A ..Törvényszék...(....) felperesnek - az ...(....) által képviselt ... (....) alperes ellen, személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . Kötelezi, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 27.000,- (Huszonhétezer) forint le nem rótt eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...Ítélőtáblához címzett, a ... Törvényszéken, három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a...Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg: A ... Bíróság ...számú végzésével az ... Kft. felperesnek ... alperes ellen parkolási díj és pótdíj megfizetése iránti perében a pert megszüntette, tekintettel arra, hogy a felperes a közjegyző határozatában foglalt felhívásnak a megadott határidőn belül nem tett eleget. Ezen végzés
- április
- napján jogerőre emelkedett. A ...Bíróság ...Kft. felperesnek ... alperes ellen, parkolási pótdíj fizetése iránt ... szám alatt folyamatban volt perében
- sorszámú ítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította. A felperesi kereset elutasítása azon alapult, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a fizetési felszólítás postára adási kötelezettségének a jogvesztő határidőn belül eleget tett. A perben jelen per felperese mint alperes a
- sorszámra benyújtott beadványában elfogultsági kifogást jelentett be az ügyben eljáró bíróval, a ...-val és a ...Bírósággal szemben. Előadta, hogy a kizárni kért bíróság gyakorlata erősen elfogult a parkoló társaságok irányában, még ha sokszor különféle okkal el is utasítják a kérelmüket, de soha nem a valódi súlyos és alapvető okból, miszerint a parkolási társaságok szerződései az autósokkal semmisek az ÁSZF hiánya okán ab ovo. A felperes (parkolási társaság) vitán felül napi több ezer parkolási eseményt regisztrálva, egységes, vagy közel egységes rendben a rábízott területen parkolóhelyeket üzemeltet, díjat, vagy pótdíjat szed be az önkormányzati rendelet szerinti fizetési teljesítéseket ellenőriz. Ez önmagában megvalósítja a Ptk-ban megnevezett általános szerződési feltételek meglétét, hiszen a nagytömegű, azonos feltételekkel bonyolított sablonos szerződéskötés és kezelés kimeríti a fenti fogalmat. Ugyanakkor a Ptk. az ÁSZF-re, éppen a fogyasztókra tekintettel a kötelező írásbeliséget írja elő. Az alperes felhívása ellenére az felperes se nem cáfolta, se nem igazolta, hogy ez írásban lenne lefektetve. Kérte annak értékelését, hogy a felperes által hivatkozott jogviszony úgy, ahogy arra történt hivatkozás a fizetési kötelem kapcsán nem jött, és nem jöhetett létre, mivel a nem írásbeli ÁSZF semmis, így annak alapján a felperes sem követelhet teljesítést. Az ezen perben hozott ítélet
- december
- napján jogerőre emelkedett, és végrehajthatóvá vált. A ... Bíróság a ...Kft. felperesnek ... alperes ellen parkolási díj és pótdíj iránt indított .... szám alatt folyamatban volt perében
- sorszám alatt hozott ítéletével kötelezte jelen per felperesét, mint alperest, hogy fizessen meg a ... Kft. felperesnek 15 napon belül 81.600,-Ft-ot, valamint 24.500,-Ft perköltséget. A jelen per felperese által az ítélettel szemben benyújtott fellebbezést a bíróság
- sorszámú végzésével hivatalból elutasította. Ezen végzést a ..., mint másodfokú bíróság ... számú végzésével helybenhagyta. Ezen perben a jelen per felperese, mint alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, a fizetési meghagyással szembeni ellentmondásban arra hivatkozott, hogy a ... Kft-nek nem tartozik, mert emlékei szerint jeggyel is rendelkezett, de a hitelezői kérelmezővel nem állt érvényes jogviszonyban egyébként. A ... Bíróságon ...Kft. felperesnek ... alperes ellen parkolási pótdíj megfizetése iránt .... számon volt folyamatban pere. Ezen perben a fizetési meghagyással szembeni ellentmondásában jelen per felperese arra hivatkozott, hogy a felek közötti szerződés érvényesen nem jött létre, mint ahogy azt már több perben is kérte megállapítani. Az a tény, hogy de facto meglévő, és már több helyütt a kérelmező által is elismert ÁSZF nincs írásba foglalva, azt eredményezi, hogy e miatt a szerződések, hiába ráutalóan jönnek létre a ... Bíróság jogegységi döntése szerint, érvénytelenek a kérelmezőnek köszönhetően, felróhatóan az Alkotmánybíróság által is megfogalmazott okokon túl is. A ... a
- sorszámú ítéletével kötelezte jelen per felperesét, mint alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.415,- Ft parkolási pótdíjat, 2.210,- Ft járulékos költséget, valamint 19.500,- Ft perköltséget. A keresetet ezt meghaladóan elutasította. Az ítélettel szemben jelen per felperese ... fellebbezéssel élt. Fellebbezését a ...Bíróság, mint másodfokú bíróság ... számú végzésével elutasította, tekintettel arra, hogy az alperes ( jelen per felperese) az illetéklerovási kötelezettségének nem tett eleget. A ...Ítélőtábla .... számú végzésével az elutasító végzés elleni igazolási kérelmet, és fellebbezést hivatalból elutasította. A ..., mint másodfokú bíróság ... számú végzésével a ... Ítélőtábla ezen végzését helybenhagyta. A .... és ... Bíróság előtt ...Kft. felperesnek ...alperes ellen parkolási díj megfizetése iránt ... szám alatt volt per folyamatban. Ezen ügy kijelölés folytán került a.... Kerületi Bíróságra, a ... Bíróság, mint másodfokú bíróság ... számú végzésével az ügy elintézéséből a ... bíráit kizárta. A perben jelen per felperese, ..., mint alperes a felperes keresetének érdemi elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy a nevezettnek nem tartozik, és nem is tartozhat. Megjegyezte, hogy az ...bíróság döntései kétséget ébresztenek a perelhetőséget illetően is, ráadásul a kérelmező a Ptk. 4.§
(4)bekezdésének sérelmével járt el továbbra is, amikor az alkotmánysértő helyzetet maga sem kívánja szabályosan publikát ÁSZF-el megszüntetni. A ... ...Bíróság
- sorszámú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 18.615,-Ft tőkét, és 26.410,-Ft perköltséget. Az ítélettel szemben ... felperes (azon per alperese) jelentett be fellebbezést, kérve az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, vagy felfüggesztés mellett az ...bíróságnak a törvény előtti egyenlőség alapján való felterjesztését az ügynek. Előadta, hogy ezt kérte volna, ha időközben az ...bíróság nem hozza meg az ominózus 35/2011-es határozatát. Úgy tűnik, hogy a bíróság eljárt tagja nem napra kész a hatályos joganyagból, ami elég lesújtó egy "típusos" eljárás esetén, ahol napi szinten előforduló jogkérdésekben téved. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú tanács még csak a ...Bíróság tárgybeli elvi határozatait sem hivatkozta be, míg az a felett álló három, ...bíróság által hozottból még utalás szintjén sem tett említést a határozatokra. A fellebbezés folytán a ...Törvényszék, mint másodfokú bíróság ...számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a rendelkezésére álló 60 napos jogvesztő határidőn belül az alperes részére postára adta a felszólító levelet. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel kiemelte a másodfokú bíróság, hogy a hivatkozott ...AB. határozat a perbeli jogvita elbírálása szempontjából irányadó 2...Rendeletet nem érintette, ezzel szemben a hivatkozott rendelet vonatkozásában a ...határozat rendelkezett az
- pont alatt, megállapítva a rendelet alkotmányellenességét, melyet
- július
- napjával rendelt megsemmisíteni. Mindezek alapján a hivatkozott ... ...Rendelet a
- július 1-i hatályba lépésétől az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatával történt megsemmisítésének időpontjáig hatályban volt, ez által jelen jogvitában is alkalmazandó. A felperesi fizetési felszólítás elégtelen voltának megállapítása miatt a másodfokú bíróság mellőzte a fellebbezésben foglaltak további vizsgálatát. A ... Kerületi Bíróság előtt ... szám alatt volt folyamatban a ... felperesnek ... alperes ellen perújítás iránt per folyamatban. A perújítási kérelmet ... azon per alperese terjesztette elő. A ...Kerületi Bíróság kijelölés folytán járt el, tekintettel arra, hogy ... Bíróság, mint másodfokú bíróság ....számú végzésével az ügy elintézéséből a ...Bíróság bíráit kizárta, és az ügy elbírálására a ...Bíróságot jelölte ki. A bíróság...számú végzésével a perújítási kérelmet hivatalból elutasította.
- sorszámú végzésével a bíróság elutasította a perújító alperes által az ügyben megtartott első tárgyalás elmulasztása miatti igazolási kérelmet. A...Bíróság, mint másodfokú bíróság .... számú végzésével az elsőfokú bíróság ezen végzését helybenhagyta. A...íróság, mint másodfokú bíróság ... számú végzésével helybenhagyta a Budapesti ...Bíróság .... sorszámú végzését is. Ezen végzéssel szemben a perújító alperes
- sorszám alatt élt fellebbezéssel, amelyben a tárgyalás elmulasztása miatt is igazolási kérelemmel élt. A ... Bíróság előtt ... szám alatt volt folyamatban a ...felperesnek ...alperes elleni perújítási ügye, melyben
- számú végzésével a bíróság a perújító alperes (jelen per felperese) perújítás iránti kérelmét hivatalból elutasította.
- számú végzésével a bíróság az alperes igazolási kérelmét is elutasította, és a
- október
- napján kelt beadványát mind a 6-I. számú mind pedig a 6-II. számú végzések tekintetében fellebbezésnek tekintette. A ...Törvényszék, mint másodfokú bíróság ... számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A... előtt ... szám alatt volt folyamatban perújítás iránti per a ... felperesnek ... perújított alperes ellen. A...
- sorszám alatt hozott végzésével a perújító alperes (jelen per felperese) tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította, az Alkotmánybíróság megkeresését mellőzte. A perújító alperes perújítási kérelmét, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasította. A bíróság végzésének indokolása szerint, az egységes ítélkezési gyakorlat alapján perújításnak jogkérdésben helye nincs, az alapperben a bíróságok által kifejtett jogi álláspontoknak a felülvizsgálata a perújítási eljárásban nem megengedett, így nem lehet vizsgálni az alapperben eljáró bíróságoknak az indokolását sem e körben. A... Bíróság, mint másodfokú Bíróság .... számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, majd a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság ... számú végzésével a perújító alperes felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította. A felperes a Ptk.
- §-a alapján a ... ellen élt keresettel, kérve annak megállapítását, hogy az alperes és az annak szervezeti egységeként eljáró ...sorozatosan, a tételes joggal és annak céljával ellentétesen járt és jár el, amikor az érvényesen létre sem jött parkolási szerződések érvénytelenségéről tudomást sem véve, még a
- novemberi Alkotmánybíróság által a tárgyban közzétett határozat ismerté válását követően is azzal a fikcióval hozott, vagy hagyott helyben (attól függően, hogy a ... vagy a másodfokon eljárt alperes cselekményét nézzük) határozatokat, mintha a ... tevékenykedő parkolási társaságokra az Alkotmánybíróság határozata nem vonatkozva, beleértve annak indokolását is. Felperesként sok ízben kérte ezért az utóbbi hónapokban az Abtv. alapján az eljárásai felfüggesztései mellett az iratok felterjesztését az ...-hoz, ahogy azt egyébként más bíróságok rendre meg is tették. Olybá tűnik, hogy a ... területén, de a ...-n mindenképpen van és volt olyan egységesített bírói gyakorlat, amely nem jogegységi döntésen, de még nem is kollégiumi „elvi" határozaton nyugszik. Az ilyen, a hatályos jog által biztosított és nevesített formákhoz kötött, a bírói függetlenséget is sértő irányítás nem csak általában alkotmánysértő, de jelen ügyben is láthatóan a téves jogértelmezés bebetonozását biztosította, amivel a jogbiztonsághoz fűződő elemi jogait sértették. Volt olyan nyugdíj előtt álló ...-s bíró, aki bár elismerte, hogy az írásban benyújtott részletes okfejtés az érvénytelen parkolási szerződésekről helytálló, de ennek nyílt, ítéletben történő deklarálásával szembe menne a bíróság vezetése által doktríner módon képviselt irányvonallal és azt nem vállalja, mert számára emberileg kellemetlen helyzeteket teremt. Az ügyféli minősége mellett, személye előtti vallomás úgy tűnik kevésbé volt kellemetlen, hiszen ő sem csoportvezetője, sem elnöke, csak egy jogkereső ügyfél. A hazai jog sajátosságát jelentő, a parkolási ügyekre jellemző „kis perértékű perekre" vonatkozó, erősen szűkített jogorvoslati út és társuló egyéb korlátozások után kifejezetten visszaélésszerű az alperes gyakorlata. A szűkített jogérvényesítési pálya okán fokozott gondossággal kellene a bíróságoknak eljárniuk, ehelyett ledarálják a hozzájuk ezerszám ömlesztett parkolási ügyeket. A más, zömmel magánfelektől eltérően enyhített csatolási előírásokkal bocsátják ki a fizetési meghagyásokat már eleve, majd az ügy lényegét érintő ellenvetéseire sosem hívják fel az akkor már felperesként fellépő parkolási társaságokat az elvárható jogalap és ténybizonyításokra (lásd. ....). A bírói határidő megtartására vonatkozó illetéklerovás kapcsán maga a bíróság, illetve a bíróságok rosszhiszeműen jártak el, (...). nyíltan szembementek a már kihirdetett, már hivatkozott Alkotmánybírósági határozattal, s annak tartalmát nevetségesen átláthatóan félreértelmezték a jogszemléletükben szinte évtizedeket visszautazva. Előadta, hogy a kirívóan súlyos szemléleti okok miatt az ügyeiben eljáró bírák személyükben is perelhetőek lennének, de ezt egyelőre nem veszi igénybe, bízva abban, hogy az őket foglalkoztató alperes a per során adandó elismerésben rövid úton elégtétel ad számára. Mint munkája során ... dolgozó, rendre perbe keveredett a sorozatosan jogon kívüliként a helyzeti előnyöket érvénytelen szerződés talaján a zavarosban halászva működő parkolási társaságokkal. Ezek követeléseit az alperesi ...és annak szervezeti egységeként a ... bírái mondhatni a bírói függetlenség látszatára sem ügyelve, egységesen vagy kritikátlanul elfogadták a súlyos és alapvető jogalap hiányában, vagy elutasítani is csak ehhez képest másodlagos jelentőségű eljárásjogi okokból szokták. (Parkolási esemény bizonyítatlansága, perlés előtti felszólítás szabálytalansága, vagy annak szabályszerűségének bizonyítatlansága stb.) Továbbra is fennáll az a fel nem oldott ellentmondás, miszerint az ...bíróság által felhozott érvénytelenségi érvek alapján, a ténylegesen meglévő ASZF-t megismerhetővé és így támadhatóvá, felülvizsgálhatóvá nem tette az alperes tudtával, egyetlen parkoló társaság sem, mégis a Ptk. talaján még az ...bíróság határozatának közzététele előtt is törvényes mód lett volna a megalapozatlan parkolási keresetek elutasítására. Nem csak azért, mert továbbra sem ad választ arra a kézenfekvő tényre, ha egységes gyakorlatot folytatva van de fakto ASZF a Ptk. 205/A. §
(1)bekezdése alapján, akkor azt a 205/B. §
(1)bekezdés szerint miért nem tette közzé, hogy megismerhető legyen a parkolása megkezdése előtt. A parkolási ügyekben a felperes megsértette a Ptk. egyik alapelvét rögzítő 4. §
(4)bekezdés rendelkezését. A bizonyítás során a sorozatos korrupciós ügyekben megdőlt jóhiszemű bizonyítás tényét cáfolva derült ki a parkoló társaságok adatbázisainak manipuláltsága, manipulálhatósága. Már a fizetési meghagyások kibocsátása is törvénysértő volt, így az ezt legitimáló bírósági eljárás miatt éppen a jelen eljárásban kényszerűen többnyire a ... cselekménye miatt a ... mint az önálló perképességgel nem rendelkező .. anyabírósága ellen pert volt kénytelen kezdeményezni. A kereset alapja éppen azért nem az egyenlő bánásmód hiánya, mert éppen az a baj, hogy az alperes vele és sorstársaival szemben, mondhatni egységesen és következetesen jogsértő, és így a sérelem is a jogsértés alapja és oka felől közelíthető meg. Egy tanács esetén azonban mégis a többi esettől eltérően éppen az a kérelem, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy az ...-val szembeni védekezés és ellenkérelem körében több évtizedes iratkezelési gyakorlat alapján a jelen üggyel összefüggően járt el a bíróság. A Ptk. 76. § - a, az „egyenlő bánásmód megsértése" miatt tartja fenn a keresetét kényszerűen, ez sokkilónyi saját és sok száz kilogrammos idegen irattal igazolhatóan a 16.P. tanács kivételével minden magyar bíróság, köztük a ... aggálytalanul fogadta és fogadja el a tanúk nélküli egyedüli aláírást a védekező iratokon. (...., ... ügyben.) A Ptk. 84. §
(1)bekezdés a.) pontja alapján a felperes csak megállapítást kért, a személyiségi jogai kiemelkedő részét képező jogbiztonsághoz fűződő joga megóvása körében. A keresetét később kibővítette a
- évi XXV. törvény
- §-a szerinti kereseti kérelemmel is. Arra hivatkozott, hogy az elkülönítés az egyéb perekhez képest elkülönítés a parkoló társaságok vonatkozásában. Hivatkozott a jogi szabályozás hiányosságára, arra, hogy nincs Ászf. a parkolási társaságok részéről, ezt nem is követeli meg senki, holott egyéb ilyen fogyasztói szerződéseket működtető szolgáltatóknál ez megkövetelt, és álláspontja szerint ez a jogi szabályozatlanság egy ingoványos talajt biztosít, korrupció melegágya lehet. A per folyamán előadta, hogy időközben egykét újabb tárgyalás is volt parkolási ügyekben, ezen ügyekben 5 ...bírósági határozat után is még bizonytalankodnak a jogalkalmazók. Az ...bíróság döntésénél ugyanakkor nincs helye mérlegelésnek és ugyanígy kell megítélni az eljárásjogi kérdéseket is. 11 kifogásos ügyben egyszer tettek hivatkozást a bíróságok, akkor is tévesen. Előadta, hogy tudomása van arról, hogy a ... bíráit behívták, összehívták és parkolási perek vonatkozásában iránymutatást adtak nekik, ez nem is lenne baj, hogyha ez publikálásra került volna, mint pl. kollégium esetén. Ezen az eligazításon arról volt szó, hogy a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján kinek mit kell bizonyítani, illetve mire kell fölhívni a feleket. Ez a felhívás pont azt zárja ki, hogy vizsgálják a szerződés érvényességét, holott jogcím nélkül ilyen igény érvényesítésére nincs is lehetőség. Nyilván a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos szabályok is azért kerültek a Ptk-ba beiktatásra, mert az Európai Unió jogához, jogelveihez alkalmazkodni kellett. A parkolási társaságok vonatkozásában csak a legegyszerűbb dolgot ismerik a fogyasztók, mégpedig, hogy mennyit kell fizetni, ezen kívül számos más dolog nem ismert, mint pld. a panaszügyintézés, a műszaki ellenőrzés szabályai, stb., holott ezek lennének a legalapvetőbbek. Rendezetlenség van ezen a téren, ezt pedig egy bíróságnak, főleg a Táblának érzékelnie, és értékelnie is kellene. Összesen négy szempontot vizsgálnak ezeknél a pereknél, amiket úgy gondol, hogy parciális kérdések ebből a szempontból. Pontosan az a kérdés, a jogcím kérdése nem kerül vizsgálatra, ami a legalapvetőbb ezekben a perekben. Hivatkozott arra is, hogy az általános szerződési feltételek megtámadhatók bíróság előtt, hogyha szabályszerűen közzé vannak téve, az erőfölény pedig ezen zavaros helyzetre alapítva úgy látja, hogy legalizálást nyert a bíróságok részéről. A hivatkozásai mindig megvoltak, az összes perben ezekkel nem foglalkoztak, illetve mint hivatkozott rá, kizárási problémái is voltak, és az az álláspontja, hogy ha az alkotmánybírósági határozatok megszülettek, azokat be kell tartani, azok kötelezően alkalmazandók, de ezt idáig még nem sikerült elérnie a legtöbb eljáró tanácsnál. Kérte ezért, hogy a bíróság érdemben vizsgálja felül, személyiségi jogsértés-e az, hogy a bíróságok az egyszerűsítés felé mennek el ezekben az ügyekben, illetve a személyét érintően rosszindulatú döntéseket hoznak. A parkolási ügyekben tehát a jogcímet nem vizsgálják, egyszerűsített ítéleteket hoznak és minősíthetetlennek tartja pld. egy tanács azon hozzáállását, hogy a tárgyaláson olvasta el azt az Alkotmánybírósági határozatot, amire hivatkozott a fellebbezésében. Nem is elolvasta, hanem csak átfutotta, majd azt közölte, hogy nem alkalmazható az ügy szempontjából, illetve vizsgáltassa fölül, hogyha sérelmesnek tartja az ítéletet, holott kis perértékű ügyről volt szó, amiben felülvizsgálatnak nincs helye. Előadása szerint a személyiségi jogsértés megállapítása iránti pernek helye van, de, ha a Ptk.
- § alapján perelné az alperest, abban az esetben is nyilván megállna a keresete, hiszen minden egyes ügyben bizonyítható a műhiba. A törvényszéknek vizsgálnia kell az általa felhozottakat, bár ennek alapján nyilván juthat arra a következtetésre, hogy nem foghat helyt a keresete, nyilván vizsgálni kell az ezt megalapozó körülményeket. Álláspontja szerint teljes káosz van az ítélkezésben, egy egységes kiszámítható gyakorlatra lenne szükség, hiszen az ...bíróság határozatai mindenkivel szemben kötelezőek, így azokat figyelmen kívül hagyni nem lehet, azok minden szava kötőerővel bír. Előadta, hogy jelen perben nem azt kéri, hogy semmisítsék meg azokat a határozatokat, amelyekre hivatkozott és amelyek más ügyekben születtek. Pontosította előadását a vonatkozásban, hogy nem az az egyenlő bánásmód megsértése, hogy ő mind felperes ... lenne a megkülönböztetés alapja, inkább egy téves szemléletről van szó. Előadta, hogy ... pl. pont az a bíró hozott úgymond pozitív, a keresetének helyt adó ítéleteket, aki ...ban tanult sokáig, tehát megismerhetett más jogrendszert is. Ítéletében egyértelműen kimondta, hogy itt kógens szabályok vannak, ezek a kógens szabályok nem kerültek betartásra, az általános szerződési feltételek nem kerültek közzétételre, holott az ő perére is vonatkozik ez a szabály, tehát ezen alapult a kereset elutasítása, holott lett volna neki is alapja formai jogok alapján elutasítani a keresetet. Kifogásolta azt is, hogy még a másodfokú határozatok sem reagáltak az érveire, figyelmen kívül hagyták azokat. A beszerzett 6 ügyben is ez történt, az elsőfokú bíróságok megkerülték ezt a kérdést, egyáltalán nem foglalkoztak vel,e a másodfokú bíróságok sem. Megfuttatta a ... Bíróságnál is, de már tudta, hogy mi lesz a végeredménye, hiszen 1 milliós forintos pertárgyérték alatt hivatalból elutasították. Ezzel azt akarta elérni, hogy azokban az ügyekben más jogorvoslati eszközei ne maradjanak, így csak ezen per megindításának a lehetősége maradt fönn, tehát, hogy vagy a Ptk.
- §-a alapján, vagy a Ptk. 339.,
- §-ok alapján érvényesítse az ezzel kapcsolatos igényét. A perben tehát nem azt kéri, hogy az azon ügyekben született határozatok kerüljenek megsemmisítésre, hanem arról kér döntést, hogy azokban az ügyekben egyes eljárási cselekmények, egyes momentumok sértették-e a jogait azzal, hogy az alperes három kógens Ptk-beli szabályt nem tartott be. Még súlyosabb az, hogy nemcsak nem tartotta be ezeket a szabályokat, hanem el sem bírálta ezeket, illetve az ezzel kapcsolatos kifogásait. A felperes egyrészt az egyenlő bánásmód megsértésére, illetve a jogbiztonságra hivatkozott, valamint hivatkozott arra, hogy az alperes ezen eljárásával az emberi méltósághoz való jogát sértette meg. Álláspontja szerint, messzemenőkig rombolja a közbiztonságot, hogy egy bíróságon, egy csoporton belül is eltérő döntések születnek, például illetékességi kérdésben, ahol kógens szabályok vannak, tehát nem a bíró döntésén múlik, hogy alkalmazza ezeket a szabályokat, vagy sem. Az anyagi jog mellett tehát eljárásjogilag sem kap jogbiztonságot. Ezen parkolási ügyletben négy ...bírósági döntés is volt, az ...bíróság döntése hét kifogást fogalmazott meg, amelyek közül az egyik azonos az ő kifogásával, és álláspontja szerint ezen ...bírósági határozatoknak a figyelembevétele nem mellőzhető a bíróságok részéről. A felperes a 48/F/
- sorszám alatt csatolt iratában konkrét ügyszámokra hivatkozással előadta, hogy az alperesi joggyakorlat annyira hektikus még alapkérdésekben is, hogy félbeszakadások hatálya.alatt is tárgyalják a
- december 31-el megszűnt parkolási társaság korábban indult pereit, míg a ... perben viszont helyesen megállapították a félbeszakadást a
- évi CXCV.tv. (Új .Aht. alapján) A .... számú ügyben annak ellenére, hogy a Ptk. kógens fogyasztóvédelmi szabályait behivatkozta, sem az elsőfokú ,sem a .... számú határozat még ki sem tér erre a lényeges tényre a védekezése negligálásakor. Jellemző, hogy bár a (.... számú, ... megismételt eljárásban született ... számú ítélet a 60 napos jogvesztő határidő elmulasztása okán a parkolási társaság igényét elutasította, sem az elsőfokú, sem az azt helybenhagyó ...számú határozat az elsőként még 2007-ben behivatkozott Ptk. fogyasztóvédelmi kogens rendelkezéseit érdemben nem is vizsgálta. Hasonlóan járt el a ... számú határozattal az alperes, az ÁSZF-re való hivatkozás dacára. A ... számú ítélet a fenti sorba illik, ahol a behivatkozott illetékesség és önirányú kizártság alatt, a Ptk. teljes mellőzésével hozott ítéletet, ahol még a 60 napos jogvesztő határidő sem zavarta az ítélet meghozatalában a tanácsot. Ugyancsak illetékesség hiányában, a 60 napos jogvesztő határidőre hivatkozva utasította el a ….keresetét az alperes a ... számon folyt perben, mellőzve a Ptk-s hivatkozásokkal még a foglalkozást is. Ezzel egyidejűleg a ... számú ügyben, az illetékesség hiánya okán az ügyet átették a ...Bírósághoz. Az egész ügyhalmaz állatorvosi lova lehetne a ...számú parkolási társulásos per, ahol az ...bíróság megkeresése után ... határozat alapján a ...számon hozott felterjesztést követően kikézbesített AB határozat kézhezvételét követően azzal az indokolással állt elő a felperesi társulás, hogy (... számon folytatódóan) az ...bírósági határozat után a kérelme már nem tartható fenn. A .... számú alapügyből kinőtt ...., és ... számú ítéletek is mellőzték a Ptk-s hivatkozások vizsgálatát. A ... számon ugyan elutasította az alperes a
- napos jogvesztő határidőre hivatkozva a keresetet, de itt is mellőzték a valós, és az alapos átfogó védekezés vizsgálatát. Az egyik leggusztustalanabbul végződő eljárás a ... előtt ...
- számon folyt, a már bekért ügyben tapasztalható jogalkalmazás volt. Az illetékesség terén fennálló teljes következetlenséget az is bizonyítja, hogy legutóbb ... számon tették át a már folyó pert Szentendrére, míg e közben jelenleg is három kitűzött pere van, és három fellebbezés alatti friss határozattal végződő. ... számú ítélet, …... számon
- február 12-én félbeszakadás hatálya alatt
- március 13-ára van kitűzve a ...számon egy per a ... Bíróságon, amelynek aztán végképp nincs illetékessége, mert még a
- előtti címen is a...illetékességére utal csak. Hasonló áttétellel zárult a ...., és a .... ügy. De mintha a ...-nál ez nem lenne elég, a .... számon a már megszűnt lakcímén kívánt "jogszerűen" kikézbesíteni ahogy "szokta" korábban is, de most a .... számú végzés ennek állj-t parancsolt, hatályon kívül helyezve visszaadta a nem is illetékes ...-nak. Az alperes - előadása szerint - támadja a .... számú .... számú helybenhagyott határozatot, melyet azóta a bírósági végrehajtóval érvényesített a jogellenesen kedvezményezett parkolási társulás 197.363,-Ft összegben, ahol az ítélet csak annyit közölt a hosszas védekezéséről, hogy " a szerződés érvényességét vitatta, érdemben a felperes bizonyítékait nem tette vitássá". Ami több, mint álszen, és hazug állítás, túl azon, hogy nem adta okát, hogy ezen védekezést miért, és miként vetette el. Így az elemi indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Az .... és az azt helybenhagyó .... számú határozatok is mélyen sértették a személyiségi jogait. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes által felhozottak nem alkalmasak személyiségi jogsértés megállapítására. A felperes ugyanis az ítélkezési gyakorlati vizsgálatát kéri személyi jogsértésre való hivatkozással, azok a helyzetek azonban, amiket a felperes sérelmesnek tart, nem vonhatóak be a személyiségi jogsértés körébe. Az egyenlő bánásmódról szóló
- évi törvény egyértelművé teszi azon helyzeteket, amikor az egyenlő bánásmód vizsgálható. Az, hogy az ügyek hogyan kerülnek kiszignálásra, az érdemi elbírálása hogyan történik az ügyeknek, az ebbe a körbe nem vonható, az egyes ügyekben a Pp. adja meg az eligazítást, a szabályokat, például a bizonyításra, kifogásolásra, fellebbezésre, tehát ezek a problémák, amelyeket a felperes felhozott ezekben az egyedi ügyekben orvosolhatók, illetve vizsgálhatók. Azt, hogy hogyan lehet a jogalkotást, jogalkalmazást befolyásolni, illetve irányítani a Bszi. kodifikálja, ez ugyanakkor nem lehet a személyiségi jogi per tárgya, nem ez a bírósági eljárás az orvoslás eszköze, hogy a ...Törvényszék állapítsa meg, hogy valamely bíróság nem megfelelő gyakorlatot folytat esetleg egy adott körben. A törvényszék megállapítása szerint a felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott: A törvényszék a perbeli tényállást a peres felek perbeli előadásai, a ...Bíróság ...., ...., ...., ...., ...., a...Bíróság ...., ...., .... számú ügyeinek iratai alapján állapította meg. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló
- évi IV. tv. (Ptk.) 76.§- a szerint, a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme, és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület, és az emberi méltóság megsértése. A Ptk. 84.§
(1)bekezdése szerint, akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgárjogi igényeket támaszthatja: a.) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását ... b.) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről előmozdításáról szóló
- évi CXXV. törvény 8.§ -a szerint, közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós, vagy vélt a.) neme b.) faji hovatartozása, c.) bőrszíne, d.) nemzetisége, e.) nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez való hovatartozása, f.) anyanyelve, d.) fogyatékossága, h.) egészségi állapota, i.) vallási, vagy világnézeti meggyőződése, j.) politikai, vagy más véleménye, k.) családi állapota, l.) anyasági (terhessége), vagy apasága, m.) sexuális irányultsága, n.) nemi identitása, ó.) életkora, p.) társadalmi származása, q.) vagyoni helyzete, r.) foglalkoztatási jogviszonyának, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s.) érdekképviselethez való tartozása, t.) egyéb helyzete, tulajdonság, vagy jellemzője (a továbbiakban együtt tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy, vagy csoport részesül, vagy részesült, vagy részesülne. A törvényszéknek a perben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes által állított egyes parkolási társaságok által indított perekben megvalósuló jogsértések személyhez fűződő jogsértést megvalósítanak-e. A felperesnek hármas hivatkozása volt, egyrészt a jogbiztonságra, illetve annak sérelmére, másrészt az emberi méltóság sérelmére, harmadrészt az egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozott. A jogbiztonság a jogállam meghatározó eleme, minden állam jogrendjének elérendő célja, ugyanakkor nem alkotmányos alanyi jog. A jogbiztonság maga is több elemből tevődik össze, így részét képezi a jog hozzáférhetősége, megismerhetősége, a jog egyértelműsége, érthetősége, a jog bizonyossága és feltétlen megvalósulása. Ennek megfelelően a polgári jog alapelveként is érvényesülnie kell. A jogbiztonság nyilvánvalóan a jogalkalmazó kötelezettségévé is teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterülete és egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. A kialakult ombudsmani gyakorlat szerint minden esetben meg kell állapítani a visszásságot, ha a hatóság tevékenységével, vagy mulasztásával a szerzett jogok sérelmét, a szolgáltatásellenszolgáltatás aránytalanságát okozza, illetve a mérlegelés jogkörét túllépi, vagy méltánytalanul elfogult. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy nem elegendő a visszásság megállapításához az a tény, hogy valamely hatóság, vagy közszolgáltató jogszabályt sért. Ilyen visszásság megállapítására azonban a személyiségi jogi per eszközül nem szolgálhat. A jogbiztonság elve ugyan a mellérendeltségi kapcsolatban álló jogalanyok életviszonyait szabályozó polgári jogon belül - a felperesi hivatkozással egyetértve - különösen nagy jelentőséggel bír, annak sérelme azonban a törvényszék megállapítása szerint a személyiségi jog védelmének eszközeivel nem orvosolható, annak „sérülése" személyiségi jogsértést nem valósít meg. A felperes a perben maga is mellőzte az egyes ügyekben - álláspontja szerint - megvalósult eljárási és anyagi jogszabálysértések felsorolását. Előadása szerint ezek felsorolása jelen per kereteit meghaladná, ezen jogszabálysértések azonban összességükben a jogbiztonsághoz való jogának sérelme által személyhez fűződő jogsértést valósítanak meg. A törvényszék szintén mellőzte ezen állított eljárási és anyagi jogszabálysértések vizsgálatát, hiszen a jogbiztonság egy alapvető, érvényesülést kívánó, rendkívül fontos elv, de nem személyhez fűződő jog és nem is alkotmányos alapjog. A felperes hivatkozott továbbá az emberi méltóságra, és az egyenlő bánásmód követelményére, amelyek jelen per tekintetében, a törvényszék megállapítása szerint, egymáshoz szorosan kapcsolódnak. Az egyenlő bánásmód követelménye azt jelenti, hogy a kötelezetteknek tartózkodniuk kell minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyekkel, vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen, vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést eredményez. A
- évi CXXV. tv. 1.§-a szerint az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettekkel szemben azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. A felperes az egyenlő bánásmód vonatkozásában azt adta elő, hogy az egyenlő bánásmód megsértése nem rá irányul, hanem másra, de ez a másra irányulás is megvalósítja az egyenlő bánásmód sérelmét. Előadta azt, hogy az elkülönítés nem az ő vonatkozásában valósul meg, hanem más vonatkozásban, tulajdonképpen a kisebb ellenállás felé mennek el a bíróságok, tömeggyártás alakult ki ezekben az ügyekben. Az elkülönítés vonatkozásában úgy egyértelműsítette az előadását, hogy az elkülönítés nem az ő vonatkozásában áll fönn, hanem a parkoló társaságokat különíti el a többi társaságtól, a többi szolgáltatótól az alperes. A törvényszék megállapítása szerint ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetés, illetve az egyenlő bánásmód e személyiségi jogi perben kizárólag a felek viszonylatában vizsgálható, és az esetlegesen, hogy ez az elkülönítés más, jelen esetben akár a parkoló társaságok vonatkozásában megvalósul, a felek közötti viszonyban egy személyiségi jogi perben nem lehet irányadó, hiszen a személyégi jogsértést kizárólag az igényt érvényesítő személyével kapcsolatos megkülönböztetés képezheti. Nyilvánvalóan a felperes által hivatkozottak megalapozottságuk esetén adott esetben más jogalapon folyó perben hivatkozási alapot képezhetnek. Maga a felperes fejtette ki ugyanakkor, hogy a Ptk. 349.§- a alapján igényt érvényesíteni az alperessel szemben nem kíván, mivel a Ptk. 349.§- án alapuló kereset esetén a bírói gyakorlat kialakította, hogy kirívóan súlyos jogsértésre van szükség, illetve, hogy ennek az ügy érdemére ki kellett hatnia. Az emberi méltóság körében a törvényszék szintén fentiekre mutat rá. Az emberi méltóság jelen ügyben szorosan kapcsolódik a felperes által hivatkozott egyenlő bánásmódhoz, illetve annak megsértéséhez, és mivel a felperes hivatkozása szerint ez a parkoló társaságok vonatkozásában valósul meg, és nem személye vonatkozásában, az emberi méltóság sérelme sem értelmezhető így a felperes tekintetében. Nyilvánvalóan számos ponton alapos lehet a felperesnek a visszásságokra való hivatkozása, a személyiségi jogi per azonban ezen visszásságok megszüntetési körén kívül esik, a személyiségi jogi védelem ezen visszásságok orvoslására alkalmas nem lehet. Helytállóan hivatkozott arra az alperes, hogy ezen anomáliák orvoslására egyéb csatornák állnak rendelkezésre, amelyek igénybevételével a felperes ezen visszásságok orvoslását kérheti. A törvényszék mellőzte a felperesnek a ..., a ..., illetve a... Ítélőtábla alperesekkel szemben előterjesztett keresetének elbírálását (a felperes előterjesztett keresetet a ... Törvényszéken, illetve jelen ügyben eljáró bíróval szemben is, ezeket azonban visszavonta) tekintettel az Ítélőtáblának jelen ügyben adott iránymutatására (... ) Ezen iránymutatásnak megfelelően a törvényszék tájékoztatta a felperest a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglaltakról, valamint az 51.§-ában foglaltakról, és felhívta a felperest arra, hogy nyilatkozzék arról, hogy az ezen alperesek vonatkozásában előterjesztett keresetét kéri-e önálló keresetnek tekinteni. Mivel a felperes akként nyilatkozott, hogy jelen perben kívánja ezen igényét érvényesíteni, a törvényszék a ... Ítélőtábla ... számú végzésében foglaltaknak megfelelően ezen kereseteket figyelmen kívül hagyta, tekintettel arra, hogy a Pp.146.§.
(2)bekezdése, és a Pp.51.§ában foglaltak alapján meg nem engedett kereset kiterjesztésnek tekintette. Tekintettel arra, hogy a felperes pervesztes lett, a törvényszék kötelezte őt a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt feljegyzett eljárási illeték megfizetésére a 6/1986 (VI.26.) IM. rendelet 13. § - ának megfelelően. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- március
- napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő