← Magyarország

Bf.610/2007/6 – Debreceni Ítélőtábla

Ítélőtábla Bf.II.610/2007/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. évi február hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést : Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
  4. évi november hó
  5. napján kihirdetett 4.B.2159/2006/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. (Gyk.) gyermek szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja. A másodfokú eljárás során a vádlottat terhelő 3000.-Ft. (háromezer) forint védő jelenléti díjával kapcsolatos költség merült fel. Indokolás: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a rendelkező részben megjelölt ítéletében bűnösnek mondta ki vádlottat folytatólagosan elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettében és kiskorú veszélyeztetése büntettében, ezért őt halmazati főbüntetésül 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Gyk. vonatkozásában a szülői felügyeleti jogát megszüntette, rendelkezett az elkobzásról és a bűnügyi költségről. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottra javára, büntetésének enyhítése céljából jelentett be fellebbezést, amelyet a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.424/2007/1-I. számú átiratában fenntartott. Indítványozta továbbá a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését gyk. tekintetében is. A vádlott és védője bár joghatályos jogorvoslattal nem éltek, a másodfokú eljárásban megtartott nyilvános ülésen a kiszabott fő- és mellékbüntetés enyhítését indítványozták. A bejelentett fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla a Be.348.-§

(1)bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Az ítélet tényállásának megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket a másodfokú bíróság arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki milyen okból fellebbezett. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával, példás pervitellel eljárva megalapozott tényállást állapított meg a bizonyítékok kifogástalan értékelésével. Az általa megállapított tényállás a Be. 351.§
(2)bekezdésében meghatározott megalapozatlansági hiányosságoktól mentes. Bár helyesen hivatkozott arra a fellebbviteli főügyészség, hogy az irányadó bírói gyakorlat szerint a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeknél a gyermekkorú sértettek életkorát születési anyakönyvi kivonattal kell bizonyítani és megállapítani azonban jelen ügyben gyk személyes adatait más közokirat (körjegyzői igazolás) és egyéb hitelt érdemlő dokumentumok tartalmazták. Gyk. tekintetében a bíróság a Be. 336.§.
(3)bekezdés alkalmazásával a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította amiatt, hogy az indítvány elbírálása a büntetőeljárás befejezését jelentékenyen késleltetné. Az ítélőtábla álláspontja továbbá az, hogy egy ilyen lényeges kérdésben nem kívánatos olyan döntés, ahol kizárólag másodfokon történik érdemi határozathozatal, anélkül, hogy ellene a fellebbezés lehetőségét a jogszabály megteremtené. Az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a terhére rótt cselekmények jogi minősítése is törvényes. Helyesen hivatkozott arra a fellebbviteli főügyészség, hogy a kiskorú veszélyeztetésének bűntettével kapcsolatban a jogi indokolás helyesbítendő azzal, hogy a kk. gyermekét bántalmazó vádlott terhére nem róható fel az, hogy az általa elkövetett bántalmazás és testi sértést követően nem hívott orvosi szaksegítséget, amellyel saját cselekményét leleplezte volna. Megállapítható ugyanakkor, hogy az ismétlődő, súlyos bántalmazással a vádlott a kiskorú gyermeke érzelmi fejlődését is súlyosan veszélyeztette, mert a hozzá kizárólagosan kötődő, kiszolgáltatott helyzetben lévő, a cselekmény érzelmi átélésére képes gyermekét verte meg. Alapvetően helyesen sorolta fel az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó alanyi, tárgyi enyhítő és súlyosító körülményeket, azonban további súlyosító körülmény a bűnhalmazat illetőleg az, hogy a sértett az életkora folytán önmagában is védekezésre képtelen állapotúnak tekinthető. Az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetés, figyelemmel a halmazati szabály szerint irányadó 2 évtől 12 évig terjedő időtartamra, és a gyermekkorú személyek sérelmére elkövetett élet és testi épség elleni cselekményeknél a szigorodó bírói gyakorlatra, eltúlzottan súlyosnak nem tekinthető. A kiszabott szabadságvesztés büntetés kisebb mértékű enyhítésére pedig lehetőség nincs. Mindezek alapján a Debreceni Ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a jelzett indokolásbeli pontosítással a Be. 371.§
(1)bekezdésének alkalmazásával helybenhagyta azzal, hogy a gyk. tekintetében a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését a törvény egyéb útjára utasította. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 381.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett az ítélőtábla. Debrecen,
  1. február
  2. Dr. Kardos Sándor sk.. Elek Balázs sk. a tanács elnöke a tanács tagja-előadó dr. Gömöri Olivér sk. a tanács tagja Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 4.B.2159/2006/18.számú ítélete a másodfokú végzés folytán a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
  3. február
  4. Dr. Kardos Sándor sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.