Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.803/2013/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Zoltán és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Zoltán Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek - a dr. Lendvai András ügyvéd által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- július
- napján meghozott 4.G.41.114/2013/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- és
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A felperes és az E. E. L. Kereskedelmi Bank Zrt.
- október
- napján a ... közjegyzőhelyettes előtt 1181/
- szám alatt közjegyzői okiratba foglalt devizahitel kiváltású célú kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján a bank 5.475.000 forint, svájci frankban nyilvántartott kölcsönt folyósított a felperes részére. Az E. E. L. Kereskedelmi Bank Zrt. elnevezése
- július
- napjával A. Kereskedelmi Bank Zrt.-re változott. Ezt követően az A. Kereskedelmi Bank Zrt.
- december
- napjával a cégnyilvántartásból törlésre került, ugyanis átalakulás folytán megszűnt, jogutódja az A. Bank (cím; cégnyilvántartási szám: ...). A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés I/3.2., I/3.8., I/
- pontja, valamint a I/3.6., I/4.1., I/4.3.1., és I/7.
- pontjainak a keresetlevélben megjelölt szövegrésze érvénytelen a Ptk. 209/A. §
(2)bekezdése, a Ptk. 209. §
(1)bekezdése és a 18/
- (II. 5.) Korm. rendelet rendelkezései, továbbá a Ptk.
- §
(2)bekezdése és a Hpt. 213. §
(1)bekezdésében foglalt semmisségi okok alapján. Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását. Előadta, hogy az alperes perbeli legitimációval nem rendelkezik, mivel a felperessel szerződő pénzintézet jogutódja az A. Bank. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest a perköltség megfizetésére. A közhiteles és nyilvános cégnyilvántartás adataira utalással megállapította, hogy a felperessel szerződést kötő pénzintézet elnevezése megváltozott, majd a társaságot
- december
- napján a cégjegyzékből törölték. A Gt.
- §-a szerint a társaság a cégjegyzékből való törléssel megszűnik. A cégnyilvántartás adatai szerint a megszűnés átalakulással történt, az átalakulás módja beolvadás volt, a jogutód cég pedig az A. Bank. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az E. Bank Zrt.-vel kötött szerződéséből eredő bármely igényét a jogutód társasággal, azaz az A. Bankkal szemben jogosult érvényesíteni, míg a felperes által megjelölt alperes, mint az alperes neveaz E. Bank Zrt.-nek nem jogutódja, így vele szemben az E. Bank Zrt.vel kötött szerződésből eredő igény nem érvényesíthető. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Másodlagosan kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését. Előadta, hogy az elsőfokú bíróságnak a jogutódlás tárgyában elfoglalt álláspontját vitatni nem kívánja, azonban kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta a Pp.-ben előírt tájékoztatási kötelezettségét. Hivatkozott arra, hogy a keresetlevélben a felperes megjelölte a valódi jogutódot is, amely alapján az elsőfokú bíróságnak tájékoztatást vagy hiánypótlást kellett volna alkalmaznia a kereset ítélettel történő elutasítása helyett. Álláspontja szerint a perbeli legitimáció vizsgálata az elsőfokú bíróság részéről anyagi jogi értelemben nem történt meg, hiszen az érvénytelenség tárgyában indult perben valamennyi szerződő félnek perben kell állnia, így amennyiben a felperes nem megfelelő személlyel szemben indította meg a keresetét, úgy a bíróságnak hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania annak érdekében, hogy a felperes a megfelelő személyt perbe vonja. A másodlagos fellebbezési kérelmével összefüggésben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróságnak módja lett volna arra is, hogy a keresetlevelet a Pp.
- §
(1)bekezdés
- e)pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasítsa, vagy a pert a Pp. 157. §
- a)pontja alapján megszüntesse, miután az alperesnek hiányzott a perbeli jogképessége. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes perköltségben való marasztalását. Kifejtette, hogy a per alperesének helyes megjelölése a jogi képviselővel eljáró felperes feladata, a passzív perbeli legitimáció körében a bíróságnak nincs kioktatási kötelezettsége. Kötelmi perben a szerződő fél perben állását nem jogszabály írja elő, ezért ilyen tartalmú felhívást a bíróságnak nem kellett közölnie. Az alperes a kereset előterjesztésének időpontjában rendelkezett jogképességgel, ezért a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának ez okból sem volt helye. A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét teljes terjedelmében bírálta felül, mivel nem fellebbezett rendelkezése nem volt [Pp. 228. §
(4)bekezdés]. A felperes fellebbezése megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, helytálló jogi következtetéssel és megalapozott indokolással utasította el a felperes keresetét. A felperes az elsőfokú bíróságnak az alperesi oldal jogutódlásával kapcsolatban elfoglalt jogi álláspontját a fellebbezésben elfogadta, ugyanakkor eljárásjogi hivatkozással a Pp. 252. §
(2)bekezdése szerint kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás megismétlését, illetve másodlagosan a Pp. 251. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését. Az ítélőtábla azonban megállapította, hogy nem felel meg a peres iratokban foglaltaknak az a felperesi előadás, hogy a hiba folytán jelölte meg pontatlanul a per alperesét, míg az elsőfokú bíróság elmulasztotta az ellentmondásos felperesi előadás tisztázását. Az eljárás adatai alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a 2-II. számú végzésében felhívta a felperest annak igazolására, hogy a perbeli követelés az alperessel szemben érvényesíthető. A felperes ehhez képest a 4-I. számú beadványában a keresetét - az alperes perbeli legitimációjának kérdését nem érintve - az alperessel szemben tartotta fenn. A felperes a keresetét akkor sem módosította a Pp. 64. §
(2)bekezdése szerint, amikor az alperes ellenkérelmében az E. Bank Zrt. és az alperes közötti jogutódlás hiányát hangsúlyozta. Mindebből tehát nem lehet arra következtetni, hogy a felperes a fellebbezésében előadott tájékozatlansága miatt tartotta volna fenn a keresetét az alperessel szemben. Az ítélőtábla rámutat továbbá, hogy az alperes perbeli legitimációjának kérdése körében a bíróságnak semmilyen előzetes tájékoztatási kötelezettsége nem volt, ezért az elsőfokú bíróság részéről nem állhat fenn olyan eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését megalapozná. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a felperes az elsőfokú bíróság figyelmeztető felhívására nem nyilatkozott, keresetét változatlan formában tartotta fenn. Alaptalanul kifogásolta a felperes azt is, hogy az elsőfokú bíróság az alperes jogképességének hiányában elmulasztott a per megszüntetéséről, illetve a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról intézkedni. Az alperes mint pénzügyi fióktelep a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2012. október 28. napjától hatályos 3. §
(1a)bekezdése szerint a keresetlevél beadásakor jogképességgel rendelkezett, perelhető volt, ezáltal a felperes által felhozott okból sem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, sem a per megszüntetésének nem volt helye. Az ítélőtábla mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint, annak helytálló indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felperest az alperes ügyvédi munkadíjából álló másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. Budapest,
- március
- . Czukorné dr Farsang Judit s.k. a tanács elnöke Dr. Benedek Szabolcs s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Magosi Szilvia s.k. bíró