Mfv.II.10.071/2007/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Független Rendőrszakszervezet Központi Koordinációs Iroda Jogsegélyszolgálata által képviselt felperesnek ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen kinevezés módosítása iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságon 5.M.1582/
- szám alatt megindított és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.21.421/2006/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a
- november 28-án megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 4.Mf.21.421/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s Az alperes személyügyi szolgálatán közalkalmazottként főelőadói munkakörben dolgozó felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az alperest hivatásos szolgálati jogviszonyba történő kinevezésére a Főigazgatóság állományába, és 1.983.570 forint, valamint annak késedelmi kamata megfizetésére. Előadta, hogy
- szeptemberében rendőrszervező szaktanfolyamra iskolázták be, amelynek során az alperes kötelezte magát, hogy az iskola elvégzése után az Igazgatóságon részére tiszti beosztást biztosít. A felsőfokú szaktanfolyamot
- június 4-én befejezte, és sikeres záróvizsgát tett, az alperes azonban a fogadónyilatkozatban vállalt kötelezettségének nem tett eleget, mert több tiszti beosztást felajánlott ugyan, de azok a befogadónyilatkozatban ígért beosztástól eltértek. Az alperes magatartása sérti az Mt.
- §
(1), és a Hszt.
- §-ában foglaltakat, és jelentős illetménykiesést okozott. A munkaügyi bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy ... rendőrezredes a főkapitányság közbiztonsági igazgatója, és egyben a főkapitány helyettese a következő nyilatkozatot tette. „Tájékoztatom Szolgálatvezető Asszonyt, hogy felperes, jelenleg a Személyügyi Szolgálat főelőadója részére, sikeres Rendőrszervező (tiszt) szaktanfolyam elvégzése esetén az akkor, vagy a későbbiek folyamán rendelkezésre álló üres státuszok, és személyi mozgások figyelembevételével a ... Igazgatóságán tiszti státuszt biztosítok. A fentiekről nevezettet tájékoztattam, aki ezzel egyetértett és tudomásul vett". A fogadónyilatkozat címzettje ... rendőrőrnagy személyügyi szolgálattevő volt. A bíróság a nyilatkozatot érvényesnek fogadta el, azonban megállapította, hogy abban az alperes a kötelezettségvállalást feltételhez kötötte, és az Igazgatóságon felajánlható tiszti beosztás nem volt. A felperes által felsorolt személyeket részben nem az Igazgatóságra nevezték ki, részben olyan speciális végzettséggel rendelkeztek, amellyel a felperes nem. A bíróság az alperes részéről az Mt.
- §-ába ütköző rendeltetésellenes joggyakorlást nem talált megállapíthatónak, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem gyakorolta megfelelően a jogait, mert az alperes három tiszti beosztást is felajánlott a részére, amelyeket nem fogadott el. A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást a felajánlott tiszti beosztások pontos felsorolásával módosította, és megállapította, hogy a módosított tényállás alapján is helyes a munkaügyi bíróság által a perbeli jogvita elbírálásához felhívott jogszabályok köre, és az abból levont következtetés. A megyei bíróság az indokolást kiegészítette azzal, hogy a beiskolázásra a felperes saját kezdeményezésére került sor, és a fogadónyilatkozat célja ennek elősegítése volt. A fogadónyilatkozat nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott, ez ezért sem tekinthető olyan kötelezettségvállalásnak, amelyből a felperesre nézve jogosultság származna. A megyei bíróság azt is megjegyezte, hogy a bíróságnak a felperes tiszti beosztásba történő kinevezésére jogosultsága nincs. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatásával a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte oly módon, hogy a bíróság kötelezze az alperest hivatásos szolgálati jogviszonyba történő kinevezésre, és elmaradt illetménykülönbözet címén 3.407.459 forint és a kifizetés napjáig járó középarányos kamata megfizetésére. Sérelmezte a másodfokú bíróság ítéletének azt az indokolását, hogy a nyilatkozat azért nem kötelez kinevezésre, mert nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott. Ennek egyrészt ellentmond, hogy a nyilatkozat érvényességét maga az alperes is elismerte, ezen túlmenően a közbiztonsági igazgató a főkapitány helyettese, és a nyilatkozatot őt helyettesítve tette meg. Ezen túlmenően az Mt.
- §
(2)bekezdése szerint, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, illetőleg személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára. A felperes a közbiztonsági igazgató nyilatkozattételi jogosultságára alappal következtethetett. A felperes az Mt. 10. §
(1)bekezdésre is hivatkozott, miszerint az érvénytelen megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna, a
(3)bekezdés szerint pedig, ha a feleknek a megállapodás érvénytelenségéről kára származik, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni. Mindezt összefoglalva jelentősége van annak, hogy a felajánlott tiszti beosztások megfeleltek-e a fogadónyilatkozatban foglaltaknak, és van-e, illetve milyen összegű az elmaradt illetménykülönbözet. Az alperes ellenkérelme fenntartására irányult. a jogerős ítélet hatályában való A felülvizsgálati kérelem nem alapos. 1.A felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslati kérelem, amelynek tartalmi követelményeit a Pp. 272. §
(2)bekezdése megállapítja. Ebből következően csupán a fellebbezésben foglaltakra való hivatkozás a felülvizsgálat szempontjából nem vehető figyelembe. 1 1.A felperes a keresetében kártérítési igényt nem terjesztett elő, ezért a felülvizsgálati kérelmében az alperes kártérítési felelősségére már nem hivatkozhat. A jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (BH 1995/
- számú jogeset).
- A felperes a kereseti kérelmét ... rendőrezredes, rendőrségi főtanácsos, közbiztonsági igazgató
- szeptember 4-én kelt levelére alapozta, amelynek címzettje a ... Személyügyi Szolgálat szolgálatvezetője, ...rendőrőrnagy volt. A felek egybehangzó előadása szerint a levél megírására a felperesnek a rendőrszervező (tiszt) szaktanfolyamra történő beiskolázása érdekében került sor, amelynek előfeltétele volt az úgynevezett „fogadónyilatkozat", amely a beiskolázáshoz a fegyveres szerv hozzájárulását tartalmazta. A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy a jogvita alapjául szolgáló okiratban foglalt nyilatkozat nem tekinthető érvénytelennek. Ez azonban az érdemi döntés helytálló voltát nem érinti. A fogadónyilatkozatból az alperesre háruló kötelezettség elbírálását illetően figyelembe kellett venni, hogy a felek között tanulmányi szerződés nem jött létre, a szóban forgó okirat címzettje nem a felperes volt, a nyilatkozat megszövegezése határidő nélküli és feltételes, hivatásos állományú tisztté történő kinevezés kötelezettségét nem tartalmazza. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a beiskolázást a felperes kezdeményezte, és a szaktanfolyam elvégzése lehetőséget biztosított a számára, hogy a hivatásos állomány tagjává váljon. Az alperes a perben bizonyította, hogy ezt a lehetőséget a felperes részére több tiszti beosztás felajánlásával megadta, a felperes azonban a szolgálatteljesítés helyeként kizárólag az Igazgatóságot fogadta volna el. Mivel tanulmányi szerződés hiányában az igazgató
- szeptember 4-ei levele az Igazgatóságon feltétel nélküli kinevezési kötelezettséget nem tartalmaz, az alperes pedig a felperes tisztté válását egyébként segítette, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét elutasító ítéletét jogszabálysértés nélkül hagyta helyben. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felek költségigényt nem terjesztettek költségviselésről rendelkezni nem kellett. elő, ezért a A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- november
- Dr. Fekete Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Földényi Gyuláné s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Istvánné s.k. bíró