A határozat elvi tartalma: A
- január
- és december
- közötti időszakban az általános forgalmi adóról szóló
- évi LXXIV. tv. közösségi joggal való megfelelősége a Tanács 2006/112/EK Irányelvével összefüggésben vizsgálható. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.501/2012/8.szám A Kúria a dr. Kises Éva Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága (alperes címe) alperes ellen adó ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 25.K.30.675/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 25.K.30.675/2009/
- számú ítéletét, valamint az alperes 2898996241/
- számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 200.000 (kétszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes
- július 29.én kötött három ingatlant érintő adásvételi szerződést a felperesben 1% részesedéssel rendelkező Város Önkormányzattal (a továbbiakban: Önkormányzat) 67.080.000 forint + 13.416.000 forint áfa összegben. Az ingatlanokat az Önkormányzat
- december 29-én 271.560.000 forint + 54.312.000 forint áfa összegben tovább értékesítette. Az elsőfokú adóhatóság a
- január-június hónapokra áfa adónemben végzett bevallások utólagos ellenőrzése során a forgalmi értékeket a belterületén értékesített három-, helyrajzi számmal megjelölt ingatlan forgalmi értékéből kiinduló szakvélemény alapján állapította meg összesen 180.600.000 forintban. Az ellenőrzés szerint a számlában szereplő 13.416.000 forint, és a forgalmi érték szerinti 30.100.000 forint áfa adókülönbözetét a felperesnek meg kell fizetnie. Az elsőfokú adóhatóság 16.684.000 forint, adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözet megfizetésére kötelezte a felperest, mely után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Hivatkozott az általános forgalmi adóról szóló
- évi LXXIV. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) 22.§
(1)és
(6)bekezdésére, mivel a felperes és az Önkormányzat a 13.§
(1)bekezdés alapján nem független fél. Az alperes a 2898996241/2008. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. A felperes keresetében az ingatlan forgalmi értékének vitatásán túl többek között azért kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, mert az adó alapja nem lehet több, mint a kapott ellenérték összege, az Áfa tv. 22.§
(6)bekezdése ellentétes a közösségi joggal. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felperes a 30 napos keresetindítási határidőn túl hivatkozott az együttműködési kötelezettség sérelmére, az iratbetekintési kérelem elutasítására: ezekre nézve a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 335/A.§-a következtében nem volt lehetőség érdemi vizsgálatra. Az alperes eleget tett bizonyítási kötelezettségének, döntését megfelelően alátámasztotta, azt a felperes a Pp. 164.§.-ának megfelelően nem cáfolta. A perben az Áfa tv. 22.§
(1)bekezdés szerinti ellenérték nem volt alkalmazandó, az alperes helytállóan járt el akkor, amikor a gazdaságilag nem független felek közötti, a valós forgalmi értéknél alacsonyabb ellenérték helyett az Áfa tv. 22.§
(6)bekezdését alkalmazta az áfa alap megállapításához. A Tanács tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló 77/388/EGK Hatodik Irányelve (a továbbiakban: Hatos irányelv) semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arról, hogy az adóhatóság milyen módszerrel köteles azt az összeget megállapítani, amelyet a piaci viszonyok torzulása esetén a terméket átadónak az átvevőtől kapni kellett, ebből következően az alperes jogalkalmazása nem volt ellentétes a közösségi joggal. Az elsőfokú bíróság ezért szükségtelennek tekintette az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatal kezdeményezését. Ugyancsak mellőzte az Alkotmánybíróság megkeresését. Az elsőfokú bíróság értékelése szerint az adóbírság, és a késedelmi pótlék körében is jogszerű volt az alperesi határozat. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az Áfa tv. 70/A.§ folytán a 2007. évben is a Hatos Irányelv szabályai az irányadók, az ezt felváltó-, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK Irányelv (a továbbiakban: HÉA Irányelv) előírásai nem vehetők figyelembe, de ha mégis, akkor pedig a 80. cikk szerinti feltételek teljesülését az alperes nem vizsgálta. A Hatos Irányelv 11. cikk A) rész
(1)bekezdésének a) pontja szerinti főszabálynak megfelelően az adó alapja nem lehet több, mint a kapott ellenérték. Az eltérést lehetővé tevő-, a 27.cikk
(2)bekezdésében szabályozott bejelentést Magyarország nem tett, így csak a főszabály alkalmazható. A felperes hivatkozott az Európai Unió Bíróságának C-285/
- számú, Campsa-ügyben hozott ítéletére, melynek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.I.35.123/2011/
- számú ítéletében (EBH2012.K.9.) nem látta alkalmazhatónak az Áfa tv. 22.§
(6)bekezdését. Előadta továbbá, hogy az Áfa tv. közösségi joggal ellentétes 22.§
(6)bekezdése már a Hatos Irányelv
- évi módosítása előtt,
- május 1.-től, az Unióhoz való csatlakozás időpontjától hatályban volt, azt nem teszi jogszerűvé a Hatos Irányelv alperes által hivatkozott módosítása. További álláspontja szerint a Pp. 164.§
(1)bekezdés szerinti bizonyítási kötelezettségének azért nem tudott eleget tenni, mert az iratokat nem ismerhette meg; az elsőfokú bíróság nem helytállóan alkalmazta a Pp. 335/A.§
(1)bekezdését; az Alkotmánybíróságot meg kellett volna keresni; a jogerős ítéletben nincs tényállás, sérti a Pp. 221.§
(1)bekezdését; az adóbírság és a késedelmi pótlék megállapítása is méltánytalan volt. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta, mert a jogerős ítélet nem sértett jogszabályt. Előadta, hogy a Hatos Irányelv 2006. augusztus 13. napjától hatályos 11.cikk A) részének
(6)bekezdésében foglaltak szerint lehetővé vált a tagállamok számára az adóalap meghatározására vonatkozó 11.cikk A) rész
(1)bekezdés a) pontjában rögzített előírásoktól való eltérés (intézkedés hozatala) a szabadpiaci forgalmi érték alapján, arra az esetre, amikor a felek között tagság szerinti kapcsolat áll fenn. Ennek következtében a
- évre már nem alkalmazható az Európai Bíróság Campsa-ügyben kifejtett álláspontja, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság ezen elveken alapuló, de a 2004-
- évekre vonatkozó Kfv.I.35.123/2011/
- számú ítéletében foglaltak. Az alperes ellenkérelmére a felperes
- sorszám alatt nyilatkozatot, erre pedig az alperes
- sorszám alatt ugyancsak nyilatkozatot terjesztett elő. A felperes felülvizsgálati kérelme alapos. A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem, vagy csatlakozó felülvizsgálati keretei között, az ott megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül Pp. 272.§
(2)bekezdés, 275.§
(2)bekezdés, BH
- 490., KGD
- 262.]. A felülvizsgálati kérelem kereteire vonatkozó szabályt tartalmaz a Pp. 273.§-ának
(5)bekezdése is, amely szerint a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni. Ennek következtében a Kúria a felperesnek a felülvizsgálati kérelmet követő beadványait, illetőleg az alperes további írásbeli előadásait csak annyiban vette figyelembe, amennyiben a kérelemmel/ellenkérelemmel összhangban álltak, azt meghaladóan mellőzte értékelésüket. A Pp. 339/A.§-ára tekintettel a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. Az alkalmazandó jogszabályok meghatározása nélkül nem ütköztethető a történeti és a törvényi tényállás, nincs mihez viszonyítani az alperesi határozat jogszerűségét. Ezért a Kúria elsődlegesen vizsgálandónak azt tekintette, hogy a Hatos-, vagy a HÉA Irányelv rendelkezéseit kell a 2007. évi jogügylet során figyelembe venni. Az Áfa tv. 2007. évben hatályos 70/A.§ szerint ez a törvény az adózás rendjéről szóló törvénnyel együttesen összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Közösség tagállamai forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK (hatodik) irányelvvel és 2005. január 1. napjáig hatályba lépett valamennyi módosításával. Azonban a HÉA Irányelv, a 413. cikke szerint, 2007. január 1-én hatályba lépett, és 1. cikk
(1)bekezdése folytán ezen időponttól ez az Irányelv állapítja meg a közös hozzáadottértékadó-rendszert. Preambulumának
(3)bekezdése szerint a cél a Hatos Irányelv szerkezetének és szövegének átdolgozása volt annak érdekében, hogy a rendelkezések világos és ésszerű módon, a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó elvvel összhangban kerüljenek bemutatásra, de akként, hogy mindez ne eredményezzen érdemi változásokat a meglévő jogszabályban. Az átdolgozási művelet ugyanakkor együtt járt néhány lényegi módosítással. A meglévő értékek megőrzésére való törekvés nem eredményezheti azt, hogy az áfa fizetési kötelezettség megállapítására ne hatályos jogszabály alapján kerüljön sor. A Kúria ezért helyezkedett arra az álláspontra, hogy a 2007. január 1. és december 31. közötti időszakban az Áfa tv. közösségi joggal való megfelelősége figyelemmel a HÉA Irányelv preambulumában foglaltakra is - nem a Hatos Irányelvvel-, hanem csak a HÉA Irányelvvel összefüggésben vizsgálható. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275.§
(4)bekezdése és 339.§
(1)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben az alperes határozatát is hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatra kiterjedően, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban az elsőfokú adóhatóságnak a HÉA Irányelv 80. cikke szerint eljárva kell állást foglalni a felperes és az Önkormányzat közötti ügylethez rendelhető adóalapról. Az elsőfokú bíróság és az alperes által tévesen alkalmazott jogszabály folytán a teljes eljárás olyan fogyatékosságban szenvedett, amely miatt a felperes felülvizsgálati kérelmének további jogszabálysértésre történő hivatkozásai érdemben nem voltak értékelhetők. Ezért ezekben a kérdésekben a Kúria mellőzte a döntést. A pervesztes alperest a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pernyertes felperes elsőfokú és felülvizsgálati költségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető illetékmentességre figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- november
- Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné Éva sk. előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Oláh