A határozat elvi tartalma: Ugyan helytálló az a felülvizsgálati érvelés, miszerint semmis megállapodás érvénytelenségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat, ez azonban nem jelent egyben keresetindítási jogosultságot is. A következetes bírói gyakorlat szerint ugyanis semmis szerződéssel kapcsolatos perindítási lehetőséget csak jogi érdekeltség, vagy perlési jogosultságot kifejezetten biztosító jogszabályi felhatalmazás alapozhat meg. Mfv.II.10.124/2013/4.szám A Kúria a dr. Tóth Edina ügyvéd által képviselt ... Szakszervezete felperesnek - a dr. ... jogtanácsos által képviselt ... Zrt. I. rendű, B.L. elnök, törvényes képviselő által képviselt ... Szakszervezet. II. rendű, dr. Kustos Petra ügyvéd által képviselt ... Zrt. Alapszervezet III. rendű alperesek ellen kollektív szerződés egyes pontjai semmisségének megállapítása iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságon 1.M.895/
- szám alatt megindított és másodfokon a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.793/2012/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.793/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli. I n d o k o l á s A felperes az I. rendű alperes munkáltatónál működő,
- január 5-én kelt Alapító Okirattal alakult, reprezentatívnak nem minősülő szakszervezet. Az I. rendű alperesnél
- szeptember 1-től hatályos,
- június
- napjával módosított kollektív szerződés megkötésében nem vett részt. Elnöke és alelnöke az I. rendű alperessel autóbuszvezető munkakörben álltak munkaviszonyban, akik által megindított munkaügyi perekben a Kúria által felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartott jogerős ítéletek születtek. A felperes szakszervezet a hatályos kollektív szerződés megkötésére jogosult I. rendű alperes munkáltató, valamint a II. rendű és a III. rendű alperes szakszervezetek ellen előterjesztett módosított keresetében a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (Mt.)
- §
(4)bekezdése és az Mt. 8.,
- §-ai alapján a kollektív szerződés egyes cikkei semmisségének megállapítását kérte, arra hivatkozva, hogy azok jogszabályba ütköznek. A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M.895/2011/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az Mt.
- §
(1)bekezdésére alapítottan kezdeményezett munkaügyi jogvitában a felperesnek csak az Mt-ből, a kollektív szerződésből, vagy az üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében volt lehetősége pert indítani, s mivel ilyen igénye nem keletkezett, a sérelmezett kollektív szerződés megkötésében nem vett részt és nem egy, a munkavállalókat érintő közös érdeket fogalmazott meg keresetében, nem rendelkezett jogosultsággal a kereset megindítására. A felperes fellebbezése folytán eljárt Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.792/2012/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság osztotta a munkaügyi bíróság jogi álláspontját, miszerint az Mt. 199. §
(1)bekezdése alapján a felperes perindítási jogosultságának feltételei nem állnak fenn. A felperes által megfogalmazott azon igény, hogy a bíróság mondja ki, miszerint a kollektív szerződés egyes rendelkezései jogszabályba ütköznek, s ezáltal semmisek, nem minősülhetnek a szakszervezet kollektív szerződésből, vagy az Mt-ből eredő igényének. A kollektív szerződés a másodfokú bíróság szerint nem minősül megállapodásnak, így az Mt.
- §-a alapján semmisségre hivatkozva az érvénytelenségének megállapítása iránt sem lehet keresetet előterjeszteni. A kollektív szerződés egyes rendelkezései semmisségének jogkövetkezményeit az egyedi munkaügyi perekben vonják le a munkaügyi bíróságok, amikor a semmis kollektív szerződési rendelkezéseket nem alkalmazzák, hanem ilyen esetekben a jogszabályi rendelkezések az irányadók. Mindemellett az eljárt bíróságok részletesen, érdemben is vizsgálták a kollektív szerződés felperes által sérelmezett rendelkezéseit és arra vontak le jogkövetkeztetést, hogy azok nem ütköznek jogszabályba. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak „megváltoztatását" és a hatályos Kollektív Szerződés 7/A. cikk 2.
- pontja első fordulata, 7/A. cikk 3.
- pontja és a 7/B. cikk 1.
- pontja, valamint a
- cikk 1.
- pont
(7)bekezdése és az ehhez kapcsolódó
- lábjegyzet semmisségének megállapítását kérte. Érvelése szerint a perbeli legitimáció kapcsán az eljárt bíróságok jogszabálysértően jártak el, az Mt.
- §-át,
- §
(6)bekezdését, valamint
- §-át jogszabályellenesen értelmezték és alkalmazták. A felperes érvelése szerint az Mt.
- §
(6)bekezdése a megállapodás fogalmát széleskörűen értelmezi, minden olyan megállapodást ide sorol, ami a munkaviszonnyal kapcsolatos. A kollektív szerződés egyértelműen a munkaviszonyhoz kapcsolódik, azzal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket szabályoz, melyet alátámaszt az Mt.
- §-a is. A kollektív szerződés a munkavállalói és a munkáltatói oldal között létrejött megállapodás, szerződés. Minthogy a kollektív szerződés a megállapodások körébe tartozik, ezért a felperes szerint az Mt.
- §-a alapján annak semmisségére is lehet hivatkozni, mégpedig bárki, határidő nélkül hivatkozhat rá. A felperes azt is hangsúlyozta, hogy jóllehet a perbeli kollektív szerződésnek nem volt az aláírója, így azt módosítani, felmondani sem tudja, ezért kéri a sérelmezett és jogszabályellenes cikkek semmisségének a megállapítását, melyre az Mt.
- §
(2)-
(4)bekezdései lehetőséget teremtenek. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a keresete érdemi vizsgálata alapján levont jogkövetkeztetéseit is sérelmezte. Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében ítélet hatályában való fenntartását kérte. a jogerős A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes perbeli jogképességétől, amely a keresetindítás feltétele, meg kell különböztetni a perbeli igény érvényesíthetőségére vonatkozó kereshetőségi jogot, amely az adott esetben nem eljárásjogi, hanem anyagi jogi kérdés. A kereshetőségi jog ugyanis a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, vagyis azt jelenti, hogy a felperest megilleti-e és éppen a felperest illeti-e a keresettel érvényesített jog az alperesekkel szemben. Nem vitatottan az Mt. 13. §
(2)bekezdése értelmében a kollektív szerződés - a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel - jogszabállyal ellentétes nem lehet és a
(4)bekezdés rendelkezése szerint a kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása semmis, ha az a
(2)-
(3)bekezdésbe ütközik. Ugyan helytálló az a felülvizsgálati érvelés, miszerint semmis megállapodás érvénytelenségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat, ez azonban nem jelent egyben keresetindítási jogosultságot is. A következetes bírói gyakorlat szerint ugyanis semmis szerződéssel kapcsolatos perindítási lehetőséget csak jogi érdekeltség, vagy perlési jogosultságot kifejezetten biztosító jogszabályi felhatalmazás alapozhat meg. A felperes kereshetőségi joga fennállását az adott esetben az Mt. 199. §
(1)bekezdéséből kiindulva kellett megítélni. Az Mt. ezen rendelkezése szabályozza az igényérvényesítés anyagi jogi lehetőségét, az igény munkaügyi bíróság előtti érvényesíthetőségét. E szerint: a munkavállaló munkaviszonyból származó igényének érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve az üzemi tanács (üzemi megbízott) e törvényből, illetőleg kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében e törvény rendelkezései szerint munkajogi jogvitát kezdeményezhet. A Legfelsőbb Bíróság elvi határozatában már kimondta, miszerint a felperes az alperesek által kötött kollektív szerződés érvényességét alappal akkor vitathatja, ha bizonyítja, hogy a kollektív szerződés-kötési jogosultság őt is megillette a törvényben előírt feltételek szerint (EBH 1051.). A perbeli esetben azonban az vitatott sem volt, hogy a felperes kollektív szerződés megkötésére, illetve felmondására jogosult nem volt. Következésképp kollektív szerződésből származó igénye nem is lehetett. Az, aki valamely szerződés megkötésére, illetve felmondására nem jogosult, annak semmisségére a saját érdekében eljárva ugyan hivatkozhat, de nem lehet jogosult a szerződő felekre kiterjedő hatállyal annak érvénytelenségének megállapítása iránt pert kezdeményezni. Ezért helytálló a jogerős ítélet megállapítása, mely szerint a kollektív szerződés egyes rendelkezései esetleges semmisségének jogkövetkezményei az egyedi munkaügyi perekben vonhatók le, amikor a munkaügyi bíróság az adott jogvitában a semmis kollektív szerződési rendelkezések helyett az irányadó jogszabályi rendelkezéseket alkalmazza. Keresetindítási jogosultság hiányában nyilvánvalóan a megállapítás iránti kereset Pp. 123. §-a szerinti feltételei sem állhatnak fenn, ezért a kereset érdemi elutasításának volt helye a keresetbe foglalt igény érdemi vizsgálata nélkül, melyre nézve az eljárt bíróságok ítéletei a helytálló jogi álláspontjuk ellenére jogszabálysértően kitértek, ezért a Kúria az erre vonatkozó részeket mellőzi. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet - indokolásbeli módosítással - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartja. A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdésének alkalmazásával felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére az I. rendű alperes részére. A II. rendű, valamint a III. rendű alperesnek a felülvizsgálati eljárásban bizonyított költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben határozni nem kellett, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Sipőczné Dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő