Bf.712/2013/6 – Debreceni Ítélőtábla

(1)és

(8)bekezdés I. fordulat). A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába. A nyilvános ülésen 6 000 (hatezer) Ft, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. A vádlott születési dátumának napja helyesen --, míg lakcíme: .... szám, tartózkodási helye ... szám. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen vádlott és a védője jelentettek be fellebbezést enyhítés végett. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség annak megváltoztatását csupán annyiban indítványozta, hogy „az ítélet rendelkező részében a Be. 258. §

(2)bekezdés e/ pontja, valamint a Bvtvr. 126. §

(2)bekezdés c/ pontjára tekintettel azt is tüntesse fel az ítélőtábla, hogy a kiszabott büntetésből a vádlott csak a büntetés háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra az 1978. évi IV. törvény 47. §

(2)bekezdés II. fordulata alapján.". Az

1. sorszámú átiratában ezen indítványát akként változtatta meg, hogy álláspontja szerint a vádlott cselekményeit az ítélőtábla az új Btk. -
2. évi C. törvény - alapján bírálja el. Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.
3. §-ában írt nyilvános ülés keretében az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta a Be.
4. §-ának

(1)bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a vonatkozó perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le a büntetőeljárást. A törvényszék által rögzített tényállás azonban kis részben hiányos (Be. 351. §

(2)bekezdés b/ pont), ezért az ítélőtábla a Be. 352. §

(1)bekezdés a/ pontja alkalmazásával az iratok tartalma alapján - azt kiegészíti a következők szerint: - A vádlott

1. évtől kezdődően 11 alkalommal volt büntetve. Az
2. sorszám alatt rögzített összbüntetés lopások miatt kiszabott büntetéseket foglalt összbüntetésbe. A vádlott nem minősül alkoholbetegnek, legfeljebb szociális ivónak tekintendő (nyomozati iratok
3. oldal). A vádlott a bűncselekmény elkövetésekor
4. cm magas és 87 kg testsúlyú volt, míg a látássérült sértett 163 cm és 82 kg (
5. jegyzőkönyv
6. oldal 4.,
7. bekezdései). Az ítélet
8. oldal
9. bekezdésben foglaltakat az ítélőtábla a tényállás részének tekinti. Az így kiegészített tényállás már mindenben megalapozott, mentes a Be.
10. §-ának

(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla a törvényszék ítéletet ezen kiegészített tényállás alapján bírálta felül a Be. 352. §

(2)bekezdésének megfelelően. Maradéktalanul eleget tett az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének, feltárta az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat, azokat mérlegelési körébe vonta, valamint egyenként és összességükben is megfelelően értékelte. Részletes és meggyőző indokát adta továbbá annak, hogy a tényállása alapjául mely bizonyítékokat és miért fogadott el. A törvényszék indokait az ítélőtábla is osztja azzal, hogy egyetlen leírási hibát szükséges pontosítani, nevezetesen az ítélet

1. oldal utolsó bekezdés
2. sorában a „vádlott" szót „sértett"-re. Okszerűen vont következtetést a törvényszék a vádlott bűnösségére, és törvényes az általa megvalósított bűncselekmény jogi minősítése is. Itt tér ki az ítélőtábla arra, hogy a vádlott cselekményének az elbírálásakor az
3. évi IV. - elkövetéskori - törvény helyett a fellebbviteli főügyészség
4. sorszámú átiratában foglaltakkal egyetértve a
5. évi C. törvény rendelkezéseit alkalmazta, s ezért a törvényszék által helyesen minősített cselekmény törvényhelyét a Btk.
6. §

(1)bekezdés és

(8)bekezdés I. fordulatában jelölte meg. A Btk.

1. §-a értelmében ha az elbíráláskor hatályban lévő új törvény szerint a cselekmény enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi, törvény erejénél fogva kötelező időpontjára vonatkozó rendelkezés ezen elbírálás fogalmába tartozik [4/
2. (X.14.) BK vélemény]. A börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésből a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon esedékes a
3. július
4. napjától hatályos Btk.
5. §-a

(2)bekezdésének a pontja alapján. Az

1. évi IV. törvény
2. §-a

(2)bekezdésének II. fordulata akként rendelkezik, hogy a börtönbüntetés legalább háromnegyed részének kitöltése után nyílik meg a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége. Kizárólag ezen ok indokolta az elbíráláskori törvény alkalmazását. Többségében helyesen tárta fel a törvényszék a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, azonban további súlyosítóként értékelendő még a cselekmény garázda jellege, míg e körből az ítélőtábla a tényállás kiegészítésben írtakra figyelemmel mellőzi a „gyengébb fizikumú" sértett sérelmére történő elkövetést. A törvényszék a büntetés kiszabása körében megfelelően értékelte a vádlott személyi társadalomra veszélyességét, az általa megvalósított bűncselekmény tárgyi súlyát, a bűnösségének a fokát, és a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb körülményeket is akkor, amikor a büntetés céljait 5 év börtönbüntetés és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés összhatásával látta elérhetőnek. Az ítélőtábla ezen középmértékben meghatározott szabadságvesztés enyhítésére nem látott alapot, a vádlott előélete, illetőleg a súlyosító körülmények nagyobb száma, valamint nyomatékára tekintettel. A törvényszék egyéb rendelkezései törvényesek. A Be. 258. §

(2)bekezdés e/ pontja értelmében az ítélőtábla a Btk. 38. §

(2)bekezdés a/ pontja alapján rögzítette a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontját is. Az ítélőtábla ezt követően a

1. évi C. törvény
2. évi IV. törvényben foglaltaktól eltérő törvényhelyeit tünteti fel, a börtönfokozatnál a Btk.
3. §

(2)bekezdés a/ pontját, a középmértékes büntetés kiszabásnál a Btk. 80. §

(2)bekezdését, a beszámításnál a Btk. 92. §

(1)-

(2)bekezdéseit, a közügyektől eltiltásnál a Btk. 61-

1. §-ait, az elkobzásnál a Btk.
2. §

(1)bekezdés a/ pontját. Az eddig kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.

1. §-ának alkalmazásával - a rendelkező részben írtak szerint - megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezéseit a Be.
2. §-ának

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A nyilvános ülésen felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be. 381. §-ának

(1)bekezdésén alapszik. Végül feltüntette az ítélőtábla a vádlott pontos születési dátumát, továbbá lakó és tartózkodási helyének címeit. Debrecen,

1. évi január hó
2. napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja Záradék: A Szolnoki Törvényszék 6.B.966/2012/
3. számú ítélete az ítélőtábla ítéletében írt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtandó. Debrecen,
4. évi január hó
5. napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.