Pfv.20048/2013/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet meghozatalában részt vett bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapították meg a felperes részére járó kártérítés összegét, a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs lehetőség. További szakértői vélemény beszerzése felesleges. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.048/2013/7.szám A Kúria a dr. Molnár Beáta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Hergert Ibolya ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 30.P.101.183/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 41.Pf.630.111/2012/
2. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által
3. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint költséget. A le nem rótt 196.700 felülvizsgálati illetéket, állam viseli. meg 15 napon belül az felülvizsgálati eljárási (százkilencvenhatezer-hétszáz) forint valamint a pártfogó ügyvéd díját az Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a tulajdonában állott motorkerékpárral
4. május 15-én idegenhibás közúti baleset részese volt. A baleset következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket, ezen belül a jobboldali V., VI. bordák törését, a jobb mellkasfél zúzódását, a jobb kéz V. kézközépcsont törését, valamint a jobb térd repesztett sérülését szenvedte el. Emellett a mellkasi sérülések következményeként jobboldali mellüregi folyadékgyülem és jobboldali légmell alakult ki nála. Kár keletkezett a motorkerékpárjában, ruházatában, bukósisakjában és telefonjában is. A felperes térdét még a baleset estéjén a pécsi Honvéd Kórházban megműtötték, majd 4-5 nap múlva a jobb kézfejét is. A felperest
5. május végéig kezelték a kórházban, majd
6. október 1-jéig volt munka-, illetve keresőképtelen. Balesetét üzemi balesetként ismerték el. A felperes a káreseményt megelőzően aktív, sportos életet élt, versenyszerűen biciklizett, később motorozott ennek megfelelő baráti körrel. Barátnőjével a baleset idején a felperes szüleinél éltek, de a baleset után három hónap múlva a kapcsolat megszakadt. Károsodásai miatt fizikailag már nem bír olyan terhelést a keze, motorozni nem jár, félelmek gyötrik. A baleset miatt a felperes munkaképességcsökkenése 5% mértékű, mely abból adódik, hogy a jobb kézfején a kisujj a gyűrűsujj alá hajlik, a kéz egyéb (hajlítási-nyújtási) funkciói teljesen épek, jobb kezének szorítóereje minimális fokban csökkent. A felperes kézfején, illetve térdén található 3-4 centiméteres műtéti hegek ún. elsődlegesen gyógyult hegek, nem torzító jellegűek, bár kétségtelenül láthatóak. Maradványállapota mindennapi élettevékenységét nem nehezíti meg. A felperes tanult szakmája autószerelő, amit ugyan nem gyakorol, de jelenleg és a jövőben is fizikai munkából tud majd megélni. Az alperes peren kívül 875.000 forint gépjárműkárt és további 16.450 forint ingóságokban keletkezett kárt térített a felperesnek. A felperes módosított keresetében 2.500.000 forint nem vagyoni kár, 274.500 forint dologi kár - ezen belül NIKE szabadidőnadrág, NIKE cipő, NOKIA 6230i mobiltelefon, NIKE hátizsák, RETRO pulóver és SHOEI bukósisak -, 8.000 forint gyógyszerköltség, utóbbi vonatkozásában további havi 6.000 forint járadék, 18.000 forint közlekedési költség, 36.000 forint közlekedési kísérő költség, 20.000 forint vizitdíj és a fenti összegek kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság a baleset létrejötte során tanúsított magatartás miatt a felperesre kedvezőbb 70-30%-os kármegosztást alkalmazva - beszámítva az alperes teljesítését is - összesen 127.750 forint és ennek kamatai megfizetésére kötelezte az alperest; az ítéletet 76.160 forint tekintetében előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította. Kötelezte továbbá a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 143.613 forint perköltséget és az államnak 172.260 forint illetéket, míg az alperes illetékfizetési kötelezettségét 2.740 forintban állapította meg. A vizitdíj, a gyógyszerköltség és a nem vagyoni kárpótlás tekintetében elutasította a keresetet. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és a marasztalási tőkeösszeget 430.430 forintra, a 127.750 forintos kamattételt 427.750 forintra felemelte, továbbá kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.730 forintnak
7. szeptember 1-jétől járó késedelmi kamatait. A felperest terhelő perköltséget 130.000 forintra, az illeték összegét 154.060 forintra, míg az alperesi illetéktérítést 25.900 forintra felemelte. Kötelezte továbbá a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 70.000 forint fellebbezési eljárási költséget; a másodfokú eljárási illetékből 160.900 forintot a felperes, 18.200 forintot pedig az alperes visel a döntés szerint. A másodfokú bíróság a kármegosztás mértékének megváltoztatására a beszerzett bizonyítási eszközök értékelése alapján nem látott módot. A dologi károkra vonatkozó fellebbezés kapcsán kifejtette, hogy a 291.000 forintos kárigényhez képest az elsőfokú bíróság figyelemmel volt a közrehatás megállapított mértékére, valamint az alperes 16.450 forint összegű teljesítésére. Az elsőfokú bíróság a tönkrement ingóságok értékének meghatározására igazságügyi tárgyszakértői véleményt szerzett be, amelyet a felek elfogadtak. Helyesen értékelte a másodfokú ítélet szerint az elsőfokú bíróság a felperes magatartását a körben, hogy a bukósisakot nem őrizte meg, holott tudott arról, hogy az értékének meghatározására szakértői bizonyításra kerül sor. Így az ingóságok összértékéül 152.000 forintot helyesen fogadott el az elsőfokú bíróság. Ennél magasabb összegű kárt a felperes nem bizonyított. A gyógyszerköltségre megítélt 7.000 forint felemelésére sem látott módot a másodfokú bíróság, mert az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a felperesnek a baleset kapcsán csak fájdalomcsillapítókra volt szüksége, az asztmával kapcsolatos gyógyszerek és az alperes biztosítottjának magatartása között nincs okozati összefüggés. A fájdalomcsillapítók költségét pedig az alperes már megtérítette. A közlekedési költségre érvényesített 18.000 forintos, valamint a kísérő költségére előterjesztett 36.000 forintos igényt pedig a közrehatás mértékével ugyancsak megfelelően csökkentve ítélte meg a bíróság. A másodfokú bíróság a vizitdíj tekintetében úgy foglalt állást, hogy az erre vonatkozó fizetési kötelezettség
8. február 15-től
9. március 31-ig állt fenn. Számlákat is csatolt a felperes összesen 3.900 forint elszámolható kifizetésről, a kármegosztás alapján pedig ebből 2.730 forintot kell az alperesnek megtéríteni. A másodfokú bíróság nem tudta értelmezni a rokkantsági nyugdíj megállapításával kapcsolatos fellebbezési kérelmet, ennek elbírálása álláspontja szerint nem tartozik a bíróság hatáskörébe. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Indítványozta, hogy a Kúria az elsőfokú ítéletre is kiterjedően a jogszabálysértőnek talált jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítsa. Minderre szerinte a joggyakorlat egysége és továbbfejlesztése érdekében van szükség. A felülvizsgálati kérelemben a felperes nem jelölte meg azt a jogszabályt vagy jogszabályokat, amelyeket álláspontja szerint a jogerős ítélet sértett. Hivatkozott ugyan arra, hogy a kirendelt igazságügyi szakértő véleményét nem fogadta el, mert az átvette az alperes által korábban felkért szakértő véleményét, ami a két évvel korábbi állapotokat tükrözte. Szerinte a szakértő nem értékelte kellő súllyal a baleset következtében kialakult légmellét, továbbá azt, hogy szerinte ok-okozati összefüggésben van a balesete a kialakult asztmájával, amely miatt folyamatosan gyógyszerek szedésére szorul és nem tud megfelelően dolgozni. Ugyancsak sérelmezte az 5%-os munkaképesség-csökkenés megállapítását, továbbá azt, hogy az eljárt bíróságok nem rendeltek ki újabb orvosszakértőt az ügyben. A felperes szerint a másodfokú bíróság nem vette figyelembe az egészségkárosodását, illetve rokkantsági ellátásra vonatkozó, a háziorvosa által kiállított és becsatolt okiratot, valamint az újabb egészségügyi problémáinak kivizsgálására alapított orvosszakértői vélemény kiegészítésére irányuló kérelmét. Összességében a felperes álláspontja értelmében a bíróságok nem kártalanították őt megfelelő mértékben, továbbá a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatosan tévesen foglaltak állást. A felülvizsgálati kérelmében a bukósisak értékére a dologi kárai körében 291.000 forint összegben továbbra is igényt tartott, a gyógyszerköltség esetében a kereset szerinti 120.000 forintot, közlekedési költségként 18.000 forintot, kísérő költségeként 36.000 forintot, vizitdíjként 20.000 forintot, valamint nem vagyoni kárpótlásként - a kérelem tartalma szerint - a keresetben követelt 2.500.000 forint és a megítélt összeg közötti különbözetet igényelte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Pp.
10. §-ának