat rá kellett nyomtatni a rendezvényeken felhasznált transzparensekre, roll-up-okra, melyeken az egyesület logóján kívül az EU-s logóknak és a felperes logóinak is szerepelnie kellett és szerepeltek is. A grafikai tervezés teljesítése 2009. április 30-án igazolásra került, az ezt megelőzően került teljesítésre, és nem a felperes által megjelölt június 29-én. A grafikai tervezés költségeinek elszámolása indokolt volt, ugyanis a tájékoztató kiadványok elkészítéséhez nélkülözhetetlen volt, hiszen a tájékoztató kiadványokon fel kellett tüntetnie az alperesnek egyrészt azt, hogy azokat ő készíttette, másrészt a támogatási szerződés szerint a felperesi …............ mint támogatót is szerepeltetnie kellett rajtuk. Az alperes tehát nem hétköznapi működése okán, annak érdekében adott megbízást e feladatok elvégzésére, hanem a projekt teljesítése végett. A Kft. teljesítése nem esik egybe a …............ Bt. teljesítésével, mert a …............ Kft. azokat a kiadványokat, emlékeztetőket, dossziékat, dekorációs anyagokat készítette el, melyeket az egyes rendezvényekre vittek és azokon szétosztottak a résztvevőknek, míg a …............ Bt. a „....................... 1., 2., 3.” kiadványokat, „..........................................” valamint a „.....................................” című kiadványokat készítette el. 2009. április 30-án a grafikai tervezést igazolta le az alperes, nyomdai előkészítést nem. A honlap fejlesztése, üzemeltetése tárgyában az alperes által kötött szerződésekkel illetőleg azok teljesítésével kapcsolatos felperesi kifogások tekintetében az alperes előadta, hogy a szerződéskötést megelőzően nem volt honlapja, a megbízási szerződés a weboldal tervezésére, elkészítésére és a hozzá kapcsolódó adminisztrációs rendszerre jött létre a …............ Kft-vel, amely honlapnak az alperes informatív szerepet szánt a kampány körében, melynek volumene szükségessé tette egy olyan honlap kialakítását, ahonnan a kampányról és az egyesületről bárki könnyen információhoz juthat. A honlapra a kampány során minden azzal kapcsolatos adat, rendezvény, program, meghívó, média anyag feltöltésre került. A honlapon történő navigáció bárki számára egyértelmű volt, bár erre vonatkozó felperesi hivatkozásnak nincs helye az alperes felperes felé történt teljesítésének minősítése során. A …............ Kft-vel kötött szerződés nem egy statikus állapot létrehozására irányult, a honlap tartalmának feltöltése folyamatos volt, a megbízás ennek megfelelően a szerződés szerint 2009. március 25-től 2009. június 30-ig tartott, a valóságban ennél korábban megkezdődött és a tartalomfejlesztés részben júliusig tartott. Tehát téves azon felperesi állítás, hogy a honlap június 29-én készült el. Feltűnő értékaránytalanságra pedig alperesi álláspont szerint a felperes nem hivatkozhat az alperes megbízottjával szemben, mert a felperes a megbízási szerződésnek nem alanya, a peres felek között létrejött támogatási szerződésben nem limitálták az egyes megbízásokra Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 21 - költhető összegeket. Az érték pedig alperesi álláspont szerint teljesen reális, hiszen a …............ Kft. külön programot készített a honlaphoz. A fentiek szerint a kampány teljes időszaka alatt folyamatos tartalomfejlesztés alatt álló honlap tartalmának fejlesztéséhez a …............ Kft. folyamatosan biztosította a tartalomfejlesztés alapjául szolgáló adatokat az alperes által vele kötött megbízási szerződés alapján. Mivel a Kft. a megbízás teljesítését egy hónap késéssel kezdte el, részére az alperes 5.000.000,- Ft-ot nem fizetett ki a megbízási díjból, amit a támogatásból visszautalt a felperesnek. A rendelkezésre állás, konzultáció témakörében az alperes által kötött szerződések illetőleg azok teljesítése vonatkozásában az alperes előadta, hogy a felperesi állítással szemben irodák felállítására és e jogcímen költség elszámolására nem került sor. A becsatolt számlákból is megállapítható, hogy az elszámolt költségek az irodák működtetésével (az ügyfélszolgálatot biztosító emberi erőforrás költsége, bérleti díj, esetleges rezsiköltségek) kapcsolatosak. A felperesi állásponttal szemben az alperes úgy nyilatkozott, hogy a támogatás célját éppen az e célra igénybe vett alvállalkozók igénybevétele szolgálta, hiszen a kampány lefolyatására megállapított és biztosított rövid idő más megoldást nem tett lehetővé, az alperes saját hatáskörében lefolytatva az ügyfélszolgálati irodák fenntartása felmérhetetlen időt, anyagi és emberi erőforrást igényelt volna és az irodák koordinálása közvetlenül az alperes részéről gazdaságtalan is lett volna, elvonta volna az időt a kampány további elemeitől. A felperes a támogatási szerződésben egyébként sem zárta ki alvállalkozók igénybevételét. Emellett az irodák megyei szintű lebontással közvetlenül az érdeklődők rendelkezésére álltak, ami egy központi országos iroda útján nem lett volna lehetséges. Az alperes elismerte, hogy az e feladatokat ellátó személyek között voltak HACS vezetők, alkalmazottak, illetőleg HVI alkalmazottak, előadta azonban, hogy ezen személyek munkaköri kötelessége csupán a vidékfejlesztéssel, ezen belül is csak a …............-rel kapcsolatos tájékoztatás volt, a per tárgyát képező program keretében pedig teljesen más tájékoztatásra volt szükség részükről, a vidékfejlesztés témakörén túl a rendezvények témáival kapcsolatosan voltak munkaügyi központtal, pénzintézetekkel, ezen belül főleg a takarékszövetkezetekkel, illetőleg a …..........…............-kamarával kapcsolatos tájékoztatásadási kötelezettségeik is, és az elkészült tájékoztató anyagokat is megkapták és szétosztották az érdeklődőknek, és ezzel kapcsolatosan is megadták a szükséges tájékoztatást, igény esetén elérhetőségeket is közöltek az érdeklődőkkel. Ezen feladatokat egyébként nem minden irodában HACS, HVI vezetők, alkalmazottak látták el, hanem olyan esetek is voltak, amikor ők kívülállóval kötöttek megbízási szerződést ezen feladatok ellátására. Az e témakörben az alperes által a …............ Kft-vel kötött szerződés és annak alapján történt kifizetés vonatkozásában emelt felperesi kifogásra az alperes előadta, hogy a Kft. az iratanyag rendszerezésére iratrendezőket és gyorsfűzőket, a nyomtatáshoz pedig papírt és tonert szállított az alperesnek, melyek a kampány során keletkezett tanulmányok, iratok, elszámolások, egyéb okiratok rendszerezésére szolgáltak, ezek biztosították az alperes számára a rendelkezésre állása során a felhalmozott közel 30.000 oldalnyi anyag Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 22 - rendszerezését. Többek között ezekben került leszállításra a felperes felé az általa kért, rendszerezett anyag eredeti és másolati példánya, valamint az országos rendezvényeken a jegyzeteléshez szükséges eszközöket is többek között e keretben biztosították. A Kft. által kiállított számlán a teljesítés időpontja nagy valószínűséggel azért június 29., mert a számla akkor került kiállításra, és a számítógépes program felhasználásával kiállított számlán a program teljesítés időpontjaként automatikusan a számla kiállításának napját tünteti fel a számviteli jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően. A rendelkezésre állás, konzultáció keretében az alperes által a …............ Bt-vel kötött szerződés szerint a Bt. feladata 96 Helyi Akciócsoportot érintően az adatgyűjtés és adatrendszerezés volt, melynek körében azok képviselőinek, munkatársainak adatait, elérhetőségeit kellett összegyűjtenie, rendszereznie és 2009. május 30-ig az alperes rendelkezésére bocsátania, aminek célja a …............-i országos rendezvény meghívói, szállásfoglalásai, étkezés megrendelése volt, valamint a csoportokból érkező vendégek és előadók szervezéséhez voltak szükségesek. A …............ Bt-vel kötött szerződés alapján a Bt. által az ügyfélszolgálati irodák munkatársainak 10 alkalommal tartott oktatásra, képzésre a projektmenedzsment feladatokról, a hatékony kommunikációról, a programban együttműködő partnerként szereplő szervezetek tevékenységeiről és lehetőségeiről, uniós ismeretekről, szakmai feladatokról és az elszámolások rendjéről annak érdekében volt szükség, hogy az ügyfélszolgálati irodák a támogatási célnak megfelelő színvonalon tudják ellátni a feladataikat, a Bt. által 4 alkalommal, napi 8 órában tartott konzultációs napokon pedig a Bt. a gyakorlati feladatok ellátásában nyújtott segítséget, ezen felül a program ideje alatt állandó e-mailes, telefonos és személyes konzultációt biztosított a képzésben résztvevőknek a képzési anyaggal kapcsolatosan. Alperesi előadás szerint a …............ Kft. által készített írásos anyag a rendelkezésre állás tárgyában készült összefoglaló, mely egységes szerkezetben mutatja meg az alperes megyékben folytatott ügyfélszolgálati tevékenységét. A felperes azon hivatkozása, miszerint e fejezetben tanulmány nem számolható el, csupán a felperes véleménye, de semmiképpen nem a támogatási szerződés rendelkezése, ezért az alperes teljesítése erre hivatkozással hibásnak nem minősíthető. Az …............ Zrt. teljesítésével kapcsolatosan az alperes előadta, hogy a Zrt. megbízási szerződése alapján nem egyszeri teljesítésre, hanem a 2009. április 20-tól 2009. június 30-ig terjedő időszakban folyamatos szolgáltatásra volt köteles, nevezetesen a 19 megyei iroda folyamatos monitorozására, helyi ellenőrzésére, tevékenységük folyamatos segítésére. Ennek érdekében készültek el a felperes által kifogásolt dokumentumok is. A rendezvények tekintetében az alperes ellenkérelmét azzal indokolta, illetőleg a felperes kifogásaival szemben arra hivatkozott, hogy az alperes a rendezvényeket a támogatási szerződés 3. pontjában írtaknak megfelelően mindenkor a felperessel egyetértésben szervezte meg, amely rendelkezés szerint az alperesnek az eseményekről azok megrendezése előtt legkésőbb 10 nappal tájékoztatnia kellett a felperes …............ Főosztályát. A peres felek a kampány során úgy ítélték meg, hogy az országos és megyei rendezvények mellett a kampány sikeres lebonyolítása érdekében regionális és helyi Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 23 - rendezvényeket is szerveznek, mert a rendezvények sokrétűsége biztosította a kommunikációs célok jobb megvalósítását. Az alperes a szervezendő és megszervezett rendezvényekről hetente folytatott e-mailben konzultációt a felperessel, aki elfogadta, hogy a szerződés teljesítése során az alperes regionális és helyi rendezvényeket is szervezzen. A felek e körben tett szerződésmódosítását követően a felperes nem hivatkozhat arra, hogy azok megszervezésére az alperes nem volt jogosult. Az alperes csatolta az elnöke által a felperesnek írt, 2009 márciusi levelet, melynek mellékletét képzete a 2009. márciusi rendezvények felsorolása, melyben helyi és regionális rendezvények is szerepeltek, és az alperes hivatkozott arra, hogy akkor ezt a felperes nem kifogásolta. Az alperes előadta továbbá, hogy a felek szerződése szerint illetőleg a felperes részéről nem volt előírás, hogy az alperes a rendezvényekről bármifajta beszámolót készítsen, egyébként pedig irreális azon felperesi hivatkozás, hogy a rendezvényeken nem volt senki, hiszen azok városokban kerültek megrendezésre, a helyszíneken szólt a zene, kiadványokat osztogattak, melyek megfelelően fogytak. Az országos rendezvények kapcsán az alperes úgy nyilatkozott, hogy nem felel meg a valóságnak azon felperesi állítás, miszerint nyitó rendezvény helyett az alperes szakterületi munkaértekezletét szervezte meg, melynek költségét a támogatás terhére számolta el. Előadása szerint a …............-i …....... Akadémia közös szervezésben valósult meg, egyik szervezője az alperes volt, a rendezvény nem csak agrár-, hanem agrár- és válságkommunikációs rendezvény volt, és együtt szervezték többek között a felperessel, és a felperes határozta meg, hogy a rendezvény mely költségeit kell az alperesnek elszámolnia a támogatás terhére. Ezt igazolandó hivatkozott arra, hogy a rendezvénynek nem a teljes költsége került a támogatás összegéből elszámolásra. A …............-i országos rendezvény kapcsán a felperes által kifogásolt, …............ egyéni vállalkozó által három napi teljesítés vonatkozásában kifizetett számlával kapcsolatosan előadta, hogy az egyéni vállalkozó a június 25-i, a támogatási szerződés témájának megfelelő rendezvényen szolgáltatott hangosítást, mely reggeli időpontban kezdődött, ezért a berendezéseket már előző nap fel kellett szerelni, és 24-én és 26-án csak egy mobil mikrofont és egy hangfalat biztosított az …............ elnökségi ülés és az …............ szakterületi munkaértekezlet számára. Az …............ Kft. számlájával kapcsolatos felperesi kifogásra úgy nyilatkozott, hogy a Kft. a videofelvételt a 2009. június 25-i programról készítette, mely felvétel adathordozón rendelkezésre is áll, a Kft. számláján a 2009. június 26-i teljesítési időpont nyilvánvalóan elírás. A felperes által témájukat illetően nem a támogatás körébe tartozónak minősített előadások tekintetében az alperes a törvényszék felhívására megjelölte, hogy azok álláspontja szerint a támogatási szerződés 3. pontjának mely alpontjaihoz kapcsolódtak. Az alperes előadta, hogy a rendezvények megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatosan általa kötött megbízási szerződések átalánydíjasak voltak, a megbízottjainak alapvetően az átalányösszegekről kellett számlát kiállítaniuk az alperes részére, az alperes csupán azért kérte tőlük a felmerülő költségekről kiállított számlákat, hogy lássa, hogy a támogatásból részükre az alperes által kifizetett átalányösszeg mire kerül elköltésre. Az egyes előadók részére díjukat Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 24 - nem az alperes fizette, hanem az alperes megbízottjai a részükre az alperes által a támogatásból kifizetett átalánydíjakból. Az alperes előadása szerint a helyi akciócsoportos rendezvényekért pedig a szervezők munkadíjat nem kaptak, csak az általuk becsatolt számlák összege került az alperes által a támogatásból kifizetésre, és nem is a szervezők, hanem a számlák kiállítói részére. A kifizetett átalány összegeknek a felperes által az egyes rendezvényeken az alacsony résztvevőszámra hivatkozással történt arányos visszakövetelésével kapcsolatos ellenkérelmét az alperes azzal indokolta, hogy egyrészt a támogatási szerződés az egyes rendezvények vonatkozásában nem tartalmazott létszám kikötést, másrészt a megbízottak megfelelően igazolták az alperes felé az egyes rendezvényekre a megfelelő számú meghívó kiküldését, az egyes költségek, pl. terembérlet, szervezési költség, hangosítás, előadók díja pedig a résztvevők számától függetlenül merült fel. Az alperes úgy nyilatkozott, hogy nem érti, a felperes miért sérelmezi a HACS, HVI vezetők, alkalmazottak részvételét az egyes rendezvényeken, tekintettel arra, hogy a Helyi Akciócsoportok 50-100 fős tagsággal rendelkeztek, akik között voltak civilek, vállalkozók, önkormányzatok, magánszemélyek, akik több vállalkozóval kapcsolatban álltak, és ők is rendeztek olyan fórumokat, melyeken a …............ szervezetek is részt vettek, és amelyeken felhívták a figyelmüket a perbeli kampányra, melyre az önkormányzatoknak is kiküldték a meghívókat, arra kérve őket, hogy azokat tájékoztassák a rendezvényekről, akik érdekeltek az ügyben. Mindezekre tekintettel az alperes álláspontja szerint a kampány szempontjából a HACS-ok, HVI-k is célcsoportnak tekintendők. Az alperes előadta továbbá, hogy a HACS, HVI vezetők, alkalmazottak az előadásokat megtartották, a teljesítésért a díjra jogosultak. Amennyiben esetlegesen az előadás megtartásával munkaszerződést szegtek, azért a munkáltatójuk felé felelnek. Másrészt pedig előadásaikat más szempontból tartották, mint amilyen munkaköri feladataik voltak, ugyanis az előadástartás nem tartozott a munkaköri feladataik közé, az előadáshoz anyagot kellett gyűjteniük, rendszerezni kellett az ismereteiket, össze kellett állítaniuk az előadásuk anyagát, egyszóval fel kellett készülniük az előadásra. A rendezvényekhez kapcsolódó marketing, sajtómegjelenítés díja címén történt alperesi kifizetéssel kapcsolatos felperesi kifogásra az alperes előadta, hogy megítélése szerint a …............Tv-n bemutatott, a megyei HACS-okat és pályázatokat nyert vállalkozásokat, civil szervezeteket bemutatott előadás-sorozat, mely egyértelműen sikersorozat volt, kifejezetten megfelelt a támogatási szerződés harmadik pontjának 1., 3., 5. és 7. alpontjában rögzített témáknak, ugyanis a műsorban pályázatokat nyert vállalkozások, civil szervezetek mutatkoztak be és nyilatkoztak a vonatkozásban, hogy honnan, milyen támogatást kaptak, honnan állt rendelkezésükre az önerő, a megújuló energia területén mit értek el, részükről milyen fejlesztés történt, ezáltal jó példát mutattak és ösztönzőleg hatottak a vonatkozásban, hogy a válság ellenére is lehet fejlődést elérni. A …............ Bt. felperes által kifogásolt feladatával, teljesítésével kapcsolatosan az alperes úgy nyilatkozott, hogy a Bt. egyik feladatát a televízióműsor szervezési munkái, a másikat pedig az országos és a megyei rendezvények szervezése képezte. A televízióműsor vonatkozásában kapcsolattartó, koordinátor volt, a felvételeket ő szervezte meg a Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 25 - forgatócsoportokkal, a megyei rendezvények esetében azok szervezésében, koordinálásában, a sajtóanyagok megjelenésének a szervezésében vett részt, a …............-i országos rendezvény kapcsán pedig – mivel a megyei rendezvények révén az akciócsoportokkal és a kisebb egységekkel megvolt a kapcsolata - kézenfekvő volt, hogy a Bt. végezte a konkrét szervezési munkákat, nevezetesen a meghívók kiküldését, a regisztrációt, a szállást. A Bt. részére 2.000.000,- Ft ez utóbbi tevékenységért került kifizetésre. A jogalap nélküli gazdagodás címén támasztott felperesi kamatkövetelés vonatkozásában az alperes úgy nyilatkozott, hogy e jogcímen a felperes nem érvényesíthet követelést az alperessel szemben, mivel az alperes a támogatási összeget nem jogcím nélkül, hanem a támogatási szerződés alapján tartotta a számláján és kezelte, így a felek között lévő szerződés alapján az alperes ezen összeg ügyleti kamataival jogalap nélkül nem gazdagodhatott, a támogatási szerződés pedig nem tiltotta a támogatás felhasználásig történő lekötését. Ezen alperesi álláspontra a felperes előadta, hogy a támogatási összeget az alperes valóban nem jogalap nélkül tartotta magánál, azonban a támogatási szerződés egyetlen pontja sem tette lehetővé, hogy a támogatás összegét kamatozó számlán helyezze el és a kamatok felett rendelkezzen. A 2011. december 31-ig hatályban volt, a jelen eljárásban alkalmazandó, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 13/A. §
(2)bekezdése szerint az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – visszafizetési kötelezettség terheli. A fenti írt külön jogszabály azonban nem született. Az Áht. 13/A. §
(8)bekezdése csak az európai uniós forrásból származó támogatás vonatkozásában rendelkezik úgy, hogy a támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítani kell, hogy a
(2)bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles visszafizetni a nem rendeltetésének és céljának megfelelően felhasznált közpénzeket, európai uniós támogatást, központi költségvetési juttatást és fejezeti kezelésű célelőirányzati juttatást. A rendeltetés- és célellenesen felhasznált összegek adók módjára behajtandók. A fenti törvény végrehajtására kiadott 292/2009. (XII. 19.) Korm. sz. rendelet 112. §
(2)bekezdése úgy rendelkezett, hogy a támogató a támogatási döntés alapján a költségvetésből nyújtott támogatást jogszabályban meghatározott módon biztosítja, így Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 26 - a.) közigazgatási hatósági határozat meghozatalával vagy támogatói okirat kiadásával költségvetésből nyújtott támogatást nyújt, vagy b.) a közigazgatási hatóság általános szabályairól szóló törvény (Ket.) szerinti hatósági szerződést, a Ptk. szerinti magánjogi szerződést vagy a
(4)bekezdés szerinti megállapodást köt. A
(3)bekezdés úgy rendelkezik, hogy ha a
(2)bekezdés szerinti jogszabály a költségvetésből nyújtott támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról – a
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – a rendelet előírásainak megfelelően a Ptk. szerinti magánjogi szerződésnek minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel. A
(4)bekezdés értelmében ha a más fejezetbe sorolt, kincstári körbe tartozó kedvezményezett részére a költségvetésből nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-átcsoportosítással történik, arról az 55. §
(6)bekezdése szerinti megállapodásban kell rendelkezni. A megállapodásnak az 55. §
(6)bekezdésében foglaltakon felül a
(6)bekezdésben foglalt feltételekről is rendelkeznie kell. A
(6)bekezdés alapján a támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, amennyiben azokról jogszabály nem rendelkezik, így – többek között – az elszámolással, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, a visszafizetésnek a Vhr. 119. §
(1)és
(2)bekezdés szerinti biztosítékait. A vonatkozó ítélkezési gyakorlat szerint a támogatási szerződés vegyes – polgári jogi és közigazgatási (pénzügyi) jogi elemeket tartalmazó- szerződés, amelyből eredő jogvita elbírálása során annak van jelentősége, hogy a vita a szerződés mely – polgári jogi vagy közjogi – elemét érinti. Jelen esetben a törvényszék megállapította, hogy a felperes által az alperesnek nyújtott költségvetési támogatás vonatkozásában közigazgatási hatósági határozat nem született, támogatói okirat nem került kiadásra. Ezért a felek szerződését a törvényszék a hibás teljesítésre hivatkozással előterjesztett kereseti kérelem érdemi elbírálásánál a Ptk. szerinti magánjogi szerződésnek minősülő speciális, támogatási szerződésként vette figyelembe. A hibás teljesítés körében a Ptk. 305. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A
(3)bekezdés értelmében a kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. A 306. §
(1)bekezdése szerint hibás teljesítés esetén a jogosult a.) elsősorban – választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek vagy a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/75. szám - 27 - b.) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a
(2)bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A
  1. § úgy rendelkezik, hogy szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. A Pp.
  2. §
(2)bekezdésének második mondata szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A felperes kereseti követelése jogcímét hibás teljesítésből eredő kártérítésben jelölte meg, azonban nem őt alperesi hibás teljesítésből kifolyólag ért nem vagyoni kárra vagy a vagyonában beállott értékcsökkenésre, elmaradt vagyoni előnyre hivatkozott, hanem az alperes hibás teljesítésére hivatkozással az általa folyósított támogatás egy részét követelte vissza az alperestől. A törvényszék ezen kérelem tartalma alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme tartalma szerint ténylegesen nem a Ptk. 310. §-a szerinti kártérítésre, hanem a 306. §
(1)bekezdésének b.) pontjában írt árleszállítással analóg módon, a támogatási szerződés sajátosságaiból eredően a folyósított támogatási összeg arányos visszakövetelésére irányul. Figyelemmel arra, hogy az alperes által a támogatás fejében nyújtott szolgáltatás kijavítása, kicserélése nem lehetséges, a támogatás hibás teljesítéssel arányos visszakövetelésének helye van a Ptk. 306. §
(1)bekezdésének b.) pontja alapján. A Ptk. 305. §
(1)bekezdése a hibás teljesítés feltételeként a szolgáltatott dolog jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak való megfelelése hiányát írja elő. Jelen esetben az alperes által szolgáltatott dolog, nevezetesen a nemzetközi gazdasági válság hatásainak csökkentésére hozott kormányzati intézkedések és az elért eredmények bemutatása, megvitatása érdekében egy országos kommunikációs kampány megszervezése és lebonyolítása vonatkozásában jogszabály nem ír elő olyan tulajdonságot, melynek az adott szolgáltatásnak meg kell felelnie. A felperes azt nem vitatta, hogy az alperes a részére folyósított támogatásból általa felhasznált összeget a kampány költségeire fordította. Mindezekre tekintettel a törvényszék a kereseti kérelem érdemi elbírálásánál kizárólag azt vizsgálta, hogy az alperes által nyújtott szolgáltatás mennyiben nem felel meg a felek által kötött támogatási szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, azaz a szerződés
  1. pontjában meghatározott témaköröknek és részletes költségvetésnek, figyelemmel arra, hogy a szolgáltatás tulajdonságaira vonatkozóan a felek szerződése egyéb megfelelőségi szempontot nem tartalmazott, az egyes tanulmányok módszertani, megalapozó és összefoglaló jellegének kritériumait nem határozta meg, ezért az elkészült tanulmányok, kiadványok minőségével, túl általános jellegével, színvonalával, hasznosulásával, azzal, hogy azok kiket szólítanak meg, a rendezvények látogatottságával, stb. kapcsolatos utólagos felperesi kifogások, illetőleg az, hogy az egyes tanulmányokat a felperes az alperesi minősítéssel szemben utólag miként Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  2. szám - 28 - minősítette módszertaninak, megalapozónak vagy összefoglalónak, a kereseti kérelem elbírálásánál nem relevánsak. A hasznosulás a törvényszék megítélése szerint egyébként sem köthető szorosan a kampány időszakához, azaz nem mondható ki, hogy amely tanulmány, kiadvány, beszámoló, tévéműsor a projekt időszakának végére készült el, az nem hasznosult, ugyanis pl. az egyes tanulmányok, kiadványok, tévéműsorok, projektbeszámoló utólag is hasznos forrásként szolgálhattak és szolgálhatnak a válságkommunikáció és válságkezelés témakörével foglalkozó szakemberek, döntéshozók, a vidéki önkormányzatok, vállalkozók, civilek számára a válságkommunikáció és válságkezelés során alkalmazott eszközök hasznosságáról, fogadtatásáról, a vidéki szereplők által szükségesnek tartott kormányzati intézkedésekről és magának a projektnek a hasznosságáról. Másrészt míg a rendezvénysorozattal, annak témáival, programjával kapcsolatos tájékoztató kiadványok, szórólapok rendeltetésüknél fogva a funkciójukat akkor töltik be, ha a kampány során az érdeklődők részére szétosztásra kerülnek, addig a lényegesen nagyobb terjedelmű és részletes tanulmányok nyilvánvalóan nem a rendezvények résztvevői közötti szétosztásra készültek. A tanulmányok készítését mint alperesi kötelezettséget a támogatási szerződés tartalmazza, de a tanulmányok rendeltetéséről a szerződés nem rendelkezik. A tanulmányokat az alperes elkészítette és a felperesnek további felhasználásra átadta, aki azokat az alperestől átvette. A Ptk.
