Mfv.10364/2013/4 – Kúria

(1),

1. XCV. Tv.
2. §

(3)Mfv.II.10.364/2013/4.szám A Kúria a dr. Fejes Ferenc ügyvéd által képviselt ... felperesnek a dr. ... jogtanácsos által képviselt ... Minisztérium alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságon 4.M.719/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.21.212/2012/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.21.212/2012/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000,- Ft (Húszezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati kérelemmel érintett tényállás szerint a felperes első esetben
4. szeptember 1-jén létesített szerződéses katonai szolgálati viszonyt a ...gel, amelyet
5. február 29-én a próbaidő alatt a ... megszüntetett. A felperes
6. november 1-jén ismét szerződéses katonai szolgálati viszonyt létesített öt évre, szolgálatát a ... .... számú ... Repülőbázisán kezdte meg, az alakulat ejtőernyőskiszolgáló csoportjába került hajtogató beosztásba.
7. december 6-án - az ejtőernyős kiképzés során - a próbaidő tartama alatt bokatöréssel járó balesetet szenvedett. A baleset következtében a szerződéses katonai szolgálatra alkalmatlanná vált, a jogviszonya
8. augusztus 1-jén megszűnt. A HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség Jogi és Kártérítési Osztálya az e tárgykörben hozott határozatával a felperes részére
9. október 31-ig jövedelempótló kártérítési járadékot állapított meg a JKO/45-20/
10. számú határozatával, azonban a felperesnek az ezt követő határidőre előterjesztett járadékigényét elutasította. A Magyar Köztársaság ... Minisztere az Nyt.166-2/2009/b. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a felperes balesete próbaidő alatt következett be, ekkor még nem rendelkezett ejtőernyős vizsgával és szakszolgálati engedéllyel. Nem lehet teljes felelősséggel kijelenteni, hogy a felperes képes lett volna e feltételek teljesítésére, amelyek a beosztásának a próbaidőt követő betöltéséhez szükségesek. A felperes keresetében az alperest
11. szeptember 1-től október 31-ig járadék-különbözet,
12. november 1-től pedig havi 101.295,Ft jövedelempótló kártérítés és kamata megfizetésére kérte kötelezni. A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság a 4.M.166/2010/
13. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 3.Mf.20.562/2011/
14. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság a 4.M.719/2011/
15. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére lejárt kártérítési járadék címén 2.496.803,- Ft-ot, valamint ennek a törvényes kamatát. Kötelezte továbbá az alperest, hogy
16. június 1-től
17. október 31-ig minden hónap
18. napjáig fizessen meg a felperes részére 79.515,- Ft kártérítési járadékot. A felperesnek az ezt meghaladó keresetét elutasította. Az ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel érintett indokolása szerint a felperessel együtt 2004-ben „felszerelt", a ... legénységi állományba került alkalmazottak 57 %-ának a szolgálati viszonya maradt fenn az öt éves határozott időtartam elteltét követően, így valószínűsíthető az, hogy felperes szolgálati viszonya is fennmaradt volna. Ezt támasztja alá az is, hogy a jogviszonyának az első megszüntetését követően ismét szerződéses katonai szolgálati viszonyt létesített, továbbá az is, hogy akik a legénységi állományból a szolgálati viszonyuk meghosszabbítását kérték, azok esetében erre sor került. A munkaügyi bíróság a felperes kereseti kérelmét csak további öt évre vonatkozóan találta alaposnak, a ... hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
19. évi XCV. törvény (Hjt.)
20. §

(3)bekezdésében foglaltakra tekintettel, amely szerint a szerződéses szolgálati viszony

1. október 31-én további öt évre lett volna meghosszabbítható. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Kecskeméti Törvényszék a 3.Mf.21.212/2012/
2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a fellebbezett részében helybenhagyta, annak utalással a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján. helyes indokaira Az ítéletének indokolásában utalt arra, hogy a felperes jogviszonyának megszüntetésére az újabb próbaidő alatt nem került sor, így kizárólag azt kellett vizsgálni, hogy a határozott idejű jogviszony megszűnését követően a felek között valószínűsíthetően létrejött volna-e újabb határozott idejű jogviszony. Amennyiben ez a bizonyossággal határos valószínűséggel megállapítható, úgy a kártérítési járadék megállapításánál az alperesnél elérhető jövedelemből kell kiindulni. Az alperes minden olyan szerződéses katonával, aki kérte a továbbfoglalkoztatását, újabb szerződést kötött. A lefolytatott bizonyítás eredményeként nem merült fel arra vonatkozó bizonyíték, hogy a felperes - amennyiben a balesete nem következik be - a beosztás betöltéséhez szükséges egészségügyi és fizikai feltételeknek ne felelt volna meg, illetve hogy az ejtőernyős vizsgát ne tette volna le. Figyelembe véve azt is, hogy a felperes a szerződéses szolgálati viszonya során megszerzett speciális végzettséget kizárólag az alperesnél tudta volna hasznosítani, bizonyossággal határos valószínűséggel vélelmezhető, hogy kezdeményezte volna az alperesnél újabb szolgálati viszony létesítését. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokból téves és jogszabálysértő következtetéseket vontak le, nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a felperes balesete a próbaidő alatt következett be és ebben az időpontban nem rendelkezett a beosztásához szükséges ejtőernyős vizsgával, valamint a szakszolgálati engedéllyel. A Hjt. 41. §

(1)bekezdése alapján a felperes jogviszonyának meghosszabbítására csak akkor kerülhetett volna sor, amennyiben rendelkezik a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettséggel és szakképesítéssel, valamint egészségi, pszichikai és fizikai szempontból is alkalmas. Ezeknek - az ejtőernyős beosztásnál az átlagosnál szigorúbb - feltételeknek a felperes nem felelt meg. A Hjt. 184. §

(1)bekezdése alapján a felperesnek kellett volna bizonyítani azt, hogy a szolgálati viszonya a vállalt öt évet meghaladóan is fennállt volna. Az a tény, hogy majdnem minden második (47 %) szerződéses katona nem hosszabbított szerződést, azt támasztja alá, hogy nem valószínűsíthető az, hogy a felperes szerződéshosszabbítására automatikusan sor került volna. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a felperes volt alakulatánál 6 ejtőernyős hajtogató beosztás volt rendszeresítve, amelyből

1. februárjában csupán 3 volt betöltve. A felperes a katonai szolgálatot nem élethivatásszerűen, hanem öt éves határozott időre vállalta, ezt figyelembe véve minden statisztikai kimutatás fikción alapul. Kizárólag az érintettre vonatkozó nyilatkozatok (pl. szerződéshosszabbítási kérelem, szerződéshosszabbításról szóló személyi beszélgetési jegyzőkönyv) alapján lenne lehetőség annak megállapítására, hogy a felek a vállalt szerződéses szolgálati idő lejártát követően a szerződés meghosszabbítását kívánják, ilyen azonban a perbeli esetben nem lelhető fel. A felperes a felülvizsgálati ítélet helybenhagyását". ellenkérelmében kérte „a jogerős A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg azt, hogy a perben a felperesnek kellett bizonyítania a Hjt. 184. §

(1)bekezdése alapján azt, hogy a határozott időtartam leteltét követően a perbeli időszakban is fennállt volna a szolgálati viszonya. Helytállóan utalt a jogerős ítélet arra is, hogy jelen esetben a felperes a rá háruló bizonyítási kötelezettségnek eleget tett, mivel a bizonyossággal határos valószínűséggel megállapítható, hogy a baleset bekövetkezésének hiányában a felek a határozott időtartam lejártát követően újabb szerződést kötöttek volna. Tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a felperesre vonatkozó szerződéshosszabbítási kérelem hiányában a felperes a szerződéshosszabbítási szándékára alappal nem hivatkozhat. A bizonyossággal határos valószínűség megállapíthatóságát mindig az adott körülmények között kell vizsgálni. A felperes még a kiképzés időszakában szenvedett balesetet, így nyilvánvaló, hogy ejtőernyős vizsgával nem rendelkezett és természetszerűleg az öt éves határozott idejű jogviszonyának a második hónapjában - a balesetet megelőzően - nem kérhette a szerződésének a meghosszabbítását sem. Ugyanakkor a 4.M.719/

1. számú iratokhoz
2. sorszám alatt csatolt
3. január 25-én kelt parancsnoki jellemzés szerint a felperes a feladatait eredményesen teljesítette, a parancsnokaival és a munkatársaival kialakult munkakapcsolata jó volt, a rábízott munkát a legjobb tudása szerint végrehajtotta. Ezt, valamint a felperes ismételt jogviszony létesítését figyelembe véve okszerűen és életszerűen következtettek az eljárt bíróságok arra, hogy a felperesnek a szerződése lejártát követően nagy valószínűséggel szándékában állt volna újabb szerződéses katonai szolgálati viszonyt létesíteni és ahhoz a munkáltatói jogkör gyakorlója is hozzájárult volna. Ezt támasztja alá az is, hogy a felperes jogszabályi feltételekkel rendelkező és újabb szerződést kötni szándékozó korábbi munkatársai számára is biztosítva volt ez a lehetőség. Helyesen állapította meg a jogerős ítélet azt is, hogy a perben semmilyen adat nem merült fel arra nézve, hogy a baleset időpontjáig jól teljesítő felperes a beosztás betöltéséhez szükséges feltételeknek a későbbiekben ne felelt volna meg. Önmagában az a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott körülmény, hogy
4. februárjában az ejtőernyős hajtogató beosztások nem voltak teljes egészében betöltve, a per eldöntése szempontjából semmilyen jelentőséggel nem bír, hiszen a felperessel az újabb szerződés megkötése már jóval ezt megelőzően esedékes lett volna. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
5. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján fennálló alperesi személyes illetékmentességre tekintettel az állam viseli. Budapest,

1. január
2. Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Suba Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő