A határozat elvi tartalma: Az ajánlat érvénytelensége esetén az ajánlat érvénytelensége részletes indokainak közlése helyett általános indokolás adása jogsértő, azonban ez nem hat ki az eljárást lezáró döntésre, ezért annak megsemmisítését kérő kereset alaptalan. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.551/2013/4.szám A Kúria a dr. D.A.Sz ügyvéd által képviselt felperesnek a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közbeszerzési határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- május 31-én kelt 4.K.30.688/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.30.688/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felperes jogorvoslati kérelme alapján az alperes a közbeszerzési eljárásban megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította meg a közbeszerzésekről szóló
- évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 74.§
(1)bekezdés e) pontja alapján a felperes ajánlatáról, hogy mivel az a hiánypótlás után sem tartalmazta a megajánlott termékek egyedi adatait, érvénytelennek minősül. Ennek kapcsán az alperes a
- február 6-án kelt D.690/17/
- számú határozatával az első jogorvoslati kérelmi elemet elutasította. A második kérelmi elem kapcsán az alperes azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő nem közölte az ajánlat érvénytelenségének részletes indokát a felperessel, az írásbeli összegzés csak általános indokokat tartalmazott. A felperes a jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérőnek a
- január 28-án a döntőbizottság felhívására benyújtott észrevételéből értesült az ajánlata érvénytelenségének részletes indokáról, ezért az ajánlatkérő megsértette a második jogorvoslati kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. 77.§
(1)bekezdését. Az alperes e jogsértéshez kapcsolódóan bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak figyelemmel a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, valamint arra, hogy a jogsértés az eljárást lezáró döntésre nem volt kihatással. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság nem talált megalapozottnak, ezért azt ítéletével elutasította. A bíróság megállapította, hogy a felperesi ajánlat érvénytelenségét az alperes jogszerűen állapította meg, mely tényt a felperes a keresetében nem kifogásolt. Az alperesnek a jogorvoslati kérelem kapcsán azt kellett vizsgálni, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérőnek a felperesi ajánlat érvénytelenségét megállapító döntése, ennek kapcsán az alperes nem az ajánlatok bírálatát végezte el az ajánlatkérő helyett, hanem kifejezetten, csak a jogorvoslati kérelem kapcsán vizsgálta az ajánlat érvénytelenségét. Helytállóan állapította meg az alperes a Kbt. 77.§
(1)bekezdésének megsértését. Azonban mivel a jogsértés megállapítása az eljárást lezáró döntésre nem volt kihatással, ezért alaptalanul kérte a felperes keresetében, illetve állította, hogy az eljárást lezáró döntést is meg kellett volna semmisíteni és új összegzés kibocsátására kellett volna kötelezni az ajánlatkérőt. Az eljárást lezáró döntés csak abban az esetben semmisíthető meg, ha az jogsértő. Ez azonban a perbeli esetben nem volt megállapítható. Az alperes az eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések betartásával járt el, a Kbt. alapelveinek megsértése nem állapítható meg. A felperes tévesen hivatkozott arra is, hogy az alperesnek a nyertes ajánlatát hivatalból vizsgálnia kellett volna. Az alperes mérlegelési jogkörébe tartozik a hivatalbóli kiterjesztés alkalmazása, a nyertes ajánlatát hivatalból vizsgálni nem volt köteles. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kbt. 2.§-ában rögzített alapelvi rendelkezéseket, továbbá 22.§
(4)bekezdését, 77.§
(1)bekezdését, 139.§
(6)bekezdését, 152.§
(3)bekezdés b) pontját. Hivatkozott arra, hogy mivel az ajánlatkérő a Kbt. 77.§
(1)bekezdését megsértette, az alperesnek a jogsértés folytán meg kellett volna semmisítenie az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését és az ajánlatkérőt megfelelő eljárásra kellett volna köteleznie, az új összegzés kibocsátásra, amelyben részletezésre kerül az érvénytelenség konkrét oka. Az alperes a jogorvoslati eljárásban nem pótolhatja az ajánlatkérő eljárását, azaz az ajánlatok értékelése nem tartozik az alperes hatáskörébe. Azzal, hogy az alperes nem a megfelelő határozatot hozta meg, megfosztotta az előzetes vitarendezési eljárás, jogorvoslati eljárás kezdeményezésétől, továbbá az alperes döntése alapelvi rendelkezéseket is sért. Álláspontja szerint az első jogorvoslati kérelmi elemet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani és ez esetben az igazgatási és szolgáltatási díjat részére visszatéríteni. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és a 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálhatja és vizsgálta felül. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések vizsgálata folytán azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felperes által hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. A Kbt. 77.§
(1)bekezdésének megsértését az alperes a határozatában megállapította, azonban e jogsértés következményeként a felperesi állásponttal ellentétben nem volt a Kbt. 152.§
(3)bekezdés b) pontja folytán az eljárást lezáró döntést megsemmisítő határozat hozható, ugyanis az a jogsértés, hogy a felperesi ajánlat érvénytelenségének részletes indokát az ajánlatkérő nem közölte a felperessel, az eljárást lezáró döntésre semmilyen kihatással nem volt. A felperes ajánlata a Kbt. 74.§
(1)bekezdés e) pontja alapján érvénytelennek minősült, az érvénytelenséget a felperes a felülvizsgálati eljárás során nem is tette vitássá. Mindebből következően az eljárást lezáró döntés megsemmisítésére nem volt indok, ezt a felperes tévesen állította a felülvizsgálati kérelmében. Mivel nem lehetett az eljárást lezáró döntést megsemmisítő határozatot hozni, így nem lehetett vizsgálni azt, hogy a felperes részére az igazgatási és szolgáltatási díj visszatérítésének helye volt-e. A felperes alaptalanul hivatkozott a Kbt. 2.§-ában rögzített alapelvi rendelkezések megsértésére is, ugyanis nem lehet az alperest olyan határozat kibocsátására kötelezni, amelyet a felperes a keresetében és a felülvizsgálati kérelemben is kért. Így alapelvi sérelmek sem merülhettek fel. Alaptalanul hivatkozott a felperes arra is, hogy a Kbt. 22.§
(4)bekezdését megsértve az ajánlatkérő helyett az alperes bírálta el az ajánlatok érvényességét. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a felperes első jogorvoslati kérelmi eleme az volt, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné az ajánlatát. Ennek kapcsán az alperesnek a jogorvoslati kérelem elbírálása érdekében vizsgálnia kellett, hogy az érvénytelenné nyilvánításra jogszerűen került-e sor, az érvénytelenség indoka fennállt-e. Ennek kapcsán nem az alperes állapítja meg az ajánlatkérő helyett az érvénytelenséget, hanem az ajánlatkérő által meghatározott érvénytelenség megállapításának jogszerűségét, törvényességét vizsgálja. Mindebből következően alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy az első jogorvoslati kérelmi elemet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, abból az okból, hogy az ajánlat értékelése nem az alperes feladata. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, továbbá a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog okán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére. A felülvizsgálati illetéket a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§
(3)bekezdés d) pontja és 50.§
(1)bekezdése alapján állapította meg. Budapest,
- február
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika sk. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Márton