  3. §
(1)bekezdésének első fordulata úgy rendelkezik, hogy ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát. A szerződés módosítására is vonatkozik a szerződéskötésre vonatkozó, a Ptk. 216. §
(1)bekezdésébe foglalt azon rendelkezés, miszerint a szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. A Pp. 164. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A 206. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A pertárgyértékre figyelemmel a Pp. jelen perben alkalmazandó, a kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó XXVI. fejezetben foglalt 386/J. §-a értelmében a kiemelt jelentőségű perekben a bíróság nem köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. A támogatási szerződés költségvetés része alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperes feladatát képezte a kampány illetőleg annak témája keretében módszertani, megalapozó és összefoglaló tanulmányok elkészíttetése. Ezért azok elkészítésének költségei a támogatás terhére kifizethetők voltak. Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  1. szám - 29 - A támogatási szerződés nem fejti ki a megalapozó és az összefoglaló tanulmányok mibenlétét, a szerződésből nem állapítható meg, hogy ezen tanulmányok alatt a felek magának a rendezvénysorozatnak, vagy pedig a támogatási szerződés tárgyát képező témának a megalapozását illetőleg összefoglalását értették-e. Erre figyelemmel a törvényszék mind a rendezvényeket mind a témát megalapozó illetőleg összefoglaló tanulmányok készíttetését elfogadhatónak ítélte, ezért nem minősül az alperes részéről hibás teljesítésnek az, hogy egyes megalapozó tanulmányok nem a kampány elején és egyes összefoglaló tanulmányok nem a kampány végén készültek el. A felperes nem hivatkozott arra, hogy az egyes tanulmányokkal illetőleg rendezvényekkel, előadásokkal kapcsolatosan az lett volna az elvárás, hogy a támogatási szerződés
  2. pontjának nyolc alpontjában felsorolt valamennyi témakört lefedjék. Ezt az eljárás során a felek nem tették kérdésessé és a támogatási szerződés sem rögzített ilyen feltételt. Erre valamint a felsorolt tárgykörök átfogó jellegére, sokrétűségére figyelemmel a törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy amely tanulmány, rendezvény, előadás a támogatási szerződés
  3. pontjának nyolc alpontjában felsorolt témakörök valamelyikével kapcsolatos, az a témája okán nem minősül hibás teljesítésnek. Az alperes által a …............ Kft-vel
  4. február 5-én,
  5. március 16-i teljesítési határidővel kötött szerződés alapján készült megalapozó tanulmányon keltezésként
  6. március szerepel, az alperes által a …............ Kft. részére kiadott teljesítésigazolás dátuma pedig
  7. március
  8. Az alperes tagadásával szemben a felperes nem igazolta azon állítását, hogy a megbízási szerződés nem
  9. február 5-én, hanem csak később, esetleg a Kft. által készített tanulmány elkészültét követően jött létre. A felperes azt nem vitatta, hogy a Kft. az alperessel kötött megbízási szerződésében megjelölt tárgykörben készítette el a tanulmányt. A felek támogatási szerződésében, az alperes által a Kft-vel kötött megbízási szerződésben foglalt tárgykört figyelembe véve és a becsatolt tanulmány tartalma alapján a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Kft. által készített tanulmány kifejezetten szorosan kapcsolódik a támogatási szerződés
  10. pontjának 1.), és 2.) alpontjaiban felsorolt témakörökhöz. Az …............ Kft. által készített megalapozó tanulmány vonatkozásában a felperes csak hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint valószínűsíthető, hogy a tanulmány nem is az alperes által a Kft-vel kötött megbízási szerződés alapján készült, hanem attól függetlenül rendelkezésre állt, azonban az alperes által vitatott ezen felvetését a felperes nem bizonyította. Egyebekben a tanulmány túl általános jellegére történő felperesi hivatkozás a fentiek szerint nem releváns. Mivel a fenti tanulmányok felperes által hivatkozott minőségi kifogásai a hibás teljesítés megítélése szempontjából a fenti indokok alapján nem helytállóak, az ezen tanulmányok nyomtatási munkálataiért a …............ Kft-nek az alperes által kifizetett összeg felperes általi visszakövetelése sem megalapozott a tanulmányokkal szemben a felperes által emelt minőségi kifogások okán. Igaz ugyan, hogy az alperes a …............ Kft-vel nem csupán az elektronikus formában megküldött tanulmányok formázására, nyomtatásra és spirálozásra kötött szerződést, hanem a …............ Kft. és az …............ Kft. részére az általuk készített tanulmányokhoz kapcsolódóan a szükséges adatok szolgáltatására is, és ilyen adatszolgáltatásra a …............ Kft. részéről nem került sor, azonban az alperes által a …............ Kft-vel kötött vállalkozási szerződés átalánydíjas volt, a …............ Kft. a Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  11. szám - 30 - számlát nyomtatási munkák ellenértéke címén állította ki, amely munkálatokat teljesítette, adathiány miatti teljesítési késedelem, teljesítéselmaradás pedig a …............ Kft. és az …............ Kft. részéről nem merült fel. A nyomtatási munkák …............ Kft. által történt elvégzését a felperes sem vitatta, és a megalapozó tanulmányok elkészíttetésére a felek támogatási szerződése alapján az alperes a támogatásból 60.000.000,- Ft-ot volt jogosult felhasználni, amely keretet az alperes nem haladta meg (sőt, az abból fel nem használt összeget a felperesnek visszautalta). A felperes azon tényállításait, miszerint az alperes elnöke a Kft-nek tagja és a vállalkozási szerződést is az alperes egyik tagja írta alá a Kft. ügyvezetőjeként, valamint hogy a vállalkozási szerződés nem tartalmazott határidőt, a törvényszék önmagában nem tudta az alperes terhére értékelni. Mindezekre tekintettel a törvényszék úgy ítélte meg, hogy az alperes teljesítése a megalapozó tanulmányok körében semely részében nem tekinthető hibásnak. Összefoglaló tanulmány elkészíttetésére az alperes a támogatási szerződés értelmében 50.000.000,Ft-ot volt jogosult a támogatásból felhasználni. Az alperes négy alvállalkozónak adott megbízást összefoglaló tanulmány elkészítésére, akik az összefoglaló tanulmányokat elkészítették. A támogatási szerződés nem tartalmazza, hogy az alperes csupán egy vagy pedig több összefoglaló tanulmány elkészíttetésére jogosult. Az alperes a négy összefoglaló tanulmány elkészíttetésével a támogatási szerződésben megjelölt 50 millió forintos keretet nem haladta meg, a támogatásból e célra föl nem használt összeget visszautalta a felperesnek. A támogatási szerződés
  12. pontjában nem csak az összefoglaló tanulmány elkészítése, hanem a megalapozó tanulmány elkészítése is egyes számban szerepel, és a módszertani háttér kidolgozása vonatkozásában sincs egyértelműen meghatározva, hogy az egyáltalán módszertani tanulmány elkészítését foglalja-e magában, és ha igen, hány ilyen tanulmány elkészíttetésére jogosult vagy köteles az alperes, azonban a felperes sem a megalapozó tanulmány, sem a módszertani háttér vonatkozásában nem kifogásolta, hogy az alperes több tanulmányt készíttetett, csupán az összefoglaló tanulmány vonatkozásában. Ilyen körülmények között pedig a törvényszék megítélése szerint több összefoglaló tanulmány készíttetésének felperes általi utólagos kifogásolása nem megalapozott. A tanulmányok felperes által hivatkozott minőségi kifogásai, újszerűségük hiánya, hasznosulásuk kérdésessége, a kampány időszakán belül az elkészültük időpontja a fentebb írt indokok alapján nem relevánsak a kereseti kérelem elbírálása szempontjából. Az …...................... Kft. és a …............ Kft. által készített összefoglaló tanulmányokat a felperes
  13. októberi megállapításában még a válság összefoglalására és bemutatására legjobb anyagnak illetőleg korrekt, jól kezelhető összefoglaló elemzésnek minősítette. Az alperes által az …................... Kft-vel kötött megbízási szerződés tárgya a „…............” című kutatási téma keretén belül elemzés készítése volt a szerződésben rögzített témakörökben, amely tanulmány elkészült, és kifejezetten foglalkozik a támogatási szerződés
  14. pontjának 3.), 4.) és 7.) alpontjában írt témakörökkel. Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  15. szám - 31 - Az alperes által a …............ Kft-vel kötött megbízási szerződés tárgya összefoglaló tanulmány készítése az alperes által végzett „…............” projekt működésének vizsgálata tárgyában, a szerződés
  16. sz. mellékletében részletezett tartalommal (adat- és anyaggyűjtés, kiértékelés, tanulmánykészítés). Ezen összefoglaló tanulmány az alperes által a támogatási szerződés alapján lebonyolított projekt, megszervezett kampány egyes elemeinek az elemzése, nevezetesen foglalkozik többek között a válság vidéki térségekre gyakorolt hatásaival, a válságkommunikáció céljával, feladatával a vidéki hálózatok szükségességével, elemzi a válságkommunikációs irodák beszámolóit, jelentéseit, a projektlezáró ellenőrzés tapasztalatait, a projekt során elkészült kiadványokat, tanulmányokat, javaslatokat tesz a projekt továbbfejlesztésével, működtetésével kapcsolatosan és összegzi a projekt által elért eredményeket, azaz teljes egészében az alperes által a támogatási szerződés alapján lebonyolított projekttel kapcsolatos. Maga a támogatási szerződés nem tartalmaz konkrét tartalmi kritériumot az összefoglaló tanulmány vonatkozásában, ezért nem zárható ki a magát a teljes projektet összegző és értékelő összefoglaló elemzés a támogatott tárgykörökből. Az alperessel kötött megbízási szerződés kelte
  17. április 30., a megbízás időtartama a szerződés megkötésétől
  18. június 30-ig tart, a tanulmány
  19. júniusában készült el és az alperes teljesítésigazolásának kelte
  20. június
  21. napja. Ezen időpontok pedig összhangban vannak az elkészült tanulmány céljával, ami kifejezetten magának a kampánynak az összegzése és értékelése volt. A tanulmányok felperes által hivatkozott minőségi kifogásai, újszerűségük hiánya, hasznosulásának kérdése pedig a fentebb írt indokok alapján nem relevánsak a kereseti kérelem elbírálása szempontjából. Az alperes által a …............ Kft-vel kötött megbízási szerződés szerint a Kft. feladata a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válságnak a vidékre és a vidék lakosságára gyakorolt hatásainak enyhítése illetve megelőzése érdekében kifejtett kormányzati erőfeszítések és intézkedések kommunikációjára vonatkozó terv elkészítése volt. A törvényszék megítélése szerint ez összhangban állt a támogatási szerződés szerinti alperesi feladattal, mely a nemzetközi gazdasági válság hatásainak a vidéki térségekben történő kommunikációja volt. A Kft. által készített, az iratokhoz csatolt összefoglaló tanulmány kifejezetten foglalkozik a kommunikációval, a válságkommunikációval, a célcsoportokkal, kitér a támogatási szerződés
  22. pontjának 1.) és 2.) pontjában foglalt témakörökre. Az alperes által a …............ Kft-vel kötött megbízási szerződés alapján a …............ Kft. által készített tanulmány címe: A nemzetközi gazdasági válság és annak hatása a kis- és középvállalatokra – Uniós kitekintés és hazai tapasztalatok. Ezen téma pedig egyezik a támogatási szerződés szerinti kommunikációs kampány témájával. A tanulmány bemutatja a nemzetközi gazdasági válság hazai és nemzetközi vonatkozásait, okait, hatásait, számbaveszi a válság kezelését szolgáló intézkedéseket tekintettel a vállalkozásfejlesztésre, vállalkozásösztönzésre, elemzi a hazai mikro- és kisvállalkozások vezetőinek véleménye alapján készült kutatás eredményét és bemutat egy, a Németországban a gazdasági válság leküzdésére tett kormányzati lépéseket összefoglaló esettanulmányt. Ezen témakörök pedig a Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  23. szám - 32 - támogatási szerződés
  24. pontjának 1.) és 3.) alpontjaiban írt témakörökkel vannak összhangban. Mindezekre figyelemmel a törvényszék úgy ítélte meg, hogy az összefoglaló tanulmányok körében sem minősül az alperes teljesítése hibásnak. Az alperes által a meghallgatott tanú vallomása szerint a felperes kérésére készített,
  25. december 19-én a támogatási összeg tervezett felhasználásáról készült, a felperesnek általa is elismerten megküldött és rendelkezésére álló és a felperes által a kampány időszaka alatt nem kifogásolt, a támogatási szerződésben foglaltaknál tovább részletezett költségvetésben az alperes a módszertani háttér kidolgozását ekként részletezte: - fókuszcsoportos felmérések vidéki helyszíneken - közvélemény-kutatások, országosan és regionálisan reprezentatív adatfelvétel a válság percepcióról - statisztikai adatbázisok vizualizálása és kiértékelése. Az alperes által a …............ Zrt-vel kötött szerződés szerint a Zrt. feladatát a nemzetközi gazdasági válságnak a vidéki vállalkozásokra és településekre gyakorolt hatásainak kutatása és felmérése képezte mélyinterjús, kérdőíves és telefonos lekérdezéses módszerrel, továbbá a felmérés eredményeinek kiértékelése és megjelenítése, és a válság hatásaink enyhítéséhez szükséges kormányzati intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tartalmazó tanulmány elkészítése a szerződés
  26. sz. mellékletében részletezettek szerint (mélyinterjús kutatás elvégzése a vidéki Magyarország társadalmi-gazdasági állapotának felmérése céljából, lekérdezés a vidéki térségek önkormányzatainak körében, lekérdezés a vidéki vállalkozások körében, a mélyinterjús lekérdezések elsődleges és statisztikai adatbázisok másodlagos elemzése alapján társadalmigazdasági elemzések készítése megyei bontásban), ami a
  27. december 19-én kelt alperesi költségvetésben részletezett feladatoknak megfelelt. A felek között létrejött támogatási szerződés pedig a módszertani háttér kidolgozása vonatkozásában sem tartalmazott semmilyen tartalmi kritériumot. Ezért a törvényszék megítélése szerint a jelen perben nem vizsgálható, hogy tartalmát tekintve az elkészült tanulmány ténylegesen mennyiben tekinthető úgynevezett módszertani háttértanulmánynak, illetőleg nem minősül az alperes részéről hibás teljesítésnek az, hogy a tanulmány nagy része valóban adatgyűjtés és adatfeldolgozás. Erre figyelemmel nem releváns az ügy eldöntése szempontjából az sem, hogy amikor az alperes a …............ Zrt-vel szerződött, a kampány már két hónapja folyt, ezért a szó szoros értelmében vett módszertani háttéranyag kidolgozása ekkor már felesleges volt, illetőleg mivel a rendezvénysorozat utolsó napjára készült-el, abban már hasznosulni nem tudott. A Zrt. által végzett adatgyűjtés és adatfeldolgozás pedig azáltal, hogy érintette a közmunka programok, a munkaerő-áramlás, a munkahelyek megszűnése, regionális kutatás-fejlesztési központok kialakítása, régióközpontok felsőoktatása színvonalának emelése, diplomások megnövekedett bérigényei, vállalkozások termelési és üzemeltetési költségeinek csökkentése a válság okán, új piac keresésére vonatkozó igények, ennek érdekében vállalkozásösztönzési programok témaköröket, a peres felek között létrejött támogatási szerződés
  28. pontjának 1.), 2.), 3.), 4.) és 5.) alpontjai szerinti témakörökhöz kapcsolódott. Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  29. szám - 33 - Az alperes által a …............ Bt-vel kötött szerződés szerint a Bt. feladatát a nemzetközi gazdasági válságnak a leghátrányosabb helyzetű térségekre gyakorolt hatásainak kutatása és felmérése képezte kérőíves és telefonos lekérdezéses módszerrel, továbbá a felmérés eredményeinek kiértékelése és megjelenítése, a válság hatásainak enyhítéséhez szükséges kormányzati intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tartalmazó, összefoglaló kutatási felmérés készítése, melynek tartalmi részleteit a szerződés
  30. sz. melléklete határozta meg. Ez pedig az alperes által
  31. december 19-én készített részletezett költségvetésben a módszertani háttér kidolgozása címszó alatt részletezett, a fentiekben idézett tartalomnak megfelelt. Emellett a támogatási szerződés a módszertani háttér kidolgozása vonatkozásában semmilyen tartalmi kritériumot nem tartalmazott. Ezért a …............ Zrt. által készített tanulmánnyal kapcsolatosan fentebb írtakhoz hasonlóan a …............ Bt. által készített tanulmány vonatkozásában sem vizsgálható, hogy az a tartalmát tekintve ténylegesen mennyiben minősíthető ún. módszertani háttértanulmánynak, és erre figyelemmel az sem állapítható meg a tanulmány vonatkozásában, hogy
  32. június 25-én történt elkészültére figyelemmel nem járulhatott hozzá a kampány eredményes lefolytatásához, mert módszertani háttértanulmány utólagos elkészítése felesleges volt. Az alperes vitatta azon felperesi állítást, hogy a tanulmány – a bevezetőjéből megállapíthatóan – nem a tárgyi támogatási szerződés teljesítése érdekében született, hanem elkészítésének célja a
  33. tavaszán indult …............ Program struktúrájának, a támogatáspolitika vonatkozó pályázatainak áttekintése és értékelése volt, előadva, hogy a tanulmány csupán hivatkozik ezen programra, mint a válság idején a hátrányos vidéki térségekben működő egyik programra, de nem kifejezetten annak az értékelését végezte el. Az iratokhoz csatolt, a Bt. által
  34. június 25-én elkészített tanulmány címe: „..............................”. A …............-program társadalmi megítélése a „.........................” …............ Program intézkedéseinek tükrében. A tanulmány bevezetője szerint a …............-program projektjeinek megindítása előtt célszerű és szükséges áttekinteni a már –
  35. tavasza óta – működő …............ Program struktúráját, a támogatáspolitika vonatkozó pályázatait, mert ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy a …............-program tekintettel tudjon lenni azokra a „fehér foltokra” is, amelyeket esetleg – egy ilyen komparatív elemzés hiányában – egyik program sem fedett volna le. Mindezt a programelemzés mellett a leghátrányosabb helyzetű térségekben élők véleménykutatásának segítségével lehet elérni, és figyelembe venni a projekttervezés időszakban. A tanulmány szerint a közvélemény-kutatás keretében annak érdekében, hogy a hazai lakosság véleményének szondázása alá tudja támasztani a …............-program összeállítását, és a központi irányvonal kialakítását, célszerű volt megvizsgálni az utóbbi hónapok recessziójának hatására kialakult társadalmi véleményeket. Ennek vizsgálatát a „.............................” …............ Program célkitűzése alá tartozó 33 kistérségben volt célszerű elvégezni, mivel e 33 kistérség mindegyike érintett lesz a …............programban is. A …............ Program indulása bő másfél évvel megelőzi az …............-program projektjeinek kezdetét, ezért – és hasonló célterületük okán – kiváló alapot nyújt annak vizsgálatára. Az alperes által a …............ B-tvel kötött szerződés
  36. sz. melléklete szerint a kutatás fel kívánja mérni az állami valamint az eddigi uniós támogatások hatékonyságát abban a tekintetben, hogy társadalmi hatásukat tekintve a közvélekedés mennyiben érzi az ezen Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  37. szám - 34 - fejlesztések eredményességét. Fontos szempont a …............ eredményessége szempontjából, hogy képet kapjunk arról, hogy a …............ Program eddigi iránya vajon megfelelő visszacsatolást kap-e a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőktől, maradtak-e, maradnak-e, és ha igen, milyen lefedetlen fejlesztési, társadalompolitikai területek, ahol a …............ megoldást tud kínálni. A kutatás másodlagos célja, hogy a …............ Program eddig pályázati kiírásait összevesse a lakossági igényekkel annak érdekében, hogy ha eltérés mutatkozik, azt a …............ segítségével tervezni lehessen. A Bt. által végzett telefonos közvélemény-kutatás kérdőív-mintáján
  38. júniusi dátum szerepel. Mindezekre valamint a tanulmány konkrét tartalmára figyelemmel a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a becsatolt iratok tartalma alapján nem állapítható meg, hogy a tanulmányt a Bt. nem a tárgyi támogatási szerződés keretében az alperes által vele
  39. május 15-én megkötött szerződés keretében készítette, hanem elkészítésének célja a
  40. tavaszán indult …............ Programmal volt kapcsolatos, azaz a Bt. által egy korábban, más célból készített tanulmány került az alperes részére a Bt-vel kötött szerződés teljesítése címén átadásra. Ezen állítása vonatkozásában pedig a felperes további bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. A tanulmány és a felmérés foglalkozik a támogatási szerződés
  41. pontjának 1.) és 3.) alpontjaiban foglalt témakörökkel. A két módszertani tanulmány vonatkozásában a felperes által hivatkozott minőségi kifogások, az újszerűség, a hasznosulás hiánya, a kérdések általánossága, illetőleg hogy a …............ Zrt. által végzett kutatás az egyének szintjére nem terjed ki, a fentebb írt indokok alapján nem relevánsak a kereseti kérelem elbírálása szempontjából. Ezért a törvényszék a módszertani tanulmányok vonatkozásában sem találta a felperes keresetét megalapozottnak. A támogatási szerződés nem fejti ki a projektmenedzsment tartalmát. A WIKIPÉDIA fogalommeghatározása szerint a projektmenedzsment az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozó szakterület, melynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt céljai. A projekt időszaki vállalkozás, melynek célja, hogy egyedi terméket vagy szolgáltatást hozzon létre. „Időszaki” abban az értelemben, hogy van kezdete és vége. „Egyedi” abban az értelemben, hogy a termék vagy szolgáltatás a projekt végén valamilyen módon eltér a jelenlegitől. Az egyediség azt is jelenti, hogy a projekt alapjaiban különbözik a folyamatoktól és az üzemeltetéstől, melyek állandóak vagy csaknem állandóak abban az értelemben, hogy gyakorlatilag azonos terméket vagy szolgáltatást eredményeznek, akárhányszor és akárhogyan is hajtják azokat végre. Az alperes által készített,
  42. december 19-én kelt részletes költségvetés a támogatási szerződés szerinti költségvetésben foglalt 40 millió forinttól eltérően 60 millió forintban határozza meg a támogatásból e célra fordítani tervezett összeget. Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  43. szám - 35 - Az alperes által a projektmenedzsment feladatok elvégzéséhez igényelt külső szakmai segítség érdekében kiküldött,
  44. január 6-án kelt szakmai ajánlatkérés szerint az alperes a következő feladatok ellátásra kért és kapott ajánlatot az …............ Kft-től: - előzetes projektforgatókönyv elkészítése - az egyesület közbeszerzési szabályzatának kidolgozása - értékelőlapok, beszámoló-minták elkészítése - az egyesület által megszervezett rendezvényeken kitöltött értékelőlapok, elkészített beszámolók feldolgozása, értékelése - záró projektbeszámoló elkészítése - kapcsolattartás a projektben részt vevő partnerekkel, vállalkozókkal - szükség esetén egyéb, az egyesület vezetése által meghatározott, a projekt sikeres lebonyolítását elősegítő tevékenységek. Az alperes által az …............ Kft-vel kötött megbízási szerződés szerint a megbízás tárgya a projekttel kapcsolatos előkészítő feladatok elvégzése, különösen a közvetlenül szerződő partnerek felkutatása, továbbá a megbízó meghatalmazottjaként az operatív projekt-előkészítő feladatok ellátása a szerződés aláírásától (
  45. január 23.) számítva előreláthatólag
  46. június 30-ig. A megbízott kötelezettségei az alábbi pontokban kerültek részletezésre: a.) projektmenedzsment támogatás nyújtása a támogatott projekt végrehajtásához szükséges előkészítő feladatok során, b.) a megbízó támogatása bármiféle előkészítő feladatok teljesítésében, c.) partnerek felkutatása, kapcsolattartás a megbízó igényei szerint, d.) közbeszerzési eljárások teljeskörű bonyolítása (minőségbiztosítás mellett). Figyelemmel arra, hogy a megbízás folyamatos volt és a díjazás havi fix összegben került meghatározásra, az alperes a teljesítésigazolást
  47. április 21-én és
  48. június 24-én állította ki. Az alperes kérésére az …............ Kft. által adott,
  49. november 30-án kelt szakmai indokolás azt a felperesi állítást támasztja alá, hogy a megbízási szerződés keretében az …............ Kft. részéről a 6 kötetes dokumentáció elkészítésén túl egyéb teljesítés nem történt. Az …............ Kft. által a megbízási szerződés alapján elkészített 6 kötetes dokumentáció azonban nem tanulmány volt, hanem projekt terv, projekt forgatókönyv és projektbeszámoló. Ezért a törvényszék megítélése szerint ezen dokumentum elkészítése besorolható a támogatási szerződés költségvetésének projektmenedzsment fejezetébe. A dokumentáció minősége, tartalma, terjedelme, a hozzá tartozó diagramok szükségessége, hasznossága a törvényszék megítélése szerint a peres felek szerződésébe foglalt kritériumok hiányában nem vizsgálható; az …............ Kft. által történt teljesítés vonatkozásában csupán annak vizsgálatára van lehetőség, hogy teljesítése projektmenedzsment szolgáltatásnak minősül-e vagy sem. Teljesítése vonatkozásában pedig egyéb bizonyíték hiányában az alperessel kötött megbízási szerződés, a Kft. által elkészített 6 kötetes dokumentáció valamint az alperes által a Kft-nek kiadott teljesítésigazolás áll rendelkezésre. Ezek tartalmára valamint a projektmenedzsment fent írt fogalmára figyelemmel pedig a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Kft. által készített dokumentumok a projektmenedzsment szolgáltatás körébe sorolhatók. Balassagyarmati Törvényszék …............/2011/
  50. szám - 36 - Az alperes a …............ Kkt-vel pályázati beszámoló készítése valamint könyvelés és könyvvizsgálat tárgyában szerződött, melyek költségét az alperes a projektmenedzsment szolgáltatás körében számolta el. Azt magát, hogy ezen tevékenységeket az alperes a projektmenedzsment témakörbe sorolta, a felperes nem vitatta. A támogatási szerződés
  51. pontja szerint valóban az alperes kötelessége volt a támogatás felhasználásáról a beszámoló és a pénzügyi elszámolás elkészítése. Ez nem jelenti azonban azt, hogy azok elkészítésével kellő mélységű szakismeret, időhiány vagy bármely más egyéb ok miatt mást nem volt jogosult megbízni. A támogatás összegére és a kampány volumenére figyelemmel a törvényszék megítélése szerint az egyébként a kampány időszakában az összes megyei irodavezetőt is magában foglaló 22-25 taggal rendelkező és alkalmazottat nem foglalkoztató alperes részéről indokolt volt a szerződés szerint őt terhelő beszámoló és elszámolás elkészítésével szakértő céget megbíznia. Tekintettel azonban arra, hogy a peres felek között nem megbízási vagy vállalkozási szerződés, hanem támogatási szerződés jött létre, melynek alapján az alperest a kampány megszervezéséért és lebonyolításáért díjazás nem illette meg, hanem a támogatás szerződés szerinti felhasználására volt jogosult és a támogatás összegével történő elszámolásra volt köteles, nem várható el az alperestől, hogy az általa a fentiek alapján indokoltan szakértő céggel elkészíttetett beszámoló és elszámolás költségét viselje. Az alperes által
  52. december 19-én készített, a felperesnek megküldött és a felperes által nem kifogásolt részletes költségvetés VIII. Projektmenedzsment pontja pedig kifejezetten tartalmazza a szakértők díjazását. Az alperes által a projektmenedzsment körében a …............ Ügyvédi Irodával kötött megbízási szerződés
  53. január 1-jétől, azaz a támogatás felperes által alperes részére történt folyósítását követőn időponttól
  54. július 31-ig, azaz a projekt befejezéséig köttetett. A felperes csupán állította, hogy a szerződés részben az alperes napi működéséhez és nem a támogatott tevékenységhez kapcsolódik, de ezt alátámasztó tényelőadást azon kívül, hogy megítélése szerint ez a megbízási szerződés tárgya alapján megállapítható, nem tett. Az alperes és az ügyvédi iroda között létrejött megbízási szerződésben három pontban részletezett megbízotti feladatok pedig kifejezetten a
  55. január 1-jétől
  56. július 31-ig terjedő időszakra, az alperes által ezen időszakban a támogatás felhasználásával, annak módjával, feltételeivel, a felhasználása keretében kötött és kötendő szerződésekkel, e körben jog tanácsadással, a szerződés időtartama alatti rendelkezésre állással kapcsolatosak. A támogatás összegére, a kampány volumenére, az alperes által az egyes feladatok ellátására kötött szerződések szükségességére, sokrétűségére, a kampány témájának jogi hátterére, az alperes abban való jártasságának szükségességére figyelemmel a törvényszék megítélése szerint a kampánnyal kapcsolatosan, annak időszakára indokolt volt az alperes részéről jogi szaktanácsadás igénybevétele. Az alperes által az ügyvédi irodával kötött megbízási szerződés nem támasztja alá azon felperesi állítást, hogy a megbízott tevékenysége részben az alperes napi működésével volt kapcsolatos. Tekintettel arra, hogy az alperest a kampány megszervezéséért és lebonyolításáért díjazás nem illette meg, nem várható el tőle, hogy az ahhoz indokoltan igénybevett jogi szaktanácsadás költségét ő viselje. Az alperes által
  57. december 19-én készített, a felperesnek megküldött és a felperes által nem kifogásolt részletes Balassagy

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.