Mfv.10822/2006/4 – Kúria

(2)bekezdés b) pontjára, és 56. §

(6)bekezdés c) pontjára hivatkozással

1. május 6-ai hatállyal megszüntette, mivel az etikai bizottság határozata szerint a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált. Az állományilletékes parancsnok a felperessel szemben
2. április 22-én fegyelmi eljárást rendelt el, és a
3. május 3-án kelt ... számú határozatában megrovás fenyítéssel sújtotta. A határozat indokolása szerint a felperes
4. szeptember 16-ától a ... Bt. kültagja, a vállalkozásban a vagyoni érdekeltsége 50 százalékos, ezt azonban elmulasztotta bejelenteni, és ezzel megszegte a Hszt.
5. §

(3)bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségét. A felperes a határozatok ellen benyújtott szolgálati panaszának elutasítását követően keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz, amelyben a sérelmezett határozatok hatályon kívül helyezését, a szolgálati viszonya helyreállítását, és az elmaradt illetményének megtérítését kérte. A tényállás felderítettlenségére hivatkozott, miután a vendéglátó üzemeltetésével kapcsolatban jogerős közigazgatási határozat nem született, vitatta az etikai eljárás szabályosságát, és azt állította, hogy a terhére rótt fegyelemsértés elévült. A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Tényként állapította meg, hogy a ... Bt. működésével kapcsolatban a környék lakosságának, illetve több személynek problémája merült fel, mivel a vendéglőből kihallatszó zene, a vendégek hangos érkezése és távozása zavarta a nyugalmukat. A lakók az önkormányzathoz fordultak, illetőleg számos rendőri intézkedésre került sor csendháborításra vonatkozó lakossági bejelentés alapján. A bíróság megítélése szerint nem annak van jelentősége, hogy a vendéglő nyitva tartására, illetve a zeneszolgáltatásra vonatkozó közigazgatási határozat miként rendelkezik, hanem annak, hogy a felperes anyagi okból a panaszok és a hatósági intézkedések ellenére a vendéglátóipari egység üzemeltetése kapcsán mintegy két év óta zajló konfliktus rendezésében, a vendéglátó helyiség üzemeltetési rendjének megváltoztatásában nem volt érdekelt, miközben a környéken élők tudomással bírtak rendőri mivoltáról. Ez a magatartás alkalmas volt arra, hogy a lakosságban megerősítse azt a feltételezést, miszerint rendőri mivoltával visszaélve folytatja a vendéglő a másokat zavaró tevékenységét, ezért jogszerűen jutott az etikai bizottság arra a következtetésre, hogy a felperes szolgálaton kívüli magatartása a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyeztette. A fenyítéssel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy a fenyítés alapjául szolgáló cselekmény nem évült el, az ügyvédjétől kapott téves jogi felvilágosítás pedig a felperest a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatti felelőssége alól nem mentesíti. Az ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság rész-közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az etikai bizottság ... számú határozatát a kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének ... számú a felperes szolgálati viszonyát felmentéssel megszüntető - parancsát hatályon kívül helyezte, a felperest az eredeti beosztásba visszahelyezte, és az iratokat az elsőfokú bíróságnak visszaküldte azzal, hogy a követelés összegére az eljárást folytassa le. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fenyítés kiszabásáról rendelkező határozat elleni kereset elutasítása tekintetében helybenhagyta. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az etikai bizottság a döntésénél a ... Bt. üzemeltetését illetően a kerületi Polgármesteri Hivatal igazgatási osztályának ... számú határozatát vette figyelembe, ezt a határozatot azonban a Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2004. február 2-án megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A közigazgatási szerv a megismételt eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként (többszöri zajszint mérés, többször előzetes értesítés nélküli helyszíni szemle, tanúk vallomása, videofelvétel értékelése) a vendéglátóipari egység 23 óra és 7 óra közötti zárvatartás elrendelésére, valamint az élő és gépi zene berendezésének letiltására irányuló kérelmet elutasította, a rendőri ellenőrzések során pedig csupán két esetben tapasztaltak kiszűrődő zenét. A másodfokú bíróság mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy az etikai bizottságnak az a megállapítása, miszerint a felperes és felesége rendszeresen megszegte volna a helyi önkormányzati határozatban foglaltakat, nem volt megalapozott. A felperesnek a Bt. munkájában való személyes közreműködése az etikai bizottság határozatának időpontjában már nem valósult meg, az a tény pedig, hogy a felesége eljárását segítően vett részt az államigazgatási eljárásban, a rendőri mivoltával nem hozható összefüggésbe. Mindezt figyelembe véve a másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes magatartása nem értékelhető olyannak, amely a Hszt. 56. §

(6)bekezdés c) pontja szerinti méltatlanság megállapítását eredményezhetné. A bejelentési kötelezettség elmulasztása folyamatos magatartás, ezért a másodfokú bíróság a fenti tényállásra tekintettel a fegyelmi határozat ellen benyújtott kereset elutasítása tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján hagyta helyben. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévedett, amikor túlzott jelentőséget tulajdonított a

1. október 13-án kelt jogerős közigazgatási határozatnak, mert egyrészt az etikai bizottság határozata
2. május 4-én született, másrészt a két eljárás tárgya teljesen eltérő. Az etikai bizottságnak azt kellett tisztáznia, hogy a hivatásos állomány tagjának a szolgálaton kívül tanúsított magatartása, életvitele veszélyeztette-e a rendőrség működéséhez elengedhetetlenül szükséges közbizalom fenntartását, míg a közigazgatási eljárás tárgya a vendéglátóipari egység működésének vizsgálata volt. A tényállást már a
3. augusztus 13-án kelt ... számú közigazgatási határozat is megállapította, amelyből kitűnt, hogy a vendéglátóipari egységben megtartott rendezvények során az éjjeli órákban kihallatszó zeneszolgáltatás a környékbeli lakosságot zavarta. Ezt a határozatot a másodfokon eljáró közigazgatási szerv nem eltérő tényállás megállapítása miatt, hanem eljárási okból semmisítette meg, és rendelte el az új eljárás lefolytatását. A vendéglátóegység működése ellen tett bejelentések alátámasztják a lakosság és a felperes között kialakult konfliktushelyzetet. A felperes ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartását, míg a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a fegyelmi határozat elleni keresete elutasítását helybenhagyó ítéleti rendelkezés hatályon kívül helyezését, e vonatkozásban az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a fenyítés alóli mentesítését kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a cselekmény elévült, miután a fegyelmi eljárás megindításakor az áruszállításban való közreműködéstől, illetve a Bt.-be való belépéstől három év eltelt, ezért az ítélet sérti a Hszt.
4. §-ában, valamint a
5. §

(1)bekezdésében foglaltakat. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet és a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el (Pp. 274. §

(1)bekezdés). Az alperes felülvizsgálati kérelme felülvizsgálati kérelme nem alapos. és a felperes csatlakozó Az etikai bizottság a felperesnek a ... Bt. üzemeltetésével kapcsolatos szolgálaton kívüli magatartását vizsgálta és értékelte. A vendéglátóipari egység üzemeltetésére vonatkozó szabályok bizonyított megsértése nélkül a vendéglő üzemeltetése a felperes személyét érintően méltatlanság megállapítását nem alapozta meg. Az alperes a betéti társasági tagság bejelentésének elmaradása és engedély nélküli munkavégzés miatt ugyanis a felperessel szemben fegyelmi eljárást indított, és a megállapított tényállás alapján emiatt marasztaló határozatot hozott. Annak elbírálása viszont, hogy a vendéglátóipari egység működése megfelel-e a vonatkozó előírásoknak, az illetékes közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. A felülvizsgálati kérelmében maga az alperes is ezt az álláspontot képviselte. Az etikai bizottság határozatának meghozatalakor,

1. május 4-én a vendéglátó egység engedélyezett nyitvatartását és a zeneszolgáltatást korlátozó jogerős közigazgatási határozat nem volt, mert a ... számú elsőfokú határozatot a
2. február 2-án kelt ... számú határozat megsemmisítette. A felmentés indokának - miszerint a felperes és felesége rendszeresen megszegte az önkormányzati határozatban foglaltakat a felmentés időpontjában kell a valóságnak megfelelnie. A felmentési indok valóságának bizonyítására a megsemmisített közigazgatási határozat nem volt alkalmas. Az ügy összes körülményére tekintettel helytálló a másodfokú bíróság által levont következtetés, miszerint marasztaló közigazgatási határozat hiányára is figyelemmel - a felperes terhére nem volt megállapítható olyan szolgálaton kívüli magatartás, amely a rendőrségbe vetett közbizalmat veszélyeztette. A felperes részéről a feleségének „támogató" elkísérése a méltatlanná válását nem bizonyítja, mivel erre vonatkozó bizonyíték nélkül a felperes részéről az eljáró közigazgatási szerv befolyásolására irányuló szándék csupán feltételezés. Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy az alperes a perben a felmentés indokának valóságát nem bizonyította, ezért a szolgálati jogviszonyt megszüntető alperesi intézkedés jogellenes. A fenyítés kiszabásáról szóló határozat a felperes terhére engedély nélküli munkavégzés fegyelemsértést nem állapított meg. A bejelentési kötelezettség elmulasztása pedig folyamatosan megvalósult, ezért jogszabálysértést a felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében elévülésre hivatkozással alaptalanul panaszolt. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés hiányában a jogerős másodfokú határozatot a Pp.
3. §

(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta. A részítélettel elbírált körben a felperes pervesztességére tekintettel az alperes a felülvizsgálati eljárás költségéről a Pp. 78. §

(1)bekezdése, az illeték viseléséről a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján rendelkezett. A szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatban csak a jogalap kérdésében hozott döntésre figyelemmel etekintetben a perköltségről rendelkezni nem kellett. Budapest,
2. szeptember
3. Dr. Fekete Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Földényi Gyuláné s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Istvánné s.k. bíró