A határozat elvi tartalma: Az alvállalkozó a vele jogviszonyban álló fővállalkozótól követelheti az őt megillető alvállalkozói díj megfizetését; ilyen igényt a fővállalkozó vele szerződéses kapcsolatba nem került megrendelőjével szemben nem érvényesíthet. Pfv.V.22.004/2012/
- A Kúria a dr. Baráth Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek az dr. Illés Tibor ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 14.G.301.925/
- szám alatt folyamatban volt és a Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.069/2012/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes megrendelése alapján a perben nem szereplő, időközben
- július 18-án felszámolás folytán megszűnt ... Kft. elvégezte egy társasházépület építőipari kivitelezési munkáit. Az épület üvegtetőit a ... Kft-vel kötött alvállalkozási szerződése alapján a felperes gyártotta és szerelte fel, a mindezek ellenértékeként őt megillető 4.073.269 forint alvállalkozói díj kiegyenlítésére azonban nem került sor. A felperes keresetében elsődlegesen alvállalkozói díj jogcímén, másodlagosan pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira hivatkozással 4.073.269 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Azzal érvelt, hogy az alperes átvállalta a ... Kft. tartozását, illetve megrendelőként nála jelentkezett az elvégzett építési munka eredményét jelentő gazdagodás. Megjegyezte, hogy a kivitelezés befejezését követően büntetőeljárást kezdeményezett a ... Kft. ügyvezetőjével szemben, és a nyomozóhatóság is azt állapította meg a nyomozást megszüntető határozatában, hogy követelését az alperes köteles teljesíteni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes az alvállalkozói díj megfizetését a vele szerződéses kapcsolatban állt ... Kft-től követelhette volna; ilyen igényt az alperessel szemben jogviszony hiányában nem érvényesíthet. Nem állapítható meg az sem, hogy az alvállalkozói díjtartozás kiegyenlítését az alperes a ... Kft-től átvállalta volna. Erre ugyanis csak ..., a ... Kft. ügyvezetőjének a vele szemben indult büntetőeljárás során tett vallomása utalt, a tanú azonban e vallomását a jelen perben akként módosította, hogy konkrétan nem emlékszik a perbeli tartozás átvállalására vonatkozó megállapodásra Az ítélet értelmében a tanú által a nyomozás során előadottakat a rendelkezésre álló okiratok és az egyéb bizonyítékok sem támasztották alá. Nem igazolható emellett az sem, hogy az alperes a felperes által elvégzett munka értékével jogalap nélkül gazdagodott volna, az alperes ugyanis a vele jogviszonyban állt ... Kft. részére az e munka ellenértékét is magában foglaló vállalkozói díjat maradéktalanul megfizette. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és a keresetének helyt adó döntés meghozatala iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a per érdemi tárgyalására az eljárási szabályok lényeges megsértésével került sor. Követelését ugyanis eredetileg fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesítette, az alperes viszont a fizetési meghagyás ellen csupán elkésetten élt ellentmondással. Az eljárás ezért nem alakulhatott volna perré, ítélet meghozatalára nem kerülhetett volna sor. Állította továbbá, hogy a ... Kft. és az alperes megállapodtak abban, hogy az őt megillető alvállalkozói díjkövetelést az alperes egyenlíti ki. A megállapodás létrejöttét a ... Kft. ügyvezetőjének a büntetőeljárás során tett nyilatkozata, ... tanúvallomása, a nyomozóhatóság ... számú határozata, valamint az alperes képviselője által
- május 09-én hozzá intézett levélben foglaltak is alátámasztják. Kétségtelen, hogy a tartozásátvállalást rögzítő okiratot a büntetőeljárás során nem lelték fel. A bíróságnak ezért a véleménye szerint a tényállás teljes körű tisztázása érdekében be kellett volna szereznie a ...Kft-vel szemben folyamatban volt felszámolási eljárás iratanyagát. A perben azonban erre nem került sor. Végül előadta, hogy az alperes a per során az álláspontja szerint nem bizonyította, hogy az általa végzett munka ellenértékét is megfizette a ... Kft. részére. Erre figyelemmel az alperes jogalap nélküli gazdagodása is megállapítható. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A szerződés alapján a jogosult a szerződés tárgyát képező szolgáltatás teljesítését a vele jogviszonyban álló kötelezettől követelheti. A vállalkozási szerződés alanyai a Ptk.
- §-a értelmében a vállalkozó és a megrendelő. Ennek megfelelően a vállalkozót megillető vállalkozói díj megfizetésére - ha ennek feltételei egyébként fennállnak - a vele szerződéses kapcsolatban álló megrendelő köteles. Az üvegtetők gyártására és helyszíni szerelésére vonatkozó perbeli alvállalkozási szerződést a felperes a rendelkezésre álló adatok szerint a ... Kft-vel kötötte meg; az alperessel közvetlenül nem vitásan nem került jogviszonyba. A munka elvégzését követően ezért a felperes az alvállalkozói díjigényét a ... Kft-vel szemben érvényesíthette volna; ilyen igényt az alperessel szemben jogviszony hiányában - megalapozottan nem támaszthat. A tartozásátvállalás a Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdése értelmében akkor jön létre, ha valaki a jogosult hozzájárulásával megállapodik a kötelezettel abban, hogy tartozását átvállalja. Ilyenkor a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép, és megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették. A bíróság a perbeli esetben a szükséges bizonyítási eljárás teljes körű lefolytatását követően jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy az alperes nem vállalta át a ... Kft-től a felperes alvállalkozói díjigényének kielégítését, illetve egyébként sem vállalt kötelezettséget e tartozás megfizetésére. A tartozás átvállalását igazoló okirati bizonyíték ugyanis nem áll rendelkezésre; ilyen okiratról a per adatai szerint a ... Kft. felszámolójának sem volt tudomása. A felülvizsgálati kérelemben kifejtettekkel ellentétben nem támasztják alá a tartozásátvállalás létrejöttét az alperes
- május 09-én kelt levelében és ... tanúvallomásában foglaltak sem. A ... Kft. ügyvezetője által a büntetőeljárás során előadottak pedig a bíróság helyes álláspontjának megfelelően - önmagukban nem elegendőek a tartozás átvállalásának bizonyítására. Az ügyvezető az elsőfokú eljárás során a korábbi vallomását egyébként is módosította, és a perbeli tartozás esetleges átvállalása kapcsán nem is tudott egyértelmű, konkrét nyilatkozatot tenni. A nyomozást megszüntető határozat indokolásában foglaltak pedig a Pp.
- §-a értelmében a polgári perben eljáró bíróságot nem kötik. Mindezekre figyelemmel a bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdésének megsértése nélkül következtetett arra, hogy a felperes az alvállalkozói díja megfizetését az alperestől nem követelheti. A jogalap nélküli gazdagodás a Ptk. 361. §
(1)bekezdése szerint akkor következik be, ha valaki másnak a rovására jogalap nélkül vagyoni előnyhöz jut. Az ilyen előnyt a gazdagodónak vissza kell térítenie. Az alperes azonban a perbeli esetben nem jogalap nélkül, hanem a közte és a ... Kft. között létrejött vállalkozási szerződés alapján jutott az építési munka eredményéhez. A jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazására ezért nem kerülhet sor, a felperes a meg nem térült alvállalkozói díja megfizetését a vele jogviszonyban nem álló alperestől a Ptk. 361. §
(1)bekezdése alapján sem követelheti. Az eljárási szabályok megsértése pedig a Pp. 275. §
(3)és
(4)bekezdése értelmében kizárólag akkor adhat alapot a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozat hatályon kívül helyezésére, ha lényegesen kihatott az ügy érdemi elbírálására. Ilyen lényeges eljárási szabálysértés viszont - a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal ellentétben - a per során nem történt. A
- február 10-i keltezéssel kibocsátott fizetési meghagyást ugyanis a visszaérkezett tértivevény adatai szerint az alperes részére
- március 10-én kézbesítették. Ezt követően pedig az alperes
- március 18-án, tehát a törvényes határidőn belül előterjesztette ellentmondását. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének megállapítására ezért nem kerülhetett sor; a fizetési meghagyásos eljárás a kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltak szerint perré alakult. A bíróság erre figyelemmel jogszerűen kezdte meg a per érdemi tárgyalását, és az eljárási szabályok megsértése nélkül hozott az ügyben érdemi határozatot. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Budapest,
- január
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró