ővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.24/2013/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év január
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
- február
- napján kihirdetett 42.(II.)Kb.67/2013/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottat 1 (egy) évre a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetésre is ítéli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
- február
- napján kihirdetett 42.(II.) Kb.67/2013/
- számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért 40 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére, súlyosítás, magasabb összegű pénzbüntetés és várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetés érdekében. A vádlott a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.263/2013/
- számú átiratában a súlyosítás érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az ítélet személyi részét helyesbítse azzal, hogy a vádlott havi nettó átlag illetménye 195.000 forint, míg a történeti részt azzal egészítse ki, hogy a vádlott magatartásával és a valótlan jelentés tételével súlyosan megszegte a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/
- (IX.22.) BM rendelet 68.§
(1)bekezdésében írt a kapitánysági ügyeleti szolgálat alaprendeltetéseként előírt intézkedési és tájékoztatási kötelezettségét. Ezt követően az ítéletet változtassa meg és a pénzbüntetést a napi tételek számának felemelésével súlyosítsa, továbbá a vádlottal szemben várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetést is szabjon ki. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a katonai ügyészi fellebbezést és a másodfokú ügyészi átiratban írt indítványt fenntartotta. Utalt arra, hogy a vádlott szolgálati beosztása változott, illetve hogy veszélyeztetett terhes. Még tartási kötelezettsége nem keletkezett, de alacsonyabb a jövedelme, mintegy 130.000 forint. Álláspontja szerint a vádlott jövedelmének csökkenése mellett is meg kell azonban állapítani, hogy a 40 napi tétel pénzbüntetés nem tükrözi megfelelően a cselekmény tárgyi súlyát, és különösen azt a körülményt nem, hogy a vádlott kriminológiai értelemben különös visszaeső, előző büntetéséből nem tanult. Még megtartható a rendőri szolgálatban, de egy utolsó figyelmeztetést kell vele szemben alkalmazni, és ez a várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetés. A vádlott a saját védelmében, illetve az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában kérte enyhítő körülményként figyelembe venni, hogy úgy kellett az ügyeletesi feladatot ellátnia, hogy arra sohasem volt kiképezve, pedig ezen szolgálat ellátásához külön szaktanfolyamot kell elvégezni. Az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson mind a tényekre, mind a bűnösségére kiterjedő teljes körű beismerő vallomást tett. Ezen beismerő vallomást a tárgyalás anyagává tett okirati bizonyítékok alátámasztották, így az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésére álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg. A másodfokú bíróság a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a vádlott nyilatkozata, valamint az általa becsatolt irat alapján a tényállásnak a személyi körülményekre vonatkozó részét annyiban egészíti ki, hogy: „A vádlott veszélyeztetett terhes, havi nettó illetménye 130.000 forint." A történeti tényállást, annyiban egészíti ki, hogy: „A vádlott magatartásával megszegte a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22.) BM. rendelet 68.§
(1)bekezdésében előírt alaprendeltetés szerinti feladatot." Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által ekként kiegészített tényállás már mindenben mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. A Fővárosi Törvényszék az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor a vádlott bűnösségét a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében állapította meg. Az ítélőtábla a felülbírálat során az elkövetés idején hatályos büntető törvényt alkalmazta, figyelemmel arra, hogy mind az 1978. évi IV. tv. 348.§
(1)bekezdése, mind a 2012. évi C. tv. 438.§
(1)bekezdése a tényállásban rögzített cselekményt bűncselekményként szabályozza és azokhoz azonos büntetési tételt fűz. Ezen túlmenően mindkét törvény lehetővé teszi az előírtnál enyhébb büntetés kiszabását. Megállapítható ezért, hogy a felülbírálat idején hatályos büntető törvény enyhébbnek nem tekinthető. A katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése részben alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket. A vádlott javára kellett azonban értékelni a másodfokú bíróságnak a vádlott megváltozott személyi körülményeit, veszélyeztetett terhes voltát, illetve illetményének jelentős csökkenését. Ezen körülményekre figyelemmel a másodfokú bíróság nem látta indokoltnak a pénzbüntetésnek a súlyosítását, így az annak felemelésére irányuló ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. Helytállóan hivatkozott azonban mind a katonai ügyész a fellebbezésében, mind pedig a másodfokon eljáró ügyészség átiratában, illetve annak képviselője a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében arra, hogy a vádlottal szemben a bíróságok korábban már két alkalommal szabtak ki pénzbüntetést, illetve hogy a jelen ügy tárgyát képező bűncselekményben, a vádlott kriminológiai értelemben különös visszaesőnek tekinthető. Ezért a bűncselekmény elkövetésétől való hatékonyabb visszatartás érdekében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a vádlottat a Btk.134.§
(1)és
(2)bekezdéseinek alkalmazásával egy évre a soron következő rendfokozatba előlépésre írt várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetésre is ítélte. A Fővárosi Törvényszék által kiszabott pénzbüntetés, valamint a Fővárosi Ítélőtábla által alkalmazott katonai mellékbüntetés együttesen szolgálja megfelelően a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helyes indoka alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- január
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. szavazó bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- január
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke