← Magyarország

Pfv.20210/2013/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bizonyítási teher a felet terheli, akinek érdekében áll, hogy az általa állított tényeket a bíróság valónak fogadja el. Pfv.V.20.210/2013/

  1. A Kúria a dr. Pozderka Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bánátiné dr. Makray Ilona ügyvéd által képviselt alperes ellen 4.968.628 forint és járulékai megfizetése iránt a Szentendrei Városi Bíróságon 3.P.20.638/
  2. szám alatt folyt, és a Budapest Környéki Törvényszék 9.Gf.25.810/2011/
  3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperes részére 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 206.200 (Kettőszázhatezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A peres felek között 2003-tól üzleti kapcsolat állt fenn, a felperes kizárólagos forgalmazója volt az alperes termékeinek. Az együttműködés keretében a peres felek között több szerződés jött létre. Az alperes a
  4. február 02-án kötött és
  5. szeptember 26-án módosított szerződéssel megrendelte a felperestől termékeinek teljes körű reklámozását a felperes gépjárművein és raktárhelyiségében.
  6. évre a marketing szolgáltatás díját évi 2.000.000 forint + ÁFA, 2004 évre 2.200.000 forint + ÁFA összegben határozták meg. A szerződést
  7. december
  8. napjáig kötötték. A felperes
  9. évben a marketing tevékenységet elvégezte, a reklámot biztosította. Az alperesi cégnél történt vezető-, majd tulajdonosváltozást követően
  10. évben a peres felek közötti gazdasági együttműködés megszűnt, megállapodtak abban, hogy a marketing tevékenységre vonatkozó vállalkozási szerződést
  11. szeptember 01-ével megszüntetik. A felperes
  12. évre esedékes vállalkozói díjról számlát nem állított ki. A felperes kereseti kérelmében 4.562.500 forint,
  13. és
  14. évre járó vállalkozói díj és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest az általa nyújtott marketing szolgáltatásra hivatkozva. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A
  15. évi vállalkozói díj vonatkozásában arra hivatkozott, hogy azt kompenzáció útján megfizette, míg
  16. év tekintetében vitatta, hogy a felperes marketing tevékenységet végzett volna. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 2.062.500 forint és kamatai, valamint a perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy
  17. évre a felperes vállalkozói díja számlakompenzációval megfizetésre került. Döntése szerint
  18. évben a felperes továbbra is biztosította járművein és raktáraiban a reklámfelületet, és egyéb marketing tevékenységet is végzett az alperes részére, ezért a
  19. szeptember
  20. napjáig esedékes időarányos vállalkozói díj megilleti. Rámutatott arra, hogy bár a felperes a szerződés alapján számlát nem állított ki, azonban a szerződés megszűnésével a vállalkozói díj esedékessé vált, ezért megalapozottnak ítélte a felperes késedelmi kamatigényét is. Ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a
  21. évi díjigényt elutasító részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes terjedelmében elutasította. Megállapította, hogy miután az alperes az eljárás során végig határozottan azt állította, hogy a felperes
  22. évben marketing tevékenységet nem végzett, így a vállalkozási szerződés teljesítését a felperesnek kellett bizonyítania, aki habár erre bírói felhívást nem kapott bizonyítási kötelezettségével tisztában volt. A felperes tanúkat jelentett be tényállításai alátámasztására, utóbb azonban e bizonyítási kérelmeit visszavonta. A másodfokú bíróság értékelte, az eljárás során meghallgatott ..., ... és ... tanúk vallomását, és azt is, hogy a felperes
  23. évre számlát nem állított ki. A rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése eredményeként a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem igazolta, hogy 2004-ben marketing tevékenységet végzett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a felperes keresetét teljes egészében elutasította. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, vagy e bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását. A bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, logikátlan mérlegelésére és a tényállás iratellenes megállapításaira hivatkozott. Állította, hogy a tanúvallomások alátámasztották, hogy a járművei fel voltak matricázva és a molinók is ki voltak helyezve, ami igazolja, hogy a marketing tevékenységet
  24. évben is folyamatosan végezte. Szerinte nem merült fel adat arra, hogy a matricák és a molinók 2004-ben eltávolításra kerültek volna, és erre az alperes sem hivatkozott. Miután az alperes a reklámfelületek rendszeres ellenőrzésére volt jogosult, így neki kellett volna bizonyítania, hogy nem tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének. Állította, hogy az esetleges szerződésszegés körében az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását kérte a Pp.
  25. §

(2)bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 271. §
(2)bekezdésére, érdemi felülbírálat esetén pedig a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte arra hivatkozással, hogy a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelelő. A Pp. 271. §
(2)bekezdése szerinti értékhatár 1.000.000 forintról 3.000.000 forintra történő emelését a
  1. évi CXVII. törvény vezette be, amelynek
  2. §-a értelmében a Pp.
  3. §
(2)bekezdésének módosítását tartalmazó jogszabályi rendelkezést a
  1. évi CXVII. törvény
  2. szeptember 01-én történt hatályba lépését követő
  3. nap után jogerőre emelkedett határozatok tekintetében kell alkalmazni. Miután a másodfokú határozat meghozatalára
  4. június
  5. napján került sor, így e jogszabályi korlátozás jelen ügyben nem irányadó, ezért a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának nem volt helye. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy az alperes tagadására figyelemmel a Pp.
  6. §
(1)bekezdésére tekintettel a marketing tevékenység teljesítése vonatkozásában a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség. A kereseti kérelem sikeressége érdekében nem általánosságban kellett a felperesnek bizonyítania, hogy korábban az autói felmatricázására, molinók kihelyezésére sor került. Konkrétan bizonyítania kellett volna, hogy 2004-ben is nyújtott marketing szolgáltatást az alperes részére. ..., ... és ... tanúvallomása nem volt alkalmas a felperes által állított
  1. évi marketing tevékenység elvégzésének igazolására. A tényleges szállításokat végző sofőrök meghallgatására nem került sor, a felperes e tekintetben bizonyítási kérelmeit visszavonta. A marketing tevékenység elvégzését számla kibocsátásával sem tudta alátámasztani. Önmagában az arra történt hivatkozása, hogy a korábban elhelyezett matricák és molinók nem kerültek eltávolításra, a szerződés megfelelő teljesítésének igazolására nem alkalmas. Téves a felperes azon okfejtése, hogy az alperesnek kellett volna a perben bizonyítania, hogy nem tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének. A Pp.
  2. §
(1)bekezdése ugyanis azt a felet kötelezi a tényállításai bizonyítására, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A marketing tevékenység vonatkozásában a szerződés teljesítése körében így a bizonyítási kötelezettség a felperest és nem az alperest terhelte. A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül módosította az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást. A felmerült bizonyítékokat okszerűen, logikusan mérlegelte, a jogerős ítélet iratellenes megállapításokat nem tartalmaz. Erre tekintettel nincs helye a bizonyítékok felülvizsgálati eljárásban történő felülmérlegelésének sem, miután erre kivételesen, akkor kerülhet sor, ha a tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz (BH 2012/179., BH 2002/29., KGD 2012/60.), ami az adott esetben nem állapítható meg. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a felperest az alperes ÁFA-t is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A pervesztes felperes illetékfeljegyzési jogára tekintettel az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdésére figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése, valamint 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján köteles a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró Dr. Gombos

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.